← Magyarország

Pf.20127/2024/9 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.127/2024/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla a személyesen eljáró felperes neve (cím) felperesnek – a dr. Czeglédy Attila ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperessel szemben változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indult perében az Egri Törvényszék 12.P.20.202/2023/
  2. számú ítélete ellen a felperes által
  3. sorszám alatt benyújtott és
  4. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a felperes javára – kérelmére – 3 000 (háromezer) forint fellebbezési illeték visszatérítésének van helye, amely kérelem elbírálásához jelen határozatát megküldeni rendeli – az elsőfokú bíróság útján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Vármegyei Adóés Vámigazgatóságának. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A Heves Megyei Bíróság
  5. november
  6. napján kelt Pk.ügyszám/2004/
  7. számú végzésével A-.... nyilvántartási szám alatt vette nyilvántartásba az alperest, amelynek alapítója 'alapító neve' (a továbbiakban: alapító) volt. Az alapító
  8. január 28-án az 1/
  9. alapítói határozattal az alapítói jogok gyakorlására a felperest jelölte ki, akit a bíróság a
  10. február 13-án kelt Pk.ügyszám/2004/
  11. számú végzésével jegyzett be a civil szervezetek nyilvántartásába. [2] Az
  12. február
  13. napján kelt 4/
  14. számú alapítói határozattal személy1-et a határozatlan időre kuratóriumi elnöki tisztséggel bízták meg, amit a nyilvántartást vezető bíróság Pk.ügyszám/2004/
  15. szám alatti végzésével rendelt bejegyezni. személy1 megbízását a felperes a
  16. május 16-án kelt 1/
  17. (V. 16.) határozatával visszavonta, és a 2/
  18. (V. 16.) szám alatti határozattal a kuratórium elnökének személy2-t nevezte ki, azonban az erre alapított változásbejegyzési kérelmeket a nyilvántartást vezető bíróság elutasította. [3] Az alapítói jogokat gyakorló felperes az alapító okiratot
  19. augusztus 15én módosította, amelynek időpontját a bíróság a Pk.ügyszám/2004/
  20. számú végzésével nyilvántartásba vette. A módosított alapító okirat a kuratórium vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy annak elnökét és tagjait az alapító bízza meg. A módosított alapító okirat a kuratórium elnökeként személy1-et, tagjaiként személy2-t és személy3-t tüntette fel, mindhármukat határozatlan időre szóló megbízással. [4] A felperes a
  21. október 7-én kelt 2/
  22. (X. 07.) számú határozattal személy1 határozatlan időre szóló kuratóriumi elnöki kijelölését
  23. december 31-ig tartó határozott idejűre módosította. Ugyanezen a napon meghozott további alapítói határozatokkal a kuratórium többi tagjának korábbi határozatlan idejű kijelölését szintén határozott idejű megbízásra módosította, egyúttal
  24. január 1-től
  25. december 31-ig terjedően kijelölte a kuratórium három új tagját. A felperes továbbá
  26. november
  27. napján az alapítói okiratot akként módosította, hogy a kuratórium tagjait és a tagok közül a kuratórium elnökét Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.127/2024/9/II 2 határozott vagy határozatlan időre az alapító bízza meg. Az ezen változások bejegyzésére irányuló kérelmet az Egri Törvényszék Pk.ügyszám/2004/
  28. számú végzésével elutasította, a végzést a Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.90.008/2021/
  29. számú végzésével helybenhagyta. [5] A felperes ezt követően újabb változásbejegyzési kérelemben kérte a felperes megbízása időtartamának módosítását határozott időre és a megbízás megszűnésének időpontjaként
  30. december
  31. napjának bejegyzését, valamint a felperes törlését a nyilvántartásból. Emellett kérte személy2 és személy3 vonatkozásában a megbízás időtartamának határozottként történő feltüntetését, a megbízás megszűnésének időpontjaként személy3 vonatkozásában
  32. december 31., személy2 vonatkozásában
  33. december
  34. napjának bejegyzését és személy3 törlését a nyilvántartásból. személy2 vonatkozásában kérte bejegyezni, hogy
  35. június
  36. napjáig a kuratórium elnöke volt, önálló képviseleti joggal, megbízása megszűnt,
  37. december
  38. napjáig kuratóriumi tag együttes képviseleti joggal. Kérte személy4 határozott időre történő kuratóriumi tagként történő bejegyzését
  39. december
  40. napig azzal, hogy
  41. június
  42. napjáig személy5-el, majd személy2-al együttes képviseleti joggal bír. Kérte továbbá személy5 nyilvántartásba vételét
  43. június 30-ig kuratóriumi tagként, majd ezt követően
  44. december
  45. napjáig a kuratórium elnökeként. Az Egri Törvényszék
  46. október
  47. napján a Pk.ügyszám/2004/
  48. számú végzésével helyt adott a változásbejegyzési kérelemnek és elrendelte a felperes, személy2 és személy3 adatainak törlését, egyúttal a kuratórium új tagjaiként személy2, személy4, a kuratórium elnökeként személy5 bejegyzését
  49. december
  50. napjáig tartó határozott idejű megbízással. [6] személy1 pert indított a 2/
  51. (X.07.) szám alatti határozat hatályon kívül helyezése iránt, a másodfokú eljárásban a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.147/2022/
  52. számú jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az alapítói jogok gyakorlójának 2/
  53. (X. 7.) számú határozatát hatályon kívül helyezte és új határozat hozatalát rendelte el. A jogerős ítéletet a Kúria a Pfv.V.21.041/2022/
  54. számú ítéletével hatályában fenntartotta. [7] személy1 továbbá pert indított a felperes által
  55. szeptember 19-én kelt alapítói okirat érvénytelenségének megállapítása és az Egri Törvényszék Pk.ügyszám/2004/
  56. számú változásbejegyzési eljárásban kiadott végzésének hatályon kívül helyezése, valamint a változásokat megelőző eredeti állapot helyreállítása iránt, mely keresetet az Egri Törvényszék 12.P.20.193/2021/
  57. szám alatti ítéletével elutasított. A fellebbezés folytán eljárt Debreceni Ítélőtábla azonban Pf.II.20.327/2022/
  58. számú jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletet részben megváltoztatta, az Egri Törvényszék Pk.ügyszám/2004/
  59. számú végzésének a személy1 kuratóriumi elnök valamennyi adatának törlésére vonatkozó rendelkezését, a végzés egyéb rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett
  60. október
  61. napjával hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy a
  62. szeptember
  63. napján kelt alapító okirat módosítás az új kuratóriumi elnök megjelöléséről rendelkező részében érvénytelen, egyben megkereste az Egri Törvényszéket mint nyilvántartást vezető bíróságot, hogy személy1 kuratóriumi elnök valamennyi törölt adatát jegyezze vissza és törvényességi felügyeleti jogkörben eljárva, hívja fel az alperest a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére. Az Egri Törvényszék Pk.ügyszám/2004/
  64. szám alatti végzésével a jogerős ítéltben foglalt megkeresésnek megfelelően végzéssel a civil szervezetek nyilvántartásába további képviselőként, egyben a kuratórium tagjaként visszajegyezni rendelte személy1et akként, hogy a megbízásának időtartama határozatlan azzal, hogy az alapítvány nyilvántartásban szereplő egyéb adatai nem változnak. [8] A jogerős ítélettel szemben indult felülvizsgálati eljárásban a Kúria a
  65. november hó
  66. napján meghozott Pfv.III.20.334/2023/
  67. számú ítéletével a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztató és a keresetnek részben helyt adó részében Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.127/2024/9/II 3 az elsőfokú és a másodfokú perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésekre kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet ebben a részében is helybenhagyta. [9] Az Egri Törvényszék a Kúria döntésére is tekintettel a
  68. november hó
  69. napján kelt Pk.ügyszám/2004/
  70. szám alatti végzéssel a civil szervezetek nyilvántartásában az alperes adatai közül törölte személy1 kuratóriumi elnök valamennyi adatát és ezzel egyidejűleg bejegyezni rendelte a közhiteles nyilvántartásba a létesítő okirat új kelteként
  71. november hó
  72. napját, továbbá személy5-t kuratóriumi elnökként
  73. december
  74. napjáig, kuratóriumi tagként személy4 Editet és személy6-t szintén
  75. december
  76. napjáig. [10] A felperes módosított keresetében – figyelemmel az Egri Törvényszék Pk.ügyszám/2004/
  77. sorszám alatti végzésében foglaltakra – kérte az Egri Törvényszék Pk.ügyszám/2004/
  78. számú végzésének hatályon kívül helyezését a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
  79. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 46/A. § alapján, mivel a végzés jogszabályba és egyben alapító okiratba is ütközött. [11] Az alperes írásbeli ellenkérelmében a felperes módosított, leszállított keresetét a perköltségre kiterjedően elismerte. [12] Az elsőfokú bíróság ítéletében az Egri Törvényszék Pk.ügyszám/2004/
  80. számú végzését hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest a felperes javára 36 000 forint perköltség megfizetésére. [13] Rögzítette, hogy önmagában az alperesi elismerés nem indokolhatta a felperes módosított keresetének megfelelő ítélet meghozatalát, a keresetet ezért érdemben vizsgálta. [14] A nyilvántartást vezető bíróság a keresettel támadott végzést a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete alapján hozta. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  81. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  82. § szerint a bíróság határozata mindenkire kötelező. Ez azt is jelenti, hogy valamely bíróság jogerős ítélete a bíróságokat is köti; egy esetlegesen törvénysértő, de jogerős ítélet is mindenkire, így a bíróságokra nézve is kötelező érvényű, annak alkalmazásától a bíróságok is csak akkor térhetnek el, ha rendkívüli jogorvoslati eljárásban azt egy másik jogerős bírósági határozat „felülírja”. A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek halasztó hatálya nem volt, azaz a nyilvántartást vezető bíróságot a végzés meghozatalának időpontjában kötötte a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.327/2022/
  83. számú jogerős ítélete, amelynek a rendelkező része kifejezetten tartalmazta a nyilvántartást vezető bíróság megkeresését személy1 kuratóriumi elnök valamennyi törölt adatának visszajegyzésére. A nyilvántartó bíróság ezért jogszabályokon alapuló kötelezettségének tett eleget, amikor a közhiteles nyilvántartáson a jogerős ítéletben foglaltakat átvezette, törvényesen nem volt lehetősége azt figyelmen kívül hagyni. A Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletét részben megváltoztató és a keresetnek részben helyt adó részében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet ebben a részében is helybenhagyta. Ezt követően a jelen perben eljáró bíróság már vizsgálhatta, hogy a változásbejegyző végzés jogszabályba, illetőleg az alperesi alapítvány alapító okiratába ütközik-e. [15] A Polgári Törvénykönyvről szóló
  84. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  85. §

(2)bekezdésének kógens rendelkezése szerint az alapítvány ügyvezető szerve annak kuratóriuma, amely 3 természetes személyből áll és annak egy elnöke van. Ennek megfelelő rendelkezést rögzít az alapító okirat VI. fejezete is. A változásbejegyző végzés azonban azt eredményezte, hogy az alperesnek a közhiteles nyilvántartás szerint négy tagja és két kuratóriumi elnöke lett. A Pk.ügyszám/2004/272. számú változásbejegyző végzés tehát Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.127/2024/9/II 4 kógens jogszabályi rendelkezésbe és az alapító okirat rendelkezéseibe ütközött, ezért a Cnytv. 46/A. §
(8)bekezdése alapján azt teljes egészében hatályon kívül helyezte. [16] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a teljes egészében pernyertes felperes perköltségének megfizetésére. [17] A felperes fellebbezésében elsődlegesen kérte az elsőfokú ítélet indokolásának megváltoztatását, míg másodlagosan kérte a perköltségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatásával elsőfokú perköltségének megfizetésére az alperes helyett az Egri Törvényszéket kötelezni. Kérte továbbá kötelezni a Magyar Államot az alperes perköltségének megfizetésére is. [18] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság ítéletéből nem állapítható meg, hogy pontosan miért volt törvénysértő az Egri Törvényszék Pk.ügyszám/2004/
  1. szám alatti végzése. Az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan rögzítette, a jelen perben sérelmezett végzés hatályon kívül helyezésének részletes indokait ezért az ítélet nem rögzíti. Kérte a tényállás kiegészítését a fellebbezésében részletesen rögzítetteknek megfelelően, amely hivatkozás nagyobb részt az alapítói jogok átruházásával, személy1 kuratóriumi elnöki megbízásával és a nyilvántartásába történt bejegyzésével, valamint a felek között ezt követően folyamatban volt eljárásokkal kapcsolatos előadásokat tartalmazott. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem rögzítette a személy1 és személy7 ügyvéd ellen indult büntetőeljárások tényét sem. [19] Kiemelte, hogy a
  2. szám alatti végzéssel maga a nyilvántartó hatóság idézte elő az alapítvány jogellenes működését, a nyilvántartást vezető bíróság következetesen megsértette a Bszi.
  3. § előírását. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a végzés meghozatalának időpontjában a nyilvántartást vezető bíróság nem térhetett el a jogerős ítéletben foglaltaktól. Sérelmezte, hogy a jogerős ítéletben írtakat a nyilvántartó bíróság maradéktalanul nem tartotta be, az előírt törvényességi felügyeleti eljárásban nem tette meg a szükséges intézkedéseket az alapítvány törvényes működésének helyreállításának érdekében. Ismételten hivatkozott arra, hogy a nyilvántartásba visszajegyezni csak az alapítói jogok gyakorlója által kijelölt, megfelelő elfogadó nyilatkozatott tett személyt lehetett volna; az alapítói jogok gyakorlója csak a jogszerűen bejegyzett kuratóriumi tagok közül jelölhetett elnököt. Ezen feltételeket a nyilvántartást vezető bíróságnak a visszajegyzés során is vizsgálnia kellett volna, márpedig ilyen iratok a nyilvántartás iratai között nincsennek. [20] Másodlagos fellebbezésével összefüggésben előadta, hogy az alperes nem adott okot a perre, a keresetet elismerte. A
  4. szám alatti végzés hatályon kívül helyezése sem a felperesnek, sem az alperesnek nem felróható. [21] A fellebbezés kiegészítésében hivatkozott arra, hogy a személy1 kuratóriumi elnöki bejegyzéséről rendelkező Pk.ügyszám/2004/
  5. számú változásbejegyző végzés ellen keresetet nem tudott elterjeszteni, mivel
  6. április
  7. napján törvénytelenül megfosztották alapítói jogaitól, azt csak hosszas pereskedéssel tudta visszaszerezni. A végzéssel szemben az ügyész és maga személy1 indíthatott volna pert. Kérte az ügyészség eljárását, azonban a Heves Megyei Főügyészség érdemben nem foglalkozott az üggyel. A felperes tehát nem követett el mulasztást. [22] Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [23] A fellebbezést az ítélőtábla nem találta alaposnak. [24] Az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezését indokoló körülmény, továbbá az érdemi döntésre is kiható, a másodfokú eljárásban nem orvosolható lényeges eljárási szabálysértés (Pp.
  8. §) hiányában a fellebbezést a fellebbezési kérelem keretei között [Pp.
  9. §
(1)bekezdés] érdemben bírálta el. A felperes fellebbezése kizárólag az Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.127/2024/9/II 5 ítélet indokolását és a perköltségről való rendelkezést támadta; az ítélőtábla erre irányuló fellebbezés hiányában az Egri Törvényszék Pk.ügyszám/2004/272. szám alatti végzését hatályon kívül helyező ítéleti rendelkezést nem érinthette. [25] Az ítélőtábla mindenekelőtt rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 346. §
(5)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének eleget tett, a fellebbezési hivatkozással szemben az ítélet indokolásából megállapítható, hogy a nyilvántartó bíróság végzését azért helyezte hatályon kívül, mert az a Ptk. 3:397. §
(2)bekezdésébe és az alapító okirat VI. fejezetébe ütközően azt eredményezte, hogy az alperesi kuratóriumnak négy tagja és két kuratóriumi elnöke lett. [26] Rámutat az ítélőtábla, hogy az indokolási kötelezettség csak azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolása az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre terjedjen ki {3169/
  1. (VII. 10.) AB határozat [32]; 3159/
  2. (V. 16.) AB határozat [31]}. Az indokolási kötelezettségből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {26/
  3. (XII. 2.) AB határozat [22]}. Nem jelenti az indokolási kötelezettség megsértését az, ha a bíróság által kifejtett okokkal, indokokkal a jogorvoslatot kezdeményező fél nem ért egyet, vagy azt hiányosnak ítéli. [27] A Pp.
  4. §
(4)bekezdése alapján a bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként, a Pp.
  1. § szerinti mérlegeléssel megállapított tényállást csak az adott ügy eldöntéséhez szükséges mértékben köteles rögzíteni; az ítélet indokolásának kizárólag a releváns tényekre kell szorítkoznia. Az elsőfokú bíróság ítélete ezen előírásnak megfelelt, jelen per tárgya kizárólag az Egri Törvényszék Pk.ügyszám/220/
  2. számú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezése volt, az a korábbi végzéseket nem érintette, erre is tekintettel a tényállás fellebbezésben kért kiegészítése nem volt indokolt. [28] Az Egri Törvényszék előtt a Pk.ügyszám/2004/
  3. szám alatti változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt volt per folyamatban a Cnytv. 46/A. §
(1)bekezdése alapján. A Kúria Pfv.III.20.334/2023/10. szám alatti ítéletében kifejtettek szerint a Cnytv. 46/A. §
(1)bekezdése alapján indítható perek korlátját jelenti, hogy csak azok a jogszabálysértések vehetők figyelembe és vezethetnek a nyilvántartó bíróság végzésének hatályon kívül helyezésére, amelyeket a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési eljárás szabályai szerint a nyílvántartó bíróságnak észlelnie kellett volna [Cnytv. 46/A. §
(3)bekezdés, 46/B. §
(1)bekezdés]. [29] A változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indítható speciális perek részletes szabályait a Cnytv. 46/A. §
(1)-
(9)bekezdései rögzítik, amelyek meghatározzák az ítélet tartalmát is. A Cnytv. 46/A.
(7)bekezdése szerint, amennyiben a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki és a végzés teljes hatályon kívül helyezésének feltételei nem állnak fenn, a bíróság a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a
(6)bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el. A Cnytv. 46/A. §
(6)bekezdése értelmében a perben eljárt bíróság a nyilvántartó bíróság megkeresésével intézkedhet az érintett adat hivatalból való bejegyezése vagy törlése iránt. Ez esetben a változásbejegyzés a nyilvántartásban nem a felek kérelmére, hanem jogerős bírósági ítélet alapján történik. Az ítélethez fűződő anyagi jogerőhatás a Pp. 360. §
(1)bekezdése szerint kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ideértve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. A jogerős ítélethez a felek, a bíróságok és más hatóságok kötve vannak; amely azt jelenti, hogy amennyiben a jogerős ítélet a Cnytv. 46/A. §
(6)bekezdése szerinti megkeresést tartalmaz, az a felek mellett a Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.127/2024/9/II 6 nyilvántartást vezető bíróságra is kötelező; a változásbejegyzést annak megfelelően teljesíteni köteles. [30] A perben támadott végzés meghozatalakor a Debreceni Ítélőtábla jogerős Pf.II.20.327/2022/
  1. szám alatti ítéletéhez fűződő joghatályok maradéktalanul érvényesültek; a Kúria a felülvizsgálati eljárásban csak később, a
  2. május hó
  3. napján kelt Pfv.III.20.334/2023/
  4. számú végzésével függesztette fel a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott határozat végrehajthatóságát. [31] A nyilvántartó bíróság Pk.ügyszám/2004/
  5. szám alatti változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezése indult perben a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.327/2022/
  6. számú ítéletével az Egri Törvényszék Pk.ügyszám/2004/
  7. számú végzésének a személy1 kuratóriumi elnök valamennyi adatának törlésére vonatkozó rendelkezését – a végzés egyéb rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett –
  8. október
  9. napjával hatályon kívül helyezte, valamint megkereste az Egri Törvényszéket mint nyilvántartást vezető bíróságot, személy1 kuratóriumi elnök valamennyi törölt adatának visszajegyzése érdekében. A Pp.
  10. §
(1)bekezdésből következően ezen rendelkezéshez a nyilvántartást vezető bíróság kötve volt, a felülvizsgálti eljárásban hozott ítéletet megelőzően a jogerős ítélet esetleges jogszabálysértő jellegét nem észlelhette, azt nem is vizsgálhatta. [32] A Kúria Pfv.III.20.334/2023/
  1. számú ítéletében kifejtettekből ugyan az következik, hogy a változásbejegyző végzést követően bekövetkezett események a végzés jogszerűségét nem érinthetik; márpedig a jogerős ítélet
  2. szám alatti végzést megalapozó rendelkezését a Kúria csak a bejegyzést követően helyezte hatályon kívül (az ítélet végrehajthatóságának felfüggesztéséről is később rendelkezett). A másodfokú bíróság felülbírálti jogkörének Pp.
  3. §
(1)bekezdésében rögzített korlátja miatt azonban az elsőfokú bíróság ítéletének a végzés hatályon kívül helyezéséről rendelkező részét az ítélőtábla nem érinthette. Ugyanakkor a kifejtettekre tekintettel a felperes fellebbezésében és fellebbezés kiegészítésében a tényállásra vonatkozóan előadottaknak, ideértve a személy1 kuratóriumi elnökként történt eredeti bejegyzése körében kifejtetteket is, nem volt jelentőségük. Az indokolás kiegészítése nem volt szükséges. [33] A felperes megalapozatlanul kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását a perköltségre vonatkozó rendelkezés tekintetében is. [34] Mindenekelőtt rámutat az ítélőtábla, hogy a felperes keresetlevelében az alperes kötelezését kérte a perrel felmerült költségei megfizetésére, perköltségét költségjegyzékkel felszámította, ezen kérelmet az alperes írásbeli ellenkérelmét követően sem módosította. Az elsőfokú bíróság által helytállóan felhívott Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg. A Pp. 93. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a 83–
  1. § alkalmazása során nem lehet figyelembe venni a perköltségnek azt a részét, amely a bírósági szervezet érdekkörében felmerült – egyébként elhárítható – ok következtében merült fel; ezen perköltségrészt a
  2. §
(3)bekezdés szerint jogszabályban meghatározott módon az állam téríti meg. A bíróság érdekkörében felmerült ok miatti költségek közé azonban csak azok tartoznak, amelyek a bíróság mint intézmény működésének zavarával, rendellenességével, illetve adminisztrációs hibákkal kapcsolatosak (például téves idézés, időpont elírás, kézbesítési zavarok, a tárgyalás hivatalbóli elhalasztásának esetei, betegség vagy más akadályoztatás, stb.), a bíró (bírósági titkár) érdemi munkájának esetleges hibáival kapcsolatos költségek nem (BDT
  1. 1336). A Pp.
  2. § tehát nem a bíróság jogi kérdésben való tévedése, hibája esetére fogalmaz meg az általánostól eltérő perköltségviselési szabályokat, hanem a bíróság érdekkörében felmerült egyéb, a folyamatban lévő ügy tárgyával nem összefüggő ok fennállása esetére (BH2015.315.); azaz nem minősül a bírósági szervezet érdekkörében felmerült – ezáltal Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.127/2024/9/II 7 pernyertességtől függetlenül az állam által viselendő – perköltségnek a bíróság jogi kérdésben való tévedése következtében felmerült perköltség (BDT2019.4057.). [35] Az ítélőtábla a Pp.
  3. §
(1)bekezdésében foglalt felülbírálati korlátra tekintettel a kifejtettek szerint a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [36] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú eljárással felmerült költségeit maga köteles viselni. Az alperes perköltséget nem számított fel, a Pp. 82. §
(1)bekezdése szerint arról az ítélőtábla nem rendelkezhetett. [37] A felperes fellebbezési illetékként kérte figyelembe venni az általa
  1. augusztus
  2. napján az Egri Törvényszék illetékbevételi számlájára tévesen átutalt, de még vissza nem utalt 18 000 forintot. A felperes fellebbezése elsődlegesen az ítélet indokolása ellen irányult, ez esetben az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  4. § szerint azonban a fellebbezés illetéke 8000 forint, míg másodlagosan előterjesztett fellebbezése csak a perköltséget érintette, a fellebbezés illetéke ezzel összefüggésben az Itv.
  5. §
(1)bekezdése szerint 15 000 forint. Figyelemmel azonban arra, hogy a felperes fellebbezésében az indokolás körében is lényegében azt sérelmezte, hogy a nyilvántartást vezető bíróság jogszabálysértően járt el a végzés meghozatalakor, melyre jelen elsőfokú ítélet nem tért ki, és a perköltségre vonatkozó rendelkezéssel szembeni fellebbezést ezzel összefüggésben, ugyanezen indokkal terjesztette elő, az ítélőtábla fellebbezési illetékként csak a magasabb, 15 000 forintos összeget vette figyelembe. Az Itv. 80. §
(1)bekezdésének f) pontja szerint a különbözetként megfizetett 3 000 forint visszatérítésének van helye. A különbözetet a felperes az Itv. 81. §
(1)bekezdése alapján az adóhatóságtól az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai szerint visszaigényelheti [Itv. 79. §
(4)bekezdés], melyről a másodfokú bíróság az Itv. 81. §
(2)bekezdésére figyelemmel az adóhatóságot határozatának az elsőfokú bíróság útján való megküldésével értesíti. Debrecen,
  1. június
  2. Dr. Pribula László s.k. a tanács elnöke, Dr. Gárdosi Judit s.k. előadó bíró, Dr. Répássy Árpád s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.