A határozat elvi tartalma: A választásokkal kapcsolatos objektív, a valóságnak maradéktalanul megfelelő tájékoztatás valamennyi médiatartalom-szolgáltató kiemelt feladata, de ha a téves közlés csak rövid ideig érhető el, és a valótlan információ feltüntetése nem volt szándékos, akkor – az összes körülmény mérlegelése alapján – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme nem állapítható meg. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.VI.39.022/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A kérelmező: Dr. Szabó Bálint Gábor (cím1) A kérelmező képviselője: Dr. Szigetváry Marcell ügyvéd (cím2) Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 6/
- számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 6/
- számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára. Kúria VI.Kvk.39.022/2025/6 2 Az illetékfizetési kötelezettség ezen végzés jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Mandiner nevű internetes sajtótermékben a https://mandiner.hu/belfold/2025/02/tortenelmi-gyozelmet-arathat-a-fidesz ujpesten linken,
- február
- napján 12:45 órakor megjelent „Történelmi győzelmet arathat a Fidesz Újpesten” című cikkben (a továbbiakban: cikk) a Budapest
- számú országgyűlési egyéni választókerületben
- március
- napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselőválasztással összefüggésben a következő tartalom volt olvasható: „A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint így az alábbi jelöltek indulnak március 23-án: Balog Csaba (Mi Hazánk), Renge Zsolt (Fidesz-KDNP), Varju László (DK), Andráska László (MSZDP), Horváth Ildikó (független), Preyer Máté Márk (Munkáspárt), Szabó Bálint Gábor (független), Szécsényi István (független)”. [2]
- február
- napján 9:45-kor ugyanazon cikk alatt keretezve a következő új tartalom került ki: „Frissítés 2025.02.21-én: Lapunk a cikk megjelenésekor (
- február 20án) tévesen állította, hogy Szécsényi István (független jelölt) és Andráska László (MSZDP) is elindul a március 23-ai időközi országgyűlési választáson. A valóság az, hogy Szécsényi
- február 14-én jelezte, mégsem kíván indulni, Andráska László pedig két nappal korábban. A hibáért szíves elnézésüket kérjük!”. [3] A kérelmező, mint a Budapest
- számú országgyűlési egyéni választókerületben
- március
- napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselő-választáson nyilvántartásba vett független jelölt,
- február
- napján kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB). Előadta, hogy a cikk valótlan tényállítást tartalmaz, mert amint az a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) honlapján is szerepel, Andráska László (MSZDP) és Szécsényi István (független) nem kívánnak indulni a választáson. Álláspontja szerint a cikkben szereplő tényállítás alkalmas a választók megtévesztésére, ezért az a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(1)bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti. Kérte a jogsértés megállapítását, a sajtótermék kiadójának, a Mandiner Novum Zrt.-nek (a továbbiakban: érintett) eltiltását a további jogsértéstől, valamint a kifogást elbíráló határozat rendelkező részének közzétételét. A Nemzeti Választási Bizottság határozata Kúria VI.Kvk.39.022/2025/6 3 [4] Az NVB a
- február
- napján kelt 6/
- számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kifogást elutasította. [5] Indokai szerint a döntés meghozatala során figyelemmel volt a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó – részletesen ismertetett – alkotmánybírósági és kúriai joggyakorlatra. [6] Tényként rögzítette, hogy a kifogás benyújtásának napján az NVI honlapján Andráska László (MSZDP) jelölt mellett „Nem kíván indulni
- február 12.”, Szécsényi István (független) jelölt mellett „Nem kíván indulni
- február 14.” adat szerepelt. Megállapította, hogy a cikk nem tartalmazott teljeskörű információt a két jelölt megváltozott státuszát illetően. [7] A kifogás alapján azt vizsgálta, hogy a választások hivatalos honlapjának tartalma, valamint a cikk támadott szegmense között feszül-e nyilvánvaló és releváns ellentmondás, továbbá annak következtében a szervezetek vagy jelötek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül-e. [8] Megítélése szerint a választási eljárás azon szakaszában, amikor még több mint négy hét van hátra az időközi választásig, a jelöltek között két korábban jelöltként indulni szándékozó személy megnevezése nem okozza az esélyegyenlőség sérelmét, különös tekintettel arra, hogy a cikk üzenete nem a jelöltek nagy számára irányult. A pontatlan közlés ezért nem járt a Ve.
- §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelmével. [9] Kifejtette, nincs döntő jelentősége annak, hogy az érintett a kifogásolt közlés kapcsán utólagos módosítást, kiegészítést eszközölt-e. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a hiteles tájékoztatás elvét követve, és a választási jogi természetű vizsgálat körén kívül eső szempontokra tekintettel az érintett nem volt elzárva attól, hogy a cikk kifogásolt részét pontosítsa. Értékelése szerint mindez éppen a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének való megfelelésre törekvésként értelmezendő. A bírósági felülvizsgálati kérelem [10] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozat megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalát kérte. [11] Előadta, hogy a cikkben szereplő valótlan tényállítás alkalmas a választók megtévesztésére, ezért az a Ve. 2. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti, viszont az esélyegyenlőség sérelme nem állapítható meg. Az elvárható gondosság követelményének az felelt volna meg, ha a cikk szerzője a választási honlap vonatkozó részét megtekinti és annak tartalmáról pontosan számol be. A jogsértést fokozza, hogy a cikk nem önmagában állította a két jelölt indulását, hanem azt az NVI honlapjára utalással tette, azt sugallva, hogy egy hivatalos információ kerül közlésre. [12] Utalt a Kvk.37.488/2014/
- számú kúriai végzésben kifejtettekre, amely szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik az a jelölő szervezet által kiadott sajtótermékben szereplő cikk, amely hamis tényállításokat tartalmaz. [13] Az érintett nyilatkozatában az NVB határozat helybenhagyását kérte. Kúria VI.Kvk.39.022/2025/6 4 A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [15] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt jelölt, mint kérelmező terjesztette elő a Ve.
- §
(2)bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. §
(3)bekezdésében foglaltaknak, az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli, ezért a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el. [16] A Ve. 2. §
(1)bekezdés e) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. [17] Az NVB helyesen ismertette határozatában az alapelvek rendeltetésével kapcsolatos joggyakorlatot, és helytállóan rögzítette, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. [18] Amint arra a Kúria a Kvk.37.394/2015/
- számú határozatában is rámutatott, a rendeltetésszerű joggyakorlás azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. Ugyanebben a döntésében a Kúria - a Kvk.37.429/2010/
- és Kvk.37.211/2006/
- számú végzésekre hivatkozással – kiemelte azt is, hogy a Ve.
- §
(1)bekezdés e) pontjában meghatározott választási alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat - ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát - oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni, és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni (tényállítás). [19] Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, „[A] szóban forgó kijelentés értékelése nem történhet csupán »megragadva a kijelentés direkt tartalmánál« {5/
- (II. 25.) AB határozat, Indokolás [27]}, hanem a mérlegelést a választási kampány felfokozott helyzetét és az ügy összes körülményét figyelembe véve, valamint arra tekintettel kell elvégezni, hogy a jelöltek egymás programját és alkalmasságát minél szabadabban kritizálhassák {31/
- (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]-[30]; 9/
- (IV. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}”. [20] A tényállítás értékelése tehát nem történhet pusztán arra figyelemmel, hogy a közlés valótlan információt tartalmazott, a mérlegelést az eset összes körülménye alapján kell elvégezni. [21] A Kúria megítélése szerint helyesen értékelte az NVB azt, hogy a több mint egy hónappal az időközi országgyűlési képviselő-választás időpontja előtt megjelent, pusztán pár óráig, nem egészen egy napig elérhető cikkben kettő korábban jelöltként indulni szándékozó személy nevének feltüntetése nem járt a Ve.
- §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt alapelvi sérelemmel. [22] Helyesen értékelte továbbá az NVB a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének való megfelelésre törekvésként, hogy az érintett néhány órán belül a valóságnak megfelelően módosította a cikk tartalmát. [23] Mindezen körülmények alapján a nem vitatottan valótlan tényállítás nem volt alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, hiszen olyan rövid ideig volt olvasható, hogy azt reálisan Kúria VI.Kvk.39.022/2025/6 5 nem sokan vehették észre, nem is észlelhették. Ugyanezért, de a választásig hátralévő hosszú időre is figyelemmel a kérelmező politikai ellenfelei, az induló jelöltek választási esélyei sem csökkenthettek ténylegesen. Ezzel ellentétes tényt, körülményt a kérelmező nem adott elő, még érintőlegesen sem utalt arra, hogy ilyen körülmények között az érintett magatartása valóban alkalmas lehetne a választói akarat befolyásolására, az esélyegyenlőség sérelmére. [24] Az érintett gyors reagálása, a frissített cikkben a tévedés elismerése éppen a választások tisztasága megőrzésének szándékát fejezi ki, a választók megtévesztése, a jelöltek közötti esélyegyenlőség sérelme, de még az erre irányuló akarat sem ismerhető fel. [25] A választásokkal kapcsolatos objektív, a valóságnak maradéktalanul megfelelő tájékoztatás valamennyi médiatartalom-szolgáltató kiemelt feladata, de ha a téves közlés csak rövid ideig érhető el, és a valótlan információ feltüntetése nem volt szándékos, akkor – az összes körülmény mérlegelése alapján – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme nem állapítható meg. [26] Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatot a Ve. 231. §
(5)bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [27] A választásokkal kapcsolatos objektív, a valóságnak maradéktalanul megfelelő tájékoztatás valamennyi médiatartalom-szolgáltató kiemelt feladata, de ha a téves közlés csak rövid ideig érhető el, és a valótlan információ feltüntetése nem volt szándékos, akkor – az összes körülmény mérlegelése alapján – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme nem állapítható meg. Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. §
(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. [29] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §
(5)bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. §
(2)bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. §
(1)bekezdése, és 102. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. §
(4)bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni. [30] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- március
- Kúria VI.Kvk.39.022/2025/6 6 Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró