A határozat elvi tartalma: A közéleti vitában elhangzott tényállítások valóságos volta is bizonyítandó a sajtó-helyreigazítási perben. Amennyiben a perben az alperes bizonyítást nem terjeszt elő a valótlannak állított tényállításokkal kapcsolatosan, az alperesi sajtószervet kell helyreigazítás közzétételére kötelezni. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.327/2023/
- A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Dr. Gönczi Gergely ügyvéd, ügyvéd címe Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 35.P.20.443/2023/
- A fellebbezést benyújtó fél: alperes Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.327/2023/6 2 Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és mellőzi az alperes azon kötelezettségét, hogy az elsőfokú bíróság által meghatározott helyreigazító közleményt a napilap című napilap nyomtatott számában is tegye közzé. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a cég2 Zrt.-t (alperes címe), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.000 (százhúszezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Kötelezi a cég2 Zrt.-t (alperes címe), hogy fizessen meg az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az alperes által szerkesztett www.portál internetes sajtótermékben
- január
- napján „cikk címe” címmel jelent meg cikk. [2] A felperes az alpereshez helyreigazítás iránti kérelmet jutatott el, melynek az alperes nem tett eleget. [3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül a következő helyreigazító közleményt tegye közzé a portál napilapban a címlapon 24 óra időtartamban „Helyreigazítás az felperessel kapcsolatos valótlan híresztelések miatt” címmel, a címre kattintva (linkelve) elérhetővé téve az eredeti cikkben, annak megjelenésével azonos tipográfiai jellemzőkkel közölt szövegben, a cikk címe és kiemelt képe alatt közvetlenül, a cikk szövege fölött: „Helyreigazítás az felperessel kapcsolatos valótlan híresztelések miatt Valótlanul híreszteltük a fórum sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban, hogy az felperes és az alapítvány külföldi támogatásának mértéke lényegesen meghaladja a belföldit; Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.327/2023/6 3 Valótlanul híreszteltük a fórum sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban, hogy két szervezet a Benevity platformon keresztül 90 millió forintos támogatást kap; Valótlanul híreszteltük a fórum sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban, hogy 2021-ben az felperes munkatársainak 2.727 közérdekű adatigénylése volt.” [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a felperest, mint közszereplőt fokozott tűrési kötelezettség terheli. Egy sajtótájékoztatóról tudósított, a sérelmezett közlések személy1tól származnak, aki a fórum sajtótájékoztatóján tette meg kijelentéseit. Kiemelte, hogy a kifogásolt közlések közéleti vitához kapcsolódnak, ahhoz, hogy a közszereplő felperes finanszírozása mennyiben független és hiteles. Álláspontja szerint a sajtó felelősségre vonásának még akkor sem lenne helye, ha a kifogásolt közlés a felperest érintően valótlan tényállítás. Utalt arra is, hogy a sajtótájékoztatót megelőzően a felületén már korábban intenzív vita alakult ki a felperest érintően is. személy3 cikkére reagált a felperes, majd arra írt személy3 egy viszontválaszt, amely alapján a szerkesztőség a vitát lezártnak tekintette a szakmai szabályok alapján. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 3 napon belül az általa szerkesztett www.portál honlapon a
- január
- napján megjelent „cikk címe” című cikk címe alatt, a szöveg előtt elhelyezve, amíg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig tegye közzé; valamint a www.portál kezdőoldalán 24 órán keresztül az eredeti cikk megjelenési helyével azonos helyen és betűszedéssel önálló hírként, „Helyreigazítás: »cikk címe« című cikkel kapcsolatban” címmel tegyen közzé felhívást, és arra kattintva tegye olvashatóvá az alábbi közleményt, továbbá a napilap című lap nyomtatott száma vonatkozásában az eredeti cikkel azonos betűméretben és megjelenéssel, azzal azonos helyen, az ítélet jogerőre emelkedése után következő lapszámában tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt: „Helyreigazítás: »cikk címe« című cikkel kapcsolatban” címmel: „Helyreigazítás az felperessel kapcsolatos valótlan híresztelések miatt Valótlanul híreszteltük a fórum sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban, hogy az felperes és az alapítvány külföldi támogatásának mértéke lényegesen meghaladja a belföldit; Valótlanul híreszteltük a fórum sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban, hogy a két szervezet a Benevity platformon keresztül 90 millió forintos támogatást kap; Valótlanul híreszteltük a fórum sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban, hogy 2021-ben az felperes munkatársainak 2.727 közérdekű adatigénylése volt.” Kötelezte a cég2 Zrt.-t (alperes címe), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 305.900 forint perköltséget, továbbá az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség az ítélet jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Ítéletének indokolásában hivatkozott Magyarország Alaptörvényének I. cikk
(3)bekezdésére, a IX. cikk
(1)bekezdésére, a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §
(1)bekezdésére, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdésére, 496. §
(1)bekezdésére, továbbá a Kúria PK 13., 14., valamint
- számú állásfoglalásaira. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.327/2023/6 4 Rögzítette, miszerint a perbeli írás közérdeklődésre számot tartó kérdést tárgyalt, amikor a fórum sajtótájékoztatóról számolt be, amely az felperes és az alapítvány finanszírozásával foglalkozott. Vizsgálta a sérelmezett közlések tényállítás, avagy véleménynyilvánítás jellegét. A közléseket tényállításnak minősítette, mivel azok valósága egyértelműen bizonyítható. Rámutatott, hogy a bizonyítási érdeke ellenére az alperes bizonyítást a közlések valóságára nem ajánlott fel. Az alperes azon védekezése tekintetében, mely szerint a sérelmezett írás sajtótájékoztatóról szól, rögzítette, hogy nem biztosított lehetőséget cáfolatra a felperesnek, ugyanis a felpereshez csak a sérelmezett írás megjelenését követően fordult, ezért a felperesi álláspontnak nem adott teret, azt meg sem kísérelte megismerni. A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy a sérelmezett közlések a fórum sajtótájékoztatójáról származnak, amelyről tudósított. A sajtótájékoztatót megelőzően intenzív közéleti vita alakult ki a felperessel kapcsolatban, ez azt bizonyítja, hogy a sérelmezett közlések egy politikai vitába ágyazódnak. A vita nem kizárólag a kifogásolt cikkben jelent meg és nem csak abban volt nyomon követhető, az régóta zajlik, így a felperes a saját álláspontját megismertethette. Nem vitatta, hogy nem adott lehetőséget a sajtótájékoztatón elhangzottaknak a cikkben való cáfolatára, azonban a 3217/2020. (VI. 19.) AB határozat [46] és [47] bekezdése alapján kijelenthető, hogy a tájékoztatása megfelelt a Magyarország Alaptörvénye IX. cikk
(2)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményeknek. [7] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottak éppen arra irányultak, hogy a szavahihetőségét kétségbe vonják. A sérelmezett közlések valósága korábban a közéleti vitában semmilyen formában nem merült fel, ebből következően a cikk megjelenését megelőzően, azzal összefüggésben sem fejthette ki az álláspontját. Az írás nem felelt meg az alperes által hivatkozott alkotmánybírósági határozatban foglalt alkotmányossági követelményeknek, ugyanis a címe kiemelt szerepet töltött be, azzal az olvasókat orientálta, állást foglalt a sajtótájékoztatón elhangzott közlések hitelessége mellett. Az írás végén elhelyezett előzményi nyilatkozatváltásra utaló keretes írás sem változtat ezen, ugyanis abból az következik, hogy az alperes megalapozottnak tartja a sajtótájékoztatón elhangzott állításokat. [8] Az alperes fellebbezése részben megalapozott. [9] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 380. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.327/2023/6 5 [10] A másodfokú bíróság a 3. sorszámú végzésében a Pp. 370. §
(3)bekezdése alapján tájékoztatta a feleket, hogy az alperesi fellebbezésben nem hivatkozott eljárási szabálysértést észlelt. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest sajtó-helyreigazítás közzétételére kötelezte a napilap című lap nyomtatott száma vonatkozásában (az ítélet rendelkező részének 8-
- sorai), annak ellenére, hogy a felperes a keresetlevelében ilyen kereseti kérelmet nem terjesztett elő {keresetlevél 1-
- oldala, illetve
- sorszámú ítélet [3] bekezdés}. Az elsőfokú bíróság döntése, ezzel a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt eljárási szabályt megsértve, túlterjedt a felperes kereseti kérelmén. A másodfokú bíróság tájékoztatta a feleket, hogy a fenti eljárási szabálysértést a fellebbező alperes kérelmére veszi figyelembe. Az alperes határidőben kérte az eljárási szabálysértés figyelembevételét. [11] A fenti eljárási szabálysértés azonban a másodfokú eljárásban orvosolható volt, így nem volt szükséges az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése a Pp. 381. §-a alapján, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az ügy érdemében döntött a Pp. 383. §
(1)bekezdése szerint. [12] Az alperes fellebbezésére tekintettel a másodfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a sajtótájékoztatóról szóló alperesi írás miatt megalapozott-e a helyreigazító közlemény közzétételére vonatkozó felperesi igény. [13] A felperes által sérelmezett közlések nem a felperes közéleti szerepéről, elképzeléseiről, jövőbeli terveiről, az általa végzett tevékenység jellegéről szólnak, hanem a felperes tevékenysége finanszírozásának forrását, illetve tevékenysége egy szegmense mértékének számszerű leírását tartalmazzák. A politikai vitákban elhangzottak vonatkozásában általános bírósági gyakorlat, hogy a tényállítás alkotmányjogi fogalmát megszorítóan kell értelmezni. Azonban a sérelmezett közlések a már említett jellegük, az olvasók számára adott tájékoztatás alapján egyértelműen tényállítások, nem pedig a felperes működését minősítő értékelések, így azok valósága közéleti vitában is bizonyítandó. A közlések valóságára vonatkozóan az alperes bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, ezért helytállóan kötelezte őt az elsőfokú bíróság a helyreigazítás közzétételére. [14] A 3217/
- (VI. 19.) AB határozat alperes által hivatkozott [46] és [47] bekezdése vonatkozásában a másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy ezen alkotmánybírósági határozat [45] bekezdése szerint fontos kiemelni, hogy azon ügyben az alperes cikkében szereplő „mondatok a politikai vita részét képező állítások voltak (hiszen abban az indítványozó jövőbeni vélt szándékáról nyilatkozott), amelyek értékelésénél a politikai vitákra irányadó – fentebb részletezett szempontok mérlegelése volt szükséges.” Jelen esetben a sérelmezett közlések nem az alkotmánybírósági és bírósági gyakorlatban meghatározott politikai vita tárgyát képezik, így az alperes felelőssége – azok valóságának bizonyítása hiányában – fennáll. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.327/2023/6 6 [15] Az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdésének megsértésével kötelezte az alperest a napilap napilapban is helyreigazító közlemény közzétételére, ezért figyelemmel a másodfokú bíróság felhívására megtett alperesi nyilatkozatra is, ezen eljárási szabálysértést a Fővárosi Ítélőtábla figyelembe vette és azt úgy orvosolta, hogy mellőzni rendelte az elsőfokú ítélet ezen rendelkezését. [16] Az alperes fellebbezése a per érdeme vonatkozásában nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján az internetes tartalmat kiadó médiaszolgáltató gazdasági társaság köteles viselni a felperes másodfokú perköltségét a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján, melynek összegét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján állapított meg, a felperes felszámítása szerint. [17] Az eredménytelen fellebbezés folytán a Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján az alperest működtető gazdasági társaság köteles viselni a Pp. 102. §
(1)bekezdésében írtakra figyelemmel a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja, 42. §
(1)bekezdése és a 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint fellebbezési illetéket. [18] A Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatja az alperes által szerkesztett internetes sajtótermék médiaszolgáltatójaként működő gazdasági társaságot, hogy az illeték az Itv. 78. §
(4)bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság (Fővárosi Ítélőtábla) megnevezését, a bírósági ügyszámot és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés e) pontja]. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Dr. Hercsik Zita s.k. bíró