A határozat elvi tartalma: A kifogásolt közlések valóságát az alperesi sajtószerv bizonyítani köteles. (PK.
- és
- számú állásfoglalás) Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.146/2022/
- A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Kummer Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd Az alperes: I.r. alperes, I.r. alperes címe. – I. rendű II.r. alperes, I.r. alperes címe. – II. rendű Az alperes képviselője: Dr. Tálosi Adrienn ügyvéd, ügyvéd címe – az I. és II. rendű alperesek képviseletében A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 66.P.22.928/2021/5-I. í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.146/2022/4 2 Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.000 (tizenkettőezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy 5 napon belül az általa szerkesztett www.portál portálon a dátum-án „cikk címe1” című cikk címe alatt, a szöveg előtt elhelyezve, amíg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig tegye közzé, valamint a www.portál kezdőoldalán 24 órán keresztül az eredeti cikk megjelenési helyével azonos helyen és betűszedéssel, önálló hírként, „Helyreigazítás a »cikk címe1 « című cikk miatt” címmel tegyen közzé felhívást, és arra kattintva tegye közzé az alábbi közleményt: Helyreigazítás: A dátum-án „cikk címe1” címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy személy1 vidéki pártfórumaira és a felperes más kampányrendendezvényeire a párt frakciójából és a pártközpontból rendeltek ki fizetett aktivistákat. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy személy1 vidéken megtartott fórumain a tömeg egy részét a felperes a települési1 pártközpontból tölti fel. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 99.060 forint perköltséget, valamint fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 forint kereseti illetéket. [2] Ítéletének indokolásában ismertette az Smtv.
- §-át, a
- §-át, a
- §-át, továbbá a PK.
- és
- számú állásfoglalásokat. [3] Rögzítette, miszerint az I. rendű alperes írásbeli ellenkérelmében az ügyre vonatkozóan előadott felperesi tényállítások tagadására - a fórumokon megjelent személy munkavállalói jogviszonyára vonatkozóan - nyilatkozatot nem tett, ezért ezen állításokat a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján nem vitatottnak tekintette. Az arra való hivatkozását, hogy informátorain keresztül az állítások valóságtartalmáról meggyőződött, bizonyítékkal Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.146/2022/4 3 nem támasztotta alá. A sérelmezett közlések mindegyike tényállítás, amelyek valóságtartalma igazolható lett volna, azonban azokat az I. rendű alperes nem bizonyította. A közlés valóságos tartalma az volt, miszerint a felperesi kampányrendezvényeken megjelenő személyek nem érdeklődő állampolgárok, hanem a felperes által a központból oda kirendelt fizetett aktivisták, ami nem felel meg a valóságnak. Abból a tényből, hogy a felperes egy, vagy több munkavállalója jelen van a felperesi párt fórumain, nem lehet okszerűen arra következtetni, hogy a kampányrendezvényre fizetett aktivistákat rendeltek ki és a tömeg egy részét a települési1 pártközpontból töltik fel. [4] A helyreigazítás főoldali közzétételének időtartamára vonatkozóan rámutatott, miszerint az internetes közlések sajátosságaihoz mérten meghatározott 24 óra felel meg a sajtó-helyreigazítás társadalmi rendeltetésének, figyelemmel arra, hogy az olvasói szokások alapján ezen időtartam alatt hozzávetőleg minden, a honlapot látogató felhasználó ismét áttekinti a hírfolyamot és így nagy valószínűséggel nem kerüli el a figyelmét a helyreigazítás. [5] A perköltségről a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. [6] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan a fő oldalon való közzététel időtartamának mérséklését kérték. [7] Álláspontjuk szerint a kifogásolt közlés nem tartalmaz valótlan tényállítást. A főoldalon a cikk címe kevesebb, mint 24 óráig jelent meg, az ezen időtartamban való közzétételi kötelezettség sérti az Smtv. 12. §
(2)bekezdését, mivel túlterjeszkedik a törvényi fordulaton, mely szerint a helyreigazítást a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közzétenni. [8] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [9] Előadta, miszerint az alperesek továbbra is csak állítják, de nem tudják bizonyítani a perben sérelmezett állítások valós voltát, erre vonatkozóan bizonyítási indítványt sem terjesztettek elő, holott még azzal is védekeztek, hogy az informátoraikon keresztül az állítások valóságtartalmáról meggyőződtek. [10] A helyreigazítás módja körében arra utalt, miszerint az egységes a bírói gyakorlat alapján a 24 órán keresztüli elérhetőséget az indokolja, hogy a helyreigazítás a társadalmi rendeltetését csak akkor töltheti be, ha arról az eredeti kifogásolt tartalomról tudomást szerző személyi kör lehető legszélesebb része értesül. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.146/2022/4 [11] 4 Az alperesek fellebbezése nem megalapozott. [12] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [13] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperesek sem hivatkoztak. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [14] Helytállóan értékelte az elsőfokú bíróság a kifogásolt közléseket tényállításoknak és azt is megalapozottan rögzítette, miszerint azok valóságnak bizonyítása az alperesek érdekében állt, a Pp. 495. §
(2)bekezdés c) pontja, valamint a PK.
- számú állásfoglalás értelmében. Ennek ellenére az alperesek a perben bizonyítási indítványt a közlések valóságának bizonyítására nem terjesztettek elő, ezért helyreigazító közlemény közzétételére kötelesek. [15] Az elsőfokú bíróság által elrendelt helyreigazítási mód megfelel a kialakult joggyakorlatnak. A főoldalon egy rövid, a helyreigazítás tényére utaló, figyelmet felhívó közlemény kerül megjelenítésre, míg a tényleges helyreigazító közlemény az eredeti cikknél kerül közzétételre. Ezen közzétételi mód nem jelent többszöri helyreigazítási kötelezést, csupán azt biztosítja, hogy a főoldalon megjelent, a teljes írás elolvasását célzó összefoglalóval érintett cikk vonatkozásában elrendelt helyreigazítás tényére az olvasók figyelmét felhívja. Az olvasók ezen közleményből értesülnek a helyreigazítás tényéről és tudomást szereznek arról, hogy az eredeti cikkhez kapcsolódóan helyreigazítás került közzétételre, amelynek teljes terjedelmét az érintett cikknél megismerhetik. Annak biztosítása érdekében, hogy az alperesi sajtóterméket olvasók tudomást szerezzenek a figyelmet felhívó közleményről és azáltal a helyreigazításról is, az szükséges, hogy az előbbi olyan időtartamban legyen elérhető a számukra, ami reálisan biztosítja a megismerhetőségének a lehetőségét. Ehhez pedig a kialakult médiafogyasztási szokások, így például az internetes újságok felkeresése vonatkozásában a napszaktól való nagy fokú függetlenség okán szükséges, de egyúttal elegendő is a közlémeny vonatkozásában a 24 órára való közzététel elrendelése. Az ilyen jellegű és időtartamú közzétételi mód biztosítja annak lehetőségét, hogy helyreigazítás elérje a jogszabályi célját. [16] Az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a II. rendű alperest kötelezte a perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdés és
(5)bekezdése, valamint a 4/A. §-a alapján állapította meg. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.146/2022/4 5 [17] A már hivatkozott Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján a II. rendű alperes köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint összegű fellebbezési eljárási illetéket a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- és
- §-ában foglaltak szerint. Budapest,
- március
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Dr. Virág Csaba s.k. bíró