Bhar.216/2022/6 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette azzal, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad. [2] Az ügyészi fellebbezés folytán eljáró Nyíregyházi Törvényszék 4.Bf.440/2021/

1. számú ítéletével a Nyíregyházi Járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat bűnösnek mondta ki tartási kötelezettség elmulasztásának vétségében [Btk.
2. §

(1)bekezdés], és ezért őt egy év időtartamra próbára bocsátotta és kötelezte az ügyben felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [3] A másodfokú bíróság ítéletét a másodfokú eljárásban megtartott nyilvános ülésen jelenlévő ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője az ellen fellebbezést jelentett be elsődlegesen a vádlott felmentése érdekében, másodlagosan a Nyíregyházi Törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében, míg harmadlagosan a Nyíregyházi Törvényszék ítéletének oly módon történő megváltoztatása érdekében, hogy a vádlottal szemben a bíróság megrovást alkalmazzon. [4] A fellebbezésében a vádlott védője felvetette, hogy összeegyeztethető-e az alkotmányossági követelményekkel az, hogy a Btk.

1. §-a nem teszi a büntetőjogi felelősség feltételeivé azt, hogy a sértett ténylegesen megkísérelje polgári jogi úton érvényesíteni a tartási követelését. A fellebbezésében kifejtett álláspont szerint ugyanis a büntetőjogi felelősség megállapításának csak akkor lehetne helye az ultima ratio elvére figyelemmel, ha a sértett mindezt megtette. Mindezeken túl felhívta a figyelmet arra, hogy
2. április 17-én került sor a vádlottal szemben gyanúsítás közlésére, ezért a gyanúsítás Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.216/2022/6/III 2 közlésénél hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg az elmulasztott tartásdíj összegével kapcsolatban csak akkor kerülhetett volna sor büntetőjogi felelősség megállapítására, ha a tartásdíjra jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett volna. Ennek tisztázására azonban sem a nyomozás, sem a bírósági eljárás során nem került sor. Mindezeken túl hivatkozott arra, hogy mint a vádlott által tartásra jogosult kiskorú személynek
3. évben saját keresetéből adódóan jelentős jövedelme származott, így nem volt tartásra rászorulva, ami megdönti a Ptk. 4:
4. §

(1)bekezdése szerinti vélelmet, amely a kiskorú gyermektartásra való rászorultságát vélelmezi. A Nyíregyházi Törvényszék a tényállást jövedelmei tekintetében elmulasztotta tisztázni, továbbá nem is vette figyelembe a tartásra való rászorultság vélelmét megdöntő tényezőket, így jogsértő módon változtatta meg az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást. [5] A felülbírálat során az ítélőtábla mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a vádlott védőjének a másodfellebbezése joghatályos-e, vagyis alkalmas-e a harmadfokú eljárás megindítására. A Be. 615. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén. A másodfellebbezés törvényi előfeltétele a Be. 615. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a)-c) pontja szerint a bűnösség kérdésében való eltérés az első- és a másodfokú ítélet között. [6] Megállapította az ítélőtábla, hogy jelen ügyben a másodfellebbezésnek a Be. 615. §

(2)bekezdés a) pontjában írt feltétele teljesült, hiszen a Nyíregyházi Törvényszék az első fokon felmentett vádlottnak mondta ki a bűnösségét. [7] A felülbírálat során a Be. 618. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont értelmében a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését, az
3. ab)alpont szerint azon rendelkezését, melyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, és a
4. b)pontnak megfelelően az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [8] A fellebbezéssel tehát csak az ellentétes döntés, illetve a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezése vagy része támadható, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett. [9] A harmadfokon eljárt ítélőtábla ellenőrizte, hogy az első- és másodfokú bíróság megtartotta-e az eljárási szabályokat. Ennek során nem észlelt a Be. 608. §

(1)bekezdésében felsorolt ún. abszolút eljárási szabálysértést, amely a bíróságok ítéleteinek a Be. 625. §

(2)bekezdésének a) pontjában előírt hatályon kívül helyezését indokolná. Vizsgálta azt is, hogy megvalósult-e bármely egyéb eljárási szabálysértés [Be. 618. §

(1)bekezdés b) pont], de ilyet sem észlelt. [10] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy a másodfokon eljárt törvényszék által tett kiegészítéssel megállapított tényállás megalapozott és az a harmadfokú eljárásban is irányadó. [Be. 619. §

(1)bekezdés] Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.216/2022/6/III 3 [11] Helyesen észlelte a másodfokon eljárt törvényszék, hogy részben iratellenességben megmutatkozó, részbeni ténymegállapítási hiányossága van a járásbíróság által megállapított tényállásnak. [12] A másodfokú eljárásban az iratok alapján kiegészített tényállás mindenben megalapozott, az azt vitató, illetve kifogásoló védői jogorvoslat részben a bírói mérlegelést támadja, részben a büntetőjogi felelősség szempontjából irreleváns körülményre hivatkozik. [13] A másodfokú bíróság a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján törvényi kötelezettségének tett eleget azzal, hogy a tényállást kiegészítette, illetve helyesbítette, figyelemmel arra, hogy a helyes tényállás az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő iratok tartalma, illetve ténybeli következtetés útján megállapítható volt. [14] A megállapított tényekkel kapcsolatos bizonyítékok eltérő értékelésének tilalma a harmadfokú eljárásban a Be.

1. § folytán alkalmazandó Be.
2. § szerint ugyancsak tilalmazott megalapozott tényállás esetén, így a védő erre irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. [15] A megállapított tényállásból helyesen vont következtetést a Nyíregyházi Törvényszék a vádlott bűnösségére, bár kétségkívül a vádlott terhére rótt, önhibából eredő tartási fizetési kötelezettség elmulasztása lényegesen rövidebb időtartamra és jelentősen alacsonyabb összegre vonatkozik, mint az a vádban szerepelt. [16] A bíróság által megállapított és végrehajtható végrehajtási kötelezettsége a vádlottnak attól függetlenül fennállt, hogy volt-e bármilyen saját jövedelme a tartással érintett kiskorú személynek, ezzel kapcsolatban a vádlottat egyébként sem illette meg semmilyen mérlegelési jogkör a polgári ügyben hozott jogerős bírósági határozattal szemben. Ebből következően akár munkaviszonyból, megbízási viszonyból, öröklésből vagy egyéb forrásból jövedelme származik a kiskorú gyermeknek a bíróság által megállapított tartási kötelezettség továbbra is érvényes és irányadó, az a büntetőjogi felelősséget nem zárja ki. [17] Az kétségtelen, hogy a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles; ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a gyermek indokolt szükségleteit munkával szerzett keresménye vagy vagyonának jövedelme fedezi, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenes ági rokona van [Ptk. 4:
3. §

(1)bek.]. [18] Az irányadó tényállás szerint a terhelt tartási kötelezettsége jogszabályon (Ptk.) alapuló jogerős és végrehajtható hatósági (Nyíregyházi Járásbíróság 23.P.22.565/2018/

1. számú végzése) határozat alapján állt fenn, hiszen a polgári ügyben eljáró bíróság szükségképpen eldöntötte, hogy a gyermek a tartásra rászorul. Mindezt vádlott és későbbi megállapodása sem írta felül, csupán a teljesítés módjában egyeztek meg. [19] A jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozat - amíg az hatályban van - köti a büntetőbíróságot, ezért a rászorultság hiányát nem, csakis az esetleges teljesítési hiszen a Ptk. alapján az önhiba már része a tartási kötelezettség megállapíthatóságának - Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.216/2022/6/III 4 önhibát vagy annak hiányát állapíthatja meg, s a büntetőbíróság maga bírálja el, hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt. [20] Amennyiben a terhelt részéről a tartási kötelezettség elmulasztásában teljesítési önhiba van - amit a bíróságok meg is állapítottak -, a terhelt büntetőjogi felelősséggel tartozik. Így van ez a jelen ügyben is. A teljesítési önhiba megállapítása esetén nem vonható olyan következtetés, hogy a terhelt a vádban felrótt tartási kötelezettség elmulasztását nem követte el, azaz a terhelt nem menthető fel bűncselekmény hiányában. BH2020.31 [21] Mindezen büntetőjogi felelősség teljesen független attól a körülménytől, hogy polgári peres úton vagy végrehajtás során érvényesített követelés esetén jogszabály meghatároz-e időkorlátot a követelés érvényesítésére. [22] A bűnösségre vont következtetés mellett törvényesen mondta ki a vádlottat bűnösnek tartási kötelezettség elmulasztásának vétségében a Btk.
2. §

(1)bekezdése alapján, és ezen minősítés mellett az értékelt büntetés kiszabási körülmények alapján ugyancsak törvényes a Btk. 79-

1. §-ban meghatározott büntetési célok és büntetés kiszabási elvek érvényesüléséhez a próbára bocsátás intézkedés alkalmazása. [23] A kifejtettekre tekintettel a Debreceni Ítélőtábla a másodfokú bíróságként eljáró Nyíregyházi Törvényszék végzését a védelmi másodfellebbezések alaptalansága folytán a Be.
2. §-a alapján helybenhagyta. [24] A harmadfokú végzés elleni fellebbezést a törvény kizárja (Be. 615.§). Debrecen,
3. június
4. napján Dr. Gömöri Olivér sk. tanács elnöke, Dr. Elek Balázs sk. előadó bíró, Dr. Horváth Péter sk. bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 4.Bf.440/2021/
5. sz. végzése a harmadfokú határozat által a mai napon jogerőre emelkedett. Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke