A határozat elvi tartalma: A fellebbezési kérelemben pontosan meg kell jelölni a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével. Ennek elmulasztása esetén hiánypótlásnak helye nincs, a fellebbezést vissza kell utasítani. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.969/2020/
- dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Mohay György előadó bíró dr. Remes Gábor bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: név1 ügyvezető Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Járási Hivatala cím2 Az alperes képviselője: Dr Szilvási Orsolya kamarai jogtanácsos A per tárgya: gépjármű forgalomból történő kivonása ügyében hozott határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezéssel támadott határozat: a Budapest Környéki Törvényszék 17.K.702.322/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
- és
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 17.K.702.322/2020/
- számú végzése ellen a felperes által benyújtott fellebbezést visszautasítja. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Kúria VI.Kpkf.39.969/2020/2/I 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a PE-04/OK/6165-2/
- számú határozatával a felperes forgalmi rendszám1 járművét a forgalmi engedélyének és a hatósági jelzéseinek bevonásával a forgalomból ideiglenesen kivonta, mivel gyanú állt fenn arra, hogy a jármű rendszámtábláit meghamisították. [2] A felperes fellebbezés elnevezéssel, tartalma szerint keresetlevélnek minősülő beadványt terjesztett elő elektronikus úton az „forgalmi rendszám1 jármű határozata fellebbezése” ügyében. Az alperes a keresetlevélhez csatolt nyilatkozatában hivatkozott arra, hogy a felperes keresetlevele nem felel meg a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §-ában meghatározott követelményeknek, ezért a hiányok pótlásáig a védirat előterjesztésétől eltekint. [3] Az elsőfokú bíróság a
- számú végzésével – elutasítás terhével – hiánypótlásra szólította fel a felperest, a végzésben részletesen megjelölve, hogy milyen hiányok pótlása szükséges. A felperes a bíróság hiánypótlási felhívásának a végzésben előírt 15 napos határidőn belül nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság döntése [4] Az elsőfokú bíróság a 17.K.702.322/2020/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította. Az elsőfokú bíróság a végzés indokolásában hivatkozott a Kp.
- §
(1)bekezdésének j) pontjára, arra, hogy a felperes a keresetlevele hiányosságait a megjelölt határidőn belül nem pótolta, így a kereseti kérelem nem bírálható el. A felperes fellebbezése [5] A felperes az elsőfokú bíróság fenti végzésének kézhezvétele után a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül beadványt terjesztett elő, amelyben részletesen leírta, hogy szerinte miért nem terheli őt felelősség az alperes határozatában leírt tényállás vonatkozásában. [6] Az elsőfokú bíróság a
- szeptember 8-án kelt, 7-I. számú végzésével felhívta felperest arra, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon arra nézve, hogy a keresetlevelet visszautasító végzésre írt beadványát fellebbezésnek tekinti-e. [7] A felperes a
- szeptember 15-én kelt nyilatkozatában – azt tartalma szerint értelmezve – úgy nyilatkozott, hogy a beadványát kéri fellebbezésnek tekinteni. [8] Az alperes a fellebbezésre vonatkozóan észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kpkf.39.969/2020/2/I 3 [9] A Kp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 104. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha fellebbezés nem felel meg a 100. §
(2)bekezdésében foglaltaknak, vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. [10] A Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében a fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével. [11] A Kúria megállapította, hogy a felperes fellebbezése nem tartalmazza a 100. §
(2)bekezdés b) pontjában leírtakat, vagyis a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést. A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása olyan súlyos hiányosság, amelyre nézve tehát hiánypótlási felhívás nem adható ki. [12] Mindezek alapján a Kúria – a Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 104. §
(1)bekezdése, illetve a Kp. 48. §
(1)k) pontja szerint eljárva - a fellebbezést visszautasította. A döntés elvi tartalma [13] A fellebbezési kérelemben pontosan meg kell jelölni a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével. Ennek elmulasztása esetén hiánypótlásnak helye nincs, a fellebbezést vissza kell utasítani. Záró rész [14] Az alperes a másodfokú eljárásban perköltséget nem igényelt, ezért e tárgyban a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [15] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [16] A Kúria végzése ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése értelmében nincs helye. Budapest,
- október
- dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Mohay György s.k. előadó bíró, dr. Remes Gábor s.k. bíró