Kfv.37411/2026/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontjában meghatározott befogadhatósági okra hivatkozik, azonban a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz a felülvizsgálati kérelem jogi érveitől elkülönülő, önálló, kifejezetten a befogadhatósági okra vonatkozó részletes indokolást. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.411/2026/2. A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Figula Ildikó bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes jogi képviselője: dr. Gyöngyösi Zoltán egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Somogy Vármegyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatala (8600 Siófok, Kálmán Imre sétány 4.) Az alperes jogi képviselője: dr. Kovács-Tátra Szilvia kamarai jogtanácsos (cím3) A per tárgya: egészségügyi szolgáltató működési engedély üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (34. és 35. sorszám alatt) Kúria I.Kfv.37.411/2026/2 A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: 2 a Pécsi Törvényszék 2.K.700.369/2025/28. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének a befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint engedélyes részére a Somogy Vármegyei Kormányhivatal M. Járási Hivatala a 2018. november 9. napján kelt SO-05/NEO/00432-4/2018. számú határozatával belgyógyászat szakma (szakmai kód: 0100) változó helyszínen történő végzésére működési engedélyt adott. A változó helyszínen kizárólag a szakma nem szakorvosi képesítéshez kötött tevékenységei végezhetőek. A felperes az engedély birtokában mozgó diagnosztikát (szűrési tevékenységet) folytatott. A Somogy Vármegyei Kormányhivatal M. Járási Hivatala a 2022. május 16. napján meghozott SO-05/NEO/0955-13/2022. számú határozatával az engedélyt visszavonta és a felperest, mint egészségügyi szolgáltatót törölte a közhiteles nyilvántartásból, mivel az arteriográfos vizsgálat és az ultrahangos csontsűrűség mérés nem szerepel a változó telephelyen végzett tevékenységre feljogosító működési engedélyben, továbbá a felperes, mint szolgáltató a tevékenységét nem a jogszabály alapján kiállított működési engedélyben foglaltak szerint végzi. [2] A felperes 2022. augusztus 17-i keltezéssel kérelmet nyújtott be mozgó-változó helyszínű szűrővizsgálat végzésére, a vizsgálat egészségügyi szakdolgozók, illetve belgyógyász szakorvos közreműködésével történik. A kérelem nyomtatvány tartalmazta a belgyógyászat tevékenység megnevezését kóddal

(0100)és ellátási formával (J1). A tevékenységet végző szakdolgozóként Név1 szakasszisztenst és Név2 belgyógyász szakorvost nevesítette. Hivatkozott az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/

1. (XI. 17.) EüM rendelet (II.) a működési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló ellátási formák jegyzékére, azon belül a J6 kódú járóbeteg szakellátásra (mozgó változó helyszínen végzett szakellátás). [3] A kérelem tárgyában kijelölés folytán az alperes járt el. [4] Az eljárás során nem volt eldönthető, hogy az arteriográf készülék használata megengedett-e, így az alperes által megkeresett Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) további megkereséssel élt az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnökéhez az érintett tagozatok egyeztetett véleményének beszerzése érdekében. Az alperes az eljárást felfüggesztette, s miután felügyeleti eljárás körében kötelezték az eljárás Kúria I.Kfv.37.411/2026/2 3 befejezésére, a
2. július
3. napján kelt SO-07/NEO/01264-3/
4. számú döntésével a felperes kérelmét visszautasította. Indokolásában idézte az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/
5. (X. 20.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: ESzCsMr.) személyi feltételekre vonatkozó rendelkezését, miszerint a szolgáltatás helyén belgyógyász szakorvosnak kell a tevékenységet végezni, asszisztencia részvételével. Rögzítette, hogy a felperes belgyógyász szakorvos jelenléte nélkül nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, még szűkített körű tevékenység esetén sem. Utalt arra, hogy az NNK állásfoglalást nem adott ki és a felperesi dokumentáció kétséget kizáró módon nem igazolja, hogy a végezni kívánt tevékenység során használandó készülékek alkalmasak-e az orvosi diagnózis felállítására. [5] A felperes keresetére eljárva a Pécsi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
6. december
7. napján kelt 2.K.701.022/2023/
8. számú ítéletével az alperes SO07/NEO/01264-3/
9. számú határozatát a közlésre visszamenőleges hatállyal hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperesnek a visszautasítási okokat pontosan meg kell jelölnie, amennyiben a csontsűrűség mérés kapcsán az az álláspontja, hogy más szakterülethez tartozik, akkor ebben a vonatkozásban nem kell vizsgálni a csontsűrűség mérő műszer alkalmazhatóságát. Az EKG tenyérmérő műszer esetében az alperesnek szakértőt kell kirendelnie, és annak révén választ adni, hogy a készülék alkalmas-e diagnózis felállítására. Ugyancsak szakértőnek kell megválaszolnia azt a kérdést, hogy a szakorvosnak jelen kell-e lenni a helyszínen a szolgáltatás helyént, azaz a felperesi szűrőbuszon. [6] Az alperes a megismételt eljárásban szakértő kirendelése és bizonyítási eljárás lefolytatása után a
10. március
11. napján meghozott SO-07/NEO/00198-8/
12. számú határozatával a felperes működési engedély kiadására irányuló kérelmét elutasította. Határozatában rögzítette, hogy a perbeli esetben a J6-0100 belgyógyászati egészségügyi szolgáltatás jelenlévő belgyógyász szakorvost és megfelelő képzettséggel rendelkező szakszemélyzetet jelent. A szakvélemény alapján megállapíthatónak tartotta, hogy az MD100B1 típusú EKG készülék mérési eredményei nem alkalmasak diagnózis felállítására és terápiás módosításra, az OsteoPro ultrahangos csontsűrűség mérő készülék eredményeit pedig kizárólag tapasztalt reumatológus értékelheti, és a készülékkel végzett vizsgálat eredménye nem alkalmas diagnózis felállítására. [7] A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra kötelezését. Perköltségigénnyel élt. [8] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. A jogerős ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a
13. március
14. napján kelt 2.K.700.369/2025/
15. számú jogerős ítéletével a keresetet elutasította, a közigazgatási perrendtartásról szóló
16. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
17. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján, mivel azt megalapozatlannak értékelte. A perben szakértőt rendelt ki, a megelőző eljárás során véleményt adó szakértő nem vállalta a kirendelést, így szakértő1 igazságügyi orvosszakértőt rendelte ki. [10] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában rögzítette a szakértői vélemény főbb megállapításait, miszerint a belgyógyászati járóbeteg-szakellátás a 0100 szakmakód Kúria I.Kfv.37.411/2026/2 4 megnevezéssel J1 és J6 ellátási forma keretében végezhető, a J6 a változó helyszínen végzett ellátási forma, s az előírt szakmai szabályok ismertetése után a szakértő arra a következtetésre jutott, hogy mindenképpen szükséges szakorvos jelenléte. A tenyér-EKG alkalmazhatóságával kapcsolatban a szakértő kiemelte, hogy a felperes által alkalmazni kívánt MD100B1 tenyér-EKG készülék nem alkalmas a szív- és érrendszer egészségi állapotának megítélésére, illetve diagnózis megállapítására. Az OsteoPro ultrahangos csontsűrűség mérő készülék tekintetében rögzítette, hogy az nem alkalmas a csontritkulás (osteoporózis) diagnózis felállítására. [11] Az elsőfokú bíróság a szakvéleményt ítélkezése alapjául elfogadta. Rögzítette, hogy a belgyógyászat tekintetében az ESzCsMr. 2. melléklete szerint kötelező a belgyógyász szakorvos, illetve az általános asszisztens/szakasszisztens jelenléte. Ez jogszabály által rögzített minimumfeltétel. A tenyér-EKG műszer tekintetében – mivel a szakértői állítást a perben a felperesnek nem sikerült cáfolnia, – megállapította, hogy az ESzCsMr. 2. mellékletében rögzített tárgyi feltétel, azaz a megfelelő EKG műszer megléte nem teljesül. Az OsteoPro ultrahangos csontsűrűségmérő készülék tekintetében hangsúlyozta a szakvéleményben megjelenített szakmai szabályokat, amelyek egyértelműen előírják, hogy annak eredménye alapján diagnózist nem lehet felállítani. Mindezek alapján a szakorvos jelenlétének hiánya, illetve a két érintett készülék alkalmatlansága együttesen, de külön-külön is megalapozták az alperes határozatát. A felülvizsgálati kérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében – jogszabálysértésekre tekintettel – kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, ennek keretében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Perköltségigénnyel élt. Állította, hogy a jogerős ítélet iratellenes és jogszabálysértő megállapításokat tartalmaz, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 79. §
2. e)pontja szerinti szűrővizsgálatot a J6 szakmakódú ellátási forma tekintetében tévesen értelmezi, a J6 szakmakódú szakorvosi jelenlétnél nem az ESzCsMr. személyi feltételeire vonatkozó szabályok, hanem a szakvélemény alapján állapította meg a szakorvos szükséges jelenlétét, ennek során megalapozatlan jogi álláspontot foglalt el. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság az EKG műszer tekintetében a kirendelt szakértő megállapításával ellentétes megállapításra jutott, valamint az OsteoPro csontsűrűség mérő tekintetében a szakértő állításaival meg nem egyező következtetést vont le. Alapvető eljárási jogának sérelme körében a Kp. 2. §

(2)bekezdés a) pontjának,

(4)bekezdésének, valamint 85. §

(2)bekezdésének a megsértését jelölte meg. [13] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontját nevesítette, idézve a normaszöveget. A felülvizsgálati kérelem jogi indokolása körében hivatkozott a felülvizsgálati kérelem befogadásának egyes kérdéseiről szóló 2/2024. (XII. 3.) KK véleményre, kiemelve, hogy e befogadhatósági okhoz milyen szintű indokolás az elvárt, továbbá, hogy a bizonyítékok kirívóan téves mérlegelése az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés fogalmába esik. Álláspontja szerint a bizonyítékok értékelése jelen ügyben kirívóan jogszabálysértő volt, kifejtette e jogszabálysértés indokait. Kúria I.Kfv.37.411/2026/2 5 A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – a következők szerint – nem állnak fenn. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kp. 117. §

(4)bekezdésének rendelkezése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A Kp. 117. §

(4)bekezdése valamennyi, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt befogadhatósági okhoz indokolási kötelezettséget ír elő, részletesen indokolni azonban csak a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontjához kapcsolódó befogadási kérelmet kell. A befogadhatósági ok jogalkotó által megkívánt indokolási kötelezettsége a befogadhatóság kérdésében való döntést segíti elő, a jogalkotó ezáltal lehetőséget ad a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára annak kifejtésére, hogy mely indokok mentén tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését, mert csak így kerülhet abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelem előterjesztőjének szempontjából vizsgálja a befogadhatóságot. [17] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, ugyanis a felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján annak vizsgálatára kerül sor, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Kiemeli a Kúria, hogy a befogadásról szóló döntés során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát vizsgálja. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő voltára hivatkozás nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria a befogadhatóság vizsgálatakor nem foglalhat állást a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről, arra a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetőség. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a felperes által nevesített, a Kp. 118. §

(1)bekezdésének

1. a)pont
2. ad)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok mentén vizsgálta. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja tekintetében a Kp. 117. §

(4)bekezdése kifejezetten a befogadhatósági okra vonatkozó részletes indokolási kötelezettséget ír elő. Ezen alpontra alapított hivatkozás esetén a Kúria töretlen gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felet részletes indokolási kötelezettség terheli arra Kúria I.Kfv.37.411/2026/2 6 vonatkozóan is, hogy az álláspontja szerinti eljárási szabályszegés miként hatott ki az ügy érdemére. [19] A felperes a felülvizsgálati kérelem „Jogi indokolás” címe alatt a befogadhatóságot és a jogerős ítélet állított jogszabálysértő voltát együttesen indokolta. A Kúria kiemeli, hogy a befogadhatósági okok indokolása és a felülvizsgálati kérelem indokolása két önálló – ezáltal egymással nem felcserélhető és egymást nem kiegészítő – indokolási kötelezettség. Tény, hogy nagyfokú hasonlóság van a felülvizsgálati kérelem tartalmi indokai és a befogadhatósági okok között, azonban a felülvizsgálati kérelem indokolása több funkciót tölt be, ezért a felülvizsgálati kérelemnek nemcsak a felülvizsgálat érdemi tartalmi indokára, hanem a befogadhatósági okokra is ki kell terjednie. Ezeket a felülvizsgálati kérelmet benyújtó félnek kell úgy bemutatni, hogy a felülvizsgálati kérelemből egyértelműen azonosíthatóak legyenek a befogadhatóság okai, valamint az azokhoz kapcsolódó indokolás is, különösen, hogy a befogadásról való döntés során a Kúria a jogerős ítélettel szemben felhozott érvek érdemi vizsgálatát nem végezheti el, kizárólag a befogadás feltételeit vizsgálja, azok indokolásának megalapozottságát értékeli. [20] A felperest kifejezetten a befogadhatósági ok indokainak előadására vonatkozó kötelezettség is terheli, amely indokolási kötelezettség nem teljesíthető jogszabályhelyek megjelölésével, a felülvizsgálati kérelem érdemi indokainak előadásával vagy a jogerős ítélet jogszabálysértő voltára alapított hivatkozással. A befogadhatóságot alátámasztó indokok felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása nem hárítható át a Kúriára. Ezeket a felülvizsgálati kérelmet benyújtó félnek kell úgy bemutatni, hogy a felülvizsgálati kérelemből egyértelműen azonosíthatóak legyenek a befogadhatóság okai, valamint az ahhoz kapcsolódó indokolás is. A Kúria már több határozatában rámutatott (pl. Kfv.37.357/2022/2., Kfv.37.177/2023/2., Kfv.37.710/2023/2.), hogy a befogadási okra vonatkozó indokolásnak el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól. [21] A Kúria megállapította, hogy a felperes a Kp. 117. §

(4)bekezdéséből fakadó részletes és a felülvizsgálati kérelem jogi érveitől elkülönülő indokolást nem adott elő, a befogadhatóságot és a jogerős ítélet vonatkozásában hivatkozott jogszabálysértéseket együtt indokolta. A Kúria gyakorlata kiforrott abban, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja szerinti indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása nem hárítható át a Kúriára (Kfv.VII.37.507/2024/2., Kfv.I.35.082/2026/2.). A befogadhatósági okhoz kapcsolódó önálló, a felülvizsgálati érvektől el nem különülő indokolás hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja alapján nincs helye. [22] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatása a felperes felülvizsgálati kérelme alapján nem indokolt, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)és

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [23] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha a fél kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontjában meghatározott befogadhatósági okra hivatkozik, azonban a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz a felülvizsgálati kérelem jogi érveitől elkülönülő, önálló, kifejezetten a befogadhatósági okra vonatkozó részletes indokolást. Kúria I.Kfv.37.411/2026/2 7 Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, tanácsban, indokolt végzésben határozott. [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja szerint illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [26] A végzés ellen a további felülvizsgálati lehetőségét a Kp. 116. §
2. d)pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest, 2026. június 25. dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró, dr. Figula Ildikó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró, dr. Kalas Tibor bíró