Kfv.45150/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai szerint nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.150/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 cím1 Felperes képviselője: Fischer Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Fischer Ádám, cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala cím3 Alperes képviselője: dr. Szász Imola kamarai jogtanácsos A per tárgya: egészségbiztosítási ügyben keletkezett közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék Az elsőfokú határozat száma: 112.K.701.103/2025/9. Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kfv.45.150/2025/2 2 [1] Az alperes a 2022. január 31-én meghozott BP/0211/03026-2/2022 számú határozatával a felperes részére megállapított 1.863.720 forint összegű CSED ellátás kifizetését postai csekk útján rendelte el. A felperes a postai szelvény szerinti CSED ellátást azonban nem vette át, ezért azt visszautalták az alperesnek. A felperes 2023. december 27. napján kapta meg az ellátást, az alperes késedelmi kamatot részére nem állapított meg. [2] Az alperes a 2024. november 19. napján meghozott, BP/EBPEO2/69741-1/2024 iktatószámú határozatával (a továbbiakban: kamathatározat) a felperes részére a CSED ellátásával összefüggésben 2.699.024 forint késedelmi kamatot állapított meg. [3] A felperes keresetében kérte a kamathatározat megsemmisítését az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Számításai szerint további 562.131 forint késedelmi kamat illeti meg. Kiemelte, hogy a CSED iránti kérelem nyomtatványon banki átutalással kérte az ellátás folyósítását, azonban az alperes a 1.863.720 forint összegű ellátást postai csekk útján küldte meg a részére, az ellátást megállapító határozatot azonban az ellátás kézbesítése időpontjáig nem küldték meg a részére. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. §

(4)bekezdésében, 3. §

(3)bekezdésében, 85. §

(1)-

(2)bekezdéseiben, a Kp. 78. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdésében, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló

1. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
2. §-ában, az az adózás rendjéről szóló
3. évi CL. törvény
4. §

(1)bekezdésében, 209. §

(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozva. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a felperes által igényelt késedelmi kamat tekintetében nem annak volt jelentősége, hogy az alperes a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően határozta-e meg a részére járó CSED összegét és az általa igényelt módon fizette-e meg, hanem annak, hogy mikor juttatta az ellátást. Arra figyelemmel, hogy a felperes a részére postai úton megküldött, a postai szelvényeken feltüntetett CSED ellátást nem vette át, az alperes az ellátás kifizetésével nem esett késedelembe. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, a jogerős ítélet megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését, az alperes perköltségben marasztalását kérte az Ebtv. 69. §-a megsértésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozva. [6] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ab)alpontját jelölte meg. [7] A befogadhatóság körében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja tekintetében a felperes előadta, hogy szükséges egységes joggyakorlat kialakítása abban a Kúria VII.Kfv.45.150/2025/2 3 kérdésben, hogy kit terhelnek annak a következményei, ha a hatóság az ügyfél kérelmétől eltérő módon és összegben juttatja az ügyfelet megillető összeget és emiatt az ügyfél – tekintettel arra, hogy nem ismert számára annak alapja – az összeg átvételét megtagadja. Álláspontja szerint az, hogy a felperes egy számára ismeretlen összegű készpénzkifizetést nem vesz át, mert az igénylésben egyértelműen banki utalást kért és nem kapott határozatot sem az összegről, nem az ő, hanem a hibásan teljesítő hatóság terhére értékelendő, és a hatóság köteles kamatot fizetni. [8] A felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ab)alpontja tekintetében előadta, hogy a jogkérdés súlya és társadalmi jelentősége is igényli az egységes gyakorlat kialakítását, mivel ez számos, a hatóság által teljesítendő kifizetést érint. A Kúria ebben a vitás jogkérdésben még nem foglalt állást, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának van helye az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [10] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja értelmében a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [13] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozata indokolásában kifejtette, hogy amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint Kúria VII.Kfv.45.150/2025/2 4 a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat indokolás [29]}. [14] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [15] A perbeli esetben a felperes a befogadás okát [a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontját] ugyan formálisan megjelölte, a befogadhatóság körében azonban nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. A felperes azt sem mutatta be, hogy a perben olyan vitás jogkérdés merült fel, amelyben a bírói gyakorlat nem egységes, illetve annak egysége – a bírósági jogértelmezéssel összefüggésben, annak hiányossága miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Ebben a körben nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát sem. [16] A Kúria rámutat arra is, hogy a joggyakorlat egysége a következetes kúriai gyakorlat értelmében azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. Ha az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az alsóbb fokon eljárt bíróság(
3. ok)kialakított(
4. ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.107/2024/2., Kfv.VII.37.907/2024/2., Kfv.VII.45.045/2025/4., Kfv.VII.45.127/2025/3.). [17] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti befogadására nincs törvényes lehetőség. [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja értelmében a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel. A jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [19] A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a Kúria az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályok alkalmazásával összefüggésben még nem foglalt állást abban a jogkérdésben, hogy az ellátás átvételének a jogosult részéről történt megtagadása esetén fizetendő-e késedelmi kamat, a perbeli ügy azonban nem minősül nagy számban előforduló új típusú ügynek. Nem tett tényállítást arra vonatkozóan a felperes, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő vitás jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne. Csupán általánosságban utalt arra, hogy a vitás jogkérdés számos, a hatóság által teljesítendő kifizetést érint. Az a körülmény, hogy az alperes a bíróság döntésével nem ért egyet, a Kúria VII.Kfv.45.150/2025/2 5 felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan releváns körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [20] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti befogadására nincs törvényes lehetőség. [21] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alkalmazásával megtagadta. A döntés elvi tartalma [22] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai szerint nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [23] A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 116. §
4. d)pont]. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott [Kp. 118. §

(2)bekezdés]. Budapest,

1. december
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Cséffán József előadó bíró helyett Dr. Varga Zs. András s.k. bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró