Bfv.202/2021/7 – Kúria

(1)bekezdés b) pontja szerinti egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettét. A Kúria erre figyelemmel a büntetővégzést megváltoztatta és a vádlottat a Btk. 347. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti egyedi azonosítójellel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Kúria ítélet Az ügy száma: Bfv.I.202/2021/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. június
3. Az ügy tárgya: egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette Terhelt: Terhelt1 Első fok: Salgótarjáni Járásbíróság, 1.Bpk.314/2020/2., büntetővégzés,
4. június 8., Másodfok: - Kúria 1.Bfv.202/2021/7 2 Az indítvány előterjesztője: Nógrád Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Salgótarjáni Járásbíróság 1.Bpk.314/2020/
5. számú büntetővégzését megváltoztatja, és a terheltet az ellene egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette [Btk.
6. §

(1)bekezdés b) pontja] miatt emelt vád alól felmenti. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Salgótarjáni Járásbíróság

1. június
2. napján tárgyalás mellőzésével meghozott 1.Bpk.314/2020/
3. számú büntetővégzésében Terhelt1 terhelttel szemben egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette [Btk.
4. §

(1)bekezdés b) pont] miatt 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés büntetést – a végrehajtás utólagos elrendelése esetén – börtönben kell végrehajtani azzal, hogy abból a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A büntetővégzés 2020. július 2. napján jogerőre emelkedett. [2] II. A jogerős ügydöntő határozattal szemben a Nógrád Megyei Főügyészség 2021. január 4. napján felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja és 651. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a terhelt javára, mivel a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [3] A felülvizsgálati indítvány lényege szerint a terhelt nem valósította meg a Btk. 347. §

(1)bekezdése szerinti egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettének azon, a büntetővégzésben megállapított fordulatát, mely szerint olyan dolgot használt volna fel, melynek egyedi azonosító jelét eltávolították, mert az eltávolítást nem valósítja meg a hatósági jelzésnek a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/

1. (XII. 28.) Kormányrendelet
2. §-a alapján jogszerű eljárásban történő elvétele. A főügyészség e körben hivatkozott az EBH 2003.
3. és a BH 2012.
4. számú határozatában kifejtettekre, mely szerint a törvény az egyedi azonosító jel jogellenes eltávolításához, vagy meghamisításához, illetve az ilyen dolog megszerzéséhez, használatához fűz büntetőjogi következményeket. Kúria 1.Bfv.202/2021/7 3 [4] Az indítvány utalt arra, hogy a terhelt által használt gépjárművet a egyéb1
5. december 31-én véglegessé vált határozatával a forgalomból ideiglenesen kivonta és ezt követően
6. január
7. napján rendőri intézkedés során vették el annak hatósági jelzéseit a egyéb2ának járőrei. [5] Mindezekre figyelemmel a terhelt cselekménye nem merítette ki a Btk.
8. §

(1)bekezdés b) pontjába ütköző egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettének törvényi tényállását, ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a Salgótarjáni Járásbíróság 1.Bpk.314/2020/

1. számú határozatát változtassa meg és a terheltet az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettének vádja alól a Be.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – mentse fel. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.20/2021/3. számú átiratában a főügyészség indítványát, annak helyes indokaira tekintettel fenntartotta. [7] Az indítványra a terhelt, illetve a felülvizsgálati eljárásban kirendelt védő észrevételt nem terjesztett elő. [8] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [9] A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 648. §
2. a)pontja értelmében a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van. [10] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [11] A Be. 651. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében a terhelt javára az ügyész is előterjeszthet felülvizsgálati indítványt. [12] A Be. 652. §

(4)bekezdése értelmében a terhelt javára szóló felülvizsgálat indítvány benyújtása nincs határidőhöz kötve. [13] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítványt arra jogosult nyújtotta be, a törvényben megjelölt felülvizsgálati okból, ezért azt érdemben bírálta el. [14] A Be. 650. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható, a Be. 659. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Kúria 1.Bfv.202/2021/7 4 [15] A Be. 659. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a

(3)-

(4)bekezdésben meghatározott kivétellel a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [16] Az alapügyben bíróság által megállapított, felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás a következő: [17] Terhelt1 terhelt

1. február
2. napján 18 óra 48 perckor cím2 előtti útszakaszon vezetői engedély nélkül közlekedett a egyéb érdekelt1 üzembentartó használatában lévő és
3. december
4. napján a forgalomból kivont, hatósági jelzés nélküli – eredetileg rendszám1 forgalmi rendszámú – Honda Civic típusú személygépkocsival. Terhelt1 terhelt ezen a napon a vele szemben foganatosított rendőri intézkedésig az említett személygépkocsival úgy közlekedett – így felhasználva azt helység1 a közúton –, hogy a személygépkocsin hatósági jelzés nem volt, mivel az egy
5. január
6. napján történt rendőri intézkedés folytán elvételre került. [18] A megállapított tényállás azt tartalmazza, hogy a Terhelt1 terhelt által használt személygépkocsin azért nem volt hatósági jelzés, mivel azt egy
7. január
8. napján történt rendőri intézkedés során elvették. [19] A Büntető Törvénykönyvről szóló
9. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
10. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében, aki olyan dolgot szerez meg, használ fel, vagy olyan dologról rendelkezik, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, vagy amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 347. §

(3)bekezdése szerint e paragrafus alkalmazásában egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése. A személygépkocsi rendszámtáblája egyedi azonosító jel, amelynek jogellenes eltávolítása esetén az egyedi azonosító jel nélküli gépjárművel közúton történő közlekedés annak felhasználását jelenti a Kúria következetes gyakorlata értelmében, így a bűncselekmény megvalósítására alkalmas. Az ilyen elkövetési magatartás a bűncselekmény tényállásszerű megvalósulásának feltétele; hogy a rendszámtáblát, mint egyedi azonosító jelet jogellenesen távolítsák el. Amennyiben annak eltávolítása jogszerűen, jogszabályi felhatalmazás alapján, hatósági eljárás során történik, az ilyen módon eltávolított rendszámtábla nélküli személygépkocsival történő közlekedés a bűncselekmény elkövetését nem valósítja meg, a magatartása az érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés szabálysértését valósíthatja meg. [20] A Legfelsőbb Bíróság az EBH 2003.

1. számú határozatának indokolásában megállapította, hogy a büntető törvény büntetőjogi következményeket a dolgon lévő egyedi azonosító jel jogellenes eltávolításához vagy meghamisításához, illetve az ilyen dolog megszerzéséhez, használatához fűz. [21] A Kúria BH 2012.
2. számon közzétett döntésében megállapította, hogy megvalósítja az egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettét, aki hamisított rendszámtáblával felszerelt járművel vesz részt a közúti forgalomban. A Kúria ezen döntésének indokolásában kifejtette, hogy az 1/
3. Büntető jogegységi határozatban Kúria 1.Bfv.202/2021/7 5 meghatározott elveket a Kúria az egyedi azonosító jel meghamisítása bűntettének különböző elkövetési magatartásainak halmozódására is irányadónak tekinti. A Kúria ennek kapcsán a felhasználás értelmezése körében töretlen gyakorlatként alkalmazza, hogy a felhasználás, mint elkövetési magatartás a gépjárművezető által tudottan hamis rendszámmal felszerelt gépjármű használatával megvalósul. A Kúria a régi Btk. (
4. évi IV. törvény) jelenlegivel azonos tartalmú 277/A. §-ában foglalt egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette kapcsán kifejtette, hogy ennek a bűncselekménynek a hivatalos nyilvántartások hitelességéhez fűződő közbizalom mellett jogi tárgya a közúti közlekedés biztonsága, amelyet a kiadott rendszám hamis rendszámmal való lefedésével való közlekedésben történő részvétel alapvetően veszélyeztet. Erre figyelemmel az egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettét nem csupán a gépjárműre kiadott rendszámtábla eltávolítása, ehelyett hamis rendszámtábla felszerelése, vagy az eredeti rendszámtáblának hamis rendszámtábla lefedése valósítja meg, hanem az ilyen rendszámmal felszerelt gépjárműnek – mivel azt a külső szemlélő folyamatosan észleli – a közúti közlekedésben való részvétele is. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/
5. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet
6. § b) pontja értelmében a közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, amelyre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] van(nak) felszerelve. Mindebből az következik, hogy a közlekedésben olyan járművel történő részvétel, amelyre külön jogszabályban meghatározott hatósági jelzésnek minősülő rendszámtábla nincs felszerelve, jogsértő. A jogsértő magatartás azonban nem minden esetben eredményezi büntetőjogilag releváns magatartás megállapítását. [22] A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
7. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.)
8. §-a értelmében, aki érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel, illetve olyan járművel vesz részt a közúti forgalomban, amelynek műszaki érvényességi ideje lejárt, szabálysértést követ el. A közúti közlekedésről szóló
9. évi I. törvény 25/A. § a) pontja értelmében a közúti forgalomban a gépkocsi a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, ez alól csak a törvény
10. §-ában meghatározott, jelen ügyben nem releváns kivételek állhatnak fenn. [23] Az érvénytelen hatósági jelzéssel való közlekedés tényállásszerű magatartása, ha az elkövető a közúti forgalomban olyan gépkocsival közlekedik, amelyről hiányzik mindkét rendszámtábla. [24] A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
11. (XII. 28.) Kormányrendelet
12. §

(1)bekezdés d) pontja értelmében az ellenőrző személy a hatósági engedélyt és jelzést a helyszínen elveszi, ha a járművet a forgalomból ideiglenesen kivonták, de a jármű hatósági engedélye és jelzése nem került leadásra. [25] A tényállásból megállapítható, hogy a terhelt által vezetett személygépkocsit

1. december
2. napján a forgalomból kivonták. A forgalomból kivont személygépkocsi forgalmi rendszámait a
3. január
4. napján történt rendőri intézkedés folytán ennek megfelelően a helyszínen elvették. [26] Mindezek alapján megállapítható, hogy a hatósági jelzés, mint egyedi azonosító jel eltávolítására nem jogellenesen, hanem jogszabályi felhatalmazás alapján, hatósági eljárásban Kúria 1.Bfv.202/2021/7 6 került sor. A terhelt ezt követően hatósági jelzés nélkül közlekedett közúton, ezzel a magatartásával azonban nem a Btk.
5. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettét, hanem a Szabs.tv.

1. § szerinti érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés szabálysértését valósította meg. Erre figyelemmel a tényállásban megállapított cselekmény nem bűncselekmény. [27] A Be.
2. §

(2)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg a terhelt bűnösségét. [28] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen elbírálva a Salgótarjáni Járásbíróság 1.Bpk.314/2020/

1. számú büntetővégzését megváltoztatta és Terhelt1 terheltet a Btk.
2. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól a Be. 566. §

(1)bekezdés alapján felmentette, mert a cselekmény nem bűncselekmény. [29] A Kúria a Be. 649. §

(2)bekezdés szerinti okok fennállását hivatalból vizsgálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát nem kell hatályon kívül helyezni. [30] A Kúria ítélete ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján fellebbezésnek, a 650. §

(1)bekezdés b) pontja alapján pedig felülvizsgálatnak helye nincs. Budapest,

1. június
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A Kúria Bfv.I.202/2021/
3. számú ítélete
4. június
5. napján jogerős! Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke