← Magyarország

Kfv.38159/2021/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az állami tulajdonú földek adásvételére vonatkozó földforgalmi ügyben, ha az elfogadó nyilatkozat a törvény rendelkezése folytán olyan értelemben nem alkalmas joghatás kiváltására, hogy az azt benyújtóval a szerződés megköthető legyen, az eladó az elfogadó nyilatkozatot mellőzni köteles. Az elővásárlási jog esetleges sérelme esetén az elfogadó jognyilatkozatot benyújtó személy a szerződés hatálytalansága iránt polgári pert indíthat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.38.159/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: Magyar Állam nevében eljáró Nemzeti Földügyi Központ (cím1) Dr. Varga István ügyvéd (cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Az alperesi érdekelt: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (cím3) Dr. Nagy Erika Katalin kamarai jogtanácsos Név1 (cím4) A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes Kúria VI.Kfv.38.159/2021/6-1 2 Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Debreceni Törvényszék
  2. október 26-án kelt 3.K.701.511/2021/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 3.K.701.511/2021/
  4. számú ítéletét megváltoztatja, az alperes 36713/5/
  5. számú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint elsőfokú és 26.000 (huszonhatezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint eladó, valamint a perben nem álló vevő
  6. november 24-én Szolnokon és
  7. december 10-én Budapesten adásvételi szerződést kötött a Tiszavárkony szám1 hrsz. alatt felvett, szám2 ha területű, legelő művelési ágú ingatlanra. A felperes
  8. december 10-i keltezésű tulajdonjog-bejegyzési engedélyt állított ki a vevő részére. Az adásvételi szerződés kifüggesztésre került a Tiszajenői Közös Önkormányzati Hivatal Tiszavárkonyi Kirendeltségén. A kifüggesztés időtartama alatt az alperesi beavatkozó elfogadó nyilatkozatot terjesztett elő, amely szerint a megkötött adásvételi szerződést magára nézve teljes körűen és teljes terjedelmében elfogadja.
  9. április 12-én a vevő kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben kérte a hivatkozott ingatlanra vonatkozóan 1/1 arányú tulajdonjoga bejegyzését. [2] Az alperes a
  10. május 10-én hozott 36713/5/
  11. iktatószámú határozatával (a továbbiakban: alperesi határozat) elutasította a vevő tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmét. Döntését az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  12. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
  13. §-ra, valamint az Inytv. végrehajtására kiadott 109/
  14. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.)
  15. §-ra alapította. Az adásvételi szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához nem kötött szerződés, mivel a Magyar Állam az eladó, így az elbírálásnál az Inytv. vhr.
  16. §

(4)bekezdésében foglaltak az irányadók, ami Kúria VI.Kfv.38.159/2021/6-1 3 előírja az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlést igazoló, az eladó részére a jegyző által megküldött jognyilatkozatok és iratjegyzék csatolását is. Az adásvételi szerződés, bejegyzési engedély és iratjegyzék mellé benyújtásra került az alperesi érdekelt elfogadó nyilatkozata is. Az elfogadó nyilatkozat tényére tekintettel a határozat indokolása szerint a tulajdonjog bejegyzésének feltételei nem állnak fenn, ezért az alperes elutasította a kérelmező tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmét. A kereseti kérelem [3] A felperes eljárási- és anyagi jogi jogsértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Az elsőfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [5] Tekintettel arra, hogy a perbeli föld állami tulajdonban volt, annak elidegenítéséhez nem volt szükség a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyására. Az eladó felperes volt az, aki az alperesi érdekelt elfogadó nyilatkozata megfelelőségéről, az azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak közötti választásról dönthetett és megadhatta a bejegyzési engedélyét. Az alperes a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó döntését csak a vevő által előterjesztett ingatlan-nyilvántartási kérelemre és annak mellékleteire alapozhatta, amelyekből nem derült ki, hogy a felperes eladóként megvizsgálta-e az alperesi érdekelt elfogadó nyilatkozatát és elvégezte-e a ranghely értékelését. [6] Az elsőfokú bíróság hivatkozott a Kúria a KGD2019.
  1. számú döntése [28]-[30] pontjában foglaltakra. Eszerint a szerződés napján kiadott bejegyzési engedély csak feltételes lehet az elővásárlási jog fennállására tekintettel. Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a feltételhez kötött bejegyzési engedély érvényét veszti, így a vevőnek újabb bejegyzési engedéllyel kell igazolnia, hogy az eladó az elfogadó nyilatkozatot nem tartotta alkalmasnak joghatás kiváltására, továbbra is a vevő szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát. A felperes sem állította azt, hogy olyan jognyilatkozatot csatolt a vevő a kérelméhez, amelyből kitűnt, hogy a felperes nem tartotta alkalmasnak az elfogadó nyilatkozatot joghatás kiváltására. Ezt a jogértelmezést a Kúria – többek között – a Kfv.II.38.017/2018/
  2. számú ítéletében is megerősítette. [7] Mindezek okán a felperesnek olyan tartalmú bejegyzési engedélyt kellett volna kiállítania, amelyből megállapítható, hogy érdemben vizsgálta az elfogadó nyilatkozatot, de azt nem tartotta alkalmasnak joghatás kiváltására és ezért továbbra is a szerződéses vevő szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát. Megjegyezte, habár az ingatlan-nyilvántartási hatóság regisztratív szerv, azonban ez nem jelentheti azt, hogy az elé terjesztett bejegyzési kérelmet és mellékleteit ne vizsgálhatná meg, különös tekintettel arra, hogy a bejegyzés konstitutív hatályú, az ingatlan-nyilvántartás pedig közhiteles. Kúria VI.Kfv.38.159/2021/6-1 4 A felülvizsgálati kérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság az alperes határozatát helyezze hatályon kívül, és az alperest kötelezze új eljárás lefolytatására. [9] Kifejtette, elsődlegesen abban kell állást foglalni, hogy az érvénytelen elfogadó nyilatkozat tükrében a szerződéses vevő tulajdonjoga bejegyezhető-e a szerződéskötés napján kelt bejegyzési engedély alapján vagy sem. Az érvénytelen elfogadó nyilatkozatot ugyanis akként kell tekinteni, mintha az elővásárlásra jogosult e jogát nem gyakorolta volna. [10] A szerződés a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  3. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
  4. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához nem kötött. Ebben az esetben a Földforgalmi tv.
  1. §-ára figyelemmel az eladó jogosult az elfogadó jognyilatkozat megfelelőségéről dönteni, a rangsorolást elvégezni és erre tekintettel adja meg a bejegyzési engedélyt. Arra is rámutatott, hogy az alperes eljárása az ügyvédi tevékenységről szóló
  2. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.)
  3. §
(1)bekezdés c) pontjába is ütközik. Az Inytv. és az ügyvédi letétkezelés szabályai összevetéséből következik, hogy a bejegyzési engedély tartalmában nem lehet feltételes, míg a letét szabályai szerint az mindig feltételesen – a gyakorlatban a szerződés megkötésének napján megadva – adható ki. [11] Az elfogadó jognyilatkozatnak érvényesnek kell lennie ahhoz, hogy ténylegesen elővásárlási jog gyakorlásának minősüljön és bármely joghatás kiváltására alkalmas legyen. Az elsőfokú ítéletben felhívott kúriai döntések érvényes elfogadó jognyilatkozat mellett születtek, ezáltal ténylegesen fennállt az elővásárlási jog gyakorlása, szemben a perbeli tényállással. A Földforgalmi tv. 22. §
(1)és
(2)bekezdése rá is irányadó, így nincs annak sem jelentősége, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/
  1. (XI.17.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm.r.)
  2. §-át hatályon kívül helyezték, hiszen mint eladó jogosult a ranghelyértékelést elvégezni. Az ítélet azonban nem tesz arról említést, hogy érvénytelen elfogadó nyilatkozat esetében a szerződéses vevő részére kiállított bejegyzési engedély hatályosnak minősül-e, avagy sem. [12] Az elsőfokú bíróság jogértelmezése joghézagot eredményez. A jogbiztonság követelményének nem felel meg, ha a hatóság határozata megakadályozza a szerződéses vevő tulajdonszerzését az ügyvédi letétkezelés szabályainak és az eladó Földforgalmi tv.
  3. §-ában biztosított jogosultságának és döntésének figyelmen kívül hagyásával. Rámutatott, az elsőfokú bíróság ítélete ellentétben áll a Kúria BH2018.
  4. és Kfv.III.37.861/2017/
  5. számon közzétett határozataival is. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felperes felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – megalapozott. [15] A felülvizsgálati eljárás kereteit a közigazgatási perrendtartásról szóló
  6. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  7. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem jelöli ki. A Kp. 120. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria VI.Kfv.38.159/2021/6-1 5 Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [16] Jelen ügyben a Kúria a tényállásban és a jogkérdésben lényegében azonos Kfv.III.38.148/2021/6. számú döntés indokolását követte. [17] A Földforgalmi tv. 22. §
(1)bekezdése szerint a jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. §
(4)bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adásvételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi az eladó részére, ha az adásvételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól. Ebben az esetben a
(2)bekezdésben foglaltak szerint az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult az elfogadó jognyilatkozatának az eladóval történt közlése napján lép be. Több elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe a sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult, több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosult lép. [18] Az Inytv.
  1. §-a mondja ki, hogy jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének – ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. [19] Az Inytv.
  2. §-a a bejegyzés feltételeként az okiratokkal szemben tartalmi követelményeket támaszt. Ezeken az előírásokon túlmenően további követelményt fogalmaz meg az Inytv. Vhr.
  3. §-a. Ezek a rendelkezések egyúttal értelemszerűen megszabják, hogy az elővásárlási joggal összefüggésben milyen iratokra van szükség a tulajdonjog bejegyzéséhez. [20] Az Inytv. vhr.
  4. §
(1)bekezdése szerint, ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. [21] Az Inytv. vhr. 75. §
(4)bekezdés ba) pontja kimondja, az
(1)-
(3)bekezdésben foglaltak alkalmazása akkor mellőzhető, ha Földforgalmi tv. alapján földnek minősülő ingatlan szerzése esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához nem kötött szerzés esetén a kérelmező a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlését igazoló, a jegyző által az eladó részére - az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szerint - megküldött jognyilatkozatokat és iratjegyzéket csatolja. [22] A vevő a kifüggesztett, záradékkal ellátott adásvételi szerződéssel együtt kérelme mellékleteként benyújtotta az ingatlanügyi hatósághoz az iratjegyzéket, az elfogadó jognyilatkozatot és az annak átvételéről szóló igazolást, mellyel teljesítette az Inytv. vhr. 75. §
(4)bekezdése által előírt iratcsatolási kötelezettségét. Az Inytv.
  1. §-a szerinti, javára szóló bejegyzési engedélyt is csatolt. [23] A Kúria gyakorlata ismeretében kijelenthető, az iratcsatolási kötelezettség teljesítése nem teremt automatikus és direkt eljárást, az ingatlanügyi hatóság az okiratok Kúria VI.Kfv.38.159/2021/6-1 6 ellenőrzésére, az abban foglaltak értékelésére változatlanul köteles (Kfv.II.37.194/2018/11., Kfv.II.37.037/2018/5.). A Kúria ezen döntéseiben azt is vizsgálta, hogy az iratok teljes körű csatolása folytán a vevő tulajdonjog bejegyzése teljesíthető-e, amely egyúttal azt is jelenti, hogy az Fftv.
  2. §
(2)bekezdésében foglaltak – az elfogadó nyilatkozat okán a nyilatkozatot tevőnek a vevő helyébe lépésére vonatkozó rendelkezés – ellenére figyelmen kívül hagyhatóe az elfogadó nyilatkozat ténye. E döntések akként foglaltak állást – figyelemmel a BH2009.257., KGD2014.
  1. eseti döntésekre is – hogy a tulajdonjog nem jegyezhető be, mivel az elővásárlásra jogosult élt e jogával és arról nyilatkozatot tett. Ezt az elvet a földforgalom sajátos szabályai nem negligálhatják. Ezen túl abban is egységes a joggyakorlat, hogy az adásvételi szerződés napján kiadott bejegyzési engedély csak feltételes lehet az elővásárlási jog fennállására tekintettel. [24] Helyesen érvelt azzal a felperes, hogy hatósági jóváhagyási eljárás szükségességének hiányában az eladó az a személy, aki az elfogadó nyilatkozat megfelelőségéről dönt, az azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak közötti választás joga megilleti, és ő az, aki megadhatja a bejegyzési engedélyt [Fftv.
  2. §
(2)bekezdés]. [25] A felek által felhívott kúriai döntések hangsúlyozták, az elővásárlási jog gyakorlása során a feltételhez kötött bejegyzési engedély érvényét veszti, a vevőnek újabb bejegyzési engedéllyel kell igazolnia, hogy az eladó az elfogadó nyilatkozatot nem tartotta alkalmasnak joghatás kiváltására, továbbra is a vevő szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát. Mindebből következően a Kúria felhívott gyakorlata szerint az elővásárlási jog gyakorlásáról való jegyzői értesítés előtti időpontból származó bejegyzési engedély nem lehet alkalmas joghatás kiváltására (Kfv.II.37.779/2017/6., Kfv.II.38.044/2017/9., Kfv.II.37.037/2018/5., Kfv.II.38.0172018/4.). [26] A Kúria a felperes által a joghatás kiváltására nem alkalmas elfogadó jognyilatkozat értékelése és az ennek következtében követendő eljárásrend kapcsán kifejtett érvelésére figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy a fenti kúriai ítéletekkel elbírált perek és jelen per között a Jpe.I.60.002/2021/
  1. számú – jogegységi panasz eljárás eredményeként hozott – határozat [20] bekezdésének megfelelően ügyazonosság nem áll fenn, a jogértelmezés szempontjából releváns tények nem azonosak. [27] A felhívott döntések érvényes elfogadó jognyilat alapulvételével születettek, illetve azok nem érintették az elfogadó jognyilatkozat joghatás kiváltására alkalmasságának megítélését. Ellenben jelen ügyben a felperes kifejezett hivatkozása szerint az elfogadó jognyilatkozatot, mint „érvénytelent” nem fogadta el. Így a Kúriának abban kellett állást foglalnia, hogy joghatás kiváltására nem alkalmas elfogadó nyilatkozat esetében a szerződéses vevő részére kiállított bejegyzési engedély hatályosnak minősül-e, avagy sem. [28] A Földforgalmi tv.
  2. §
(3)-
(7)bekezdése felsorolja az elfogadó jognyilatkozat benyújtásnak szabályait. A
(9)bekezdése kimondja továbbá, hogy a
(3)-
(7)bekezdésben foglaltak megsértése esetén az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. [29] Tekintettel arra, hogy a perrel érintett föld állami tulajdonú, a szerződés a Földforgalmi tv. 36. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához nem kötött. Ebből következően a Földforgalmi tv. és az Inytv. vhr. is speciális eljárási rendet ír elő. [30] A jóváhagyáshoz kötött, a Földforgalmi tv-ben részletezett hatósági feladatok egy része így nem másra, mint az eladóra hárul. Az eladó az, aki az elfogadó jognyilatkozat megfelelőségét megvizsgálja, felállítja a rangsort és több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén kiválasztja, melyik elővásárlásra jogosult lép a vevő helyébe. Ebben a speciális eljárási rendben vizsgálnia kell azt is, hogy az elfogadó jognyilatkozat Kúria VI.Kfv.38.159/2021/6-1 7 joghatás kiváltására alkalmas-e, hiszen azt hatósági jóváhagyás hiányában az ingatlanügyi hatóság nem teheti meg. [31] A Kúria Kfv.III.37.861/2017/
  1. számú döntésében foglaltakat e körben a Kúria jelen tanácsa irányadónak tekintette. Ez a döntés hangsúlyozza, az ingatlanügyi hatóságnak nincs hatásköre arra, hogy az eljárásban résztvevők között az esetlegesen felmerülő vitás kérdésekben döntsön, és az elfogadó jognyilatkozatot benyújtó személy sem lép automatikusan a szerződés szerinti vevő helyébe. Az ingatlanügyi hatóság az elfogadó jognyilatkozat érvényességi, hatályossági vizsgálatára nem jogosult. [32] A Kúria szerint azonban miután a jogalkotó kivette a hatósági jóváhagyáshoz kötött eljárások közül az állami tulajdonú földek adásvételét, és az állam, mint eladó feladatává tette az elfogadó jognyilatkozat megfelelőségének vizsgálatát, ebből az is következik, hogy ha az elfogadó nyilatkozat olyan értelemben nem alkalmas joghatás kiváltására, hogy az azt benyújtóval a szerződés megköthető legyen, az eladó az elfogadó nyilatkozatot mellőzni köteles. Az elővásárlási jog esetleges sérelme esetén az elfogadó jognyilatkozatot benyújtó személy a szerződés hatálytalansága iránt polgári pert indíthat. [33] A BH2018.
  2. döntés is kimondta, az elővásárlási jog az eladó szerződési szabadságának korlátozása, mely csak akkor érvényesülhet, ha gyakorlása jogszerűen történt. [34] Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Kúria 1/
  3. számú KPJE határozata is, melynek értelmében abban az esetben, ha az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata bármely – akár alaki, akár tartalmi – okból nyilvánvalóan nem felel meg az anyagi jogi feltételeknek, a vevő tulajdonjogát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. [35] Szintén ezt a jogértelmezést képviselte a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.701/2018/
  4. számú ítéletében, amikor kimondta, „az NFA-nak figyelmen kívül kell hagynia azokat az elfogadó nyilatkozatokat, amelyek nem felelnek meg a Földforgalmi tv.
  5. §
(3)-
(7)bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. Az Földforgalmi tv. 21. §
(9)bekezdése tehát alapvetően egy, az NFA-hoz címzett rendelkezés, ami a választásra vonatkozó döntés mikéntjét írja elő." A Kúria az ítéletet Pfv.VI.20.441/2019/16. számon hozott döntésében hatályában fenntartotta. [36] Az Üttv. 47. §
(1)bekezdés c) pontja egyebek mellett előírja kimondja, hogy az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként. Ugyanakkor a Kúria szerint az ügy eldöntése szempontjából nem relevánsak az Üttv. letétkezelésre vonatkozó szabályai, azok sérelmét nem állapította meg. [37] Megjegyzi a Kúria, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez elengedhetetlen a kérelemhez kötöttség elve alapján a kérelem és a bejegyzési engedély, amely az elfogadó jognyilatkozatot benyújtó személy vonatkozásában nem áll rendelkezésre, így rá nézve a tulajdonjog bejegyzése már ennél fogva is kizárt lenne. Vita esetén pedig a polgári bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy egy jogügylet esetében az elővásárlási jog fennálle, az a jogosultat illeti-e meg és jogszerűen gyakorolta-e jogát. A jogilag védett érdekének a sérelme esetén az elővásárlásra jogosultnak kell a polgári bírósághoz fordulnia és kérnie a törvényes helyzet helyreállítását. [38] Mindazonáltal, hogy a felperesnek az elfogadó nyilatkozatot mellőznie kell, vagyis olyan, mintha be sem nyújtották volna, a szerződés megkötésekor kiállított bejegyzési engedély sem veszti érvényét. Célszerűtlen, szükségtelen újabb bejegyzési engedélyt kiállítania az eladónak, hiszen nincs olyan elfogadó jognyilatkozat, amely értelmében a ranghelyértékelést el kellene végezni. Következésképpen, ha a vevő által benyújtott kérelem és az okiratok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a vevő tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. Az ezzel ellentétes eljárás jogbizonytalanságot teremtene. Kúria VI.Kfv.38.159/2021/6-1 8 [39] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 121. §
(1)bekezdés b.) pontja alkalmazásával úgy változtatta meg, hogy az alperes határozatát megsemmisítette, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. [40] A megismételt eljárásban az alperesnek a vevő tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét ismételten el kell bírálnia azzal, hogy a szerződés keltekor kiállított bejegyzési engedély joghatás kiváltására alkalmas. Ha a kérelem és annak mellékletei a továbbiakban megfelelnek a bejegyzés feltételeinek, úgy rendelkeznie kell a tulajdonjog bejegyzéséről. A döntés elvi tartalma [41] Az állami tulajdonú földek adásvételére vonatkozó földforgalmi ügyben, ha az elfogadó nyilatkozat a törvény rendelkezése folytán olyan értelemben nem alkalmas joghatás kiváltására, hogy az azt benyújtóval a szerződés megköthető legyen, az eladó az elfogadó nyilatkozatot mellőzni köteles. Az elővásárlási jog esetleges sérelme esetén az elfogadó jognyilatkozatot benyújtó személy a szerződés hatálytalansága iránt polgári pert indíthat. Záró rész [42] A pervesztes alperes köteles a felperes részére megfizetni a Kp. 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdésére figyelemmel a 81. §
(1)bekezdése szerint az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárási költséget. [43] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(1)bekezdése értelmében feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti illetékmentessége folytán az állam terhén marad. [44] A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112.§
(2)bekezdése, felülvizsgálatnak a Kp.
  1. § d) pontja alapján nincs helye. [45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
  2. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás mellőzésével bírálta el. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás Dr. Kurucz Krisztina sk. sk. Kúria VI.Kfv.38.159/2021/6-1 előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró 9

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.