A határozat elvi tartalma: A körzeti megbízott körzeten kívüli tevékenysége szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatnak minősül, melyért - rendszeresség esetén - megbízási díj jár. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.265/2024/5.szám A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (ügyintéző: dr. Oláh Tamás jogtanácsos; cím2) Az alperes: alperes (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Lajos Károly kamarai jogtanácsos A fellebbezést benyújtó fél: alperes (6.sorszám alatt) A per tárgya: megbízási díj Az elsőfokú bíróság: Győri Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.K.700.117/2024/5.szám Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes hivatásos állományú tagjaként a helység1 Rendőrkapitányság állományában teljesít szolgálatot körzeti Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.265/2024/5 [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] 2 megbízotti beosztásba, működési körzete helység2, helység3, helység
- Az alperes ezen túlmenően körzeti megbízotti csoport működési körzetet hozott létre, amely a fentiek mellett helység5, helység6, helység7, helység8, helység9, helység10, helység11, helység12, helység13, helység14, helység15, helység16, helység17, helység18 településeket foglalja magába. A felperes a
- szeptember
- napjától
- augusztus
- napjáig terjedő időszakban rendszeresen látott el a működési körzetén, illetve a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívül járőri és egyéb szolgálati feladatokat (járőr szolgálat, TIK ügyeleti küldés, elővezetés, átkísérés, kísérőőri feladat, karanténellenőrzés, rendezvénybiztosítás, határrendészeti feladat). A megbízási díj megfizetése iránt benyújtott szolgálati panaszát az alperes elutasította. Felperes keresetében a
- szeptember
- napjától
- augusztus
- napjáig terjedő időszakra 1.043.568 forint megbízási díj és ennek
- április
- napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (Hszt.)
- §
(1)bekezdés a), b), c) pontjaira alapította. A megbízási díj havi mértékét az illetményalap 75%-ában határozta meg. Az alperes védiratában elsődlegesen a kereset jogalapját vitatva a kereset elutasítását, másodlagosan a megbízási díj 50% mértékben történő megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
- (XII.9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat)
- augusztus
- napjáig hatályos rendelkezései – 21.c., 22., 26., 37., 44., 50.,
- pontjai –, valamint a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló 60/
- (OT.34.) ORFK utasítás
- pontja és a veszélyhelyzeti szabályok alapján eseti jelleggel látott el a beosztásához nem tartozó feladatokat, eseti jelleggel a körzeti megbízotti működési körzetéből elvonható volt. Utalt arra, hogy az elvonások nem jelentettek többletfeladatot, a körzeti megbízotti feladataival egyébként összefüggő feladatokat a felperes nem körzeti megbízotti feladatai mellett, hanem ahelyett végezte, ezért az illetményalap 75%-ában megjelölt megbízási díj eltúlzott. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszéken legalább tíz olyan eljárás indult, melyek jogi és ténybeli alapja azonos, ezért a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (Kp.)
- §
(1)bekezdése alapján egy másik ügyben – K.701.208/
- – mintaperkénti elbírálásról döntött, és a jelen eljárást a mintapert befejező határozat meghozataláig felfüggesztette. A mintaperben a Győri Törvényszék 5.K.701.208/2022/
- szám alatti ítéletével a Hszt.
- §
(1)bekezdés a), b), c) pontjaira alapított keresetnek a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja és
(5)bekezdése alapján helyt adott, a mintaper alperesét kötelezte 75% mértékű megbízási díj megfizetésére, a körzeti megbízott beosztású felperes részére a működési körzetén kívül, eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többletfeladatokért (járőri beosztás, járőrszolgálatot, átkísérés, kísérőőri beosztás, rendezvénybiztosítás, csapatszolgálati feladatok). A Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.700.436/2023/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott, a mintaper befejezését követően folytatott eljárásban hozott ítéletével – a kereseti kérelemnek megfelelően – 1.043.568 forint megbízási díj és ennek
- április
- napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Ítéletének indokolásában felhívta a Hszt.
- §
(1)bekezdés a), b), c) pontjait,
(5)bekezdését, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.265/2024/5 [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] 3 szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM.I. rendelet) 10. §
(2)bekezdését, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM.II. rendelet) 35. §
(6)bekezdését. Kifejtette, hogy a felperes munkáltatói utasításra rendszeresen látott el a körzeti megbízotti működési körzetén és a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívüli feladatokat – járőri beosztás, járőrszolgálat, TIK küldés, elővezetés, átkísérés, kísérőőri beosztás, hatósági karantén ellenőrzés, rendezvény ellenőrzés, határrendészeti feladat – többletfeladatként, és a többletfeladatok nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen vonták el a felperest a működési körzetéből. Kiemelte, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztás ellátása alól nem mentesítették, a többletfeladatokat eredeti körzeti megbízotti beosztása mellett látta el, ezért – az irányadó ítélkezési gyakorlatra utalással – megállapította, hogy a felperes részére a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díj jár. Nem fogadta el az alperes különleges jogrendre (veszélyhelyzetre) való hivatkozását. A megbízási díj havi összegét a kereseti kérelemnek megfelelően, a rendvédelmi illetményalap 75%-ában határozta meg. Értékelte, hogy a díjigény a jogszabályi lehetőség (50-200%) középmértékétől elmarad, továbbá azt, hogy felperes a napi szolgálatteljesítési ideje közel felében látta el a többletfeladatokat, jelentős időre elvonták működési körzetéből. Figyelembe vette azt, hogy különböző típusú többletfeladatokat kellett ellátnia, ami nagyobb megterhelést jelentett, szélesebb szaktudást igényelt, az átkísérés kifejezetten tiltott feladat volt, mégis el kellett látnia. Álláspontja szerint a jelenlegi ár- és értékviszonyok (infláció) alapján a felperes által igényelt megbízási díj összege nem eltúlzott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Jogszabálysértésként Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontját,
(5)bekezdését, a BM.I. rendelet 10. §
(2)bekezdését, a BM.II. rendelet 35. §
(6)bekezdését jelölte meg. Változatlanul fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperesnek nem keletkezett többletfeladata, mert a munkakörébe nem tartozónak vélt feladatokat szolgálatteljesítési idejében, nem munkaköri feladati mellett, hanem helyette végezte el. Utalt arra, hogy ilyen alkalmakkor a felperes nem magasabb, hanem alacsonyabb beosztáshoz kötődő feladatokat látott el. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Az alperes fellebbezését alapvetően a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjának,
(5)bekezdésének, a BM.I. rendelet 10. §
(2)bekezdésének, BM.II. rendelet 35. §
(6)bekezdésének megsértésére alapította, így a másodfokú bíróság elsősorban e rendelkezések alkalmazását vizsgálta. A Hszt. 71. §
(1)bekezdése rendelkezik a hivatásos állomány tagjának átmeneti megbízásáról, ami az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásának, és a tartósan akadályozott személy helyettesítésének [
- a)és
- b)pontok] esetei mellett kiterjedhet a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, mint többletfeladattal történő megbízásra is [
- c)pont]. A Hszt. 71. §
(5)bekezdése a hivatásos állomány tagját a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50–200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosítja fel abban az esetben, ha a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.265/2024/5 [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] 4 A Kúria iránymutató gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének
- c)pontja alapján a felperest akkor illeti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezése szerinti beosztásához tartozó feladatkört többletfeladatként látta el. A fentiekből következően a felperesi igény elbírálása során a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó feladatkör mibenlétéből kell kiindulni. A sokrétű feladatkört a KMB Szabályzat általános (44-49.), rendészeti (50-63.) és bűnügyi feladatok (64-70.) alcímek szerinti bontásban taglalja. Az általános feladatok a lakossággal és az önkormányzattal történő kapcsolattartásra, a körzeti megbízotti működési körzet megismerésére, jellemzőinek elemzésére, értékelésére, a veszélyeztető körülmények felszámolásának kezdeményezésére terjednek ki. A rendészeti feladatok körében a szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint a körzeti megbízott a működési körzetében rendszeresen ellenőrzi a bűnügyi és rendészeti szempontból releváns területeket, helyeket; figyelemmel kíséri és biztosítja a kulturális, sport- és egyéb rendezvényeket; különös figyelmet fordít az adott településen multikulturális környezetben élő közösségekre; a közlekedésre vonatkozó szabályokat betartatja, a közlekedőket ellenőrzi, tájékoztatja, a baleset résztvevőit segíti, szükség esetén elősegíti a gyalogosok, különösen a gyerekek úttesten történő balesetmentes átkelését, biztosítja a közlekedés folyamatosságát, a működési körzetének jellegétől függő speciális (vasúti, vízi) közlekedésrendészeti feladatokat lát el; a schengeni külső határon ellátja a határrendészeti feladatokat, közreműködik a külföldiek ellenőrzésében; figyelemmel kíséri a körzetében tartózkodó pártfogó vagy bűnügyi felügyelet alatt álló, ideiglenes megelőző és megelőző távoltartásra kötelezett személyek részére meghatározott korlátozások betartását; ellátja a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatait; elvégzi a lakcímkutatásokat, és lakcímmegállapításokat; jelentést, környezettanulmányt készít, foganatosítja az elővezetéseket. Bűnügyi feladatként a működési körzetében elkövetett egyes kisebb súlyú bűncselekmény felderítése és bizonyítása érdekében a bűnügyi szolgálati ág felügyelete és szakirányítása mellett önálló nyomozati tevékenységet végezhet, bűnügyi megkereséseket teljesíthet; a hatáskörébe nem tartozó bűncselekmények esetén a kapitányság vezető utasítására halaszthatatlan nyomozati cselekményeket foganatosíthat, adatgyűjtést végezhet; figyelemmel kíséri a körözési nyilvántartásokat, a körözési előadóval együttműködve megszervezi a körözött személyek és dolgok felkutatását; bűnmegelőzési tevékenységet végez. Mindezeknek a feladatoknak a közös jellemzője, hogy alapvetően a körzeti megbízotti működési körzethez kötődnek, ahogy azt a KMB Szabályzatnak a perbeli időszak túlnyomó részében (2022. augusztus 11. napjáig) hatályban volt 2. pontja a körzeti megbízotti szolgálat céljaként összefoglalóan is meghatározza. A körzeti megbízotti szolgálat a rendőrség közrendvédelmi szolgálati ágának az a szolgálati formája, aminek alapvető célja a körzeti megbízotti működési körzetben található településeken:
- a)a Rendőrség állandó, közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása az állampolgárokkal, a települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági, civil és gazdálkodó szervezetekkel;
- b)a rendőri jelenlét biztosítása;
- c)a Rendőrség hatáskörébe tartozó – jogszabályban, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott – helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatok folyamatos ellátása. A KMB Szabályzat tartalmából következően a körzeti megbízottnak a körzetén kívül teljesített rendőri feladata (ide nem értve a KMB Szabályzat 21. pontjában részletezettek szerinti, eseti jelleggel végzett szolgálatot) a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatellátásnak, többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére a hivatásos állomány tagja jogosult (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). A perbeli esetben a felperes működési körzeten kívüli tevékenysége a másodfokú bíróság megítélése szerint is rendszeresnek volt minősíthető. Felperes az alperes által nem vitatott, a Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.265/2024/5 [23] [24] [25] [26] [27] [28] 5 keresetlevél mellékleteként csatolt kimutatás alapján a napi szolgálat teljesítési ideje közel felében az általa meghatározott hónapokban többletfeladatot látott el, rendszeresen végzett a működési körzetén kívüli, beosztásához nem tartozó feladatokat. A Kúria gyakorlata következetes abban is, hogy a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest pedig a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a peresített időszakban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.). Ebből pedig az következik, hogy a mentesítés hiányában a többletfeladatokat a felperes a körzeti megbízotti feladatok ellátása mellett végezte. A Hszt. 71. §-a szerinti megbízási díjra való jogosultságnak az alperes fellebbezésében írtakkal ellentétben a többletfeladattal járó magasabb felelősségi kör nem feltétele, a Hszt. 71. §-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg az a tény, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat alacsonyabb besorolásúnak minősíthető beosztáshoz tartozik, ezért helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díjra jogosult. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a megbízási díj mértékét is. A BM.II. rendelet 35. §
(6)bekezdése értelmében a helyettesítési díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati beosztás besorolása alapján a Hszt. 71. §
(4)-
(5)bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 75%-ban történő meghatározással a megbízási díj mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, a mérlegelés törvényben biztosított kereteit nem lépte túl. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéleti mérlegelését azon az alapon nem tartotta megalapozottnak, hogy a körzeti megbízotti szolgálati beosztás magasabb besorolású a többletfeladatok szerinti beosztásnál, melyek többletterhelést nem jelentettek, mivel azokat körzeti megbízotti feladatai helyett hajtotta végre. Felperest az alperes nem mentesítette a beosztásához tartozó feladatok ellátása alól, azt a nem vitatott tartalmú, keresetlevél mellékleteként csatolt kimutatás szerint a felperes folyamatosan ellátta. A megbízási díj mértéke tekintetében a mérlegelés kereteit a Hszt. 71. §
(5)bekezdésében foglalt 50-200%-ig terjedő tartomány, annak konkrét szempontjait pedig a BM.I. rendelet 10. §
(2)bekezdése, BM.II. rendelet 35. §
(6)bekezdésében felsoroltak határozzák meg. A mérlegelés akkor okszerű, ha valamennyi mérlegelési szempont a döntés meghozatalánál figyelembevételre kerül. Egyetlen mérlegelési szempont kiragadása (alacsonyabb beosztáshoz tartozó feladat ellátása) a komplex mérlegelést nem teszi jogszerűtlenné, és abból a többletfeladatok nagyságára, valamint az okozott többletteher mértékére következtetés nem vonható le. E körben az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a többletfeladatok mennyiségét, rendszerességét, folyamatosságát, különbözőségét, az azzal járó megterhelést, szélesebb szaktudás szükségességét, az ár- és értékviszonyokat értékelte, mely értékelési szempontokra a fellebbezés ellenérveket nem hozott fel, azokat nem döntötte meg. Mindebből következően az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást a tekintetben, hogy a felperest az általa végzett többletfeladatokért összességében a rendvédelmi illetményalap 75%-ának megfelelő megbízási díj illeti meg. Fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §
(1),
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.265/2024/5 [29] [30] 6 megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése alapján, a 4. §
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával állapította meg. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó, 77. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- december
- Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró