A határozat elvi tartalma: A központi felsőoktatási felvételi eljárás során az Ákr. szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha azt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyértelműen és kifejezetten előírja. A központi felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. alapelveit alkalmazni kell. [52] A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló jogszabályi rendelkezéseket a tisztességes hatósági eljárás és a rendeltetésszerű jogalkalmazás alapelvi követelmények szem előtt tartásával kell értelmezni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.298/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: Felperes1 cím3 tartózkodási hely: cím2 A felperes képviselője: Németh Ügyvédi Iroda cím4 ügyvéd Az alperes: Alperes1 cím1 Az alperes képviselője: Dr. Hajdú József kamarai jogtanácsos A per tárgya: felsőoktatási pótfelvételi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Győri Törvényszék
- február
- napján hozott 1.K.701.972/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 1.K.701.972/2020/
- számú ítéletét megváltoztatja, az alperes FE-P/9132-2/2020P. számú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Kúria III.Kfv.37.298/2021/5-I 2 A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
- évi felsőoktatási pótfelvételi eljárásban a Felvi.hu oldalon létrehozott regisztrációs rendszeren keresztül jelentkezési kérelmet nyújtott be a Sz.I. Egyetem D.F.Állam- és Jogtudományi Karaevelező tagozatos jogász szakára. Az oldalon megjelent visszaigazolás szerint a kérelem „feldolgozva” státuszban jelent meg a benyújtástól kezdődően mindvégig. A felperes a korábban megszerzett főiskolai oklevél-másolatát hiányosan töltötte fel; a dokumentum az oklevélmelléklet első két oldalát tartalmazta. [2] Az alperes a
- augusztus
- napján kelt FE-P/9132-2/2020P számú határozatával a felperest a
- évi felsőoktatási pótfelvételi eljárásban az általa megjelölt jelentkezési helyek egyikére sem sorolta be. A határozat alapján a felperes nem jogosult egyetlen általa – a felsőoktatási felvételi jelentkezési kérelmében – megjelölt felsőoktatási intézménnyel sem hallgatói jogviszonyt létesíteni a 2020/2021 tanév I. (őszi) félévében. Indokolása szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló
- évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.)
- §
(1)bekezdés és 40. §
(1)-
(4)bekezdéseiben, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/
- (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.) 14-
- §-ai, 25-
- §-ai,
- §-ai, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/
- (III.11.) Korm. rendelet alapján a felperes felvételi összpontszáma 0 az előírt 280 jogszabályi minimum ponthatárral szemben. A kereseti kérelem [3] A felperes keresetében a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Előadta, hogy a feltöltött dokumentum a korábban megszerzett főiskolai oklevelének valamennyi lényeges adatát tartalmazza. A nemzeti felsőoktatásról szóló
- évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/
- (IV.9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.)
- §
(8)bekezdésére,
- §-ára, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(2)bekezdésére utalással állította, hogy az alperesnek kötelessége lett volna az általa vezetett közhiteles nyilvántartásból a szükséges adatokat beszerezni, azokat rajta nem kérhette volna számon. Eljárásával megsértette az Ákr. 62. §
(1)-
(3)bekezdéseit. Kúria III.Kfv.37.298/2021/5-I 3 [4] Az elsőfokú bírósághoz az ítélet meghozatala napján érkezett alperesi védiratra adott másfél oldalas válasziratában a felperes az Ákr. 36. §
(2)bekezdésére és a Korm.r. 25. §
(8)bekezdésére utalással megismételte, hogy az alperesnek – hiánypótlás nélkül – a saját nyilvántartásából kellett volna az általa hiányolt adatokat beszereznie. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokolásában rámutatott arra, hogy a felsőoktatási felvételi eljárás speciális közigazgatási eljárás, amelyre elsősorban az Nftv. és az Fkr. speciális eljárási szabályai az irányadók, az Ákr. csak akkor alkalmazandó, ha az ágazati jogszabályok speciális szabályt nem tartalmaznak. [7] Az Fkr. 11. §
(1)és
(2)bekezdései taxatíve felsorolják, hogy az alperes mely esetekben köteles hiánypótlási felhívást kibocsátani. A felperes esetköre ebbe nem tartozik bele. [8] Hangsúlyozta, hogy az alperesnek nincs az Ákr-ből fakadó általános tényállástisztázási kötelezettsége. [9] Az Fkr. 15. §
(6)bekezdésére utalással leszögezte, hogy a felsőfokú végzettség az ezt igazoló oklevél másolatának feltöltésével igazolható, az semmilyen más okirattal, így az oklevél melléklettel sem pótolható. Ellenkező értelmezés esetén elegendő lenne az oklevélre vonatkozó adatok felsőoktatási felvételi kérelemben való megjelölése. [10] A felvételi eljárást szabályozó jogszabályokból egyértelműen következik, hogy a pontszámokat igazoló dokumentumok rendelkezésre bocsátása a felvételiző felelőssége, és hogy a hatóságnak nincs kötelezettsége a hiányosan feltöltött adatok hivatalbóli pótlására. E tényen nem változtat az sem, hogy az alperes nyilvántartja a felsőfokú végzettségre vonatkozó adatokat. [11] Az Fkr. 9. §
(4)bekezdésére, és 13. §
(1)bekezdésére figyelemmel hangsúlyozta, hogy a jelentkező a feltöltött adatokat ellenőrizheti, az ellenőrzés a jelentkező felelőssége. Ebből következően a felperes terhére esik az, hogy nem ellenőrizte a dokumentum teljeskörű feltöltését, és nem kérte annak kijavítását. [12] Megjegyezte, hogy a „feldolgozott” státusz nem jelent elfogadást az alperes részéről, ez nem mentesítette a felperest a dokumentumok teljeskörű feltöltésének ellenőrzési kötelezettsége alól. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet kereseti kérelmének megfelelő megváltoztatását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Állította, hogy az ítélet sérti az Ákr. 36. §
(2)bekezdését és a Korm.r. 25. §
(8)bekezdését. Kúria III.Kfv.37.298/2021/5-I 4 [14] Előadta, hogy az alperes olyan adatok feltöltését kérte tőle, amelyekkel maga is rendelkezett, hiszen az általa kezelt közhiteles Felsőoktatási Információs Rendszer (a továbbiakban: FIR) az alapdiplomája valamennyi adatát tartalmazza. [15] Állította továbbá, hogy a felvételi eljárásban feltöltött diplomamásolat alapján a főiskolai oklevele beazonosítható volt, a hiányolt adatokat az alperesnek a saját nyilvántartásából, hiánypótlás nélkül is be kellett volna szereznie. [16] Utalt arra, hogy a 2021. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az alperes már tényleges gyakorlatává tette a rá irányadó, Ákr. 36. §
(2)bekezdéséből fakadó kötelezettséget. Az alperes honlapján megjelent információ szerint ugyanis a magyar felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet a jelentkezőnek nem kell benyújtania, mivel ezeket az adatokat elektronikusan veszi át a FIR-ből. [17] Kifogásolta, hogy az eljárt bíróság az alperes védiratára előterjesztett válasziratát feltehetően nem értékelte, aláásva ezzel a független és pártatlan bíráskodásba vetett állampolgári bizalmat. [18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta, annak helyes indokaira figyelemmel. [19] Előadta, hogy az általa szervezett központi felsőoktatási felvételi eljárás nem az Ákr. szerinti közigazgatási hatósági eljárás, hanem az Nftv. 41/A-H §-ai, valamint az Fkr. szerinti adatfeldolgozási és ponthatár-megállapítási eljárás, melynek a végén egy allokációs döntés, az Nftv. 41/D. §
(1)-
(2)bekezdései szerinti besorolási határozat kerül kiadásra. A Kúria Kfv.II.37.497/2019/
- számú végzésére utalással hangsúlyozta, hogy az Nftv. 41/A. §-a értelmében a felsőfokú felvételi eljárásban az Ákr. elsődlegesen nem alkalmazandó. [20] A felsőoktatási felvételi eljárás a menetrendje tekintetében egy kvázi pályázati eljárás, amely az eljárásra vonatkozó szabályokat tartalmazó Felsőoktatási felvételi tájékoztató megjelenésével indul. Ebben nincs szó arról, hogy a FIR hallgatói személyi törzséből átvenné a felperes oklevél adatait a
- évi felsőoktatási pótfelvételi eljárásban. Hangsúlyozta, hogy az oktatási nyilvántartásról szóló
- évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.)
- január 1-jétől hatályos
- §
(5)bekezdése alapján felhatalmazást kapott az oktatási nyilvántartáson belül az egyes szakrendszerek, alrendszerek közötti adatok célhoz kötött átadására. Ezt megelőzően azonban csupán a személyes adatok átadására volt lehetőség. Erre figyelemmel a
- évre vonatkozó Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza a felperes által hivatkozott, a honlapján megjelent tájékoztatást. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem alapos. [22] A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [23] A Kúria szerint az eljárt bíróság lényegében helyesen tárta fel a jogvita elbírálásához szükséges tényállást, ám a jogszabályok téves értelmezése folytán megalapozatlan ítéletet hozott. Kúria III.Kfv.37.298/2021/5-I 5 [24] Az Ákr. 7. §
(1)bekezdése szerint a hatóság eljárása során az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyben és a hatósági ellenőrzés során e törvény rendelkezéseit alkalmazza. [25] Az Nftv. 41/A. §
(1)bekezdése értelmében a központi felsőoktatási felvételi eljárásra más jogszabálynak az ügyintézés módjára vonatkozó rendelkezése alkalmazásának csak e törvény rendelkezése esetén van helye. [26] Az Ákr. általános jelleggel szabályozza a közigazgatási hatósági eljárásokat, a közigazgatási hatósági ügyeket – az Ákr.
- §-ában foglalt kivételekkel – az Ákr. szabályai szerint kell elintézni. A felsőoktatási felvételi eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek, ezért az ilyen ügyekben az Ákr. szabályai elsődlegesen, általánosságban nem irányadók. A felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. alkalmazásának akkor van helye, ha azt az Nftv. kifejezetten és konkrétan előírja. Az Nftv. az Ákr.
- §
(1)-
(3)bekezdéseit, illetve a 36. §
(2)bekezdését nem rendeli alkalmazni, e szabályok alkalmazásának elmaradása ezért nem volt számon kérhető az alperesen. [27] Az Nftv. 41/A. §
(1a)bekezdése szerint a központi felsőoktatási felvételi eljárás során az Ákr. alapelveit alkalmazni kell. [28] Az Ákr. 1.§-a alapulvételével a közigazgatási hatósági eljárásokban – összhangban az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkével – az eljárás minden résztvevője a rá irányadó szabályoknak megfelelően és az eljárás minden szakaszában az e fejezetben meghatározott alapelvek és alapvető szabályok érvényre juttatásával jár el. [29] Az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék. [30] Az Ákr. 2. §
(1)bekezdése értelmében a közigazgatási hatóság jogszabály felhatalmazása alapján, hatáskörét a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el. A
(2)bekezdés a) pontja alapján a hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően jár el. [31] A Korm.r. 25. §
(8)bekezdése kimondja, hogy a FIR elektronikus nyilvántartást az Alperes1 adatkezelőként működteti. [32] A fentiekből látható, hogy ha az Ákr. általános jelleggel nem is, az alapelveit a központi felsőoktatási felvételi eljárás során alkalmazni kell. Az alapelvek az eljárás legjelentősebb, elengedhetetlen követelményeit határozzák meg, kijelölik a részletes eljárási szabályok tartalmi kereteit, a tételes jogi rendelkezések értelmezésénél meghatározó szerepük van. [33] A tisztességes hatósági eljárás követelménye alapján a közigazgatási szerv eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályi rendelkezéseket. Az alapelvek az eljárás egészének minőségére vonatkoznak. Amint azt az Alkotmánybíróság a 6/
- (III.11.) AB határozatában kifejtette, a tisztességes eljárás olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás méltánytalan vagy igazságtalan, avagy nem tisztességes [ABH 1998.91,95]. [34] A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog számos részjogosítványt foglal magában; így az Ákr.
- §-ában szabályozott jogszerűség elvét is. Ennek megfelelően a hatóság a hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében gyakorolhatja, a helyes jogértelmezésnél nemcsak a jogszabály betűjét, hanem annak célját, értelmét, lényegi tartalmát is figyelembevéve kell eljárnia. Kúria III.Kfv.37.298/2021/5-I 6 [35] Sérti a tisztességes eljárás és a rendeltetésszerű hatósági jogalkalmazás követelményét a formálisan jogszerű döntés akkor, ha annak eredményeként az ügyfél nem élhet a jogszabályban meghatározott joggal annak ellenére, hogy arra egyébként – tisztességes eljárás mellett – jogosult lett volna. [36] A felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkező az érettségi bizonyítványa és a középiskolai bizonyítványa, vagy a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevele, vagy pedig mindkettő alapján kérheti a pontszámítás elvégzését. A pontszámításhoz szükséges dokumentumokat csatolni kell a jelentkezéshez. A jelentkezési kérelem adatait és az ahhoz csatolt dokumentumokat az alperes ellenőrzi, és hiányosság esetén felhívást bocsát ki azok pótlására. [37] Az Fkr.
- §
(2)bekezdése meghatározza, hogy mikor minősül a jelentkezési kérelem hiányosnak. Ebben a felsorolásban a felsőfokú oklevél hiányos feltöltése nem szerepel. Ezzel összhangban rendelkezik az Fkr. 15. §
(6)bekezdése úgy, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkező esetében a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha a jelentkező az érettségi bizonyítványa és a középiskolai bizonyítványa alapján is kéri a pontszámítás elvégzését. Mindebből az következik, hogy a felsőoktatásban szerzett oklevél feltöltési hiányossága nem minősíti a jelentkezési kérelmet hiányosnak, így emiatt nem kell hiánypótlási felhívást kibocsátani. [38] A jogalkotó nyilvánvalóan nem akarta hátrányosan megkülönböztetni a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket oly módon, hogy míg a érettségi bizonyítvány és a középiskolai bizonyítvány alapján történő pontszámítással jelentkezők esetében e dokumentumok hiányossága esetén hiánypótlási felhívással segíti a jelentkezőt a sikeres felvételben, addig azon jelentkezők esetében, akik a felsőoktatásban szerzett oklevél minősítése alapján kérik a pontszámítást, azoknál már nem biztosítja ugyanezt a támogatást. A jogalkotói cél feltehetően az volt erre a helyzetre, hogy hiányos feltöltés esetén a közigazgatási szerv a saját nyilvántartásából ellenőrizze, illetve átemelje a jelentkezési kérelem elbírálásához szükséges, hiányzó adatokat. [39] Az Fkr. 11. §
(1)és
(2)bekezdései a kötelező hiánypótlási eljárásról rendelkeznek. E szabályok nem tiltják a felsorolt eseteken kívüli hiánypótlási felhívás kibocsátását, a tisztességes eljárás pedig megköveteli a pontszámításhoz szükséges dokumentum észlelt hiánya esetén az erről szóló tájékoztatást, hiánypótlásra vonatkozó felszólítást. [40] A jogszabályok nem cél nélküliek, azt kell feltételezni, hogy egy előírásnak meghatározott célja van. Értelmetlen, cél nélküli kötelezettséget jogszabály nem ír elő a jogalanyoknak. Ezért önmagában az, hogy a felsőoktatásban szerzett oklevél teljes egészében nincs feltöltve, nem jelentheti azt, hogy az oklevél minősítése alapján ne lehetne pontot számítani. [41] Sem a határozatból, sem az elsőfokú ítéletből nem állapítható meg, hogy mely jogszabályi rendelkezés alapján kellett volna a felperesnek a felsőfokú oklevelét teljes egészében feltöltenie, de az sem, hogy mely adat hiánya miatt nem tudta az alperes az ellenőrzést elvégezni, a felperes pontjait kiszámolni. Az elsőfokú bíróság által megjelölt Fkr. 15. §
(6)bekezdése az oklevél csatolásának kötelezettségéről nem rendelkezi. Arról szól, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkező a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél alapján az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolható. E helyen szó nincs tehát arról, hogy a valós, a FIR rendszerben megtalálható oklevél hiányos feltöltése miatt a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél alapján felvételi pontot számítani nem lehet. Kúria III.Kfv.37.298/2021/5-I 7 [42] A Kúria szerint a Korm.r. 25. §
(8)bekezdésének, valamint az Fkr. 11. §
(1)és
(2)bekezdéseinek, 15. §
(6)bekezdésének – a tisztességes hatósági eljárás és a rendeltetésszerű jogalkalmazás alapelvi rendelkezések szem előtt tartásával történő – értelmezéséből az következik, hogy a felperes esetében az alperesnek először is meg kellett volna állapítania, hogy a felperes által feltöltött dokumentumból hiányzik-e olyan adat, amely miatt a jelentkezés ellenőrzését nem tudja elvégezni. Hiányosság esetén vagy az általa működtetett nyilvántartásból át kellett volna emelnie a szükséges adatot, vagy a felperest hiánypótlásra kellett volna felhívni, de legalább az észleltekről – a hiányok pótlására lehetőséget adva – tájékoztatást kellett volna adnia. [43] Az Fkr. 13. §
(1)bekezdése értelmében az alperes biztosítja a jelentkezők számára, hogy a róluk nyilvántartott adatokat és a benyújtott dokumentumaik feldolgozottsági állapotát az elektronikus szolgáltatás keretében folyamatosan megismerjék. A jelentkező kérheti a róla rögzített adatok kijavítását. Az adatok folyamatos ellenőrzése a jelentkező felelőssége. [44] Az E-felvételi rendszerben a felperes által feltöltött dokumentum mellett a „feldolgozva” státusz szerepelt. A felperesben ezért nem támadhattak kétségek a tekintetben, hogy a felsőoktatási oklevelét hiányosan töltötte fel, illetve a feltöltött dokumentum alapján felvételi pont nem számítható. A „feldolgozva” státuszból csak arra következtethetett, hogy a dokumentumot feldolgozták és elfogadták, ellenkező esetben az „elutasítva” státusz szerepelt volna. [45] Az Fkr. 13. §
(1)bekezdésében meghatározott felelősség a „továbbítva feldolgozásra”, a „feldolgozás alatt”, vagy az „elutasítva” státusz esetében releváns különösen. A felperes bármennyiszer is ellenőrizhette volna a feldolgozott dokumentumot, nem ismerhette fel, hogy a minden lényeges adatot tartalmazó oklevélmelléklet nem megfelelő. Ezért – tájékoztatás hiányában – a felvételiző felelősségére hivatkozással nem mellőzhető a pontszámítás. [46] Az alperes és az elsőfokú bíróság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket pusztán formálisan, az Ákr-ben meghatározott alapelvek szem előtt tartása nélkül értelmezte, így megalapozatlanul jutottak arra a következtetésre, hogy a hiányosan feltöltött felsőfokú oklevél alapján nincs helye felvételi pontszámításnak. [47] A Kúria a védiratra tett felperesi észrevétel tekintetében – annak terjedelme miatt – jogsértést nem tapasztalt. [48] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja szerint megváltoztatta, a támadott határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [49] A megismételt eljárásban az alperesnek – amennyiben nincs helye az eljárás megszüntetésének – a felperes jelentkezési kérelmét ismételten el kell bírálnia. Állást kell foglalnia arról, hogy az Onytv. felhatalmazó rendelkezése alapján a folyamatban lévő ügyben is alkalmaznia kell-e a felsőfokú oklevél adatainak átvételére vonatkozó szabályt. Ennek függvényében a tisztességes eljárás és a rendeltetésszerű jogalkalmazás követelményére figyelemmel a szükséges adatokat vagy át kell vennie a FIR rendszerből, vagy hiánypótlásra kell felhívnia a felperest, de legalább – hiánypótlás lehetőségét biztosítva – a feltöltési hiányosságról tájékoztatnia kell a felperest. A döntés elvi tartalma Kúria III.Kfv.37.298/2021/5-I 8 [50] A központi felsőoktatási felvételi eljárás során az Ákr. szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha azt a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyértelműen és kifejezetten előírja. [51] A központi felsőoktatási felvételi eljárásban az Ákr. alapelveit alkalmazni kell. [52] A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló jogszabályi rendelkezéseket a tisztességes hatósági eljárás és a rendeltetésszerű jogalkalmazás alapelvi követelmények szem előtt tartásával kell értelmezni. Záró rész [53] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 107. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [54] A Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 81. §
(1)és
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelően felszámított perköltség hiányában a Kúria mellőzte a felülvizsgálati eljárási költség megállapítására vonatkozó rendelkezést. [55] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró; Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő