← Magyarország

Kfv.35160/2021/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A meg nem valósult ügyletről kiállított számla tartalmilag hiteltelen, arra adólevonási jog nem alapítható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.V.35.160/2021/

  1. A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Márton Gizella bíró A felperes: felperes. (cím1.) A felperes jogi képviselője: dr. Szentmártony Kristóf ügyvéd (cím2) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (cím3) Az alperes jogi képviselője: dr. Szabó-Piniel Orsolya kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria V.Kfv.35.160/2021/5 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék
  2. február
  3. napján kelt 23.K.701.617/2020/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 23.K.701.617/2020/
  5. számú ítéletét – az indokolás kiegészítésével - hatályában fenntartja azzal, hogy a 77.500 (hetvenhétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetékviselésre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezi. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 19.375 (tizenkilencezerháromszázhetvenöt) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására 77.500 (hetvenhétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: közhiteles gépjármű-nyilvántartás) nyilvántartási adatai szerint
  6. március
  7. napjától megszakítás nélkül tulajdonosa az I. típusú, .. alvázszámú, ..., majd
  8. június 7-től .... forgalmi rendszámú nyerges vontatónak. A felperes a kiállításától fogva a gépjármű törzskönyv birtokosa. A gépjármű üzembentartója
  9. március 18-től
  10. június 17-ig a közhiteles nyilvántartás szerint a L.H.y Kft. (utóbb: H.T. Kft., a továbbiakban együtt: Kft.) volt. [2] A felperes, mint eladó és a Kft., mint vevő
  11. december 30-án a gépjármű adásvételi szerződést kötöttek 5.200.000 Ft + 1.300.000 Ft általános forgalmi adó (áfa) vételáron. A felperes az ügyletről
  12. január 29-i fizetési határidővel kiállította a DT/09/1200124 számú,
  13. december 30-i teljesítési időpontú átutalásos számláját. A Kft. a vételárat nem fizette meg a felperesnek. A Kft. tulajdonjoga a közhiteles gépjármű-nyilvántartásban nem került bejegyzésre. Kúria V.Kfv.35.160/2021/5 3 [3] A felperes, mint vevő és a Kft., mint eladó
  14. március 29-én ismét szerződést kötöttek, amely szerint a felperes visszavásárolta a gépjárművet. A Kft. az ügylet alapján 3.875.000 Ft vételárról HT/11/03/00083 számú számlát bocsátott ki, amely 775.000 Ft áfatartalmát a felperes a tárgyidőszaki bevallásában levonásba helyezte. A felperes a szerződéses vételárat a Kft.-nek a számla szerint nem utalta át. [4] A Nemzeti Adó és Vámhivatal Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság)
  15. november -
  16. júniusi időszakra vonatkozó áfa adónemben lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján megismételt eljárásban -
  17. március
  18. napján hozott 2101353301 iktatószámú határozatával a felperes terhére
  19. január – március időszakra 7.750.000 Ft,
  20. április – június időszakra 7.847.000 Ft következő időszakra átvihető követelés különbözetet állapított meg. [5] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2233692983 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [6] Határozatát – a jelen perrel érintett körben - az általános forgalmi adóról szóló
  21. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
  22. §

(1)bekezdésére,
  1. § a) pontjára,
  2. §
(1)bekezdés a) pontjára, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM számú rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 71. §
(1)bekezdésére, a számvitelről szóló
  1. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.)
  2. §
(3)bekezdésére,165. §
(1)–
(2)bekezdésére alapította. [7] Indokolása szerint a felperes a Kft. által kiállított HT/11/03/-00083 számlára adólevonási jogot nem alapíthat. Tulajdonosváltás esetén új törzskönyvet kell kiállítani, a tárgyi gépjármű esetében a törzskönyv
  1. március
  2. napjától, a
  3. március 29-i szerződéskötéskor is a felperes nevére szólt. Mivel a felperes
  4. március
  5. napjától folyamatosan tulajdonosa a gépjárműnek, a Kft. csupán üzembentartó, tulajdonjoggal nem rendelkezett, a felek között a gépjármű értékesítése nem történt meg, az arról kiállított számla tartalmilag nem hiteles bizonylat, arra adólevonási jog nem alapítható. [8] A felperes keresete alapján eljárt elsőfokú bíróság a 23.K.32.348/2017/
  6. számú ítéletével az alperes határozatát a HT/11/03/-00083 számú számla vonatkozásában az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte, ezt meghaladóan – az adólevonási jog megtagadásával érintett többi számla vonatkozásában - a keresetet elutasította. Az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyező rendelkezésével szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a
  7. február
  8. napján meghozott Kfv.I.35.022/2019/
  9. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálatai kérelemmel nem támadott részében nem érintette, a támadott részében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Kúria V.Kfv.35.160/2021/5 4 [9] Az új eljárásra vonatkozó utasítása szerint az elsőfokú bíróságnak tájékoztatnia kell a felperest a polgári perrendtartásról szóló
  10. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
  11. §
(3)bekezdésére figyelemmel a Pp. 164. §
(1)bekezdéséből fakadó, a gépjármű
  1. december 30-i adásvétel megtörténtére vonatkozó bizonyítási kötelezettségére. Ezt követően valamennyi bizonyíték (adásvételi szerződés, könyvelés iratai, stb.) alapján meg kell állapítania az ügy eldöntése szempontjából releváns tényállást, ezt egybe kell vetni a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezésekkel, és döntenie kell a kereset által vitatott körben az alperesi határozat jogszerűségéről az indokolási kötelezettség egyidejű teljesítése mellett. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [10] A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. [11] A vitatott számla vonatkozásában hivatkozott arra, hogy a jármű tulajdonjogát
  2. december
  3. napján kelt adásvételi szerződéssel a Kft.-re ruházta, ezt számviteli nyilvántartásában dokumentálta. A felek a tulajdonjog átruházására vonatkozóan
  4. március 29-én érvényes szerződést kötöttek, az Áfa tv.
  5. §-a szerinti termékértékesítés megvalósult. A Kft. a szerződés
  6. pontjában és a jogszabályban rögzített átírási kötelezettségét nem teljesítette, azonban a változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a jogszabály szerint nem a tulajdonjog átruházásának meghiúsulása, hanem a forgalomból történő kivonás. [12] Hivatkozott a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
  7. (XII. 28.) Korm. számú rendelet
  8. §-ára, melynek értelmében a törzskönyv kiadásáig a jármű tulajdonjogát igazolhatja a jármű értékesítéséről szóló számla, az adásvételi szerződés is. A gépjármű-nyilvántartásba vétel nem konstitutív hatályú, a törzskönyv és a nyilvántartás adatai csak az ellenkező bizonyításáig tanúsítják a tulajdonjogot. [13] A megismételt eljárásban csatolta a
  9. december 30-i adásvételi szerződést, bankszámla kivonatait, főkönyvi kivonatát, egy
  10. június 18-i keltezésű kompenzációs jegyzőkönyvet és a gépjármű-nyilvántartás adatairól szóló kivonatot. [14] Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. Vitatta, hogy a felperes által csatolt bizonyítékok megalapozzák a felperes adólevonási jogát. Az elsőfokú ítélet Kúria V.Kfv.35.160/2021/5 5 [15] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [16] Rögzítette, hogy a Kúria végzése alapján kizárólag a HT/11/03/-00083 számú számla hitelességéről kellett döntenie. [17] Megállapította, hogy a felek által nem volt vitatott, hogy a HT/11/03/-00083 számú számla kiállításának időpontjában a felperes a törzskönyv és a közhiteles gépjárműnyilvántartás adatai alapján a gépjármű tulajdonosa volt. A számla hitelességét, a számla mögötti valós gazadási eseményt, a jármű feletti tulajdonjog átruházásának tényleges megtörténtét a felperes a
  11. december
  12. napján kelt adásvételi szerződéssel, valamint a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal: a Kft. által fizetett vételárrészek teljesítéseit igazoló bankszámlakivonatokkal, valamint az utolsó vételárrész beszámítását alátámasztó kompenzációs jegyzőkönyvvel, és az eladásról kiállított DT/09/12-00124 számú számlával és ennek a főkönyvbe való beállításával kívánta igazolni. Kifejtette, hogy a BM rendelet
  13. §-a egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy a jármű tulajdon jogát a törzskönyv igazolja. A törzskönyv adatai alapján a gépjármű tulajdonosa a vitatott számla kibocsátásakor a felperes volt, így a számla mögött valós gazdasági esemény nem valósulhatott meg, hiszen saját magától nem vásárolhatta vissza a saját tulajdonában lévő gépjárművét. A
  14. december 30-i adásvételi szerződés és a csatolt dokumentumok a felperes és a Kft. közötti tulajdonosváltozás tényét nem támasztják alá: a bankszámlakivonatokból, illetőleg a kompenzációs jegyzőkönyvből nem lehet hitelt érdemlően azt megállapítani, hogy a
  15. december 30-ai adásvételi szerződés szerinti vételár részletei kerültek elszámolásra. Rámutatott, hogy a kompenzációs jegyzőkönyv szerint a felperes és a Kft. között számos jogügylet volt folyamatban, így nem állapítható meg sem a banki átutalásokból, sem a jegyzőkönyvből a gazdasági esemény tényleges megtörténte, a Kft. által teljesített összegek jogcíme. A
  16. december 30-án létrejött adásvételi szerződéshez kapcsolódó DT/09/1700124 számú számla főkönyvi kartonon való feltüntetése a számla szerinti gazdasági esemény tényleges megtörténtét, a számla jogcímét szintén nem igazolja. [18] Megjegyezte, hogy az adásvételi szerződés bíróság rendelkezésére álló példányán az eladói oldalon kizárólag a cég pecsétje található, azon a törvényes képviselő aláírása nem szerepel. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új, a keresetnek helyt adó, az alperesi határozatot hatályon kívül helyező határozatot hozatalát kérte. Kúria V.Kfv.35.160/2021/5 6 [20] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp.
  17. §
(1)bekezdését, 221. §
(1)bekezdését, a BM rendelet
  1. §-át. [21] Előadta, hogy a gépjármű feletti polgári jogi tulajdonjog átruházás megtörténtét a
  2. december
  3. napján kelt adásvételi szerződéssel, valamint a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal bizonyította. A hatósági bejegyzés regisztratív aktus és az elsőfokú bíróság által hivatkozott a BM rendelet
  4. §-a értelmében a jármű tulajdonjogát a törzskönyv igazolja, azonban ez nem azonos avval, hogy azt keletkezteti. A tulajdonjog polgári jogi fogalom, abszolút szerkezetű alanyi jog, amitől elválik annak igazolása. Abból, hogy a törzskönyv adatai alapján a jármű tulajdonosa a számla kibocsátásakor a felperes volt, nem következik, hogy a polgári jogi tulajdonosa az érvényes és hatályos adásvételi szerződés alapján nem felperes. [22] A megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság téves jogi következtetésre jutott, ugyanis a 326/
  5. (XII.28.) Korm. rendelet
  6. §-a értelmében a törzskönyv a jármű tulajdonjogát igazoló okirat, és a
(4)bekezdés szerint az ellenkező bizonyításáig kell a törzskönyvet birtokló ügyfelet jogszerű tulajdonosnak tekinteni. A BM 76. §-a szerint a törzskönyv nem a gépjármű tulajdonjogát keletkeztető, csak azt igazoló okirat, hiszen a 76. § (
  1. l)bekezdése
  2. a)-
  3. j)pont szerint kiadásáig a tulajdonjog egyéb okiratokkal igazolható. [23] Iratellenes az elsőfokú bíróság megállapítása, hogy az adásvételi szerződésen az eladó törvényes képviselőjének aláírása nem szerepel. A kompenzációs jegyzőkönyvből és a bankszámlakivonatokból pedig - annak ellenére, hogy a felperes és a Kft. között számos jogügylet volt folyamatban - megállapítható a gazdasági esemény tényleges megtörténte. A jegyzőkönyv első részében („Az önök által kiállított száma") található a kompenzációba bevont HT/11/03/-00083 számú számla, amellyel a Kft. a járművet eladta felperesnek 3.875.000 Ft vételár ellenében. A második részében („Általunk kiállított számlák”) felsorolásban pedig szerepel a DT/09/12-00124 számú számla, amely szerint 6.500.000 Ft vételár ellenében a felperes eladta a járművet a Kft.-nek. A felek már 2011-ben rögzítették, hogy a 6.500.000 Ft-ból 4.000.000 Ft átutalással, a fennmaradó összeg pedig a kompenzáció keretében került kiegyenlítésre. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [25] A Pp. 271. §
(2)bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát a fél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti, a Kúria azt vizsgálja, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt körben jogszabálysértő-e. A Pp. 275. §
(1)-
(4)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozatot a rendelkezésre álló iratok alapján, a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, bizonyításnak nincs helye. Az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással nem bíró eljárási szabály megsértésének kivételével a Kúria V.Kfv.35.160/2021/5 7 jogszabálysértő jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozathozatalára utasítja. [26] Az elsőfokú bíróság eleget tett a Kfv.I.35.022/2019/
  1. számú végzésében foglalt, új eljárásra szóló utasításban foglaltaknak, lehetőséget adott a felperesnek a
  2. december 30-i ügylet valóságának bizonyítására. A beszerzett bizonyítékok alapján pedig okszerűen következtetett arra, hogy a Kft. felperes által állított tulajdonszerzése a perbeli jármű vonatkozásában nem bizonyított. A Kúria a bizonyítékok felülmérlegelésére törvényes lehetőséget nem látott. [27] A felperes által csatolt,
  3. december 30-i adásvételi szerződésen – a pecsét alatt – valóban szerepel az eladó aláírása, azonban az elsőfokú bíróság nem az aláírás hiányára alapította ítéletét, ezen körülményt csupán – tévesen - megjegyezte. Ugyanakkor helytállóan foglalt állást, hogy a gépjármű adásvétele igazolhatóan nem történt meg: a Kft. felperes tulajdonjogának megszerzésétől
  4. június 17-ig a közhiteles nyilvántartásban a gépjármű üzembentartója volt. A gépjármű ingó dolognak minősül, így a polgári jog szabályai szerint [a Polgári Törvénykönyvről szóló
  5. évi IV. törvény (régi Ptk.)
  6. §
(1)bekezdés] az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Figyelemmel arra, hogy a Kft. az adásvétel szerződés megkötésekor – a felek által kötött külön használati megállapodás alapján - a gépjármű üzembetartója volt, a dolog birtokát nem az adásvétel által szerezte meg. Ennek következtében különös jelentősége van egyrészt a Kft. tulajdonjoga közhiteles nyilvántartásba való bejegyzése elmulasztásának, illetve a vételár kiegyenlítése elmaradásának annak megállapításakor, hogy az ügylet megtörtént-e. [28] A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény ügyletkötéskor hatályos 1. §
(2)bekezdés értelmében a közúti közlekedési nyilvántartás célja azon adatok kezelése, amelyek a tulajdon védelméhez, a közúti közlekedés biztonságának elősegítéséhez és a hatósági okmányok közhitelességének biztosításához fűződő egyéni és közérdek érvényesítéséhez szükségesek. A BM rendelet 71. §
(1)bekezdése értelmében a jármű tulajdonjogát igazoló okirat a törzskönyv. A
(3)bekezdés kimondja, hogy a jármű elidegenítésekor, továbbá a jármű vagy a tulajdonos adatainak, valamint a törzskönyvben feltüntetett bármely más adat változásakor új törzskönyvet kell kiállítani, a korábbi törzskönyvet vissza kell vonni és érvénytelenítve a keletkezett iratokkal a (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi) Hivatalnak meg kell küldeni. A 76/A. §
(1)bekezdése alapján a tulajdonjog-változást a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásba veszi, melyről törzskönyvet állít ki, ha kérelem, és a csatolt, illetve bemutatott okiratokban foglaltak megfelelnek az e rendeletben előírtaknak. A
(4)bekezdés szerint a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 15 napon belül, a régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesíti. Kúria V.Kfv.35.160/2021/5 8 [29] Mindezek alapján a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a Kft. vevő mulasztotta el a tulajdonosváltozás nyilvántartásba való átvezettetését, még ha a szerződés
  1. pontja szerint ezt vállalta is. Valójában azt bármelyik fél kezdeményezhette volna, de ez nem történt meg. [30] Az elsőfokú bíróság megalapozottan következtetett arra, hogy a gépjármű 6.500.000 Ft vételárának Kft. általi megfizetése sem bizonyított. A felperes által csatolt 2 bankszámlakivonat közül kizárólag a
  2. december 30-i 1.000.000 Ft összegű Kft.-től érkezett jóváírás utal a gépjármű rendszámára, a
  3. április 20-i jóváírás nem. Az adásvételi szerződés nem tartalmaz részletfizetésre való kitételt, a felperes által kiállított számla teljesítési határideje pedig
  4. január 29-e volt. Figyelemmel arra, hogy a Kft. és a felperes között a gépjármű használatára vonatkozó jogviszony állt fenn, a bankszámlakivonatok nem támasztják alá a vitatott szerződés részbeni teljesítését sem. [31] A bemutatott kompenzációs jegyzőkönyvben a felek feltüntették mindkét adásvételi szerződés alapján kiállított számlájukat. A jegyzőkönyv kelte
  5. június 18-a, tehát a
  6. március 29-i, az adóhatóság által az adólevonási jog alapjaként el nem fogadott, visszavételről szóló szerződéskötés után közel 3 hónappal készült, és az abban foglaltak szerint még ekkor sem került sor a
  7. december 30-i vételár megfizetésére (a felperes 4.000.000 Ft megfizetését ismerte el) és a felperes sem teljesítette a visszavétel 3.875.000 Ft ellenértékét. [32] Okszerű tehát az elsőfokú bíróság megállapítása, hogy a bemutatott okiratok nem támasztják alá a
  8. évi ügylet megtörténtét, az a szerződés szerint nem ment végbe, az ellenérték kifizetése nem történt meg, a tulajdonosváltozást a felek nem jelentették be. Alaptalanul hivatkozott arra a felperes felülvizsgálati kérelmében arra is, hogy a Kft.
  9. évi tulajdonszerzésének igazolására az adásvételi szerződés a BM rendelet
  10. §
(1)bekezdés h) pontja szerint alkalmas. Ez a jogszabályhely a törzskönyv kiadásáig teszi lehetővé a tulajdonjog szerződéssel történő igazolását. Mivel a jelen esetben a felperes a törzskönyvvel rendelkezett, és a Kft. tulajdonszerzését a közhiteles nyilvántartásba a felek nem kezdeményezték, a felperes az első forgalomba helyezéstől a gépjármű tulajdonjogával akkor is rendelkezett, amikor a 2011. évi vitatott szerződést megkötötték. [33] Az adólevonási jogot nem alapozza meg a valótlan ügyletről kiállított számla, illetve az, hogy azt a felperes nyilvántartásába – a Számv.tv. 15. §
(3)bekezdésében és 165. §
(1)–
(1)bekezdésiben rögzített valódiság számviteli elvét sértő módon - azt bevezette. [34] Mindezek alapján a Kúria a per főtárgyát illetően a jogerős ítéletet, mivel az megfelel a jogszabályoknak – az indokolás kiegészítésével – a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Kúria V.Kfv.35.160/2021/5 9 [35] A Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 78. §
(2)bekezdése szerint a bíróság hivatalból rendelkezik az illeték viseléséről. A Kúria észlelte, hogy az elsőfokú bíróság hatáskörét túllépve felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is kötelezte a felperest, ezért ezen jogszabálysértő ítéleti rendelkezést – a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – hivatalból, a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. A döntés elvi tartalma [36] A meg nem valósult ügyletről kiállított számla tartalmilag hiteltelen, arra adólevonási jog nem alapítható. Záró rész [37] A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati perköltség megfizetésére, amely összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32 /2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése alapján 775.000 Ft pertárgyérték figyelembe vételével állapította meg. [38] A Kúria a felperest a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték viselésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte. [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [40] Az ítélet elleni további felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. november
  2. dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke,dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró,dr. Márton Gizella s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.