A határozat elvi tartalma: Ha a fellebbezés hiányainak pótlását a fél határidőben nem pótolja, a fellebbezése tartalmát nem lehet vizsgálni, a fellebbezését vissza kell utasítani függetlenül attól, hogy annak voltak-e olyan részei, amelyekre a hiánypótlási felhívás nem vonatkozott. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése A határozat száma: Pkf.VII.24.644/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Gyarmathy Judit bíró Dr. Orosz Árpád bíró Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Kovács Péter András ügyvéd (felperes képviselőjének címe) Az alperesek: I. rendű alperes neve Kúria VII.Pf.24.644/2023/2 2 (I. rendű alperes címe) II. rendű alperes neve Az alperesek képviselői: Dr. Molnár György kamarai jogtanácsos – I. rendű alperesért (I. rendű alperes képviselőjének címe) Dr. Papp Sándor ügyvéd – II. rendű alperesért (II. rendű alperes képviselőjének címe) A per tárgya: szerződés létrejötte, hatályossága A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezéssel támadott végzést hozó bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.054/2023/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.054/2023/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Pf.24.644/2023/2 3 [1] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a perbeli ingatlanra vonatkozó,
- december 21-én kelt adásvételi szerződés közte és az I. rendű alperes között jött létre és az alperesekkel szemben is hatályos. A ... Törvényszék ... számú ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 48.000 forint, a II. rendű alperesnek 7.280.000 forint perköltséget. [2] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, harmadlagosan pedig a perköltség mérséklését kérte. [3] A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Gf.
- sorszámú végzésével felhívta a felperest, hogy – a fellebbezés visszautasításának terhe mellett – 15 napon belül terjesszen elő határozott fellebbezési kérelmet: az elsőfokú bíróság ítéletét mennyiben és milyen okból kéri megváltoztatni, illetve a perköltséget milyen összegre kéri mérsékelni. A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján a hiánypótlásra felhívó végzést a felperes részére – jogi képviselője útján – kézbesítési fikció eredményeként
- március 31-én elektronikus úton kézbesítettnek kellett tekinteni, ehhez képest a hiánypótlásra nyitva álló határidő
- április 17-én lejárt. [4] A felperes
- április 18-án elektronikus úton előterjesztett beadványában a fellebbezését pontosította, egyúttal – jogi képviselője megbetegedésére hivatkozva – a hiánypótlási határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel élt. [5] Az ítélőtábla a Gf.
- sorszámú végzésével az igazolási kérelmet elutasította, a felperes fellebbezését pedig visszautasította, és rendelkezett az általa megfizetett 2.500.000 forint fellebbezési illeték visszatérítéséről. Végzése indokolásában rámutatott, hogy a felperes igazolási kérelmét, mulasztása vétlenségét nem támasztotta alá, egyebekben pedig a jogi képviselő megbetegedése csak akkor alkalmas a mulasztás kimentésére, ha betegsége olyan súlyú, hogy helyettesítéséről sem tud gondoskodni, a felperes képviselője azonban ilyen körülményt nem igazolt. Miután a felperes a határidő elmulasztását kimenteni nem tudta, a hiánypótlás elkésett és a Pp.
- § -a alapján a másodfokú eljárásban is alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése szerint hatálytalan. Kitért arra is, hogy a fellebbezés – hiányos tartalma miatt – „felülbírálatra alkalmatlan”, ezért azt a Pp. 366. §
(2)bekezdése alapján vissza kellett utasítani. [6] Az ítélőtábla végzése ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a fellebbezés érdemi elbírálását kérte, hangsúlyozva, hogy a fellebbezés az ítélőtábla által kifogásolt hiányokban nem szenvedett. Mivel az ítélőtábla végzésében a másodlagos fellebbezési kérelemmel kapcsolatban hiánypótlást nem rendelt el, fellebbezését legalább e részében el kellett volna bírálni, ezzel kapcsolatban a Kúria Pf.24.583/2022/
- számú határozatára is hivatkozott. Az 1/
- PJE határozatra és a BH 2021.
- számon megjelent (Gfv.VII.30.067/2020.) határozatra utalva pedig kifejtette, hogy a fellebbezése annak tartalmát figyelembe véve nem szenvedett a visszautasítást indokoló hiányosságban. Kúria VII.Pf.24.644/2023/2 4 [7] A II. rendű alperes észrevételében az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérte, az I. rendű alperes észrevételt nem terjesztett elő. [8] A fellebbezés nem alapos. [9] A felperes az ítélőtábla végzésének igazolási kérelemre vonatkozó megállapításait nem támadta, ezért a Kúria az ítélőtábla végzését ebben a részében nem vizsgálta. [10] A Pp.
- §
(5)bekezdése szerint ha a fél a beadványt – az
(1)bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás ellenére – újból hiányosan adja be, de ez a beadvány érdemi elintézését nem gátolja, a bíróság azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – hiányos tartalma szerint intézi el. A Pp. 115. §
(6)bekezdés a) pontja értelmében pedig a bíróság a beadványt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – visszautasítja, ha a fél a hiányokat – az
(1)bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás ellenére – a kitűzött határidő alatt nem pótolja vagy a beadványt újból hiányosan adja be és a hiányos tartalom a beadvány elintézését gátolja. [11] A Pp. 366. §
(2)bekezdése szerint ha a fellebbezés hiányos, az elsőfokú bíróság rövid határidő tűzésével a felet hiánypótlásra hívja fel; a határidő meghosszabbításának nincs helye. Amennyiben a fél a fellebbezés hiányait a kitűzött határidő alatt nem pótolja, azt a bíróság visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. [12] A Pp. 115. §
(5)bekezdése és a
(6)bekezdés a) pontja értelmében, ha a bíróság hiánypótlásra visszaadta a fellebbezést, annak tartalmát csak a hiánypótlás teljesítése esetén, a hiánypótlással együtt vizsgálhatja. A Pp. fellebbezésre vonatkozó speciális szabályai sem biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hiánypótlás elmulasztása esetén a bíróság a fellebbezést tartalma vagy hiányos tartalma szerint bírálja el, a Pp. 366. §
(2)bekezdése alapján ugyanis a hiánypótlás elmulasztásának a jogkövetkezménye a fellebbezés egészének visszautasítása. [13] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla helyesen járt el, amikor a fellebbezést a hatálytalan hiánypótlást követően visszautasította. A döntését – helyesen – a Pp. 366. §
(2)bekezdésére alapította, azonban a visszautasítás kapcsán szükségtelenül értékelte a fellebbezést „felülbírálatra alkalmatlannak”, mivel azt a hiánypótlás elmulasztása, azaz a fél késedelme miatt kellett visszautasítani. [14] Rámutat a Kúria, hogy a felperes által megjelölt határozatokban foglaltak jelen ügytől eltérnek, azok ugyanis olyan esetekre vonatkoznak, amelyeknél a fellebbezés tartalma érdemben vizsgálható volt, ellentétben a jelen eljárással. Nem vizsgálhatta a Kúria azt a fellebbezési érvelést sem, hogy a visszautasított fellebbezés hiánypótlás nélkül is megfelelt a törvényi feltételeknek, a hiánypótló végzés ellen ugyanis nincs helye jogorvoslatnak, ezért a másodfokú eljárásban sincs helye a fellebbezés tartalmát érintő eltérő minősítésnek, ha hiánypótlásra egyáltalán nem került sor. A fellebbezés visszautasítása alapjául szolgáló tények ily módon eltérnek az 1/2019. számú PJE határozatban kifejtettektől, ezért az a jelen esetre nem alkalmazható. Kúria VII.Pf.24.644/2023/2 5 [15] A Kúria mindezek alapján az ítélőtábla végzését – azonos jogszabályhelyre utalással, részben eltérő indokolással – a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [16] A II. rendű alperes kérte perköltség megfizetését, azonban az arra vonatkozó igényét nem a Pp. rendelkezései szerint terjesztette elő, ezért a Kúria a Pp. 81. §
(1)bekezdése és a Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján a perköltségről nem rendelkezett. [17] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a fellebbezés illetékmentes. A felperes illetéket nem fizetett, ezért a Kúriának az illetékről nem kellett rendelkeznie. [18] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- július
- Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Gyarmathy Judit bíró helyett, dr. Orosz Árpád s.k. bíró, dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Tánczos Rita bíró helyett