Bfv.1409/2022/8 – Kúria

(1)bekezdés

1. d)pontjában meghatározott eljárási szabálysértés valósult meg, amelyre tekintettel a jogerős határozat mérlegelés nélküli hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasításának van helye. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1.409/2022/8. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja: 2023. május 11. Az ügy tárgya: hamis vád vétsége Terhelt: … Elsőfok: Szombathelyi Járásbíróság, 35.B.241/2020/9., ítélet, tárgyalás, 2021. január 21. Másodfok: Szombathelyi Törvényszék, 13.Bf.29/2021/13., végzés, nyilvános ülés, 2021. szeptember 7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hamis vád vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szombathelyi Járásbíróság 35.B.241/2020/9. számú ítéletét és a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság 13.Bf.29/2021/13. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Elrendeli a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett pénzbüntetés, illetve bűnügyi költségnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria 2.Bfv.1.409/2022/8-I 2 [1] I. A Szombathelyi Járásbíróság a 2021. január 21-én, perújítási eljárásban megtartott tárgyaláson kihirdetett 35.B.241/2020/9. számú ítéletében a Szombathelyi Járásbíróság 34.B.469/2016/28. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a terheltet bűnösnek mondta ki hamis vád vétségében [Btk. 269. §
2. c)pont], ezért 120 napi tétel, 1.000 forint napi tétel összegű, összesen 120.000 forint összegű pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült 186.775 forint bűnügyi költség megfizetésére. [2] A terhelt és védője fellebbezése folytán másodfokon eljárt Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. szeptember 7-én meghozott 13.Bf.29/2021/13. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II. 1. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben a terhelt terjesztett elő – annak törvényi oka megjelölése nélkül (Be. 649. §) – felülvizsgálati indítványt. [4] Indokolása szerint külföldről európai elfogató parancs alapján került sor a kiadatására, amely kizárólag a Győri Törvényszék B.423/2014/33. számú ítéletére vonatkozott, szemben a felülvizsgálattal támadott jogerős határozattal. Álláspontja szerint a Szombathelyi Járásbíróság jogellenes járt el, amikor a hazaérkezését követően olyan ügyben folytatta le vele szemben a büntetőeljárást, amelyre a kiadatás nem vonatkozott, és erre tekintettel a Szombathelyi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírója is jogellenesen zárta ki a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből. [5] Mindezek alapján a Szombathelyi Járásbíróság eljárásának felülvizsgálatát kérte. [6] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1555/2022/2. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát – más okból – alaposnak tartotta. [7] Indokolása szerint a bíróság előtt mind az alapeljárásban, mind a perújítás folytán megismételt eljárásban … ügyész járt el, holott a Be. 27. §

(3)bekezdése kizárja a perújítási eljárásból a vádat emelő, illetve vádat képviselő ügyészt. [8] Kifejtette, hogy miután a megismételt eljárásban a bíróság előtt kizárt ügyész volt jelen, a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában meghatározott, felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértés valósult meg, ezért a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [9] A terhelt felülvizsgálati indítványában írt kifogásával összefüggésben kifejtette, hogy a terhelttel szemben a specialitás elve alóli kivételt jelentő, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUbe. tv.) 30. §

(2)bekezdés c) pontja szerinti feltétel, vagyis az, hogy személyi szabadság elvonásával járó intézkedésre vele szemben nem került sor, a 120 napi tétel – 1.000 forint napi tétel összegű – pénzbüntetés jogerős kiszabásával teljesült, továbbá az EUbe. tv. 30. §

(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel szabadságelvonással nem járó büntetés, pénzbüntetés is alkalmazható volt. Erre tekintettel a specialitás szabálya a terhelttel szembeni büntetőeljárás lefolytatásának nem volt akadálya. [10]

1. A Kúria a
2. február 2-án meghozott Bfv.II.1.409/2022/
3. számú végzésével a jogerős ügydöntő határozattal kiszabott 120.000 forint pénzbüntetés, illetve a Szombathelyi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 22.Bv.792/2021/
4. számú végzésével átváltoztatott 120 napi szabadságvesztés, valamint a jogerős ítéletben a terhelt terhére rótt 193.975 forint bűnügyi költség végrehajtását félbeszakította. Kúria 2.Bfv.1.409/2022/8-I 3 [11] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa a Legfőbb Ügyészség észrevételében írtakkal egyező egyéb okból alapos. [12]
5. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek a Be.
6. §-a alapján a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és csak a Be.
7. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból van helye. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető. [13] A Kúria, miután a terhelt által előterjesztett indítvány a felülvizsgálati eljárás okára vonatkozó törvényi hivatkozást nem tartalmazott, azt tartalma szerint vizsgálta meg, amely a büntetőeljárás lefolytatásának akadályát képező eljárási szabálysértésre hivatkozásként volt azonosítható. [14] 2.
8. Az eljárási szabálysértés miatt előterjeszthető felülvizsgálat okait a Be.
9. §

(2)bekezdés a-f) pontja taxatíve felsorolja. [15] A terhelt a felülvizsgálati indítványában azt sérelmezte, hogy a bíróság a büntetőeljárás lefolytatásának akadályát figyelmen kívül hagyva, az EUbe. tv. 30. §

(1)bekezdésében meghatározott specialitás szabályának a megsértésével állapította meg a büntetőjogi felelősségét és szabott ki vele szemben büntetést, amely a Be. 649. §

(2)bekezdés f) pontjában írt felülvizsgálati oknak feleltethető meg. Ugyanakkor feltételen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási hibára hivatkozott a Legfőbb Ügyészség is átiratában, nevezetesen, hogy a perújítás folytán megismételt eljárásban eljárt kizárt ügyész személyére tekintettel a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában írt okból van helye felülvizsgálatnak. [16] A Be. 659. §

(5)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a

(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, míg ugyanezen törvényhely

(6)bekezdésének megfelelően a Kúria a megtámadott határozatot a 649. §

(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [17] A Be. 649. §

(2)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okok – a súlyosítási tilalom mellett – azok az eljárás súlyos hibái, amelyek a rendes jogorvoslat esetén az ügydöntő határozat feltétlen hatályon kívül helyezését eredményeznék (Be. 607-608. §) és a rendkívüli jogorvoslati eljárásban is a jogerős ítélet mérlegelés nélküli megsemmisítésére vezetnek [Be. 663. §

(2)bekezdés], ezért azt a Kúriának hivatalból is vizsgálni kell. [18] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja értelmében, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [19] A Be. 646. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a Be. 435. §

(1)bekezdése szerint a perújítás elrendelése esetén megtartott tárgyaláson az ügyész jelenléte kötelező. [20] Ugyanakkor az objektív, pártatlan ügyintézés követelményének érvénysülését a Be. – bíróságot, ügyészséget és nyomozó hatóságot érintően egyaránt – a kizárás intézményének szabályozásával biztosítja. [21] A Be. 27. §

(3)bekezdése szerint a perújítási eljárásból ki van zárva az az ügyész, aki az alapügyben a nyomozást teljesítette, egyes eljárási cselekményeket végzett, vádat emelt, illetve a vádat képviselte. [22] Mindezek alapján, ha a perújítás elrendelését követő tárgyaláson olyan ügyész van jelen, aki az eljárásban nem vehet részt, úgy azt annak kell tekinteni, mintha a perújítási Kúria 2.Bfv.1.409/2022/8-I 4 tárgyalást ügyész jelenléte nélkül tartották volna meg, amely felülvizsgálatot is megalapozó, ún. abszolút eljárási szabálysértés. [23] A Be. 27. §

(1)bekezdés a)-c) pontjában és a Be. 27. §

(3)bekezdésében írt kizárási okok objektívek, fennállásuk esetén a bíróság állapítja meg, hogy a tárgyaláson kizárt ügyész volt jelen, és emiatt feltétlen eljárási szabálysértés történt. [24] A rendelkezésre álló ügyiratok alapján megállapítható, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős ügydöntő határozat meghozatalát megelőző alapeljárásban a terhelttel szemben a Szombathelyi Járási és Nyomozó Ügyészség Ny.36/2016/

1. számon,
2. október
3. napján emelt vádat. [25] A Szombathelyi Járásbíróság
4. március 23.,
5. június 6.,
6. október 12.,
7. november
8. napjaira tűzött tárgyalást, majd miután megállapítást nyert, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik, az ügyészség indítványára a bíróság a távollevő terhelttel szemben a külön eljárás szabályai szerint eljárva hozta meg
9. január
10. napján a 34.B.469/2016/
11. számú –
12. február
13. napján jogerős – ítéletét, amelyben a terheltet hamis vád vétsége miatt 200 napi tétel, 1.000 forint napi tétel összegű, összesen 200.000 forint pénzbüntetésre ítélte. [26] Az alapeljárásban a vádkiadmányozó és a vádképviseleti feladatokat ellátó ügyész, … volt, aki
14. március 23-án,
15. június 6-án,
16. november 16-án és
17. január 30-án a bírósági tárgylásokon személyesen jelen volt, a külön eljárás lefolytatására vonatkozó ügyészségi indítványt megtette. [27] A Szombathelyi Törvényszék a
18. szeptember 24-én meghozott Bpi.462/2020/
19. számú végzésével – a terhelt indítványára – perújítást rendelt el. [28] A Szombathelyi Járásbíróság a perújítási eljárásban
20. január 21-én megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével – a perújítás alapossága folytán – a Szombathelyi Járásbíróság 34.B.469/2016/
21. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a terheltet bűnösnek mondta ki hamis vád vétségében és ezért 120 napi tétel, 1.000 forint napi tétel összegű, összesen 120.000 forint összegű pénzbüntetésre ítélte és rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [29] A perújítási eljárásban megtartott tárgyaláson … ügyész volt jelen és járt el. [30] Az alapügyben vádat emelő, illetve vádképviseleti feladatokat ellátó ügyész és a perújítási eljárásban közreműködő ügyész személyét illető azonosságra figyelemmel kétségkívül az állapítható meg, hogy a perújítási eljárásban megtartott bírósági tárgyaláson a Be.
22. §

(3)bekezdése szerinti kizárt ügyész volt jelen. Mindezt egyúttal úgy is kell tekinteni, hogy a perújítási eljárásban megtartott tárgyalás ügyész jelenléte nélkül folyt, amely a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés megállapítására vezető, feltétlen hatályon kívül helyezési ok. Az elsőfokú határozattal szemben a terhelt és a védő joghatályos fellebbezését a másodfokú bíróság úgy bírálta el, hogy a kizárt ügyész eljárását, ezáltal pedig a feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelte, a kötelező kasszációt elmulasztotta. [31] 2.2. A terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány okán minderre azonban nem kerülhetett volna sor, ugyanis állításával szemben, a támadott jogerős határozatot érintően a specialitás elve nem sérült. [32] A Be. 649. §

(2)bekezdésében meghatározott felülvizsgálatra vezető eljárási szabálysértések körét a 2020. évi XLIII. törvény 230. §

(2)bekezdése

1. január 1-jei hatállyal egészítette ki az f) ponttal. Eszerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a specialitás szabályán alapuló Kúria 2.Bfv.1.409/2022/8-I 5 mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg. [33] Az EUbe. tv.
2. §

(1)bekezdése alapján az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától. [34] Az EUbe. tv. 30. §

(2)bekezdése szerint az

(1)bekezdés nem alkalmazható, ha

1. a)a személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;
2. b)a bűncselekmény szabadságvesztés vagy elzárás büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett;
3. c)a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására;
4. d)a személlyel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés szabható ki, illetve alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti;
5. e)a személy az átadási eljárás során lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;
6. f)a személy az átadása után az átadását megelőzően elkövetett, meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályainak alkalmazásához fűződő jogáról, vagy
7. g)a személyt átadó tagállami igazságügyi hatóság a

(4)bekezdéssel összhangban hozzájárulását adja. [35] A terhelt terhére megállapított hamis vád vétsége egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [36] A Btk. 33. §

(4)bekezdés rendelkezése szerint, amennyiben a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható. A rendelkezés

1. január 1-je óta hatályos szövege szerint, ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható. [37] A terhelt ügyében a specialitás védelme alóli, az EUbe. tv.
2. §

(2)bekezdés c) pontja szerinti feltétel, vagyis az, hogy személyi szabadság elvonásával járó intézkedésre vele szemben nem került sor, a 120 napi tétel, 120.000 forint összegű pénzbüntetés jogerős kiszabásával teljesült. [38] Kétségkívül, a pénzbüntetés meg nem fizetése a büntetés végrehajtásának módjában szabadságelvonást eredményezhet, amennyiben a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a büntetést, illetve annak meg nem fizetett részét a büntetés-végrehajtási bíró szabadságvesztésre változtatja át [a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 66. §

(1)bekezdés]. Erre pedig a terhelt esetében sor is került. [39] A EUbe. tv. 30. §

(2)bekezdés d) pontjában írt rendelkezés azonban erre az esetre is megadja a specialitás védelme alóli felmentést, akkor amikor úgy szabályoz, hogy a specialitás védelméről szóló rendelkezés nem alkalmazható, ha a személlyel szemben Kúria 2.Bfv.1.409/2022/8-I 6 szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés (különösen pénzbüntetés) szabható ki, illetve alkalmazható, de még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti. Jelen ügyben a bíróság a Btk. 33. §

(4)bekezdésének alkalmazásával szabta ki a pénzbüntetést, következésképpen az EUbe. tv. 30. §

(2)bekezdés d) pontjában foglaltakra figyelemmel a specialitás szabálya a terhelttel szembeni büntetőeljárás lefolytatásának nem volt akadálya. [40] A specialitás szabálya alóli kivételekkel kapcsolatban az Európai Unió Bírósága a C 388/

1. PPU. számú ügyben kifejtette, hogy az európai elfogatóparancsról és az uniós országok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/
2. számú kerethatározat
3. cikk

(3)bekezdés c) pontjában szereplő kivétel olyan helyzetre vonatkozik, ha a büntetőeljárás nem vezet a személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazásához. [41] Az Európai Unió Bírósága rámutatott, hogy ebből következik, hogy e kivétel keretében valamely személlyel szemben az átadásának alapjául szolgálótól különböző, szabadságvesztés büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel fenyegetett „egyéb bűncselekmény” miatt akkor indítható büntetőeljárás és e személy akkor ítélhető el a hozzájárulási eljárás alkalmazása nélkül, ha a büntetőeljárás során nem került sor szabadságkorlátozással járó intézkedés alkalmazására. Ha azonban az ítélet az érintett személlyel szemben szabadságvesztés büntetést vagy szabadságkorlátozással járó intézkedést szab ki, az ítélet végrehajthatóságához szükséges e beleegyezés. [42] Kifejtette továbbá, hogy ez az értelmezés következik egyébként az 1996. évi egyezmény 10. cikk

(1)bekezdés b) pontjának rendelkezéseiből is, amint az az egyezményhez fűzött, a Tanács által

1. május 26-án jóváhagyott magyarázó jelentésből (HL
2. C 191.,
3. oldal) kitűnik. E jelentés értelmében a megkereső tagállam büntetőeljárást indíthat vagy folytathat valamely személy ellen, vagy őt elítélheti a kiadatását indokoló cselekménytől különböző cselekmény miatt, még akkor is, ha ez a személyi szabadságot korlátozó büntetéssel fenyegetett, amennyiben sem az eljárás folyamán, sem annak következtében nem került sor az adott személy szabadságának korlátozására. Így e jelentés szerint, ha az érintett személyt szabadságvesztésre ítélik vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaznak vele szemben, az ítélet csak akkor hajtható végre, ha a megkereső tagállam rendelkezik vagy az érintett személy vagy a megkeresett tagállam hozzájárulásával (Kúria Bfv.III.290/2021/11.). [43] Jelen ügyben nem ez a helyzet, mivel a terhelttel szemben jogerősen pénzbüntetést szabtak ki. [44] Mindezek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bírósági eljárásban nem történt – a terhelt által hivatkozott – eljárási szabálysértés, és a Be.
4. §

(2)bekezdés f) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem valósult meg. [45] Megjegyzi a Kúria, hogy a támadott jogerős határozat közömbös a terhelt által sérelmezett feltételes kedvezmény elvesztésének szempontjából. A Szombathelyi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a 21.F.116/2019/

1. számú, a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság Bpkf.175/2019/
2. számú határozatával véglegessé vált végzésével a terheltet a Győri Törvényszék B.423/2014/
3. számú, a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.55/2016/
4. számú határozatával jogerős ítéletével kiszabott 6 év börtön fokozatú szabadságvesztés végrehajtásához kapocslódó feltételes szabadságra bocsátásból, a Bv. tv.
5. §

(1)bekezdése alapján, arra tekintettel zárta ki, hogy a terhelt a jogerős szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg. Egyébiránt az európai elfogató parancs kibocsátására is éppen ezen okból kifolyólag került sor. [46] A kifejtettek alapján a Kúria – a Be. 660. §

(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen – a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában meghatározott okból, a Szombathelyi Kúria 2.Bfv.1.409/2022/8-I 7 Járásbíróság 35.B.241/2020/

1. számú ítéletét és az azt felülbíráló Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság 13.Bf.29/2021/
2. számú végzését a Be.
3. §

(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [47] A hatályon kívül helyezésre vezető ok megjelölésével értelemszerűen egyben a Kúria a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatást is megadja [Be. 611. §

(1)bekezdés]. [48]

1. A Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a pénzbüntetést és a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §

(1)bekezdés c) pontja pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. A Kúria ezért elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett pénzbüntetés és bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [49] IV. A Kúria végzése ellen a Be. 6. §

(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. Budapest,

1. május
2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró A Kúria Bfv.II.1.409/2022/
3. számú végzése
4. május
5. napján véglegessé vált. Budapest,
6. május
7. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke