A határozat elvi tartalma: Jogi képviselet hiánya és jogszabálysértés megjelölésének hiánya okán a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása választási ügyben. A Kúria végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A kérelmező: Az ügy tárgya: felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Kvk.V.39.307/2022/
- Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Darák Péter bíró kérelmező1 (cím1) választási ügyben hozott határozat bírósági a kérelmező Nemzeti Választási Bizottság 163/
- számú határozata Rendelkező rész A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A képviselőjelöltként nyilvántartásba vett kérelmező tevékenységével kapcsolatban jelölt neve képviselőjelölt (a továbbiakban: Jelölt)
- március 7-én ismételten kifogást terjesztett elő. A Bács-Kiskun Megyei
- számú Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 27/
- (III. 7.) számú határozatával az ismételten előterjesztett kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [2] A kérelmező
- március 8-án fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben. Kúria V.Kvk.39.307/2022/2 2 [3] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a
- március 11-én meghozott 163/
- számú határozatával a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján, mert a kérelmező a fellebbezésében nem jelölt meg jogszabálysértést, így a Ve. 224. §
(3)bekezdés a) pontja, 223. §
(3)bekezdése szerinti fellebbezés kötelező tartalmi elemének hiánya miatt a fellebbezés nem volt érdemben elbírálható. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem [4] A kérelmező – jogi képviselő nélkül, hiányos tartalommal benyújtott – felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte. Mivel a határozat kötelező jogi képviseletet ír elő, előadta, hogy az ünnepekre tekintettel ügyvédi képviseletről nem tudott gondoskodni. Kifejtette, hogy eljárásjogi és alkotmányjogi aggályai vannak a Ve. rendelkezéseivel kapcsolatban; álláspontja szerint „semmilyen érv nem támaszthatja alá, hogy a választási eljárásban résztvevő, önmaga, képviselet nélkül ne járhasson el az ügyében”, ez a helyzet Alaptörvény-ellenes. Álláspontja szerint az ügyvédi képviselet megkövetelése indokolatlan az ügy súlyára, az ügyértékre tekintettel. Utalt arra, hogy szakértelme van benyújtani a felülvizsgálati kérelmet, de azt „nem engedi a törvény”. Jogi képviselő „kirendelését” kérte, amennyiben arra lehetőség van. [5] A Kúria a Jelöltet a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem megküldésével nem nyilatkoztatta a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának – alábbiakban kifejtett – akadályára tekintettel, mint ahogy arra a bírósági peres eljárásokban sem kerül sor, ha a keresetlevél, vagy a felülvizsgálati kérelem visszautasításra kerül, mert a keresetlevél, vagy felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, az érintett (az ellenérdekű fél) nyilatkozatát csak érdemi elbírálás esetén kell beszerezni, mert az csak ilyen esetben kerülhet figyelembe vételre, értékelésre. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint az érdemi vizsgálatra alkalmatlan. [7] A Ve. 222.-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat. [8] A Ve. 224. §
(5)bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga bizonyítvány egyszerű másolatával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. [9] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének érdemi vizsgálatát kizárja a jogi képviselet hiánya, mert a Ve. 231. §
(2)bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati Kúria V.Kvk.39.307/2022/2 3 kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. §
(5)bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. [10] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmét az NVB határozatának jogorvoslati záradékában foglalt kioktatás ellenére ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be. A kérelmező a Ve. 228. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésében felsorolt más módon sem gondoskodott a kötelező jogi képviselet okán a jogi képviseletéről. A felülvizsgálati kérelmében utalt arra, hogy szakértelme van benyújtani a felülvizsgálati kérelmet, de azt „nem engedi a törvény”. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztése során a jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsgabizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül eljárhat, miként az erre vonatkozó tájékoztatást a felülvizsgálni kért NVB határozat jogorvoslati záradéka is tartalmazta. A kérelmező a saját ügyében való eljárás feltételeit nem igazolta. A kötelező jogi képviselet szabálya alól nem ad felmentést sem a rövid jogorvoslati határidő, sem a határidőkre eső napok ünnepnap jellege. [11] A pártfogó ügyvéd igénybevételével kapcsolatban kiemeli a Kúria, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint a Ve. 228. §
(2)bekezdése szerinti eljárási határidőben a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelem elbírálásának bevárását nem teszi lehetővé a következők szerint. [12] A bíróság a felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 228. §
(2)bekezdése szerint legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt. A bírósági eljárásban a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. A pártfogó ügyvéd engedélyezésének lehetőségéről, valamint az ezzel összefüggő költségkedvezményekről – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 26. §
(1)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése alapján irányadó – Pp.
- és
- §-a tartalmaz rendelkezéseket. A jogi segítségnyújtásról szóló
- évi LXXX. törvény
- §
(1)bekezdése szerint, a jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt. A költségmentesség engedélyezése és a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti eljárás lefolytatását tehát a Ve. rövid eljárási határidőt előíró rendelkezése nem teszi lehetővé, mert a kérelem szabályszerű elbírálása a Ve. szerinti határidők betartását veszélyeztetné. A Ve.-beli határidők túllépésével a bíróság a választási eljárás alapelveit is súlyosan sértő törvénysértést valósítana meg. [13] A kötelező jogi képviselet hiánya miatt a Ve. 224. §
(5)bekezdésében foglalt feltételnek meg nem felelő felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, ezért a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. §
(2)bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [14] Ezen túlmenően utal a Kúria arra, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését sem, amely a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a Ve. 223. §
(3)bekezdés a) pontja, 224. §
(3)bekezdés a) pontja alapján, és amelynek hiánya önálló elutasítási ok a Ve. 231. §
(1)bekezdés d) pontja szerint. Záró rész Kúria V.Kvk.39.307/2022/2 4 [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §
(2)bekezdése, a Kp. 157. §
(13)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. §
(5)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [16] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes. [17] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Márton Gizella s.k. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró Dr. Darák Péter bíró