Bfv.937/2021/9 – Kúria

(2)bekezdés figyelmen kívül hagyásával határozta meg a külföldi terhelttel szemben a kiutasítás tartamát. A Kúria a jogerős ítéletet megváltoztatta, az elbíráláskor hatályban lévő Btk. alapján - 60. §

(2a)bekezdés – rendelkezett a kiutasítás tartamáról. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.937/2021/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Sebe Mária, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt: … Elsőfok: Bajai Járásbíróság, 12.B.17/2021/5., ítélet, tárgyalás,
4. február
5. Másodfok: Kecskeméti Törvényszék, 2.Bf.93/2021/19., ítélet, nyilvános ülés,
6. május
7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt … ellen folyamatban volt büntetőügyben a BácsKiskun Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Bajai Járásbíróság 12.B.17/2021/
8. számú ítéletét, valamint a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.93/2021/
9. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a terhelt kiutasításának tartamát 3 (három) évre mérsékli. Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 38.160 (harmincnyolcezer-százhatvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 2.Bfv.937/2021/9 2 Indokolás [1] I. A Bajai Járásbíróság a
10. február 10-én kihirdetett 12.B.17/2021/
11. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [Btk.
12. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a), b) pont] és ezért őt 2 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 4 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte azzal, hogy a terhelt legkorábban a kiszabott szabadságvesztés legalább fele részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] A terhelt és védője enyhítés érdekében, az ügyészség hosszabb tartamú szabadságvesztés, kiutasítás, valamint annak megállapítása végett jelentett be fellebbezést. Az ellentétes irányú fellebbezéseket elbírálva a másodfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék a

1. május 21-én kelt 2.Bf. 93/2021/
2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 év 6 hónapra enyhítette azzal, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Bfel.B.585/2021/
3. számon
4. augusztus 4-én terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, annak törvényi okaként a Be.
5. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontját megjelölve, a kiutasítás tartamának törvénysértő meghatározása miatt. [4] Az indítvány rögzítette, hogy a jogerős ítélet a Magyarország területéről történő kiutasítás tartamát a Btk. 2. §

(2)bekezdésébe ütköző módon a szabadságvesztés tartamának kétszeresét meghaladó mértékben, négy évben határozta meg. [5] A bűncselekmény elkövetésekor (

1. november 16.), az elsőfokú ítélet meghozatalakor (
2. február 10.), valamint a jogerős elbírálásakor (
3. május 21.) eltérő büntető anyagi jogszabály volt hatályban a határozott időtartamra szóló kiutasítás büntetés tekintetében. Az alapügyben eljárt másodfokú bíróság a Btk.
4. §-a szerinti, az időbeli hatályra vonatkozó büntető anyagi rendelkezés vizsgálatát figyelmen kívül hagyta. [6] A cselekmény másodfokú elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvénynek a terhelttel szemben kiszabott határozott tartamú kiutasításra vonatkozó szabályai kedvezőbbek. Ennek figyelmen kívül hagyása törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte, így a terhelt esetében a javára szóló, a Be.
5. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálati okot valósított meg. Az elbírálás időpontjában hatályos Btk. 60. §

(2a)bekezdése alapján a terhelttel szemben kiszabott 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetés mellett a kiutasítás törvény szerinti tartama kötelezően 3 év. [7] A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat tanácsülésen változtassa meg, és a kiutasítás tartamát a törvényes mértékben határozza meg. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.963/2021/

1. számú átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát – helyes indokainál fogva – fenntartotta. [9] III. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. E jogorvoslati mód kizárólag a Be.
2. §

(6)bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Kúria 2.Bfv.937/2021/9 3 [11] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.

1. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be.
2. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpont]. [12] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [13] A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványa e kritériumoknak megfelel, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [14] Általános érvénnyel kimondható, hogy törvénysértő büntetés címén – a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontja szerinti – felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, aminek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és ennek elvétése miatt a Be. egyszerűsített felülvizsgálat keretében (XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Kétségkívül e körbe tartozik, ha a bíróság az általa alkalmazott büntetési nem tartamát nem a törvényi keretek között, illetve kötelező tartamú vagy mértékű büntetés esetén nem annak megfelelően határozza meg. [15] A terhelt terhére rótt bűncselekmény befejezésének időpontja 2020. november 16. napja. A Btk. ekkor hatályos 59. §

(1)bekezdése szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. A 60. §

(1)bekezdése szerint a kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. A

(2)bekezdés szerint a határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A kiutasításra vonatkozó szabályok az embercsempészés bűntette tekintetében nem tartalmaztak külön rendelkezést. [16] Az elsőfokú és másodfokú elbírálás időpontjában (2021. február 10., illetve 2021. május 21.) azonban részben eltérő szabályok vonatkoztak a kiutasításra. A Btk. 60. §

(1)és

(2)bekezdése tekintetében a szabályok nem változtak, de a

(2a)bekezdés értelmében a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), valamint az embercsempészés (Btk. 353. §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – a Btk. 59. §

(2)és

(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető, határozott tartamú kiutasítás esetén pedig annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. [17] A felülvizsgálati indítvány alapján az eldöntendő jogkérdés az, hogy az embercsempészés bűntette miatt elmarasztalt terhelttel szemben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatában törvénybe ütköző módon alkalmazta-e a kiutasítást, illetve határozta meg annak tartamát. [18] A Btk. 2. §

(1)bekezdése szerint a bűncselekményt – a

(2)-

(3)bekezdésben foglalt kivételekkel – az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény szerint kell elbírálni. A

(2)bekezdés szerint, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni. Az új büntetőtörvény alkalmazandóságát az adott ügyben eljáró bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell. [19] Jelen esetben az állapítható meg, hogy az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény alkalmazásával a bíróság az embercsempészés nem magyar állampolgárságú elkövetőjével szemben mellőzhette volna a kiutasítás kiszabását, illetve tartamát meghatározhatta volna a Kúria 2.Bfv.937/2021/9 4 szabadságvesztés kétszeresénél enyhébben (és értelemszerűen súlyosabban) is. A Bajai Járásbíróság ennek megfelelően járt el, hiszen az általa kiszabott kiutasítás tartama a szabadságvesztés kétszeresénél rövidebb (2 év 2 hónap szabadságvesztés, 4 év kiutasítás). [20] Amennyiben a járásbíróság az elbíráláskor hatályos szabályt alkalmazta volna, ennél hosszabb tartamú, 4 év 4 hónapi kiutasításra kellett volna ítélnie a terheltet. A terhelt számára ez kedvezőtlenebb, az elsőfokú bíróság tehát helyesen alkalmazta az elkövetéskor hatályos büntető jogszabályt. [21] A másodfokú bíróság – ugyanazon jogszabályi környezetben – a szabadságvesztés tartamát 1 év 6 hónapra enyhítette, a kiutasítás 4 éves tartamát azonban változatlanul hagyta. Ezt csak az elkövetéskor hatályos törvény alapján tehette volna meg, amihez képest azonban az elbíráláskori törvény – miszerint a kiutasítás tartama az adott tartamú szabadságvesztés mellett kötelezően 3 év – enyhébb elbírálást eredményez. Ezen összevetést a másodfokú bíróság elmulasztotta. [22] A bíróságnak tehát a Btk. 2. §

(2)bekezdése alapján az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt kellett volna alkalmaznia, és az alapján a jogerős ítéletben kiszabott 1 év 6 hónap szabadságvesztés mellett az elbíráláskor irányadó Btk. 60. §

(2a)bekezdés szerint a kiutasítás tartama csak és kizárólag 3 évben határozható meg. [23] A bíróság jogerős ítéletében tehát a kiutasítás alkalmazásával jogszerűen járt el, arra mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos Btk. lehetőséget adott, ugyanakkor a kiutasítás tartamát a jogerős ítélet törvénybe ütköző módon [Btk. 2. §

(2)bekezdése] határozta meg. [24] A bűnügyi nyilvántartás adatai szerint a terheltet 2021. november 16-án feltételes szabadságra bocsátották, s a Kúria küldeményét 2022. február 5-én Ukrajnában vette át. [25] Az 56/2022. (II. 24.) Korm. rendelet 2. §-a szerint az Ukrajna területéről érkezett ukrán állampolgárokat, valamint az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat a Kormány a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 19. §

1. b)pontja alapján ideiglenes védelemre jogosultként ismeri el. A fenti Korm. rendeletet az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet 2022. március 8. napjától hatályon kívül helyezte. [26] E jogszabály 1. §-a szerint menedékes a Magyarország által menedékesként a Met. 19. §
2. a)pontja szerint védelemben részesített,
3. a)az Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó ukrán állampolgár,
4. b)az a hontalan személy vagy nem ukrán harmadik országbeli állampolgár, aki 2022. február 24-ét megelőzően nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesült Ukrajnában, illetve
5. c)az
6. a)és
7. b)pont szerinti személynek – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló, 2022. március 4-i (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat 2. cikk

(4)bekezdése szerinti – családtagja. [27] A Met. 19. §-a szerint Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet

1. a)az Európai Unió Tanácsa – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről Kúria 2.Bfv.937/2021/9 5 szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy
2. b)a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek. [28] A Met. 3. §

(2)bekezdése szerint Magyarország által menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként elismert személy menedékjogot élvez. A Btk. 59. §

(2)bekezdése szerint nem utasítható ki az, aki számára Magyarország menedékjogot biztosít. Mivel nincs adat arra, hogy a terhelt

1. február
2. napját követően Magyarországra visszatért volna, az eljárás jogerős befejezéséig menedékjogot nem élvezett a terhelt Magyarországon, az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után bekövetkezett új körülmények és a jogerő után hatályba lépett jogszabály a kiutasítás büntetés mellőzését az ukrán állampolgársággal rendelkező terhelt esetében nem teszik lehetővé. [29] A törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be.
3. §

(2)bekezdés b) pont]. Ez alól ad kivételt a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontja, ami ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítást akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [30] Jelen ügyben a kiutasítás tartamának meghatározását a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama meghatározza, azt egyéb körülmény nem befolyásolja, így a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására nincs ok. [31] A kifejtettek értelmében a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §

(1)bekezdésének főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdésének főszabálya szerinti összetételben eljárva az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont II. fordulata szerint megváltoztatta: a terhelt Magyarország területéről történő kiutasításának tartamát 3 évre mérsékelte [Btk. 2. §

(3)bekezdés, 60. §

(2a)bekezdés]. [32] Egyebekben a megtámadott határozatokat a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályukban fenntartotta. [33] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §

(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. [34] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [35] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. április
2. Kúria 2.Bfv.937/2021/9 6 Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Sebe Mária s.k. bíró