A határozat elvi tartalma: Az alperes maga tett ellentétes tényállítást a kifogásolt hozzászólás facebook-csoportban történt közzétételéről, de a korábban beismert, a perben nyilvánvalóan jelentős tény későbbi vitatását alapos okkal alátámasztani nem tudta, az elsőfokú bíróság későbbi tagadása ellenére helyesen állapította meg, hogy a hozzászólás tőle származik. Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.053/2024/
- szám A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Szalay Ferenc Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szalay Ferenc ügyvéd, cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Mikola Emese pártfogó ügyvéd (cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes
- sorszám alatt A per tárgya: személyiségi jogi igények érvényesítése Az elsőfokú bíróság: Kaposvári Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 25.P.20.516/2023/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – részben megváltoztatja, és azt állapítja meg, hogy az alperes a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a https://facebook.com internetes közösségi hálózat „egyéb4” alcsoport kommentszekciójában annak valótlan híresztelésével sértette meg, hogy felperes a ragadozóhalak horgászati tilalmi időszaka alatt süllőt fogott, a kifogott süllőt nem engedte vissza a vízbe, hanem eltette, a fogási naplóba nem írta be, ezt a halászati hatóság felé nem jelentette, amely miatt vele szemben büntetőeljárás indult. Mellőzi az alperesnek a jogsértés abbahagyására és a jogsértő hozzászólások eltávolítására való kötelezését mindazon világhálón elérhető felületről, amelyen a hozzászólást közzétette, elérhetővé tette. Mellőzi az elégtételadás körében az alperesnek arra való kötelezését, hogy a perben hozott ítélet rendelkező részét és az elsőfokú bíróság által meghatározott közlemény szövegét tegye közzé a https://egyéb3ihal.hu oldalon, továbbá mindazon a világhálón elérhető felületen, amelyen a cikkeket is közzétette, elérhetővé tette. Ehelyett a felperest feljogosítja arra, hogy a jogerős ítélet jogsértést megállapító fenti rendelkezését maga tegye közzé a https://egyéb3ihal.hu internetes oldalon. Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2024/6 2 Egyéb fellebbezett részében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy az alperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díját az alperes viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes ismerősével, egyéb1dal 2022 őszén a egyéb5 kikötőben egy ott horgászó személytől azt az információt kapta, hogy a felperes 2016-ban vagy 2017-ben a ragadozó halak tilalmi időszaka alatt fogott egy süllőt, amit nem engedett vissza a egyéb3ba, hanem eltett. A horgász állította, hogy mindezt szóvá tette a felperesnek, aki azt válaszolta, hogy nem kellene mindent észrevennie. Az alperes ezzel kapcsolatosan levelet írt a felperes e-mail címére, érdeklődött, hogy az általa hallottak megfelelnek-e a valóságnak, amelyre a felperes nem válaszolt. Az alperes ezt követően a https://facebook.com internetes közösségi hálózat „egyéb4” alcsoportban több hozzászólást fűzött egyéb2 bejegyzéséhez, amelyekben - többek között leírta a egyéb5 kikötőben hallott történetet, arra is kitérve, hogy a történetben szereplő cselekmény miatt nyomozás van folyamatban, mert bűncselekmény. A felperes tíz éve a cég1 Zrt. vezérigazgatója, illetve egy évig volt a egyéb3ért felelős miniszteri biztos. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a https://facebook.com internetes közösségi hálózat „egyéb4” alcsoportban egyéb2 bejegyzése alatti kommentszekcióban megfogalmazott, azon közléseivel, hogy „[…] Oh.. a nagy felperes.. aki a ragadozó tilalom alatt fogott süllőt eltette, nem írta be... amikor rászóltak akkor annyit mondott, hogy nem kell mindent észrevenni... Ezt nem jelentette a halászati hatóság felé sem. Mindezt már vezérigazgatói szerepben…. Nos... vannak itt érdekességek, de ő a vezérigazgató... ugye…?? De ilyen nem fordulhat elő... dehogy…. erre tanuk vannak… Amikor ezzel szembesítettem... több levélben is... ezt azóta sem cáfolta… ugye ugye… de ilyen nem fordulhat elő.. .dehogy… Amúgy ez az ügy is nyomozás alatt van... mivel ez már bűncselekmény... de még ilyent... ez nem fordulhat elő... dehogy… felperesval... ugyan már…. (Bemásoljam az ügyiratszámot?)” megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, tiltsa el a további jogsértéstől, kötelezze a jogsértő hozzászólások eltávolítására mindazon a világhálón elérhető felületről, amelyen a hozzászólásokat közzétette. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze saját költségén megfelelő elégtételadására, ennek keretében arra, hogy az ítélet rendelkező részét és a kereseti kérelmében megfogalmazott közleményt tegye közzé a https://egyéb3ihal.hu oldalon, továbbá mindazon a világhálón elérhető felületen, amelyen a hozzászólásokat is közzétette. Kérte az alperes marasztalását 500.000 forint sérelemdíjban, valamint perköltségként az őt képviselő ügyvéd munkadíjában, amelyet tizenhat munkaórára 320.000 forint + ÁFA összegben számított fel. Tagadta az alperes hozzászólásában írt, a társadalmi, gazdasági életben betöltött szerepének, munkájának, kapcsolatainak hátrányos befolyásolására alkalmas események megtörténtét. Keresetének jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2024/6 [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] 3 továbbiakban: Ptk.) 2:
- §-át, 2:
- §-át, 2:
- §-át, a 2:
- §
(1)bekezdését és 2:52. §-át hívta fel. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperesről nem állított és nem is híresztelt valótlan tényt, a kommentjeiben írtak a valóságnak megfelelnek. A egyéb5 kikötőben egy horgásztól hallotta a történetet, aki többszöri kérdésre is megerősítette az elmondottakat. A felperesnek több alkalommal is írt e-mailt, és miután azokra nem válaszolt, úgy tekintette, hogy nem cáfolja a róla hallottakat. A perfelvétel során utóbb e nyilatkozatát megváltoztatva először azt vitatta, hogy a felperes által megjelölt internetes oldalon tette a bejegyzéseket, utóbb a bejegyzések tartalmát is vitássá tette, és azt állította, hogy a bejegyzéseiben a felperest meg sem jelölte. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a https://facebook.com internetes közösségi hálózat „egyéb4” alcsoportban egyéb2 bejegyzése alatti kommentszekcióban megfogalmazott közléseivel megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására, eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte a jogsértő hozzászólások eltávolítására mindazon a világhálón elérhető felületről, amelyen a hozzászólást az alperes közzétette, elérhetővé tette. Kötelezte az alperest, hogy saját költségén adjon megfelelő elégtételt akként, hogy az ítélet rendelkező részét és az általa megfogalmazott, a való tényeket is tartalmazó közleményt tegye közzé a https://egyéb3ihal.hu oldalon, továbbá mindazon a világhálón elérhető felületen, amelyen az alperes a cikkeket is közzétette, elérhetővé tette. Marasztalta az alperest 300.000 forint sérelemdíjban, 320.000 forint + ÁFA perköltségben, rendelkezett az alperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában a Ptk. személyiségi jogokra és megsértésük szankcióira vonatkozó rendelkezéseinek felhívásával először a kifogásolt közlés valóságára irányuló bizonyítás eredményét mérlegelte. egyéb1 tanúvallomása alapján rögzítette, hogy az alperes az általa leírtakat 2022 őszén a egyéb5 kikötőben egy horgásztól hallotta, arról azonban nem győződött meg, hogy az előadott történet a valóságnak megfelel-e. A tanúvallomás alapján nem találta megállapíthatónak, hogy a horgászok között a felperesről terjedő történet a valóságnak megfelel, mint ahogy az alperes által híreszteltek bizonyítására az sem tartotta elégségesnek, hogy a felperes az alperes elektronikus leveleit válasz nélkül hagyta. Azt is értékelte, hogy az alperes az érdemi ellenkérelmében, majd további előkészítő irataiban is beismerte a felperes által neki tulajdonított bejegyzések megírását, csak azt vitatta, hogy mindezek valótlanok lennének. Az eljárás folyamán azonban nyilatkozatát megváltoztatva már cáfolta, hogy a felperes által megjelölt internetes oldalon tette a bejegyzéseket, majd később a bejegyzések tartalmát is vitatta. Miután megfelelő indokát az alperes nem adta a korábbi nyilatkozatától való eltérésnek, az elsőfokú bíróság az utóbb tett nyilatkozatokat figyelmen kívül hagyta. Mindezekre figyelemmel a Ptk. 2:51.§
(1)bekezdés a) pontja alapján a jogsértés megtörténtét megállapította, a keresetnek megfelelően alkalmazta a jogsértés Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés b)d) pontjai szerinti szankcióit, és az alperest 300.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, elsődlegesen a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdésének és 2:52. §
(1)bekezdésének megsértése miatt annak részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, másodlagosan a Pp. 381.§-a alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 276. §-át és a 346. §
(5)bekezdését is megsértette, amikor a jogvita elbírálása szempontjából lényeges és általa indítványozott bizonyítást mellőzte, és ennek indokát sem adta. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2024/6 [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] 4 bíróság által mellőzött bizonyítást folytassa le, annak eredményeként a megállapított tényállást módosítsa, és az így megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést levonva azt állapítsa meg, hogy nem sértette meg a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, így sérelemdíj fizetési kötelezettsége sem áll fenn. Fellebbezési érvelése szerint ugyan rendelkezik facebook profillal, az elsőfokú bíróság azonban tévesen állapította meg beismerésére utalással, hogy a "egyéb4" csoportban egyéb2 bejegyzése alatt ő tette közzé a kifogásolt kommentet. A csoportnak soha nem volt tagja, így a szöveget egyéb2 bejegyzéséhez kommentként sem írhatta oda. Ezt a lényeges körülményt a tárgyaláson nála lévő okostelefonnal igazolni is kívánta, az erre irányuló bizonyítási indítványát azonban az elsőfokú bíróság elutasította. Ebben a körben kérte az elsőfokú eljárásban mellőzött bizonyítás lefolytatását és a tényállás módosítását, mert az elsőfokú bíróság az ellenkérelemben, az egyéb alperesi beadványokban foglalt és a tárgyalásokon előadott nyilatkozatokat tévesen értékelte, az általa használt "kommentjeim" kifejezések nem a felperes által kifogásolt konkrét közlésre vonatkoztak. Állította, hogy nem az ő facebook profiljáról történt a felperes által hivatkozott közlés, azt is vitatta, hogy a "egyéb4" csoportban bármit közzétett. Csupán azt ismerte be, hogy az általa hallott történetet a facebookon közzétette, mely közlés nem a felperes által hivatkozott közlemény volt. Változatlanul állította, hogy az általa tett kijelentések a valóságnak megfelelnek, amelyet a tanúvallomás mellett igazol az is, hogy a felperes azokat a neki írt e-mail üzenetek ellenére meg sem kísérelte cáfolni. Fellebbezésében külön kifogásolta, hogy az objektív szankciók alkalmazása körében az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a facebookon közzétett bejegyzés már nem elérhető, a https://egyéb3ihal.hu oldalról pedig kitiltották. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Hangsúlyozta, hogy az alperes tényállításának valóságát nem igazolja az a körülmény, hogy egy más személytől hallottakat tett közzé. Kérte annak figyelembevételét, hogy az alperes ellenkérelmében és az eljárás során is nyilatkozott arról, miszerint a keresetben megjelölt internetes oldalon az általa kifogásolt kijelentéseket megtette, csak ezután tett saját korábbi előadásával ellentétes vitató nyilatkozatokat előbb a közzététel helye, majd a közlés tartalma vonatkozásában is. Kiemelte, hogy a cég1 Zrt. vezérigazgatójaként számára különösen sértő, hogy az alperes olyan történetet közölt róla, amely szerint nem tartotta be a horgászat során kötelező előírásokat. A fellebbezés túlnyomó részében alaptalan. Az alperes fellebbezésében a Pp. 381.§-a alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását is kérte, mert a felajánlott bizonyítás mellőzésével az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. bizonyításra, annak elrendelésére és eredményének mérlegelésére vonatkozó szabályait, ami helytelen tényállás megállapítására vezetett, és így az ügy érdemi eldöntésére is kihatott. Az alperes e fellebbezési kérelmében nem a bizonyítás eljárásjogi szabályainak a megsértésére hivatkozott, hanem a Pp. 276.§-ának sérelmét állítva az elsőfokú bíróság azon értékelési tevékenységét támadta, amellyel arról döntött, hogy a felek által előterjesztett bizonyítási indítványok alapján mely bizonyítást rendeli el és folytatja le, végső soron pedig a megállapított tényeken alapuló következtetései helyességét vitatta. A hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezés indokaként felhívott e rendelkezés megsértése azonban nem eljárási szabálysértés, az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp. 381.§-a alapján történő hatályon kívül helyezéséhez nem vezethet. Annak az állított hiányosságnak pedig, mely szerint az elsőfokú ítélet indokolása nem tartalmazza azokat az okokat, amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte, azért nincs jelentősége, mert a jogvita elbírálása Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2024/6 [23] [24] [25] [26] [27] 5 szempontjából szükségtelennek tekintett bizonyítás mellőzéséről hozott elsőfokú döntést és a lefolytatott bizonyítás eredményének az értékelését a másodfokú bíróság a Pp. 369.§
(3)bekezdése szerinti anyagi jogi felülbírálat körében vizsgálta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást helyesnek találta, a Pp. 369.§
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti felülbírálati jogkörében további bizonyítás elrendelését és a tényállás módosítását, kiegészítését szükségtelennek találta. A felperes keresetében a „egyéb4” Facebook csoportban egyéb2 bejegyzéséhez alperes1 facebook profiljáról fűzött hozzászólásokkal elkövetett jóhírnévsértés miatt érvényesített igényt az alperessel szemben. Az alperes a keresetlevél, az abban foglalt tényelőadások ismeretében terjesztette elő ellenkérelmét, a kereset elutasítását azért kérte, mert "a kommentjeimben írtak valóságosak, megtörténtek". A felperes keresetével szembeni érdemi ellenkérelemben az alperes által hivatkozott kommenteket nyilvánvalóan a kereset tárgyává tett hozzászólásokként kellett értelmezni, az alperes tehát a kereset alapjául szolgáló kijelentések közzétételét beismerte, és védekezését nem ennek hiányára, hanem a közlések valóságára alapította. A 14. sorszámú jegyzőkönyvből kitűnik, hogy ezt a perfelvételi tárgyalás kezdetén fenntartotta, a személyes nyilatkozatában is beismerte, hogy az ügyben szereplő közlést a felperesről a világhálóra maga írta ki. Később – de még a perfelvétel alatt – tett a korábbi beismerésétől részben eltérő nyilatkozatot előbb arról, hogy nem a keresetlevélben szereplő facebook csoportban tette azt közzé, majd a folytatólagos perfelvételi tárgyaláson már azt is vitatta, hogy a kifogásolt közlést ő írta, egy attól eltérő, de meg nem határozott tartalmú hozzászólás közzétételét állította (20. sorszámú jegyzőkönyv). A korábbi beismeréssel szemben a később előterjesztett vitató nyilatkozatának a megalapozottságát azzal kívánta alátámasztani, hogy a felperes az általa hivatkozott hozzászólást egy zárt (privát) facebook csoportban lelte fel, amelynek nem tagja, így ott kommentet nem is tehetett közzé. Az alperes ez utóbbi körülmény bizonyítására indítványozta a perfelvétel lezárást követően a telefonján lévő facebook alkalmazás adatainak bemutatását. Erre azonban a perfelvétel során bizonyítékként nem hivatkozott, az utólagos bizonyítás eljárásjogi feltételei [Pp.220.§
(1)bekezdés] pedig nem álltak fenn. Az elsőfokú bíróság tehát – bár annak indokolását elmulasztotta – az eljárási jogszabályok helyes alkalmazásával mellőzte az alperes által elkésetten felajánlott bizonyíték figyelembevételét. Mivel az alperes maga tett ellentétes tényállítást a kifogásolt hozzászólás közzétételéről, de a korábban beismert, a perben nyilvánvalóan jelentős tény későbbi vitatását alapos okkal alátámasztani nem tudta, az elsőfokú bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy a hozzászólás tőle származik. Eltérő döntést egyebekben annak bizonyítása sem eredményezne, hogy az alperes nem tagja annak a zárt facebook csoportnak, amelynek felületén a kifogásolt kommentet közzétették. A Facebook egy olyan szolgáltatás, amely a profilt (fiókot) - az általuk kiválasztott megnevezéssel - létrehozó regisztrált felhasználóinak lehetőséget nyújt arra, hogy egy, a profilhoz tartozó internetes weboldalt – facebook-oldalt – hozzanak létre, amelyen különböző tartalmakat (bejegyzéseket, hozzászólásokat) megosztva kommunikálhatnak más regisztrált felhasználókkal a saját profiljukban, mások profilján, nyilvános csoportban vagy olyan privát csoportban, melynek tagjai. A facebook-oldalt és az ott közzétett bejegyzéseket, hozzászólásokat a kezelőjének rendelkezése szerint a facebook felhasználók vagy azok meghatározott csoportja megismerheti, kommentálhatja vagy akár maga is megoszthat ott tartalmat, de a felhasználóknak arra is lehetősége van, hogy a facebook oldalon közzétett tartalmat megosszák akár a saját oldalon, akár egy olyan csoport oldalán, aminek ők maguk tagjai. Abból tehát, hogy az alperes nem tagja a „Balinra horgászók” facebook csoportjának, nem lehet megalapozottan következtetni arra, hogy a csoport oldalán egy tag által közzétett írásbeli közlés nem tőle származik, azt nem ő írta mások számára elértő nyilvánosságot Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2024/6 [28] [29] [30] [31] [32] [33] 6 biztosítva akár a saját, akár más felhasználó vagy csoport facebook oldalához tartozó weboldalon. Az alperes az általa közzétett kijelentések valóságát bizonyítani nem tudta, arra az igazolt hallomás, szóbeszéd önmagában nem alkalmas, mint ahogy a felperes részéről az alperessel való kapcsolatfelvétel, elektronikus levelezés megtagadása alapján sem vonható le semmiféle következtetés a horgászrend felperes általi megsértésére. A egyéb3i halgazdálkodásra jogosult, az állami tulajdonban lévő egyéb3i halállomány megőrzéséért és fejlesztéséért, a horgászengedélyek kibocsátásáért, a egyéb3i horgásztatásért felelős társaságot vezető felperessel szemben annak valótlan állítása, hogy a minden horgászra kötelező szabályokat tudatosan megsértette, a egyéb3ból ragadozóhal fogási tilalom idején süllő fogott ki, a fogási napló vezetését elmulasztotta, és ezzel kapcsolatosan büntetőeljárás hatálya alatt áll, alkalmas jóhírnevének megsértésére, ezért a jogsértés megtörténtét – a rendelkező részben írt módosításokkal – a másodfokú bíróság is megállapította. A további objektív szankciók [Ptk.2:51.§
(1)bekezdés
- b)és
- d)pont] alkalmazása kapcsán viszont az elsőfokú bíróság egyrészt figyelmen kívül hagyta, hogy a jogsértés elkövetése nem folyamatos, másrészt a felperes előadása szerint a sérelmezett hozzászólást már törölték a facebook csoport oldaláról. A sérelmes helyzet megszüntetésére (a perbeli esetben a jogsértő hozzászólás eltávolítására) azonban csak akkor kötelezhető a jogsértő, ha a jogsértéssel előidézett állapot folyamatosan fennáll, még a határozat meghozatalakor is. Ezen túlmenően a felperes keresete az adott facebook oldalon közzétett valótlan tényállításon alapult, más, általánosságban megjelölt (mindazon világhálón elérhető felület, ahol azt közzétette, elérhetővé tette) hozzászólások vonatkozásában az eredeti közlemény eltávolítását követően további törlés elrendelésének nem volt helye, az erre irányuló kötelezés végrehajthatósága is kétséges. Ebből következően a jogsértés abbahagyására és a a sérelmes helyzet megszüntetésére [hozzászólások törlésre] irányuló kereset nem volt teljesíthető. A jogában sértett felperes számára a jóhírnévsértéssel szembeni jövőbeli védelmet a további jogsértéstől való eltiltás biztosítja, ezt a jogkövetkezményt az elsőfokú bíróság a sérelmes hozzászólás törlésétől függetlenül helyesen alkalmazta. A felperes által keresetében elégtételként [Ptk. 2:51.§
(1)bekezdés c) pont] kért közlemény megjelentetése a privát facebook csoportban, a jogsértés eredeti helyén sem célszerűségi, sem végrehajthatósági szempontból nem volt teljesíthető. A felperes által megjelölt weboldal az elégtételadás jogsértéssel közel azonos nyilvánosságát biztosítja ugyan – nyilvánvaló, hogy mind a perbeli facebook oldalt, mind a egyéb3i horgásztatásért felelős társaság internetes oldalát elsősorban a horgászok látogatják ‒, az alperesnek azonban az állami tulajdonú gazdasági társaság honlapján közzétételi jogosultsága nincsen, ilyet a felperes sem igazolt. Ugyanakkor a felperes a weboldalt működtető társaság vezetőjeként az elégtételadás megfelelő nyilvánosságát biztosítani tudja, ezért a jóvátételi funkció megvalósulása érdekében a másodfokú bíróság az alperes kötelezése helyett a felperest jogosította fel a jogerős ítélet jogsértést megállapító rendelkezésének közzétételére a www.egyéb3ihal.hu weboldalon. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes számára e rendelkezések közzététele megfelelő elégtételt nyújt, további közlemény megjelentetése szükségtelen. Az elsőfokú bíróság a jogsértés következményeként a Ptk. 2:52. §
(1)bekezdése alapján helyesen kötelezte az alperest sérelemdíj megfizetésére, és a Ptk. 2:52. §
(3)bekezdésében foglalt szempontokat mérlegelve annak mértékét is helyesen állapította meg. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – a Pp. 383. § 2) bekezdése alapján kisebb részében megváltoztatta, egyebekben pedig azt helybenhagyta. A fellebbezés túlnyomó részben eredménytelen maradt, a felperes azonban a másodfokú eljárásra költségeit a Pp. 81.§
(2)bekezdése szerint nem számította fel [az R. 2.§
(1)Pécsi Ítélőtábla III.Pf.20.053/2024/6 [34] 7 bekezdésére utaláson túl sem az óradíj mértékét, sem a figyelembe venni kért munkaórák számát nem jelölte meg], ezért arról a másodfokú bíróság a Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján nem döntött. A Pp. 101. §
(3)bekezdés alapján megállapította, hogy az alperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díját az alperes viseli. A fellebbezési eljárási illeték az alperes személyes költségmentességére figyelemmel a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376.§
(1)bekezdése alapján – az ott írt kivételek hiányában – tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- december
- Dr. Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács János s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró