← Magyarország

Bfv.1133/2022/17 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bejelentett elfogultsági kifogás mindig és minden felhozott indok tekintetében csak konkrét és valóságos tények alapján és az adott ügyhöz kötötten vizsgálható. Ha a bíró valamely ügyben önmagával szemben elfogultságot jelent be, nem jelenti azt, hogy az ügy résztvevőjének más ügyéből is kizárta magát. Ilyen – megdönthetetlen vélelmen alapuló – objektív okot ugyanis a törvény nem tartalmaz. Különösen igaz ez visszamenően, amikor az elfogultsági kifogást az alapozza meg, hogy a bíró egy később érkezett ügyben elfogultságot jelentett be, és ezért azon ügy elintézéséből ki lett zárva. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.133/2022/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. június
  3. Az ügy tárgya: rágalmazás vétsége Terhelt(ek): Első fok: Másodfok: Békéscsabai Járásbíróság, 13.B.89/2020/44., ítélet, tárgyalás,
  4. június
  5. Kecskeméti Törvényszék, 3.Bf.493/2021/8., végzés, nyilvános ülés,
  6. május
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés iránt Rendelkező rész A Kúria a rágalmazás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békéscsabai Járásbíróság 13.B.89/2020/
  8. számú ítéletét, illetőleg a Kecskeméti Törvényszék 3.Bf.493/2021/
  9. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 3.Bfv.1.133/2022/17 2 Indokolás I. [1] A Békéscsabai Járásbíróság a
  10. június
  11. napján meghozott 13.B.89/2020/
  12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli rágalmazás vétségében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont], ezért őt 1 év próbára bocsátásra ítélte. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. május
  2. napján kihirdetett 3.Bf.493/2021/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
  4. §
(2)bekezdés d) pontjára alapítottan – a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [4] Indokai szerint az eljárt bíróság hatályon kívül helyezést eredményező abszolút eljárási szabálysértést vétett, mert a határozat meghozatalában kizárt bíró vett részt. [5] Utalt rá, hogy jelen ügyben azért a Kecskeméti Törvényszék járt el másodfokon, mert a Gyulai Törvényszék bírái elfogultságot jelentettek be, így a Szegedi Ítélőtábla a másodfokú eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. [6] Ugyanakkor hivatkozott arra is, hogy jelen üggyel párhuzamosan egy másik büntetőeljárás is folyamatban volt, amelyben a jelen ügy terheltje magánvádlóként lépett fel a jelen ügy magánvádlója ellen. Az ügy első fokon a Békéscsabai Járásbíróság előtt 13.B.32/
  1. számon volt folyamatban, míg a másodfokú eljárásra – a Gyulai Törvényszék bíráinak elfogultságra alapított kizárása okán – úgyszintén a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki a Szegedi Ítélőtábla. [7] A védő kifejtette, hogy e másik ügyben a Szegedi Ítélőtábla
  2. augusztus
  3. napján Bkk.III.410/2022/
  4. számon újabb határozatot hozott, amellyel az ügy másodfokú eljárásából – elfogultság okán – a Kecskeméti Törvényszék bíráit is kizárta, és a másodfokú eljárás lefolytatására a Szegedi Törvényszéket jelölte ki. [8] Álláspontja szerint e tényből okszerűen az következik, hogy a Kecskeméti Törvényszék jelen ügyben meghozott ügydöntő, jogerős végzését is olyan bírák hozták meg, az ügyet olyan tanács tagjai bírálták el, akik saját nyilatkozatuk szerint elfogultnak tekintendők arra is figyelemmel, hogy a jelen ügyben hozott másodfokú jogerős végzés meghozatala (
  5. május 19.) és a Szegedi Ítélőtábla másik ügyben hozott, a Kecskeméti Törvényszék bíráinak kizártságát – elfogultság okán – megállapító határozata (
  6. augusztus 16.) között nem telt el 3 hónap. [9] A magánvádló jogi képviselője a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében úgy nyilatkozott, hogy nincs semmilyen közvetlen ismerete arra nézve, hogy a Kecskeméti Törvényszék bírái miért jelentettek be elfogultságot a másik büntetőeljárásban. Ugyanakkor kifejtette, hogy a bejelentésnek nincs közvetlen kihatása a jelen ügyben hozott határozatra. Mivel tudomása szerint elfogultság vagy bármilyen más, kizárást megalapozó ok nem áll fenn, ezért a felülvizsgálati indítvány alaptalan. Kúria 3.Bfv.1.133/2022/17 3 [10] Az észrevételre tett nyilatkozatában a védő kifejtette, hogy amennyiben az elfogultság a másik – akkor folyamatban lévő ügyben – fennállt, a rövid idővel korábban befejezett ügyben is fenn kellett állnia. [11] Ezt követően a felülvizsgálati eljárásban a védő csatolta az Országos Bírósági Hivatal elnökének egy országgyűlési képviselő számára adott tájékoztatását, amely szerint a Kecskeméti Törvényszékre érkezett két ügy nem ugyanazon másodfokú tanácsra lett kiosztva. A később érkezett ügyben az eljáró tanács tagjai, majd ezt követően a Büntető Kollégium valamennyi bírája azért kérte a kizárást, mert baráti kapcsolatban állnak egy, a Kecskeméti Törvényszékkel igazságügyi szolgálati jogviszonyban álló bírósági titkárral, aki a jelen ügy magánvádlójának testvére. E rokoni kapcsolat azonban csak az utóbb érkezett ügyben eljáró tanács tagjainak bejelentését követően vált a törvényszéken széles körben ismertté. [12] A védő a tájékoztatásból arra következtetett, hogy a megtámadott másodfokú határozatot olyan bírák hozták meg, akik elfogultnak tekinthetők. [13] A védő által csatolt irattal kapcsolatban a magánvádló jogi képviselője úgy nyilatkozott, hogy abból az következik, hogy a jelen ügyben másodfokon eljárt tanács tagjai nem voltak és nem is lehettek elfogultak, ugyanis a döntés meghozatalakor nem voltak annak ismeretében, hogy a törvényszékkel igazságügyi szolgálati jogviszonyban álló bírósági titkár a magánvádló testvére. Ezt csak akkor tudták meg, amikor az utóbb érkezett ügyben eljáró másik tanács tagjai bejelentették a kizárási okot. [14] E tény, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnökének nyilatkozata nem érintheti a korábban meghozott, és jelen ügy tárgyát képező érdemi döntést, mert annak meghozatalakor az eljáró tanács tagjai nem voltak elfogultak. [15] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt utasítsa el. III. [16] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [17] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [18] A Be.
  7. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be.
  8. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [19] A Be.
  9. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [20] Ezen eljárási szabálysértés vizsgálatakor abból kell kiindulni, hogy van-e olyan törvényi rendelkezés, amely alapján az ügyben eljáró bírót kizártnak kell tekinteni. [21] A bíró kizárására vonatkozó okokat a Be. 14. §-a sorolja fel. Törvény szerint kizárt a bíró, ha vele szemben valamely objektív, konkrét kizárási ok áll fenn [Be. 14. §
(1)bekezdés a)-d) pont,
(3)és
(4)bekezdés], illetve, ha önmagával szemben elfogultságot jelentett be [17/
  1. (VI. 1.) számú AB határozat]. Szintén kizárt az a bíró, akinek kizárását a Be.
  2. §
(1)bekezdés e) pontja szerint egyéb okból indítványozták, és kizárásának elintézése Kúria 3.Bfv.1.133/2022/17 4 igazgatási úton megtörtént, vagy kizárását külön határozat megállapította [3/2021. (V. 13.) számú BK vélemény]. [22] A védő által hivatkozottak a Be. 14. §
(1)bekezdés a)-d) pontjában meghatározott objektív kizárási okok esetein kívül esnek, ekként az elfogultságra hivatkozása a Be. 14. §
(1)bekezdés e) pont alapján, egyéb okból elfogult bíró eljárása miatt bejelentett. [23] Az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) számú AB határozata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos alapkövetelmény, hogy az
  1. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.)
  2. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott felülvizsgálati eljárást megalapozhatja a korábbi Be. 21. §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány is. A hatályos Be. tartalmilag azonos szabályozása alapján tehát felülvizsgálatnak ez okból továbbra is helye van. [24] Ahogy azonban az Alkotmánybíróság említett határozata indokolásának [46] bekezdése is rámutat, az elfogultsági kifogás felülvizsgálat keretében is csak a kizárásra vonatkozó egyéb szabályok szerint érvényesíthető. [25] Az Alkotmánybíróság határozatában írtak alapján az elfogultsági kifogás kizárólag akkor szolgálhat felülvizsgálati eljárás alapjául, amennyiben az elfogultságra okot adó körülményről a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást, illetve ugyanazt az okot nem ismételten jelentik be (Kúria Bfv.III.788/2020/17.). [26] Jelen ügyben ez a feltétel fennáll. [27] Eldöntendő kérdés ugyanakkor, hogy a másodfokon eljárt tanács tagjai elfogultnak tekintendők-e azért, mert egy másik – a törvényszékre utóbb érkezett – ügyben elfogultságot jelentettek be. [28] A Kúria a Be. 14. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti okra alapított kizárás iránti bejelentés kapcsán előrebocsátja, hogy a törvény értelmében egyfelől a bíró belátásától függ, hogy bármely indokból elfogultnak tekinti-e magát. Ha igen, akkor ezt a Be. 15. §
(1)bekezdése értelmében köteles haladéktalanul bejelenteni, s ettől kezdve – a Be. 18. §
(1)bekezdése alapján – az ügyben nem járhat el. [29] Másfelől – ilyen nyilatkozat hiányában – a bíró elfogulatlanságának kell kétségessé válnia ahhoz, hogy ezen kizárási ok, illetve a kizárás iránti bejelentés alapossága megállapítható legyen. Az esetleges elfogultság kérdése pedig mindig és minden felhozott indok tekintetében csak konkrét és valóságos tények alapján, és az adott ügyhöz kötötten vizsgálható. [30] E vonatkozásban jelentősége az ügyhöz kötöttségnek van. Ez nem csak azt jelenti, hogy mindig adott ügyből kizárt a bíró, hanem azt is, hogy a Be. 14. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti (relatív) elfogultsági ok esetében nem általában az eljárás valamely résztvevője viszonyában, hanem a konkrét ügyhöz kötötten kizárt a bíró. Az ellene bejelentett elfogultsági kifogás a konkrét ügyhöz kötötten vizsgálandó, mindig esetileg tisztázandó. Szemben a feltétlen kizárási okok egyes (így például hozzátartozói viszonyon alapuló) eseteivel, amikor a bíró kizártsága, illetve elfogultsága önmagában egy adott személy viszonyában objektíve – megdönthetetlen vélelem alapján – áll fenn (BH 2012.147.). [31] Ha a bíró valamely ügyben önmagával szemben elfogultságot jelent be, akkor kétségtelen, hogy abból az ügyből kizárja magát. Ez azonban nem jelenti, hogy az ügy résztvevőjének más ügyéből is kizárta magát. Ilyen – megdönthetetlen vélelmen alapuló – objektív okot ugyanis a törvény nem tartalmaz. [32] Különösen igaz ez visszamenően, amikor – mint jelen ügyben is – az elfogultsági kifogást az alapozza meg, hogy a bíró egy később érkezett ügyben elfogultságot jelentett be, és ezért azon ügy elintézéséből ki lett zárva. Kúria 3.Bfv.1.133/2022/17 5 [33] Ehhez képest a rendelkezésre álló iratok alapján a Kúria rögzíti a következőket: – jelen felülvizsgálati indítvány alapját képező ügyben a Békéscsabai Járásbíróság 13.B.89/2020/
  1. számon,
  2. június
  3. napján hozott elsőfokú határozatot; – a másodfokú eljárás lefolytatására illetékes Gyulai Törvényszék bírái elfogultságot jelentettek be; – ezért a Szegedi Ítélőtábla a
  4. december
  5. napján meghozott Bkk.II.563/2021/
  6. számú végzésével az ügy másodfokú elintézéséből a Gyulai Törvényszék bíráit kizárta, egyben a másodfokú eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki; – az ügy
  7. december
  8. érkezett a Kecskemérti Törvényszékre, ahol a 3.Bf. tanácsra került kiosztásra; – a Kecskeméti Törvényszék a
  9. május
  10. napján megtartott nyilvános ülésen hozta meg a 3.Bf.493/2021/
  11. számú másodfokú határozatot; – a végzés meghozatalában a másodfokú tanács elnökeként bírók vettek részt; – a felülvizsgálati indítványban hivatkozott másik, Bf.300/
  12. számú ügy
  13. június
  14. napján érkezett a Kecskeméti Törvényszékre, ahol a 12.Bf. tanácsra került kiosztásra; – a 12.Bf. tanács elnöke, valamint a tanács tagjai
  15. június
  16. napján kizárás iránti bejelentést tettek, amelyben arra hivatkoztak, hogy jó ismerősi, baráti kapcsolatban állnak a Kecskeméti Járásbíróságon dolgozó bírósági titkárral, aki az előttük folyamatban lévő ügy terheltjének a testvére; – erre a körülményre figyelemmel a Kecskeméti Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája akként nyilatkozott, hogy az adott ügyben nem tudnak elfogulatlanul ítélkezni (Kecskeméti Törvényszék 2022.El.IV.E.94/
  17. számú irat). [34] A Kúria beszerezte a Kecskeméti Törvényszék elnökének 2022.El.I.A.12/
  18. számú tájékoztatását, amely szerint az elfogultság bejelentésekor a 12.Bf. tanács tagjai és a törvényszék büntető ügyszakos bírái – a 3.Bf. tanács tagjainak kivételével – nem ismerték azt a körülményt, hogy a 3.Bf. tanács korábban ugyanezen ügyfelek között – fordított perjogi pozícióban – folyamatban volt magánvádas ügyben már eljárt. A tájékoztatás kitér arra, hogy ekkor a 3.Bf. tanács tagjai az összes körülmény mérlegelésével szintén a kizárási ok bejelentése mellett döntöttek, elsődlegesen arra voltak tekintettel, hogy a tudomásukra jutott új információ szerint az utóbb érkezett ügy terheltjének testvére a kollégájuk, bírósági titkár. [35] Mindebből az következik, hogy a jelen felülvizsgálati indítvánnyal támadott másodfokú határozat meghozatalában részt vett bírák a másodfokú határozat meghozatalakor nem ismerték azt a tényt, hogy az előttük folyamatban lévő ügy magánvádlójának testvére igazságügyi szolgálati jogviszonyban áll a Kecskeméti Törvényszékkel. [36] Ez pedig egyben azt jelenti, hogy az érdemi döntés meghozatalakor nem voltak elfogultak, mivel nem volt tudomásuk olyan tényről, amely ezt megalapozhatta volna. [37] Az pedig, hogy az elfogultságot megalapozó tényt utóbb ismerték meg, az általuk hozott érdemi döntés érvényességére – a fentiekben kifejtettek értelmében – nincs visszamenőlegesen kihatással. [38] Következésképpen a Be.
  19. §
(2)bekezdés d) pontja, és a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem valósult meg. [39] Ekként a Kúria a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdésére figyelemmel hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Kúria 3.Bfv.1.133/2022/17 6 IV. [40] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [41] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.