← Magyarország

Pfv.20240/2026/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálat engedélyezésére nincsen mód a joggyakorlat egysége érdekében előterjesztett kérelemben a széttartó gyakorlat bemutatása, a joggyakorlat továbbfejlesztésére alapított kérelemben az egységes gyakorlat és annak továbbfejlesztését igénylő változások bemutatása; továbbá az alapvető eljárási jog valószínűsíthető sérelme, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapított kérelemben mindezek felmerülte hiányában; a jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége miatt előterjesztett kérelemben az egyedi ügyön túl nem mutató, általános hivatkozásokra figyelemmel; a Kúria közzétett határozatától eltérésre alapított kérelemben közzétett kúriai határozatra hivatkozás nélkül. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.II.20.240/2026/

  1. A tanács tagjai: dr. Hajdu Edit a tanács elnöke dr. Osztovits András előadó bíró dr. Darákné dr. Nagy Szilvia bíró dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró dr. Puskás Péter bíró A felperesek: I.r. felperes (cím1) I. rendű II.r. felperes (cím1) II. rendű III.r. felperes (cím2) III. rendű A felperesek jogi képviselője: Dr. Lénárt Ferenc Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Lénárt Ferenc ügyvéd) Az alperesek: I.r. alperes (cím4) I. rendű II.r. alperes (cím5) II. rendű Az alperesek jogi képviselője: Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (cím6, ügyintéző: dr. Fazakas Bálint ügyvéd) A per tárgya: végrehajtás korlátozása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek Kúria II.Pfv.20.240/2026/5 2 A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 42.Pf.631.724/2025/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.G.302.713/2024/
  3. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat engedélyezése szempontjából lényeges tényállás [1] Az I. rendű felperes adósként az bank1 hitelezővel
  4. május 22-én közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződést kötött, amelyet a felek több alkalommal módosítottak. A szerződés alapján a hitelező hitelkeretet bocsátott az adós rendelkezésére. Az adós hitelszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek megfizetéséért a II. rendű és a III. rendű felperes készfizető kezességet vállalt. A III. rendű felperes készfizető kezességvállalása legfeljebb az Equity Hitelkeret terhére kint lévő kölcsönök és azok járulékai összeghatárig terjedt. A Hitelszerződés 29.1 (c) pontja szerint a hitelszerződés bármely rendelkezése kizárólag írásban, közokirati formában módosítható. [2] Az adós és a hitelező
  5. július 7-én magánokiratba foglalt megállapodásukban rögzítették az I. rendű felperes
  6. július 8-i értéknapon euró összegben fennálló tartozását, és megállapodtak abban, hogy a kötelezettségek devizanemét ezzel az értéknappal euróról forintra változtatják, egyedi árfolyam alkalmazásával. A megállapodásban a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy azt 5 munkanapon belül közjegyzői okiratba foglalják, ez azonban elmaradt. A megállapodás szerint a hitelező ezen értéknappal 310,55 forint/euró árfolyam alkalmazásával váltotta át forintra az I. rendű felperes tartozását, amely így a 41.688.250 euró tartozást figyelembe véve 12.946.286.038 forint összegnek felelt meg. [3] A hitelező követelésállományát
  7. december
  8. napjával a cég1-re ruházta át. A jogutód a hitelszerződést
  9. február 4-én felmondta, majd a követelésállományt
  10. június 29-ével az I. rendű alperesre ruházta át. Kúria II.Pfv.20.240/2026/5 3 [4] Az I. és II. rendű felperessel szemben a cég1., a III. rendű felperessel szemben az I. rendű alperes kérte végrehajtás elrendelését. Az eljáró közjegyző az I. és II. rendű felperessel szemben
  11. április 24-én, a III. rendű felperessel szemben
  12. november 15-én végrehajtási záradékkal látta el közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződést. [5] Az I. rendű alperes a végrehajtás tárgyát képező követelést
  13. november 7-ével a II. rendű alperesre ruházta át. Az elsőfokú bíróság 34-I. sorszámú végzésével engedélyezte a II. rendű alperes perbelépését. [6] Az elsőfokú bíróság a II. rendű és III. rendű felperessel szemben folyamatban lévő végrehajtásban a II. rendű alperes jogutódlását végrehajtást kérőként jogerősen megállapította. Az I. rendű felperes elleni végrehajtásban - annak felfüggesztésére figyelemmel - a II. rendű alperes jogutódlásáról nem döntöttek. A kereseti, viszontkereseti kérelem és ellenkérelem [7] A felperesek keresetükben I. rendű felperes ellen végrehajtó1 önálló bírósági végrehajtó által szám1 számon, a II. rendű felperes ellen végrehajtó2 önálló bírósági végrehajtó által szám2 számon és a III. rendű felperes ellen végrehajtó3 önálló bírósági végrehajtó által szám3 számon foganatosított végrehajtások korlátozását kérték az I. és II. rendű felperes elleni végrehajtásban 12.946.286.038 forintra, míg a III. rendű felperes elleni végrehajtásban 124.220.000 forintra. Arra hivatkoztak, hogy a hitelező és az adós a hitelszerződés
  14. július 7-i módosításában megállapodtak a tartozás egyedi árfolyamon történő forintosításáról, ennek ellenére a hitelező jogutódja az eredeti euró összegre kérte a végrehajtás elrendelését, és a végrehajtások ezen összeg behajtására vannak folyamatban. Állították, hogy a megállapodás szerinti árfolyammal számolt tartozás és a behajtáskori árfolyammal számolt tartozás közötti különbözetre a követelés megszűnt, ezért a végrehajtás megállapodás szerinti árfolyamra korlátozása szükséges. [8] Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [10] A másodfokú eljárásban a felperesek a keresetüket megváltoztatták, figyelemmel arra, hogy a III. rendű felperes ellen folyamatban lévő szám3 számú végrehajtási eljárásban 50.000 EUR teljesítése történt a végrehajtó letéti számlájára. Megváltoztatott keresetükben elsődlegesen kérték az I. rendű és a II. rendű felperes elleni végrehajtás 12.930.758.538 forintra, míg a III. rendű felperes elleni végrehajtás 108.692.500 forintra korlátozását. Másodlagosan az I. rendű és a II. rendű felperes elleni végrehajtás 12.929.534.038 forintra, a III. rendű felperes elleni végrehajtás 107.468.000 forintra korlátozását. A másodfokú bíróság a keresetváltoztatást a Pf.12-I. sorszámú végzésével engedélyezte. [11] A másodfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában a jogutódlás tekintetében kiemelte, a végrehajtás korlátozása iránti perben a peres felek személye meghatározott. A Kúria II.Pfv.20.240/2026/5 4 polgári perrendtartásról szóló
  15. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  16. §

(1)bekezdése szerint a pert az adós indíthatja a végrehajtást kérővel szemben [Pp. 531. §
(1)bekezdés]. Jelen esetben nem volt vitás, hogy a felperesek a végrehajtási eljárások adósai, az alperesek pedig a végrehajtást kérői. [12] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 240. §
(1)és
(2)bekezdésére utalással kifejtette, hogy abban az esetben, ha a szerződésmódosítás után fennálló tartozás a módosítást megelőző tartozáshoz képest kevesebb, a felperesek alacsonyabb összeg fizetésével tartoznak, szolgáltatásuk mértéke tehát csökken, a követelés a különbözet vonatkozásában részben megszűnik, amely körülmény a Pp. 528. §
(2)bekezdés
  1. b)pontja alapján a végrehajtás korlátozásának alapja lehet. [13] Az I. rendű felperes és az alperesi jogelőd az eredeti hitelszerződést közokiratba foglalták, amelynek 29.1.
  2. c)pontjában akként rendelkeztek, hogy a szerződés bármely rendelkezése kizárólag írásban, közokirati formában módosítható. Az I. rendű felperes és a hitelező 2014. július 7-én hitelszerződés módosítása elnevezésű okiratot írtak alá, amelynek a közokiratba foglalása elmaradt. A vita tárgyát a felek között azt képezte, hogy a közokiratba foglalás elmaradására tekintettel a szerződés módosítása érvényes-e, és így az abban foglaltak a felperesek tartozásának összegére hatással vannak-e. A rPtk. 217. §
(2)bekezdése szerint a felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Jelen esetben a felek a szerződés módosítására közokirati formát írtak elő, vagyis kifejezetten megállapodtak a szerződésmódosítás alakiságában, erre tekintettel a szerződésmódosítás csak közokirati formában jöhetett létre érvényesen. A közokirati forma hiányában tehát a szerződés módosítása nem érvényes. [14] A rPtk. 218. §
(3)bekezdésének második mondata lehetővé teszi, hogy a szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes legyen, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Ez a rendelkezés azonban a szerződés módosítására nem alkalmazható, figyelemmel a törvényi rendelkezéshez fűzött indokolásra is. A rendelkezést nem lehet kiterjesztően értelmezni, az nemcsak a nyelvtani értelmezés alapján, de a jogalkotó szándéka szerint sem terjed ki a szerződés módosítására. A szerződés módosítása ugyanis újabb jogokat és kötelezettségeket hoz létre, az a feleket a továbbiakban is köti, így erre a szerződés megkötésére vonatkozó alakiságok alkalmazandók. A rPtk. 217. §
(2)bekezdése szerint pedig a felek által kikötött alakiság megtartása a szerződés érvényességének, így a szerződésmódosítás érvényességének is feltétele. A perbeli esetben a szerződésmódosítást nem foglalták közokiratba, így az érvényesen nem jött létre, az a feleket nem köti, vagyis a felperesek tartozása az eredeti szerződés rendelkezéseinek megfelelően áll fenn. Erre tekintettel a végrehajtás korlátozásának nincs helye. [15] A felperesek keresetváltoztatásával kapcsolatban rámutatott, hogy a peres eljárás során történt 50.000 EUR befizetés az eredeti keresettől független volt, azt azonban a bíróságnak a végrehajtás korlátozása során figyelembe kell vennie. Ehhez az szükséges, hogy a befizetett összeget a végrehajtás során a végrehajtást kérőnek kifizessék, ilyen kifizetés azonban felperesek állítása szerint sem történt, erre tekintettel ez sem szolgálhatott a végrehajtás korlátozásának alapjául. A befizetés a végrehajtó elszámolása és kifizetése után a felperesektől behajtandó összeget csökkenti, azt jelen perben kifizetés hiányában elszámolni nem lehetett. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem Kúria II.Pfv.20.240/2026/5 5 [16] A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - kérték elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az I. rendű, II. rendű felperes elleni végrehajtás 12.930.758.538 forintra, míg a III. rendű felperes elleni végrehajtás 108.692.500 forintra korlátozását; másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az I. rendű, II. rendű felperes elleni végrehajtás 12.929.534.038 forintra, míg a III. rendű felperes elleni végrehajtás 107.468.000 forintra korlátozását; harmadlagosan annak hatályon kívül helyezését és az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását. Kérték továbbá az I. és a III. rendű felperes elleni végrehajtások, valamint a jogerős ítélet végrehajthatóságának a felfüggesztését. [17] Felülvizsgálati kérelmükkel együtt a Pp. 409. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. d)pontjára, valamint
(3)bekezdésére alapított engedélyezés iránti kérelmet is benyújtottak. [18] Az ügy érdemére kiható anyagi jogi jogszabálysértésként a rPtk. 218. §
(3)bekezdésének sérelmére hivatkoztak, az alábbi elvi jelentőségű jogkérdések felvetése mellett: 1. Kiterjedhetnek-e a rPtk. 218. §
(3)bekezdésének rendelkezései a szerződés megszüntetésén és felbontásán kívül a szerződés módosítására is. 2. A rPtk. 218. §
(3)bekezdésének rendelkezéseire tekintettel érvényesnek kell-e tekinteni a hitelszerződés magánokiratba foglalt módosítását abban az esetben, ha a hitelszerződés a szerződés módosításának érvényességét közjegyzői okiratba foglaláshoz köti, de a közjegyzői okiratba foglalás elmaradt, azonban a szerződés módosításnak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.
  1. Ellátható-e végrehajtási záradékkal az olyan közjegyzői okirat, amely már nem a hitelező bank számviteli nyilvántartásaiban szereplő devizanemű tartozásról szól, mivel a hitelszerződésben eredetileg meghatározott (EUR) devizanemű tartozást a hitelező bank a közjegyzői okirat kiállítása után más (HUF) devizanemű tartozásra váltotta át. [19] A joggyakorlat egysége érdekében előterjesztett kérelmükben előadták, hogy a megjelölt elvi jelentőségű jogkérdésekkel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást. Megítélésük szerint a felvetett jogkérdésekben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A bírói gyakorlat azért nem egységes, mert a másodfokú határozat a Legfelsőbb Bíróság Gf.I.31.175/
  2. számú (megjelent: BH1986.195.), a Pfv.IV.22.502/
  3. számú (megjelent: BH1998.123.), a Cgf.VII.31.647/
  4. (megjelent: BH1996.378.), az Fpk.VIII.30.244/
  5. (megjelent: BH1999.522.), valamint a Veszprém Megyei Bíróság 1.Pf.21.063/2000/
  6. számú (megjelent: BDT2002.653.) határozatában megjelenő bírói gyakorlat tendenciájától eltér. A joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn, mivel a jogerős ítéletet magasabb bírói fórum, a másodfokú bíróság hozta meg. A végrehajtási perekben a törvényszék az a legmagasabb bírói fórum, amelynek határozata rendes perorvoslattal már nem támadható. A jogerős ítélet magában hordozza annak a veszélyét, hogy a hibás gyakorlatot a többi bíróság is követi. A jog félreértéséből adódó egyedi hibás döntés pedig az elsőfokú bíróságok egységesen rossz gyakorlatához vezethet. [20] A joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében előterjesztett kérelmükben előadták, hogy jelen esetben a jogszabályokban bekövetkezett változás a Polgári Törvénykönyvről szóló
  7. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépése, amelynek 6:
  8. §
(2)bekezdése a szerződés alaki hibájának orvoslása körét egyértelműen kiterjeszti a megszüntetésen és Kúria II.Pfv.20.240/2026/5 6 felbontáson kívül annak módosítására is. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel indokoltnak látták a rPtk. 218. §
(3)bekezdésének értelmezését a Ptk. 6:94. §
(2)bekezdésének tartalmával összhangba hozni. [21] A felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt benyújtott kérelmükben előadták, hogy a megjelölt jogkérdés az egyedi ügyön különleges súlyára tekintettel túlmutat. A szerződésnek a felek által meghatározott kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása a gazdasági forgalomban más felek között is előfordulhat, emiatt a jogkérdés kihatással lehet a perben nem álló személyekre is. A jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is annak folytatására ösztönözhet. [22] Megítélésük szerint jogsértő gyakorlat az, ha a hitelező vitatja egy általa, a kötelező alakiság mellőzésével készített, magánokiratban létrejött szerződés módosítás érvényességét annak ellenére, hogy az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Továbbá az is, ha a közjegyző végrehajtási záradékkal lát el egy olyan közjegyzői okiratot, amely már nem a hitelező bank számviteli nyilvántartásaiban szereplő devizanemű tartozásról szól, mivel a hitelszerződésben eredetileg meghatározott (EUR) devizanemű tartozást a hitelező bank a közjegyzői okirat kiállítása után más (HUF) devizanemű tartozásra váltotta át. Ilyen esetben a végrehajtást kérő hitelező a benyújtás időpontjában már valótlan tartalmú közokiratot használ fel, és ennek következtében a végrehajtási záradék is valótlan tartalmú lesz. Ez a jogsértő gyakorlat a hitelező bankokat arra a jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözheti, hogy a hitelszerződés módosításokat nem kell közokiratba foglalni, mivel az eredetileg közokiratba foglalt hitelszerződés alapján abban az esetben is követlen végrehajtás indítható, ha az nem felel meg a felek közötti tényleges állapotnak. [23] Érvelésük szerint a jogkérdés a jogalanyok széles körét érintheti, emiatt nagy társadalmi jelentősége is lehet, hiszen a bankok jelenleg is kínálnak deviza kölcsönöket, elsősorban a vállalkozói szektor számára. [24] Alapvető eljárási joguk valószínűsíthető sérelme, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt előterjesztett kérelmükben előadták, hogy a másodfokú bíróság az alábbi jogszabálysértéseket vétette. [25] Megsértette a Pp. 222. §
(2)bekezdését és
  1. §-át azzal, hogy nem hívta fel az alpereseket a megváltoztatott keresetre ellenkérelem, észrevétel előterjesztésére. [26] A Pp.
  2. §-ának,
  3. §
(1)bekezdésének, 528. §
(1)bekezdésének sérelmével járt az, hogy nem várta meg a III. rendű felperes nyilatkozatát az eljáró végrehajtó szám4 számú felhívására. [27] Megsértette a Pp. 528. §
(1)bekezdés a) pontját és
(2)bekezdés b) pontját azzal, hogy nem számolta el az 50.000 EUR befizetést. Ezáltal sérült a tulajdonhoz való joguk és a tisztességes eljárás elve is. [28] A Pp. 237. §
(1)bekezdésébe és 531. §
(3)bekezdésébe ütközően nem hívta fel a felpereseket a végrehajtó szám5 számú tájékoztatásában szereplő 19.231.500 forintos összegre tekintettel a kereseti kérelem pontosítására. Emiatt a kérelem nem felelt meg teljes mértékben a Pp. 531. §
(3)bekezdésének, amely a felperesekre kedvező döntés akadályát képezte. [29] Döntése a keresetváltoztatás engedélyezéséről, majd az érintett követelésrész elszámolásának elmaradása elvonta a felperesektől a Pp. 424. §
(3)bekezdése szerinti felülvizsgálat lehetőségét. [30] Megsértette a Pp. 370. §
(1)bekezdését és
  1. §-át, amikor nem végezte el az elsőfokú ítélet teljeskörű felülbírálatát a rPtk.
  2. §
(3)bekezdése rendszertani értelmezése tekintetében. Kúria II.Pfv.20.240/2026/5 7 [31] Megszegte az indokolási kötelezettségét azzal, hogy nem válaszolt a fellebbezési érvekre, miszerint a hitelező forint pénznemben történt elszámolása és e pénznemben történt engedményezés létrehozta a tényleges állapotot. [32] Állították, hogy a jogerős ítélet a felvetett jogkérdésekben eltér a Legfelsőbb Bíróság Gf.I.31.175/
  1. számú (megjelent: BH1986.195.), a Pfv.IV.22.502/
  2. számú (megjelent: BH1998.123.), a Cgf.VII.31.647/
  3. számú (megjelent: BH1996.378.), az Fpk.VIII.30.244/
  4. számú (megjelent: BH1999.522.) határozatában megjelenő bírói gyakorlat tendenciájától. A Kúria döntése és jogi indokai [33] Az engedélyezés iránti kérelem nem alapos. [34] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról
  5. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 153-
  6. §-ai módosították a Pp-nek a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó egyes rendelkezéseit, köztük a felperesek által az engedélyezési kérelem alapjául hivatkozott jogszabályhelyeket. A Módtv.
  7. §
(4)bekezdése értelmében a módosított tartalmú szabályok
  1. január 1-jén lépnek hatályba. Átmeneti rendelkezés hiányában, a jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15.
(2)bekezdés
  1. b)pontja alapján a 2026. január 1-jén vagy azt követően meghozott jogerős határozatok felülvizsgálatára a módosított rendelkezések alkalmazandók [Kúria Pfv.I.20.089/2026/4.]. Helytállóan hivatkoztak ezért a felperesek arra, hogy a 2026. január 5-én kelt jogerős ítélet felülvizsgálatára már a Pp. módosított szabályai vonatkoznak. [35] A Pp. 407. §
  2. e)pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak a Pp. 406. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában foglalt kivétellel a másodfokú bíróság ítélete ellen. Jelen eljárás nem tartozik a kivételek körébe, ezért a felpereseknek lehetőségük volt a felülvizsgálat engedélyezését kérni a Pp. 409. §
(1)-
(3)bekezdése alapján. [36] A Kúria a felperesek által hivatkozott engedélyezési okok tekintetében az alábbiakra mutat rá. [37] A harmadikként megjelölt jogkérdés az ügyben nem merült fel. A végrehajtás elrendelésének, a végrehajtási záradék kiállításának szabályszerűsége nem volt az eljárás tárgya, azt az eljárt bíróságok nem vizsgálták. Az a körülmény pedig, ha a fél által megjelölt elvi jelentőségű jogkérdést a jogerős ítélet nem veti fel, a felülvizsgálat megtagadásához vezet [Kúria Gfv.VI.30.121/2025/2., Mfv.II.10.043/2025/2.]. [38] A Kúria a továbbiakban az elsőként és másodikként megjelölt jogkérdés vonatkozásában vizsgálta az engedélyezési okok fennálltát. [39] A Pp. 409. §
(1)bekezdés a) pontjának első fordulata a felülvizsgálat engedélyezését a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé. Ebben az esetben a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban – ideértve a Legfelsőbb Bíróság által 2012. január 1-jét megelőzően meghozott és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 195. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint továbbra is „alkalmazható” irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban vagy a kollégiumi véleményben értelmezett jogkérdéseket is – a Kúria jogegységi határozatban vagy az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés Kúria II.Pfv.20.240/2026/5 8 vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A félnek az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – meg kell jelölnie. Kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy legfelsőbb bírósági döntésekre hivatkozhat [Kúria Pfv.II.21.091/2024/2., Pfv.II.21.283/2024/2.]. [40] A fentiekből következően olyan másodfokon jogerőre emelkedett vagy legfelsőbb bírói döntések alapozzák meg az engedélyezési okot, amelyek az adott jogkérdésben egymástól eltérően foglaltak állást, ezért az azok által bemutatott széttartó bírói gyakorlat igényli a Kúria iránymutatását [Kúria Gfv.II.30.252/2025/3.]. [41] Ennél az engedélyezési oknál a jogkérdésben egymástól eltérően döntő jogerős határozatokon keresztül kell bemutatni a Kúria iránymutatását igénylő joggyakorlatot. Ezzel szemben a felperesek a jogerős ítélet eltérését állították a felhívott döntésekben megjelenő, egymástól eltérést nem mutató bírói gyakorlattól. A Kúria ezért a hivatkozott határozatokból széttartó joggyakorlatra nem tudott következtetni. Annak a körülménynek, hogy a felperesek megítélése szerint a hivatkozott határozatoktól a jogerős ítélet tér el, a vizsgált engedélyezési ok körében nincs relevanciája. A jogerős ítélet eltérésének az adott jogkérdésben a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától volna jelentősége, azonban másik, a Pp. 409. §
(3)bekezdésében foglalt mérlegelést nem tűrő engedélyezési ok körében, és nem a joggyakorlat egysége érdekében kért engedélyezésnél [Kúria Pfv.II.21.111/2025/2.]. [42] A Pp. 409. §
(1)bekezdés a) pontjának második fordulatában szabályozott engedélyezési ok fennálltára, a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható [Kúria Pfv.II.20.767/2024/2., Pfv.II.20.962/2025/7.]. [43] A felperesek nem mutatták be, hogy közelebbről mely egységes joggyakorlat szorul továbbfejlesztésre, figyelemmel arra is, hogy megelőzően a joggyakorlat egységét hiányolták. A jogerős ítélet ebből a szempontból is figyelmen kívül marad, ugyanis az engedélyezési kérelem elbírálása során az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét a Kúria nem vizsgálhatja [Kúria Pfv.VI.20.975/2024/2.]. [44] A körülmények változása körében - a jogbiztonság elvének szem előtt tartásával - a Ptk. hatálybalépése nem járt azzal a következménnyel, hogy azt követően a rPtk. hatálya alatt létrejött kötelmek érvényességét a Ptk. rendelkezései alapján kellene megítélni. A Kúria előtt nem ismert olyan jogszabályi rendelkezés, illetve jogalkotói célzat, miszerint az rPtk. 218. §
(3)bekezdése értelmezését a Ptk. 6:94. §
(2)bekezdésével összhangban kellene elvégezni. [45] A Pp. 409. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított kérelem esetén a Kúria akkor engedélyezi a felülvizsgálatot a felvetett jogkérdés különleges súlyára figyelemmel egyebek mellett, ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig különösen akkor, ha a jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. A Kúria a felülvizsgálatot ezekben az esetekben is csak akkor engedélyezi, ha az adott jogkérdésben korában még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában [Kúria Pfv.V.20.620/2025/2., Pfv.III.20.686/2025/2.]. [46] A Kúria megítélése szerint a felperesek általánosság szintjén mozgó hivatkozásai alapján nem állapítható meg, hogy a jogkérdések nagyszámban előforduló új típusú ügyben merültek fel, illetve, hogy azok a jogalanyok széles körét érintik, ezáltal a felvetettek az egyedi ügyön túlmutató jelentőségűek volnának [Kúria Gfv.IV.30.346/2024/2.]. Kúria II.Pfv.20.240/2026/5 9 [47] A Módtv. kibővítette a felülvizsgálat engedélyezését megalapozó okokat és - az előterjesztői indokolás szerint - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés ad) pontja szerinti okot építette be a Pp. 409. §
(1)bekezdés d) pontjába. Ezáltal lehetővé vált a felülvizsgálat engedélyezése, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a fél alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt. A Módtv. 156-
  1. §-ához fűzött előterjesztői indokolás szerint ezen engedélyezési ok esetén sincs helye az ügy érdemét érintő kérdések vizsgálatának. [48] Az önmagában kötőerővel nem bíró, de a Kúria számos határozatával megerősített [Kfv.III.45.153/2025/2., Kfv.III.45.147/2025/2., Kfv.III.45.100/2025/2.] - a Kp.
  2. §
(1)bekezdés ad) pontjának a Pp. 409. §
(1)bekezdés d) pontjával azonos szabályaira és a jogalkotó céljára figyelemmel jelen eljárásra is irányadónak tekintendő - a felülvizsgálati kérelem befogadásának egyes kérdéseiről szóló 2/
  1. (XII. 03.) KK vélemény (a továbbiakban: KK vélemény)
  2. pontjában a Kúria kifejtette: az eljárási jogi indokokra alapított befogadási kérelemről való döntés során nem végezheti el a támadott jogerős határozat felülvizsgálatát. A Kúria csak annak keretei között mozoghat, hogy sérültek-e a kérelem előterjesztőjének megjelölt alapvető eljárási jogai, illetve a kérelem alapján észlelhető-e az ügy érdemére kiható egyéb eljárásjogi jogszabálysértés. A kérelemmel olyan mértékben kell kétséget ébreszteni a jogerős ítélet jogszerűsége tekintetében, hogy érdemi vizsgálat nélkül, majdhogynem nyilvánvalóan fennállónak kell látszania a jogsértésnek. Az egyéb eljárási szabályszegés esetén ugyanilyen módon valószínűsíteni kell, hogy az kihatott az ügy érdemére. A kérelmező alapvető eljárási jogának sérelmére való hivatkozás esetén az ügy érdemével való kapcsolatot nem kell bemutatni, de a hivatkozásnak konkrétan meg kell jelölnie, mivel következett be a sérelem. Az előadottakat a Kúria a befogadás iránti kérelem és a peres iratok formai összevetésével bírálja el. Az ügy érdemére tartozó jogszabályok téves értelmezésére, a bizonyítékok mérlegelésének vitatására vonatkozó előadások – főszabály szerint – nem teszik lehetővé az eljárásjogi hiba miatti befogadást. Az el nem bírált keresetre, a jogerős határozatot hozó bíróság indokolási kötelezettségének nem teljesítésre alapított befogadási ok esetében irányadó, hogy a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolásának kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. A befogadás megengedhetőségéről való döntés során, erre történő hivatkozás esetén, a Kúria arra van tekintettel, hogy a bíróság indokolási kötelezettsége az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre nézve teljesült-e vagy sem. Az indokolás jogszerűsége a befogadásról való döntés során nem vizsgálható. [49] A Kúria az engedélyezési kérelemnek ügy irataival való formai összevetése után a felperesek alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre nem tudott következtetni. [50] A felperesek hivatkozásával ellentétben a
  3. szeptember 11-én megtartott tárgyaláson az alperesek a keresetváltoztatásra a nyilatkozatukat megtették. Az előadó bíró kérdésére az alperesi képviselő akként nyilatkozott, hogy amennyiben a felperesi kereset jogalapja nem lenne vitatott, akkor a számítást, tehát a számszaki keresetet nem vitatják [42.Pf.631.724/2025/
  4. sz. jegyzőkönyv]. A Pp.
  5. §
(2)bekezdésének és
  1. §-ának a sérelme a hivatkozott okból nem merült fel. [51] Nem lehetett a Pp.
  2. §-ának,
  3. §
(1)bekezdésének, 528. §
(1)bekezdésének sérelmére következtetni abból, hogy a másodfokú bíróság a jogerős ítélet meghozatalával nem várta meg a III. rendű felperes nyilatkozatát az eljáró végrehajtó szám4 számú felhívására. A jogerős ítélet indokolása szerint a nyilatkozat tartalmára tekintet nélkül a másodfokú bíróság dönteni tudott a felperesek fellebbezéséről. Kúria II.Pfv.20.240/2026/5 10 [52] Annak eldöntése, hogy a Pp. 528. §
(1)bekezdés a) pontja és
(2)bekezdés b) pontja alapján a végrehajtás korlátozásának a feltételei az 50.000 EUR erejéig fennálltak-e, a per érdemére tartozó kérdés, az engedélyezés körében nem vizsgálható. A másodfokú bíróság egyébiránt hangsúlyozta, hogy a fenti összeg befizetése egyrészt az eredeti keresettől független volt, másrészt az a végrehajtó elszámolása és kifizetése után a végrehajtandó követelést csökkenti. [53] A Kúria nem tudott a Pp. 237. §
(1)bekezdésének és a Pp. 531. §
(3)bekezdésének sérelmére következtetni abból a körülményből, hogy a másodfokú bíróság nem hívta fel a felpereseket a végrehajtó szám5 számú tájékoztatásában szereplő 19.231.500 forintos összegre tekintettel a kereseti kérelem pontosítására. A jogerős ítélet értelmében nem az összegszerűsége, hanem a jogalap hiánya miatt kellett a keresetet elutasítani. [54] A felperesek nem jelölték meg, hogy mely eljárási szabály sérült azáltal, hogy a másodfokú bíróság a keresetváltoztatást engedélyezte, majd döntésében a keresetet alaptalannak találta és elutasította. Ugyancsak nem jelölték meg, hogy a másodfokú eljárás alatt a végrehajtóhoz történt részteljesítés perben történő elszámolásának elmaradása melyik eljárási jogukat sértette felülvizsgálattal kapcsolatban. A Pp. hivatkozott 424. §
(3)bekezdése ugyanis a Kúria által a felülvizsgálati eljárásban hozott határozatokat szabályozza. [55] A felperesek által előadottakkal szemben a másodfokú bíróság kifejtette jogi álláspontját a rPtk. 218. §
(3)bekezdésének alkalmazhatóságáról, figyelemmel a rPtk. 217. §
(2)bekezdésére is [jogerős ítélet indokolásának [11] bekezdése], a Pp. 370. §
(1)bekezdésének sérelme ezért nem valószínűsíthető. A Pp.
  1. §-a pedig a másodfokú eljárásban hozott határozatok között az ítélet kötelező hatályon kívül helyezéséről rendelkezik az eljárás megszüntetése miatt, a felperesek előadásához nem kapcsolható. [56] A Kúria nem tudott az indokolási kötelezettség megsértésére sem következtetni abból, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel nem foglalt állást a forint pénznemben történt elszámolás és engedményezés által a felperesek által hivatkozott tényleges állapot létrejötte kapcsán. A másodfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásának [11] bekezdésében kifejtette jogi álláspontját a szerződésmódosításról. Rámutatott, hogy a módosítás érvényesen nem jött létre, a felek tartozása az eredeti szerződés rendelkezéseinek megfelelően áll fenn, következésképp nem a felperesek által a tényleges állapot körében hivatkozottak szerint. [57] Ahogyan arra a felperesek helytállóan hivatkoztak, a Kúria a Pp.
  2. §
(3)bekezdése szerint a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, azaz a jogerős ítélet a Kúria által meghozott, a BHGY-ben
  1. január 1-je után közzétett eseti határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul [Kúria Gfv.V.30.454/2022/2., Pfv.II.20.782/2022/3., Pfv.II.20.738/2025/2.]. [58] A felperesek által megjelölt Legfelsőbb Bírósági döntések nem tartoznak az előbbi körbe, ezért azoktól a jogerős ítéletnek az eltérése nem volt vizsgálható. [59] Mindezek alapján a Kúria nem látott lehetőséget a felülvizsgálat engedélyezésére a vizsgált okokból, ezért a felülvizsgálatot megtagadta [Pp.
  2. §
(1)bekezdés]. [60] A felülvizsgálat megtagadására figyelemmel a végrehajtás, illetve a jogerős ítélet végrehajthatóságának a felfüggesztésére nem volt lehetőség. [61] A felperesek kérték az ingatlanügyi hatóság értesítését a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról. Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati eljárás befejezését követően – az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való visszaérkezésétől számított tizenöt napon belül – elrendeli a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének törlését az ingatlan-nyilvántartásból [Pp. 414. §
(2)bekezdés]. Kúria II.Pfv.20.240/2026/5 11 [62] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem vezetett eredményre. Az engedélyezés iránti kérelem illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja szerint 700.000 forint, amely egyetemlegesen a felperesek terhén marad [Pp. 83. §
(1)és
(5)bekezdés]. [63] A Kúria a kérelmet a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [64] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma [65] A felülvizsgálat engedélyezésére nincsen mód a joggyakorlat egysége érdekében előterjesztett kérelemben a széttartó gyakorlat bemutatása, a joggyakorlat továbbfejlesztésére alapított kérelemben az egységes gyakorlat és annak továbbfejlesztését igénylő változások bemutatása; továbbá az alapvető eljárási jog valószínűsíthető sérelme, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapított kérelemben mindezek felmerülte hiányában; a jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége miatt előterjesztett kérelemben az egyedi ügyön túl nem mutató, általános hivatkozásokra figyelemmel; a Kúria közzétett határozatától eltérésre alapított kérelemben közzétett kúriai határozatra hivatkozás nélkül. Budapest, 2026. március 26. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András s.k. előadó bíró, Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.