Kfv.37634/2023/2 – Kúria

(4)bekezdése alapján a félnek a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára való hivatkozás esetén azt kell valószínűsítenie, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme a felülvizsgálattal támadott eljárásban következett be. Ennek valószínűsítésére nem alkalmas a megelőző eljárásban történt jogsérelem. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: Kfv.IV.37.634/2023/2. Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró felperes1 (cím1. Tartózkodási h.: cím2) A felperes képviselője: Dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: Dr. Galambos Károly ügyvéd) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím4) Az alperes képviselője: egyéb fél főosztályvezető A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott 30032/2019. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (14. sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat:a Budapest Környéki Törvényszék 18.K.700.612/2022/12. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Kfv.37.634/2023/2 2 Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A egyéb hivatal mint elsőfokú ingatlanügyi hatóság 40589/2018. 09. 03. sz. határozatával adásvétel jogcímén a település helyrajzi szám1ú, külterületi, szántó művelési ágú ingatlan tekintetében törölte a perben nem álló eladó 3840/5259 tulajdoni illetőségét, egyidejűleg bejegyezte a perben nem álló vevő tulajdonjogát. [2] Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság a 2018. november 20. napján kelt 43392/2018. számú végzésével a felperes perbeli ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét visszautasította, mert az ingatlanon az eladó tulajdonjoga nem szerepel. A felperes fellebbezését az alperes elutasította és az elsőfokú ingatlanügyi hatóság végzését helybenhagyta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] Felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését kérte. [4] Álláspontja szerint mivel az eladó elismerte elővásárlási jogának megsértését és szerződést kötött az elővásárlásra jogosult személlyel, az ingatlanügyi hatóság jogszabálysértően nem tartotta függőben a bejegyzési kérelmét. Előadta, hogy az alperes is tudja, hogy a felperes elővásárlási jogát megsértették. Arra hivatkozva vitatta, hogy az eladó már nem volt az ingatlan tulajdonosa, mert az eladó az ingatlan tulajdonjogát az elővásárlási jogosult felperesre a 2018 szeptember 5. napján kelt szerződéssel ruházta át, amellyel ekkor tulajdonosként rendelkezhetett. Kifejtette, hogy az alperes a formanyomtatvány hiányára nem hivatkozhat, mert azzal kapcsolatban nem hozott közigazgatási döntést és csatolta a tulajdonjog bejegyzésére a jogszabályban meghatározott okiratot. Álláspontja szerint 2018.szeptember 28. napján kelt kérelme a ranghelyet megalapozta. Álláspontja szerint azért is jogszabálysértő az alperes határozata, mert ismert volt az, hogy a vevő tulajdonjog szerzésével kapcsolatos szerződés záradékának törlése és határozat megsemmisítése iránt, valamint a vevő tulajdonjogának bejegyzése ellen és törlése iránt a felperes közigazgatási pert indított. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ingatlanügyi hatóság az Ákr.-ben meghatározott nyolcnapos határidőn túl nem hozhatott volna visszautasító végzést. Kifejtette, hogy az alperesnek a „végzés” formájában meghozott döntés elleni fellebbezést végzéssel kell helyben hagynia. [5] Alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. [6] Kifejtette, hogy jelen közigazgatási per tárgya a határozatával lezárult eljárás, a felperes a földforgalmi jóváhagyás, a vevő tulajdonjogának bejegyzése jogszerűségéveł kapcsolatban tett előadásával összefüggésben nem tud nyilatkozni. Kifejtette, hogy a vevő tulajdonjogának bejegyzése tárgyában hozott másodfokú döntés már az elsőfokú ingatlanügyi hatóság rendelkezésére állt, amikor perbeli elsőfokú döntését Kúria IV.Kfv.37.634/2023/2 3 meghozta. Megjegyezte, hogy a vevő tulajdonjogának bejegyzésével kapcsolatos másodfokú döntés ellen tudomása szerint közigazgatási per nincs folyamatban. Rámutatott, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. (továbbiakban: Inytv.) alapján az nem lehetséges. Álláspontja szerint az ügy érdemére nem hatott ki, hogy a visszautasító döntést nem 8 napon belül hozták meg, és a függőben tartás hiányában az erről szóló értesítés megküldésének elmaradása sem. Vitatta a felperes felvetését, hogy tulajdonjogát akkor is be lehetett volna jegyezni, amikor az általa megjelölt szerződés eladója az ingatlannyilvántartásban tulajdonjoggal már nem rendelkezett. Az eladó tulajdonjoga a felperes beadványának benyújtásának rangsorában már törölt volt, ezért tulajdonjoga élő bejegyzésként a tulajdoni lapon már nem szerepelt. Hivatkozott az Inytv. 6. § és 26. §

(1)bekezdésében meghatározott rendszeresített formanyomtatvány-kényszerre is. Helyesnek tartotta másodfokú döntésének formáját, azonban ezt sem tartotta az ügy érdemére kiható szabálysértésnek. Kifejtette, hogy a vevő tulajdonszerzését jóváhagyó mezőgazdasági igazgatási szervi határozattal szemben valóban előterjesztettek keresetlevelet, azonban az csak az azon alapuló ingatlan-nyilvántartási eljárásban lett volna figyelembe vehető, de eljárás felfüggesztésére irányuló ügyféli kérelmet nem terjesztettek elő. Megjegyezte, hogy a felperes által hivatkozott függőben tartasi ok nem létezik. Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős határozat [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [8] Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a közigazgatási perben az alperes határozatának jogszerűségét csak a bejegyzés iránti kérelem elutasíthatósága szempontjából vizsgálhatta, és ennek kereteit meghaladta az érintett ingatlannal összefüggő polgári perek, földforgalmi jóváhagyási eljárás, a vevő tulajdonjogának bejegyzésének körülményeinek vizsgálata. Rámutatott, hogy az ingatlanügyi hatóság a bejegyzési kérelem vizsgálata során nem vehet figyelembe olyan körülményeket, amelyek a nyilvántartás adatai, a felek által benyújtott okiratok tartalma és a jogszabályi rendelkezések alapján nem állapíthatók meg. Az ingatlanügyi hatóság eljárására elsődlegesen az Inytv. speciális rendelkezései irányadóak, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapjául szolgáló kérelem benyújtását megelőző egyéb eljárások vizsgálatára az ingatlanügyi hatóságnak nincs hatásköre. Megállapította, hogy a vevő tulajdonjogának bejegyzésével kapcsolatos másodfokú döntés már az elsőfokú hatóság rendelkezésére állt, amikor a perbeli döntését meghozta, ezért alappal hivatkozott az alperes arra, hogy a közigazgatási per nem volt akadálya a következő beadvány elintézésének. [9] A jogerős ítélet szerint az Inytv. 39. §

(4)bekezdés c) pontja szerint a hiány pótlására való felhívás nélkül vissza kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor, ha az az ingatlan, jog, tény, amelyre a bejegyzést kérték, az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, és az eladó a kérelem benyújtásakor az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonjoggal már nem rendelkezett. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy az Inytv. 47/B. § és 39. §

(3)-

(4)bekezdése alapján a függőben tartás elrendelésére nem kerülhetett sor. [10] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes beadványa

1. október
2. napján, 41757/
3. iktatószámon érkezett az elsőfokú hatósághoz, melyben a vevő tulajdonjogának törlését követően adásvétel címén felperes tulajdonjogának bejegyzését kérte a perbeli ingatlanra. A Inytv.
4. §

(1)bekezdésének

1. pontja szerint a föld tulajdonjogának átruházására irányuló, eladóval kötött szerződés benyújtása tényének feljegyzését kérte. Jelezte, hogy elővásárlási jog gyakorlásával keletkezett joga alapján kéri a tulajdonjog Kúria IV.Kfv.37.634/2023/2 4 bejegyzését, amelyhez nem szükséges az Inytv.
2. §

(6)bekezdésében foglalt mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása. Benyújtotta a településon,

1. szeptember
2. napján kelt az eladó és felperes között létrejött „megállapodás elővásárlási jog gyakorlásáról, a termőföld ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés [az eladó] és felperes közötti létrejöttének megállapításáról, továbbá az ingatlan tulajdonának és birtokának átruházásáról” megnevezésű okiratot, és az elővásárlásra jogosult felperes ezen jogának gyakorlására vonatkozó nyilatkozata másolati példányát. E beadvánnyal kapcsolatban az elsőfokú ingatlanügyi hatóság
3. október
4. napján tájékoztatta a felperest, hogy ingatlan-nyilvántartási kérelem hiányában nem indult eljárás. Az elsőfokú hatósághoz
5. november
6. napján érkezett a felperes ingatlan-nyilvántartási kérelme, amelyben kérte perbeli ingatlanra tulajdonjoga bejegyzését. Kérte továbbá a beadvány elintézését függőben tartani. [11] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vevő tulajdonjogának bejegyzése az annak alapjául szolgáló okirat iktatásának időpontjára,
7. szeptember
8. napjára visszamenőleges hatállyal történt, azaz a felperes beadványának és az ingatlan-nyilvántartási kérelem beérkeztének időpontjában az eladó nem volt a perbeli ingatlan tulajdonosa. [12] A jogerős ítélet szerint a felperes által hivatkozott eljárásjogi szabálysértésekre alapítottan a töretlen bírósági gyakorlat alapján akkor van helye a támadott határozat megsemmisítésének, ha a szabályszegés az ügy érdemére kihat, azonban jelen perben az összes körülmény mérlegelése eredményeként ez nem állt fent. A felülvizsgálati kérelem [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának – elsőfokú ingatlanügyi hatóság végzésére is kiterjedő – megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte, valamint perköltséget is igényelt. [14] Felülvizsgálati kérelme befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló
9. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
10. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontjai, valamint
4. b)pontja alapján kérte. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy alapvető társadalmi jelentőségű kérdés, hogy a közhiteles nyilvántartásba bekerülhetnek-e jogszerűen az egyébként a törvényeket kijátszó, jogi trükkön alapuló tulajdonok, mint szerzett jogok. [16] Alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés (Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpont) körében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet nem tartalmazza azokat a tényeket, amelyek alapján a felperes és az eladó az adásvételi szerződést megkötötték, és az milyen tartalommal jött létre. Kifogásolta, hogy a jogerős ítélet nem tartalmazza a közigazgatási szervek döntéseinek tartalmát, az ügyben előterjesztett felperesi jogorvoslatok tartalmát és az első- és másodfokú ingatlanügyi hatóság döntésének indokolását. E körben felhívta a Kúria Kfv.IV.39.177/2022/14., Kfv.III.37.827/2021/15., és Kfv.I.35.591/2021/10. számú határozatait. Kúria IV.Kfv.37.634/2023/2 5 [17] Nézete szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget a beszerzett és csatolt iratokból a kereset tekintetében a releváns tények megállapításának, ezt a jogerős ítélet jogszabálysértően nem tartalmazza. [18] A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés (Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja) tekintetében kifejtette, hogy a jogerős ítélet eltér a Kúria Kfv.II.37.134/

1. számú döntésétől, mert az elsőfokú bíróság a termőföldre szerződést kötő eladót és a felperes elővásárlási jogának megkerülésével szerződő vevőt nem állította perbe. A Kp.
2. §

(6)bekezdésével kapcsolatban felhívta a Kúria Kfv.II.37.522/2022/

1. számú végzését is. Álláspontja szerint mivel az elsőfokú bíróság ítélete az eladó és a vevő jogát és jogos érdekét is érintette, ezért az elsőfokú bíróság tévedett akkor, amikor úgy ítélte meg, hogy a jogvita rendezése érdekében az érdekeltek perbeállítása nem szükséges. Ezen túlmenően – indokai kifejtése nélkül – hivatkozott még a Kúria Kfv.IV.39.177/2022/14., Kfv.III.37.827/2021/15., és Kfv.35.591/2021/
2. számú határozataira. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [20] A Kp.
3. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásnak szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [21] A Kúria megvizsgálta a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám az alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel a Kúria az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [22] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [23] A Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [24] A Kúria mindenekelőtt kiemeli, hogy jelen közigazgatási per tárgya az alperes határozata jogszerűségének vizsgálata, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadása szempontjából is kizárólag az azzal kapcsolatos előadások vehetők figyelembe, más Kúria IV.Kfv.37.634/2023/2 6 közigazgatási cselekmények jogszerűségével, vagy más peres eljárásokkal kapcsolatban kifejtettek nem. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozzák meg a felperes felülvizsgálati kérelemben az eladó és a vevő között létrejött szerződés megkötésének körülményeire, a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárására, a vevő tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó előadásai sem. [25] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet, a felülvizsgálati kérelem befogadása során nem értékelhetőek az alperes és az elsőfokú ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatos kifogások sem. [26] A felperes a jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége okán is kérte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti. (Kfv.IV.37.960/2020/2.) [27] Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. (Kfv.III.37.778/2020/2.) [28] A felülvizsgálati kérelemben a jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét abban látta a felperes, hogy a közhiteles nyilvántartásba bekerülhetnek-e jogszerűen az egyébként a törvényeket kijátszó, jogi trükkön alapuló tulajdonok, mint szerzett jogok. Figyelemmel arra, hogy jelen közigazgatási per tárgya a felperes beadványa, illetve kérelme tárgyában hozott határozat, nem a vevő tulajdonszerzése, a felvetett absztrakt jogkérdés nincs közvetlen kapcsolatban a jogerős ítélettel, de még az alperes keresettel támadott határozatával sem. [29] A felperes alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre hivatkozással is kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását, melynek körében azt sérelmezte, hogy a jogerős ítélet nem tartalmazta a vevő tulajdonszerzésével kapcsolatos kifogásait, az eladó és közte létrejött szerződés körülményeit, ezen túlmenően a megelőző eljárás során történt jogszabálysértéseket állított. A felülvizsgálati eljárás tárgyára figyelemmel a megelőző eljárással kapcsolatos előadások nem voltak figyelembe vehetőek a felülvizsgálati kérelem befogadása során. Ugyancsak nem lehetett figyelembe venni a perbeli közigazgatási cselekménytől különböző közigazgatási cselekményekkel kapcsolatos előadásokat. [30] A felperes a befogadási okok körében a Kúria közétett határozatától való eltérésre is hivatkozott. [31] A Kp. 117. §

(4)bekezdésének harmadik mondata szerint a118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A felülvizsgálati kérelmében a felperes ugyan megjelölt öt közzétett kúriai határozatot, azonban azokat a Kúria nem ingatlan-nyilvántartási tárgyú jogvitákban hozta. A felperes nem mutatta be a támadott döntés és a közzétett kúriai döntések közötti ügyazonosságot, annak fennállását nem indokolta, a jogkérdésben való eltérést pontosan nem jelölte meg és felülvizsgálati kérelmében nem állított fel párhuzamot a jogkérdés szempontjából releváns tények, alkalmazandó jogszabályok, az eljárás kereteit meghatározó kérelmi elemek hasonlóságára utalva. Az ügyazonosság, valamint a jogkérdésben való eltérés bemutatásának hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pont szerinti befogadásnak nincs helye. [Kfv.III.37.118/2022/2.] Kúria IV.Kfv.37.634/2023/2 7 [32] A Kúria a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [33] I. A felülvizsgálati kérelem befogadása során kizárólag a közigazgatási perrel és a jogerős ítélettel összefüggő körülményeket lehet értékelni, nem lehet azonban figyelembe venni más közigazgatási cselekménnyel vagy más peres eljárással összefüggő előadásokat. II. A Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a félnek a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára való hivatkozás esetén azt kell valószínűsítenie, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme a felülvizsgálattal támadott eljárásban következett be. Ennek valószínűsítésére nem alkalmas a megelőző eljárásban történt jogsérelem. Záró rész [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [35] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [36] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2023. október 25. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró Kúria IV.Kfv.37.634/2023/2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 8