A határozat elvi tartalma: Ha a kézbesítés nem szabályszerű, a keresetindítási határidő nem nyílik meg, akkor a keresetlevél elkésettségének megállapítására és annak súlyos jogkövetkezményének levonására – a visszautasításra – sem kerülhet sor. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.40.399/2020/
- dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: Felperes1 cím1 Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal cím2 Az alperes képviselője: dr. Neparáczki Nándor József kamarai jogtanácsos A per tárgya: építési ügyben hozott PE/ETDR-EP/9116-2/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Budapest Környéki Törvényszék 104.K.702.838/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (11.,
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 104.K.702.838/2020/
- számú végzését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új végzés hozatalára utasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VI.Kpkf.40.399/2020/2/I 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- július 21-én kelt, keresettel támadott határozatával kötelezte a felperest, mint építtetőt, hogy a cím
- szám és helyrajzi szám1 alatti ingatlanon az életveszélyes állapotot 24 órán belül szüntesse meg és a lakóépületet 30 napon belül bontsa el. [2] Az alperes a határozatát a felperessel postai úton rendelte közölni. A rendelkezésre álló kézbesítési igazoláson a „kézbesítés/visszaküldés kelte” rovatban a
- július 24-ei dátum, „átvevőként” név szerint a felperes házastársa, az „átvevő jogcímeként” a helyettes átvevő megjelölés, az „átvevő aláírása” helyén viszont csupán a „posta” szó szerepel. A tértivevényen a felperes házastársa személyazonosságot igazoló okmányának adatait nem tüntették fel. [3] A felperes a határozattal szembeni közigazgatási pert az alpereshez
- augusztus 13-án, elektronikus úton benyújtott keresetlevelével indította meg, és abban úgy nyilatkozott, hogy a határozatról
- július 29-én szerzett tudomást, mert akkor vette ki a postaládájából. [4] Az alperes védiratában a keresetlevél visszautasítását kérte, annak elkésettségére figyelemmel. Az elsőfokú bíróság végzése [5] Az elsőfokú bíróság a
- október 22-én kelt, fellebbezett végzésével a keresetlevelet visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján. [6] Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperes keresetlevélben írt, a határozatról való tudomásszerzésre vonatkozó állításával szemben az iratok között fellelhető kézbesítési igazolás szerint az alperesi határozatot
- július 24-én a felperes házastársa átvette. A határozat szabályszerű kézbesítésével megnyílt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/I. §-a szerinti tizenöt napos perindítási határidő, amely
- augusztus 10-én eredménytelenül telt le. A felperes
- augusztus 13-án benyújtott keresetlevele már nyilvánvalóan elkésett. A fellebbezés [7] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására utasítását kérte. [8] Továbbra is állította, hogy a keresettel támadott alperesi határozatról
- július 29-én szerzett tudomást, mert akkor vette ki a postaládájából. Hangoztatta, hogy házastársa nem írta alá a kézbesítési igazolást és nem is vette át a küldeményt, mert azt a postaládába dobták be, ennek tényét pedig nem jelezték. Hivatkozott a postai szolgáltatások Kúria VI.Kpkf.40.399/2020/2/I 3 nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/
- (XII. 4.) Korm. rendelet
- §
(5b)bekezdésére azzal, hogy álláspontja szerint a kézbesítés nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően történt. Jelezte, hogy az alperesnél kézbesítési kifogást, a postai szolgáltatónál pedig panaszt terjesztett elő, ezeket csatolta is. A Kp. 2. §
(1)bekezdésére és 5. §
(1)bekezdésére utalással előadta, hogy az elsőfokú bíróság végzése sérti a hatékony jogvédelemhez és az ahhoz való jogát, hogy a jogvitában a bíróság hozzon érdemi döntést. Hozzátette: önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy a keresetlevelét a törvényi határidőn túl terjesztette elő. [9] Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A fellebbezés – az alábbiak szerint – alapos. [11] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [12] A Kp. 39. §
(1)bekezdése értelmében a keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Az Étv. 53/I. §-a szerint az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság végleges döntését a közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megtámadni. [13] A közigazgatási perjog egyik alapvető eleme az általános keresetindítási határidő, a közigazgatási per megindítása határidőhöz kötött. Ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja – és igazolási kérelmet nem terjeszt elő – a keresetlevet a bíróságnak a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján vissza kell utasítania. A Kp. 48. §
(2)bekezdéséből következően a keresetindítási határidő megtartottságát a bíróság hivatalból veszi figyelembe, ami azt a követelményt támasztja a bírósággal szemben, hogy körültekintően tárja fel a vitatott közigazgatási cselekmény közlésének megtörténtét, időpontját, és ehhez képest vizsgálja a keresetlevél benyújtásának helyét, idejét a keresetindítási határidő tükrében. A hatósági döntés szabályszerű kézbesítésének alapvető jelentősége van abból a szempontból, hogy azzal szemben a felperes számára mikor nyílik meg a keresetindítási határidő, és mikor állapítható meg annak letelte folytán a keresetlevél elkésettsége. A keresettel támadott döntés kézbesítésének szabályszerűségét az elsőfokú bíróságnak hivatalból kell megítélnie. [14] A Kúria – a felperes fellebbezésében foglaltak mentén, a rendelkezésre álló kézbesítési igazolás alapján – megállapította, hogy az alperesi határozat felperes részére történő kézbesítésének szabályszerűségéhez kétség fér. A felperes kézbesítési igazolásáról a felperes házastársának, mint helyettes átvevőnek az átvételt igazoló aláírása hiányzik, de az sem állapítható meg, hogy az adott esetben a koronavírus járványra tekintettel bevezetett érintésmentes kézbesítésre került-e sor. A kézbesítési igazolás önmagában, akár az aláírás, akár az átvevő személyazonosságot igazoló okmányán szereplő adatai feltüntetésének hiánya miatt a szabályszerű kézbesítés tekintetében aggályos, amit egyébként a felperes – a fellebbezésében tett előadása szerint – az alperesnél kifogás, a postai szolgáltatónál pedig panasz tárgyává is tett. Kúria VI.Kpkf.40.399/2020/2/I 4 [15] Az elsőfokú bíróság – hivatalbóli kötelezettsége ellenére – elmulasztotta ellenőrizni a kézbesítés szabályosságát, az elkésettség megállapíthatósága szempontjából releváns perindítási határidő kezdő időpontja így elfogadható bizonyossággal nem állapítható meg. Ebből következően a Kúria nem tudott érdemben dönteni az elsőfokú bíróság végzésének vitatott jogszerűsége: a keresetlevél elkésettség miatti visszautasításának indokoltsága kérdésében. Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új végzés hozatalára utasította. [16] Az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet ismételten meg kell vizsgálnia, és az alperestől, illetve a postai szolgáltatótól való tudakozódással (a felperes által kezdeményezett eljárások eredményének bevárásával) tisztáznia kell a kézbesítés körülményeit, vagyis, hogy az igazolható módon a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt-e, avagy sem. Az elsőfokú bíróságnak szem előtt kell tartania, hogy ha a kézbesítés nem szabályszerű, a keresetindítási határidő nem nyílik meg, akkor a keresetlevél elkésettségének megállapítására és annak súlyos jogkövetkezményének levonására – a visszautasításra – sem kerülhet sor. Az elsőfokú bíróságnak emellett – szükség szerint – el kell bírálnia a felperes által a fellebbezésében a keresetindítási határidő elmulasztása kapcsán az önhiba hiányára vonatkozó, igazolási kérelemként értékelhető előadását is. A döntés elvi tartalma [17] Ha a kézbesítés nem szabályszerű, a keresetindítási határidő nem nyílik meg, akkor a keresetlevél elkésettségének megállapítására és annak súlyos jogkövetkezményének levonására – a visszautasításra – sem kerülhet sor. Záró rész [18] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [19] A sikerrel fellebbező felperes a másodfokú eljárásban költséget nem igényelt, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [20] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján tárgyi illetékmentes. [21] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
- d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2020. december 10. Kúria VI.Kpkf.40.399/2020/2/I 5 dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró