Kfv.45080/2026/4 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)alpontjai alkalmazásával nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli perorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.080/2026/4. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Szőcs és Társa Ügyvédi Iroda cím2 Eljáró ügyvéd: dr. Szőcs Katalin Az alperes: Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr. Windich Judit kamarai jogtanácsos A per tárgya:korhatár előtti ellátással kapcsolatos jogvita A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Győri Törvényszék 6.K.701.243/2025/10. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (11. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.45.080/2026/4 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a KE/L533/2347-6/2025. számú határozatával a felperes korhatár előtti ellátás megállapítása iránti kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a felperes 6 év 273 nap korkedvezményre jogosító szolgálati idővel rendelkezik, ezért kedvezményben nem részesülhet. Nem bizonyított, hogy a felperes munkaviszonya a egyéb1 (a továbbiakban: Vállalat) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott módon (bányászati szerkezetátalakítás, korszerűsítés miatt vagy a bányaüzem bezárása következtében) szűnt meg, ezért a bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményei nem illetik meg. [2] A felperes keresetében a határozat megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására, valamint 698.500 forint perköltség megfizetésére kötelezte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43. §

(2)bekezdés

(2)bekezdés a-c) pontjára, a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban:) Kp.
2. §

(4)bekezdésére, a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdésére,

1. §-ára,
2. §-ára, valamint a legfelsőbb bírósági és kúriai gyakorlatra (BH
3. 32., KGD
4. 64., Mfv.III.10.971/2009/4., Mfv.III.10.681/2015/
5. (Mfv.III.10.245/2016/7., Mfv.III.10.344/2016/7., Mfv.10.014/2017/5.) hivatkozva. Megállapította, hogy a felperes egykorú okirattal, a munkáltató által kiállított igazolással alátámasztani nem tudta, hogy a Vállalatnál fennállt jogviszonya bányászati szerkezetátalakítás, korszerűsítés miatt vagy a bányaüzem bezárása következtében szűnt meg, lehetősége volt azonban a tanúbizonyításra. A meghallgatott tanú vallomása alátámasztotta a felperes által előadottakat. Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatása szerint az alperesnek a korkedvezmény vizsgálata körében úgy kell tekinteni, hogy felperesnek a Vállalatnál fennállt munkaviszonya bányászati szerkezetátalakítás, a bányaüzem bezárása következtében szűnt meg. A felülvizsgálati kérelem [4] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kérte továbbá a jogerős ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezésének a felülvizsgálatát. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp.
6. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ab)alpontjait jelölte meg. [6] A befogadhatóság körében az alperes előadta, hogy az ítélkezési gyakorlat egységessége szempontjából országosan jelentős, hogy a felvetett jogkérdés, a bányászati dolgozók korkedvezményre jogosultságának elbírálása a Kúria Mfv.III.10.014/2017/5. számú Kúria VII.Kfv.45.080/2026/4 3 határozatában meghatározott kötött bizonyítás esetének minősül-e. Szükséges annak egyértelmű tisztázása, hogy a Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott feltételek a korkedvezményre jogosultság bizonyítása során okirathoz kötöttséget jelent-e. Ebben a speciális kérdésben a Kúria még nem foglalt állást. A korkedvezmény megállapítása azokat az egykori bányászati dolgozókat érinti, akik 10 év korkedvezményre jogosító időt nem, azonban legalább 3 év korkedvezményre jogosító időt szereztek, és munkaviszonyuk bányászati szerkezetátalakítás, korszerűsítés miatt vagy a bányaüzem bezárása következtében szűnt meg. [7] Az alperes szerint a jogerős ítélet eltér a Legfelsőbb Bíróság Mfv.III.10.878/2006/5. számú határozatában foglaltaktól, mert a hivatkozott ügyben a felperes a Korm. rendelet 6. §

(1)bekezdés szerinti igazolással nem rendelkezett, a bányászati tevékenységet folytató munkáltatónál a munkaviszonya nem a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdésében meghatározott okból és módon, hanem a munkavállaló egyoldalú nyilatkozatára tekintettel, kilépéssel szűnt meg, ezért a Korm. rendeletben szabályozott bányászkedvezmény alkalmazásának feltételei nem álltak fenn. A Kúria Mfv.III.10.014/2017/

1. számú határozata, amelyre az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében utalt, a perbeli esetben nem alkalmazható, mert a szolgálati idő megállapítására csak általánosságban véve tartalmaz megállapításokat. Az alperes a Veszprémi Törvényszék K.700.496/2023/
2. és a Budapest Környéki Törvényszék 6.K.701.040/2024/
3. számú ítéleteiben foglaltakra utalással kívánta alátámasztani, hogy a bírói gyakorlat a felvetett jogkérdés tekintetében nem egységes. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség. [9] A Kp.
4. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói Kúria VII.Kfv.45.080/2026/4 4 gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [12] Amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat, indokolás [29]}. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok számára az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A perbeli esetben az alperes a befogadás okát [a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontját] megjelölte, a befogadhatóság körében azonban megalapozatlanul állította, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadása indokolt. Az alperes által hivatkozott alsóbb fokú bírósági határozatok (a Veszprémi Törvényszék K.700.496/2023/19., a Budapest Környéki Törvényszék 6.K.701.040/2024/11. számú határozatai) ugyanis nem tartalmazzák azt az alperes által állított, a jogerős ítéletben foglaltaktól eltérő jogértelmezést, amely szerint kizárólag a Korm. rendelet 6. §

(1)bekezdése szerinti, a munkáltató által kiállítandó igazolással (okirattal) igazolható a bányászati dolgozó munkaviszonya megszűntetésének a módja, ha nem vitás, hogy a munkaviszony a társadalombiztosítási nyilvántartások szerint fennállt, és a munkáltató felmondása folytán szűnt meg. [14] A Kúria utal arra, hogy a Korm. rendelet 6. §

(2)bekezdése szerint a Korm. rendeletben nem szabályozott kérdésekben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni. Az alperes figyelmen kívül hagyta azonban, hogy amennyiben a társadalombiztosítási jogszabályok az adott jogviszonyban eltöltött idő (pl. a bedolgozói jogviszonyban eltöltött idő, a megbízásos jogviszonyban biztosítottként munkában töltött idő) szolgálati időként figyelembevételét okirati bizonyítékhoz kötik, erről kifejezetten rendelkeznek. A Korm. rendelet 6. §

(1)bekezdése a munkáltatónak a kedvezményre jogosultságra vonatkozó igazolás kiállítási kötelezettségéről, nem a kedvezményre jogosító idő szolgálati időként figyelembevételének okirathoz kötöttségéről rendelkezik. [15] Mindezek miatt az alperes által a befogadhatóság körében előadottak a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében nem indokolják a felülvizsgálati kérelem befogadását. Önmagában az a körülmény ugyanis, hogy a felvetett jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást, a felülvizsgálati kérelem befogadásához nem elegendő. Szükséges az is, hogy az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn. Az alperes nem jelölt meg olyan alsóbb fokú bírósági határozatot, amely a jogegység hiányára tekintettel a befogadás alapjául szolgálhatna. A Kúria hangsúlyozza, amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell Kúria VII.Kfv.45.080/2026/4 5 értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az alsóbb fokú bíróság(ok) kialakított(ak) (Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.537/2024/2., Kfv.VII.37.596/2025/2., Kfv.VII.37.237/2026/2.). [16] Az alperes szerint a jogerős ítélet eltér a Legfelsőbb Bíróság Mfv.III.10.878/2006/5. számú határozatában foglaltaktól, vagyis az általa előadottak tartalmára [Kp. 2. §

(4)bekezdés] figyelemmel a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra is hivatkozott. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának azonban akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A közzétett kúriai határozat fogalmát a követendő kúriai gyakorlat (pl. Kfv.VII.38.217/2021/2.) szerint a Kp. 99. §

(1)bekezdésére, illetve a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. §

(1)bekezdés b) pontjára és 41/B. §

(1)bekezdésére figyelemmel úgy kell értelmezni, hogy az alatt a Kúria által – azaz

1. január 1-je után – meghozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatot kell érteni. Az alperes által hivatkozott határozat nem a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai, hanem
2. január 1-jét megelőzően a Legfelsőbb Bíróság által hozott határozat, ezért annak figyelembevételére a befogadhatóság körében nincs törvényes lehetőség. [17] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja és
3. b)pontja alkalmazásával történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerint a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [19] A Kúria még nem foglalt állást abban a jogkérdésben, hogy kizárólag a Korm. rendelet 6. §

(1)bekezdése szerinti, a munkáltató által kiállítandó igazolással (okirattal) igazolható-e a bányászati dolgozó munkaviszonya megszűntetésének a módja, ha nem vitás, hogy a munkaviszony a társadalombiztosítási nyilvántartások szerint fennállt, és a munkáltató felmondása folytán szűnt meg. A perben felmerült vitás jogkérdés azonban az egyedi tényállású ügyön nem mutat túl, nem különös súlyú, jelentőségű, illetve a jogalanyok széles körét nem érinti, ezért a felvetett vitás jogkérdés eldöntése érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadása nem szükséges. Az a körülmény, hogy az alperes a bíróság döntésével nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan releváns körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. A fentebb kifejtettek ismeretében a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alkalmazásával történő befogadása nem indokolt. [20] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alkalmazásával megtagadta. [21] A Kúria utal arra, hogy nincs helye felülvizsgálatnak a jogerős határozatnak csupán a perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen [Kp.

1. § a) pontja], ezért a befogadhatóság törvényi feltételei fennállásának hiányában az alperes által a befogadhatóság körében a jogerős ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezése tekintetében előadottakat nem vizsgálta. Kúria VII.Kfv.45.080/2026/4 6 A döntés elvi tartalma [22] A felülvizsgálati kérelem a Kp.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)alpontjai alkalmazásával nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli perorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [23] A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 116. §
3. d)pont]. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról tárgyaláson kívül határozott [Kp. 118. §

(2)bekezdés]. Budapest,

1. június
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke Dr. Cséffán József s.k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Varga Zs. András s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró