Bf.109/2025/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés], ezért őt 4 év, fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és - mellékbüntetésül - 4 év közügyektől eltiltásra, továbbá 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. [2] Kimondta, hogy a vádlott feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. [3] A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.000 Ft-ban állapította meg és rendelkezett az összesen 200.000 Ft meg nem fizetése esetén annak fegyházban történő átváltoztatásáról. [4] Ezen túl a vádlottal szemben 22.363.900 forintra vagyonelkobzást rendelt el. [5] Az eljárás során lefoglalt bűnjelek egy részét elkobozni rendelte, míg a lefoglalt 313.000 Ft-ot és a mobiltelefont - lefoglalásuk megszüntetése - mellett visszatartotta a pénzbüntetés, a vagyonelkobzás és bűnügyi költség biztosítására. [6] Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [7] Az ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést, míg az ügyész azt tudomásul vette. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.109/2025/8-I. 2 [8] A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában azt hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság nem kellő súllyal értékelte az enyhítő körülményeket, különösen azt, hogy a vádlott az eljárás során nagy mértékben együttműködött, segítette a nyomozó hatóság és a bíróság munkáját. [9] Indítványozta, hogy mindenre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és vele szemben enyhébb büntetést szabjon ki. [10] A vádlott ítélőtáblához intézett beadványához egy pulmológiai klinika által kiállított ambuláns kezelőlapot csatolt azzal, hogy az orvosi vélemény szerint krónikus bronhititiszben szenved, betegsége gyógyíthatatlan, a tüdeje 40%-a elhalt. Előadta, hogy a nyomozás során tett vallomásakor Xanax befolyása alatt állt, vallomását lényegében jegyzőkönyvet készítő rendőr fogalmazta meg. A nyomozati eljárás során lelki terrorban részesült, és az ügyészséggel kötendő vádegyezség miatt volt hajlandó hónapokon keresztül az együttműködésre. Elmondta továbbá, hogy vagyont nem halmozott fel, és továbbra is rendkívül szerény körülmények között él. [11] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.224/2025/3. számú átiratában jelezte, hogy a tekintettel arra, hogy az arra jogosultak a fellebbezéseket kizárólag a kiszabott büntetés mértékét sérelmezve jelentették be a másodfokú felülbírálat korlátozott terjedelmű. [12] Az ügyészi álláspont szerint a Budapest Környéki Törvényszék az eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le, és az irányadó tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, a bűncselekmény minősítése az anyagi jogszabályoknak maradéktalanul megfelel. [13] Az elsőfokú bíróság a Be. 562. §

(2)bekezdésben írtak szerint eleget tett indokolási kötelezettségének. [14] A büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket kimerítően tárt fel és helyesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a vádlottal szemben kizárólag a tényleges szabadságelvonással járó szankció kiszabásával érhetők el a büntetési célok. Az enyhítő körülmények túlsúlyára tekintettel helytállóan alkalmazott, az enyhítő szakasz szerint kiszabott büntetés sokkal inkább méltányos, minthogy eltúlzottnak lenn tekinthető, így annak lényeges enyhítésére a fellebbviteli eljárásban törvényes alapot nem látott. [15] A határozott ideig tartó szabadságvesztéssel sújtott, a bűncselekményt haszonszerzés végett elkövető, megfelelő jövedelemmel és vagyonnal rendelkező vádlottat törvényesen ítélte pénzbüntetésre, ugyanakkor a napi tételszám nem kellően igazodik a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyához, ez azonban a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában másodfokú eljárásban nem orvosolható. [16] Az ítélet járulékos kérdésekben hozott rendelkezéseit a jogszabályoknak megfelelőnek megtartotta. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.109/2025/8-I. 3 [17] Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. [18] Az ítélőtábla a védelmi fellebbezést nem találta alaposnak. [19] A Be. 580. §

(3)alpontja alapján bejelentett, a büntetés mértékét sérelmező fellebbezések tekintettel a másodfokú bíróságként eljáró ítélőtábla a Be. 598. §

(2)és

(4)bekezdés alapján tartott tanácsülésen a Be. 590. §

(3)szerint az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül. [20] A korlátozott felülbírálat azonban a Be. 590. §

(5)és (5/a) bekezdés alapján kiterjed a bűnösség megállapítására, bűncselekmény minősítésére, valamint azon eljárási szabályok megtartásának vizsgálatára is, amelyek megsértése esetén a Be. 607. §

(1)illetve a 608. §

(1)alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. A Be. 590. §

(7)alapján a korlátozott felülbírálat kiterjed továbbá az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezésekre is. [21] Az ítélőtábla megállapította az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, nem valósított meg olyan eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhetné. [22] A vádlott beadványában hivatkozott, a nyomozati eljárásban a kihallgatása során történt esetleges szabálysértésre vonatkozóan az eljárásban a vádlott elmondásán kívül más adat nem merült fel, az e körben a vádlott által már az elsőfokú eljárásban is előadottak védekezésének részét képezik, amely - tekintettel a vádlotti, kizárólag a büntetés mértékét sérelmező fellebbezésre - további értékelést nem igényel. [23] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [24] Az ilyen módon irányadónak tekintett, lényegében a váddal egyező tényállás alapján az elsőfokú bíróság törvényesen vont következtetést a vádlott bűnösségére, nem merült fel olyan körülmény, mely a vádlott felmentését vagy az eljárás megszüntetését indokolná. [25] A vádlott terhére rótt bűncselekményt az elsőfokú bíróság a törvénynek megfelelően minősítette, indokolási kötelezettségének a Be. 562.§

(2)bekezdés szerint eleget tett. [26] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket teljeskörűen feltárta és azokat nyomatékuknak megfelelően Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.109/2025/8-I. 4 értékelve a vádlottal szemben a büntetési célok elérésére alkalmas, a büntetéskiszabási elveknek megfelelő tettarányos büntetést szabott ki. [27] A bűnösségi körülmények között írtakat (

1. oldal utolsó bekezdés) az ítélőtábla annyiban helyesbíti, hogy a vádlottal szemben azóta, a
2. augusztus 30-án elkövetett garázdaság vétsége miatt a BRFK XVIII. Kerületi Rendőrkapitányságon eljárás indult, ahogyan azt a beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok igazolják. [28] Az ítélőtábla egyetértett azzal, hogy a büntetlen előéletű vádlottal szemben, figyelemmel az egyéb enyhítő körülményekre is az elkövetett bűncselekmény miatt kiszabandó legkisebb büntetés is túl szigorú, a törvényszék által alkalmazott a Btk.
3. §

(1)és

(2)bekezdés b) szerinti enyhítő szakasz alkalmazása törvény és indokolt volt. [29] A védelmi állásponttal szemben az elsőfokú bíróság a vádlott javára szóló valamennyi enyhítő körülményt, a vádlott eljárás során tanúsított együttműködő magatartását, büntetlen előéletét, igazolt egészségi állapotát, továbbá az időmúlást is összevetve a vádlott terhére jelentkező súlyosító körülményekkel súlyuknak megfelelően, kellő nyomatékkal értékelte. [30] A kiszabott szabadságvesztés büntetés, a pénzbüntetés és a közügyektől eltiltás mértéke a büntetési célok elérésére alkalmas, tettarányos és az egyéniesítés követelményének is megfelel. [31] Az ítélet egyéb az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdései, mint a szabadságvesztés végrehajtási fokozata, a feltételes szabadságról, a vagyonelkobzásról, a lefoglalt bűnjelek további sorsáról, illetve bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezései a törvénynek megfelelnek. [32] A fent kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a Be. 598.§

(2)bekezdés szerinti tanácsülésen a törvényszék ítéletét a 605. §

(1)alkalmazásával helybenhagyta. [33] Az ítélőtábla felhívja az elsőfokú bíróság figyelmét, hogy a 17/2014. (XII.23.) számú, a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatában szóló OBH utasítás 27/A. §

(13)bekezdése értelmében az ügydöntő határozat szövegének bekezdéséit sorszámmal kell ellátni. Budapest,

1. szeptember
2. dr. Magócsi István Judit a tanács elnöke dr. Kósa Zsuzsanna előadó bíró dr. Fatalin bíró A Budapest Környéki Törvényszék 19.B.67/2024/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.109/2025/
4. számú végzése folytán
5. szeptember
6. napján jogerőre emelkedett. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.109/2025/8-I. Budapest,
7. szeptember
8. dr. Magócsi István a tanács elnöke 5