A határozat elvi tartalma: A közigazgatási cselekmény megsemmisítésének nincs helye, ha a határozatban az érdemi bírósági felülvizsgálathoz szükséges tartalmi elemek szerepelnek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.987/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Cséffán József bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: dr. Kovács Anett ügyvéd (címe) Az alperes: alperes neve Kúria VII.Kfv.37.987/2020/4 2 (alperes címe) Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Veszprémi Törvényszék 6.K.700.628/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 6.K.700.628/2020/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes
- június 1-től szolgálati nyugdíjban részesült, amely ellátás
- január 1-től szolgálati járandóságként került továbbfolyósításra. A felperes
- évben az ... foglalkoztató alkalmazásában állt, szolgálati járandósága folyósítása mellett munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett. [2] Az alperes
- március 24-én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B
(1)-
(2)bekezdése, 84. §
(1)-
(2)bekezdése, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khetv.) 11. §-a és 2. §
(2)bekezdése alkalmazásával határozatot hozott, amelyben a felperes
- december
- és december
- közötti 151.325 forint szolgálati járandóságát tartozásként előírta és a felperest Kúria VII.Kfv.37.987/2020/4 3 jogalap nélkül felvett járandóság címén ezen összeg visszafizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a felperes jövedelme a ... (a továbbiakban: ...)
- március
- napján érkezett értesítése szerint
- decemberében meghaladta az éves keretösszeget, ezért a nyugellátása szüneteltetésére nem került sor, de a
- decemberben átutalt 151.325 forint ellátását a Tny. 83/B §
(1)bekezdése, illetve 84. §
(1)bekezdése alapján tartozásként kell előírni. A felróhatóság megállapításának indoka, hogy a felperest a Tny. 83/B §
(2)bekezdése alapján a minimálbér tizennyolcszorosát elérő keresetéről bejelentési kötelezettség terhelte, amelynek határidőben nem tett eleget. A jogalap nélküli ellátás visszafizetésére a Khetv. 2. §
(2)bekezdése alapján az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni; mindezek alapján a felperes a rendelkező rész szerinti összegű ellátást köteles visszafizetni. A felperes keresete és az alperes védirata [3] A felperes keresetében a határozat megváltoztatását kérte a Tny. 83/B §
(1)-
(2)bekezdése és
- § megsértése miatt, arra hivatkozva, hogy a
- évi biztosítási jogviszonyból származó jövedelme – a munkáltatója által kiadott bérkartonból kitűnően – 2.583.229 forint volt, a
- december havi járandósága
- januárban került kifizetésre, ezért a tárgyévi jövedelme nem érte el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum
- évi megállapításáról szóló 324/
- (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) és a Tny. 83/B §
(1)bekezdése alkalmazásával meghatározandó éves keretösszeget, ami 2019. évben 2.682.000 forint volt. [4] Az alperes védiratában – határozata ténybeli és jogi indokai fenntartásával – a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a Tny. 83/B. §
(1)bekezdés szerinti éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a Tny. végrehajtásáról szóló 168/
- (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tnyvhr.) 73/B. § szerinti a kifizetett nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre vonatkozóan azt kifizették. A ... adatszolgáltatása szerint a felperes
- december 31-ig 2.901.729 forint járulékalapot képező jövedelmet szerzett, amelyet a felperes vitatott; a ... a
- május 5-én kelt tájékoztatásban 2.961.880 forint munkaviszonyból származó bérjövedelmet igazolt, ami szintén meghaladja a Tny. 83/B. § szerinti keretösszeget. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság a társadalombiztosítási határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. Az általa alkalmazott jogszabályokként a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdését, 78. §
(4)bekezdését, 81. §
(1)bekezdés b) pontját, 85. §
(1)-
(3)bekezdését, 89. §
(1)bekezdés b) pontját, 90. §
(1)bekezdését, 92. §
(1)bekezdés b) pontját és az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdését hívta fel. [6] Az ítélet indokolása szerint az alperes határozata nem tartalmaz tényállást, ezért nem állapítható meg, hogy az alperes milyen, honnan, kitől származó adatokra alapította a visszafizetésre kötelezést és milyen számadatokra alapította a döntését. A határozatban Kúria VII.Kfv.37.987/2020/4 4 szereplő ... értesítésre való utalás tartalmát csak a védirat tartalmazza; a határozatból a 90 napon túli jogalap nélkül felvett ellátás időszaka és összege sem állapítható meg, így a felróhatóságra sem tartalmaz indokolást. Arra sincs utalás, hogy a felperesnek az értesítési kötelezettségét pontosan mikor kellett teljesítenie, mulasztása mikortól áll fenn, ezt az alperes nem pótolhatja azzal, hogy védiratában esetlegesen kitér a felperesi fellebbezésben foglaltakra. [7] Mivel az elsőfokú bíróság a határozat fenti hiányosságai miatt nem tudta vizsgálni a jogalap nélküli ellátás 90 napon túli visszakövetelésének feltételeit, a Kp. 85. §
(3)bekezdés a) pontjában írt követelményeknek meg nem felelő, a Kp. 81. §
(1)bekezdésébe ütköző döntést az alperes új eljárásra kötelezésével megsemmisítette azzal, hogy az alperes az új eljárásban a tényállás megállapítására, a Tny. 83/B. §-ában és 84. §-ban foglaltak vizsgálatára köteles, amelynek indokoltságát az Ákr. 81. §
(1)bekezdése szerint köteles „megjeleníteni” és okszerűen alátámasztani. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Az alperes – idézve a Tny. 83/B. §
(1)-
(2)bekezdését, 84. §
(1)bekezdését, 97. §
(5)bekezdését, a Tnyvhr. 73/B. §-át és Khetv. 11. §
(1)bekezdését – sérelmezte, hogy a bíróság iratellenesen rögzítette az ítéletben, hogy a határozatból nem állapítható meg, hogy az alperes milyen, honnan és kitől származó adatokra alapította a visszafizetésre kötelező döntését. A határozat az Ákr. 81. §
(1)bekezdésében előírt alaki kellékekkel rendelkezik, az indokolásban szerepel, hogy a ...
- március 9-én érkezett értesítése tartalmazza a felperes
- évi jövedelmére vonatkozó adatot, amelyre tekintettel a Tny. 83/B. §
(1)bekezdése és 84. §
(1)bekezdése alapján tartozás előírásának van helye. Az alperes jogszabály által előírt kötelezettségének eleget tett, amikor hivatalból, a ... adatszolgáltatása alapján kötelezte a felperest a szolgálati járandóság visszafizetésére. Mivel a felperes vitatta a határozat megállapításait, a
- évben szerzett jövedelmét az alperes a védiratban havi bontásban mutatta ki, illetve a tényállás tisztázása érdekében a ...át is megkereste. A ...
- május 5-én kelt tájékoztatása szerint a felperes 2019-ben összesen 2.961.880 forint munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett, ezért a felperes alaptalanul állította, hogy 2019-ben nem érte el az éves keretösszeget. [9] A bíróság a jogalap nélküli ellátás 90 napon túli visszakövetelésére vonatkozó szabály vizsgálatára tévesen hivatkozik, a Tny. korábbi,
- §
(1)bekezdése
- december 31-én hatályát veszítette. Az alperes határozatát a Tny. „hatályos”
- §
(1)bekezdésére hivatkozva hozta meg, mert a felperes Tny. 97. §
(5)bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben nem tett eleget. A bíróság helytelenül hivatkozott arra, hogy a határozat nem tartalmazza, hogy a felperesnek az értesítési kötelezettségét pontosan mikor kellett teljesítenie, illetve a mulasztása mikortól áll fenn, hiszen az a határozatban hivatkozott jogszabályhelyeken alapul, a jogszabályban foglaltakkal való egyetértés hiánya pedig nem mentesíti a felperest az abban írt kötelezettsége teljesítésétől. A felperes felróhatóságát megalapozta, hogy a jogszabályon alapuló bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, ezért az alperes jogszerű, az Ákr. által előírt alaki kellékekkel rendelkező, megalapozott határozatot hozott. Kúria VII.Kfv.37.987/2020/4 5 [10] Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az alperes határozata a Kp. 85. §
(3)bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek nem felel meg és a Kp. 81. §
(1)bekezdésébe ütközik. Ez utóbbi, az eljárás megszüntetésének eseteit rögzítő szabályra való hivatkozás értelmezhetetlen. Végül az alperes utalt arra is, hogy a hasonló tárgyban hozott határozatait a bíróságok a kialakult joggyakorlat szerint érdemben bírálják el. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és annak jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem – a következők szerint – megalapozott. [13] Az elsőfokú bíróság a keresettel támadott határozatot az Ákr. 81. §
(1)bekezdésben szereplő tartalmi elemek hiánya miatt a Kp. 92. §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazásával, a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegésével okozott jogsérelem perbeli orvosolhatatlansága miatt semmisítette meg. A felperes keresetlevelében és a per során eljárási szabálysértésre, arra, hogy az alperes határozata valamely tartalmi hiányossága miatt nem vizsgálható felül, nem hivatkozott, a bíróság a hivatalbóli vizsgálat elvégzését a Kp. 85. §
(3)bekezdés a) pontjával támasztotta alá. [14] Az alperes felülvizsgálati kérelmében mindenek előtt azt vitatta, hogy határozata nem felel meg az Ákr. 81. §
(1)bekezdésének, amely szerint „a döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást”. [15] A Kúria megállapította, hogy az alperes határozata tartalmazza a tényállást: abból egyértelműen kitűnik, hogy az alperes a felperes részére
- december hónapra kifizetett 151.325 forint szolgálati járandóságot – a határozatban pontosan felhívott és idézett jogszabály-helyek alapján – jogalap nélküli ellátás visszafizetése címén azért követeli vissza a felperestől, mert a
- évi nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme az éves keretösszeget (a minimálbér tizennyolcszorosát)
- decemberében meghaladta. Az alperes a határozatban rögzítette azt is, hogy a felperest erre vonatkozóan bejelentési kötelezettség terhelte, amelynek nem tett eleget. A határozatból – az elsőfokú ítéletben rögzítettekkel szemben – megállapítható volt, hogy a döntést az alperes a ... adatszolgáltatására alapozta; ez egyebekben, figyelemmel a felperesi bejelentés hiányára is, összhangban áll a Tny. 83/B. §
(2)bekezdésében írtakkal, amely szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizettetéséről az ellátásban részesülő személy 97. §
(5)bekezdés szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján hivatalból köteles dönteni. Az elsőfokú bíróság iratellenesen rögzítette azt is, hogy a határozatból a jogalap nélkül felvett ellátás időszaka és összege sem állapítható meg. [16] Az elsőfokú bíróság által felhozott további hiányosságok, nevezetesen hogy a határozatban a Tny. 97. §
(5)bekezdésben írt, a nyugellátásban részesülő személy bejelentési kötelezettségének teljesítésére előírt 15 napos határidő kezdő napja, ezzel összefüggésben a felróhatóságra vonatkozóan külön indokolás nem szerepel, nem tekinthetők olyan hiányoknak, amelyek miatt a támadott közigazgatási cselekmény érdemi bírósági Kúria VII.Kfv.37.987/2020/4 6 felülvizsgálata nem végezhető el, különösen nem tekinthetők olyannak, amelyek a felperesnek – a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegése folytán – a közigazgatási perben nem orvosolható jogsérelmet jelentettek volna. A jelen, egyszerű tényállású ügyben a határozat megsemmisítésére alapot adó hiányosság nem volt kimutatható, ilyennek nem minősül az sem, hogy az alperes a ...-tól beszerzett adatszolgáltatás tartalmát, a felperes kereseti adatait a határozatban nem, csupán a védiratában ismertette. [17] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmében alappal kifogásolta az Ákr. 81. §
(1)bekezdése és a Kp. 85. §
(3)bekezdése megsértését és hivatkozott arra, hogy a határozat érdemi felülvizsgálatának az ítéletben felhozott okokból és jogszabályok alapján nem volt akadálya. [18] Az alperes felülvizsgálati kérelmében felvetett, az elsőfokú bíróság által nem vizsgált és el nem bírált további kérdésekről, a Tny.
- §-a mikénti alkalmazásáról a Kúria nem foglalhatott állást, ahogyan az alperes által felhívott azon jogszabályok megsértéséről sem, amelyekkel összefüggésben a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatát lehetővé tevő indokolást nem terjesztett elő. [19] Mindezek alapján a Kúria az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő ítéletet a Kp.
- §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A bíróság az új eljárásban a közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálatára a fentebb írtakra figyelemmel, a Kp. 85. §
(1)bekezdése alapján, a felperes keresetében meghatározott körben köteles. Záró rész [20] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban költségigényt nem terjesztett elő, ezért a Kúria e tárgyban – a Kp. 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján – mellőzte a határozathozatalt. [21] A felülvizsgálati eljárás illetékéről a Kúriának – a Khetv. 2. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Tny.
- §-ára figyelemmel – nem kellett rendelkeznie. [22] A felülvizsgálati kérelem elleni további jogorvoslat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
- §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- május
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró, Dr. Cséffán József s. k. bíró