A határozat elvi tartalma: A munkavédelmi képviselő választására létrejött választási bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben a munkáltató nem köteles konzultációt folytatni. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mpkf.35.043/2023/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a kérelmező elnöke elnök által képviselt kérelmező (kérelmezett címe) kérelmezőnek – a kérelmezett jogtanácsosa kamarai jogtanácsos által képviselt kérelmezett (kérelmezett címe) kérelmezettel szemben konzultációs kötelezettség szabályainak megsértése tárgyában indult nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszék 20.Mpk.75.012/2023/
- számú végzésével szemben a kérelmező által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A le nem rótt 7.000 (hétezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság határozata [1] A Fővárosi Törvényszék a
- március
- napján meghozott 20.Mpk.75.012/2023/
- számú végzésével elutasította a kérelmező kérelmét, amely konzultációra vonatkozó törvényi előírások megsértésének megállapítására irányult. [2] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kérelmezett a hivatalos felületén az „portál neve” portálon
- november
- napján felhívást tett közzé a jelöltek delegálásáról a munkavédelmi képviselőválasztást lebonyolító választási bizottságba. A kérelmező a
- november 26-i levelében tisztviselő tisztviselőt delegálta és ezzel egyidőben konzultációt Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.043/2023/3 2 kezdeményezett, amely tárgyaként a munkavédelmi képviselői választást jelölte meg. Ezen kívül a konzultáció tárgyának javasolta még az kérelmezett átadása kapcsán feltárt építési hibák garanciális javításait, az kérelmezett Vagyonkezelő Kft. beruházási igazgatója által írt levélre hivatkozva, továbbá kérte a már több ízben kezdeményezett foglalkoztatási megállapodásról szóló tárgyalás folytatását. [3] Ezt követően a kérelmezett
- január
- napján írásban tájékoztatta a munkavállalókat a munkavédelmi képviselők választásának határidejéről és szabályairól. A kérelmezett ezt követően is konzultációt kezdeményezett
- január 30-ai levelében,
- február 1-jére 10,00 órára. Arra hivatkozott, hogy a munkavédelmi képviselőválasztás szabályaira vonatkozó munkáltatói tájékoztatás jogsértő, mivel ellentétes a munkavédelemről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 70/A. §
(3)bekezdésével. [4] A kérelmezett
- január 31-én írásban arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a munkavédelmi képviselőválasztást a már megalakított választási bizottság jogosult lebonyolítani, a választási bizottságba a szakszervezetek nem delegálhatnak közvetlenül tagot. A választási bizottságot a választásra jogosult munkavállalók közül kell választani az Mt.
- §-a alapján. A kérelmezett arról is tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a választási bizottság létrehozása érdekében felhívást tett közzé két alkalommal is és a munkavállalók közül bárki jelentkezhetett. Ezt követően sorsolással jelölték ki
- december 14-ével a választási bizottság tagjait, tehát az ehhez kapcsolódó további konzultáció okafogyott. [5] A kérelmező ezt követően a
- január 31-i levélben ismét konzultációt kezdeményezett
- február 1-jére 11.00 órára. Arra hivatkozott, hogy a munkavédelmi képviselő választására vonatkozó eljárás jogsértő és az ehhez kapcsolódó tervezett intézkedések végrehajtását a szakszervezet konzultációs jogára tekintettel fel kell függeszteni. [6] Az elsőfokú bíróság a fenti tényállás alapján értékelte a kérelmet a Munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(5)bekezdése, 233. §
(1)bekezdés b) pontja,
(2),
(3)bekezdése, továbbá a 240. §
(1)bekezdése alapján. [7] Megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezések értelmében a szakszervezetet a konzultáció kezdeményezésének joga kizárólag munkáltatói intézkedésekkel, döntésekkel, illetve ezek tervezetével kapcsolatban illeti meg. A konkrét esetben azonban a munkavédelmi választással összefüggésben a jogszabály nem biztosít konzultációs jogot. A választás lebonyolítása ugyanis a választási bizottság kötelezettsége, ezért nem volt olyan munkáltatói intézkedés, illetve döntés, amely megalapozhatta a szakszervezeti konzultáció kezdeményezését. [8] Az elsőfokú bíróság kifejtette, a konzultáció jogintézményének célja, hogy a tárgyaló felek között lehetőség szerint megállapodás jöjjön létre a kezdeményezésben Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.043/2023/3 3 megjelölt témában, az előterjesztett javaslatok alapján. Jelen ügyben azonban a kérelmező olyan tárgykörben kezdeményezett párbeszédet, amelyre a konzultációs kötelezettség nem terjedt ki. Ezért a konzultáció nem irányulhatott ilyen tárgyú megállapodás megkötésére sem. [9] Az elsőfokú bíróság arra is hivatkozott, hogy a konzultációt kellően részletes, jól kidolgozott, indokolást és megoldási javaslatot is tartalmazó kérelemmel lehet kezdeményezni a megállapodás létrejötte érdekében. A pusztán felsorolásszerű, kidolgozatlan, megoldási javaslatot nem tartalmazó kezdeményezés ugyanis nem alkalmas arra, hogy az alapján a munkáltató konzultációt folytasson le, vagyis a hiányos kezdeményezés mellőzése nem sérti a konzultációs kötelezettséget. [10] Az elsőfokú bíróság a 2022. november 26-i kérelmet hiányosnak találta, mert az kérelmezett építkezésével kapcsolatos garanciális hibákkal, továbbá a foglalkoztatási megállapodással kapcsolatos kezdeményezés nem felelt meg az előbbi követelményeknek. A kérelmező indokolás és megoldási javaslat nélkül csupán témaköröket jelölt meg, ez alapján a kérelmezettet nem terhelte konzultációs kötelezettség. A kérelmező fellebbezése [11] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben előterjesztett fellebbezésében a kérelmező az elsőfokú határozat megváltoztatásával, a konzultációs kötelezettség megsértése megállapításával a kérelemnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. [12] Álláspontja szerint az Mvt. 70/A. §
(1)bekezdés a) pontjából az következik, hogy a kérelmezettnek volt konzultációs kötelezettsége, mivel a munkavédelmi képviselő választásának lebonyolítására és a feltételek biztosítására a munkáltató köteles. A kérelmezett e kötelezettsége ellenére nem tartott konzultációt, illetve kifejezett kérelem ellenére a választásra vonatkozó intézkedés végrehajtását sem függesztette fel. Lényegében lebonyolította a munkavédelmi képviselőválasztást, mely során azt sem vette figyelembe, hogy a kérelmező a 11 fő munkavédelmi képviselő megválasztására tett javaslatot, ezzel szemben csupán három munkavédelmi képviselő megválasztására volt lehetőség. Ezen kívül a szavazás elektronikus úton történő lebonyolítása is érvénytelen volt. [13] A kérelmező vitatta az elsőfokú bíróság álláspontját az Mt. 233. §
(2)bekezdése értelmezését illetően is. Érvelése szerint a jogszabályból nem következik, hogy a felsorolásszerű, indokolást mellőző, kidolgozatlan és megoldási javaslatot nem tartalmazó kezdeményezés nem felel meg a törvényi követelményeknek. A kérelmezett a konzultációnak nem elbírálója, hanem kötelezettje, ezért nem teheti meg, hogy válaszadás nélkül, teljes mértékben negligálva a szakszervezetet nem tart konzultációt, mivel ez önmagában jogsértést jelent. Az elsőfokú határozatban megjelölt körülmények nem teszik mellőzhetővé a konzultáció megtartását, mivel a kérelmezett semmilyen módon nem reagált a kérelemben Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.043/2023/3 4 foglaltakra. Azt sem jelezte, hogy miért zárkózik el a konzultációs témák megvitatásától. A kérelmező érvelése szerint jogalkotói mulasztás eredménye, hogy semmilyen jogkövetkezménye nincs a konzultációs jog megsértésének, amelyet a kérelmezett az elmúlt másfél évben bírósági határozatok által igazoltan 13 alkalommal megszegett. [14] A kérelmezett nem terjesztett elő észrevételt a fellebbezésre. A másodfokú bíróság határozata és annak jogi indokai [15] A kérelmező fellebbezése nem alapos. [16] Az elsőfokú bíróság a tényállást részben hiányosan állapította meg, azonban az általa levont jogkövetkeztetések alapján érdemben helytálló döntést hozott. [17] A másodfokú bíróság szükségesnek találta a tényállás kiegészítését annyiban, hogy a kérelmező
- november
- napján kelt javaslata alapján – a felek egyező előadása szerint - sor került konzultáció megtartására. Eszerint
- december 1-jén történt egy konzultáció a munkavédelmi képviselőválasztás tárgykörében, amelyről jegyzőkönyv nem készült. A kérelmezett ezzel kapcsolatban azt is bejelentette az ellenkérelmében, hogy a konzultáción nem fogadta el a munkavédelmi képviselő választással összefüggésben a kérelmező által előadott javaslatokat és megállapodás sem jött létre. A kérelmező ezután
- január 30-án, majd
- január 31-én kezdeményezett konzultációt eltérő időpontokra, minkét esetben a munkavédelmi képviselő választás tárgykörben. Ez utóbbi kezdeményezések alapján nem került sor konzultációra a felek között. [18] A kérelmező a jelen nemperes eljárást megindító beadványában a fenti előzményekre utalva, konkrétabban meg nem jelölt „mindkét” konzultáció vonatkozásában kérte a jogsértés megállapítását, ami a tényállás előbbi pontosítására tekintettel a
- február 1-jére 10,00 és 11,00 órára javasolt konzultációk esetében volt értelmezhető. [19] Az Mt.
- §
(1)bekezdés b) pontja és
(3)bekezdése, továbbá a 272. §
(5)bekezdése értelmében a szakszervezetet a konzultáció kezdeményezésének a joga a munkáltató intézkedésével, döntésével vagy annak tervezetével kapcsolatos vélemények körében illeti meg. Ebből okszerűen következett, hogy azok az intézkedések, döntések, amelyek meghozatala nem a munkáltató kompetenciájába tartozik, a kollektív munkajogi párbeszéd során konzultáció tárgyát sem képezhetik. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.043/2023/3 5 [20] Az Mvt. 70/A. §
(1)bekezdése a) pontja értelmében a munkavédelmi képviselő megválasztásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. A kérelmezett ez alapján nem szegte meg a konzultációs kötelezettségét, mert a választási bizottság létrehozását megelőzően, ebben a tárgykörben
- december 1-jén sor került konzultáció lefolytatására a felek között. [21] Az újabb két kérelem alapján a kérelmezett azért nem volt köteles konzultáció lefolytatására, mert amint arról a
- január 31-i levelében tájékoztatást adott a kérelmezőnek, ekkor már megalakult a választási bizottság. Az Mvt. 70/A.§
(2)bekezdése szerint a munkavédelmi képviselőválasztására az Mt. 238.§-át kell alkalmazni, ami az üzemi tanácstaggá választhatóság feltételeit rögzíti. Az Mvt. 70/A.§
(3)bekezdése szerint – egyebek mellett - a munkavédelmi képviselők megválasztásának rendjére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az üzemi tanács tekintetében az Mt. 240.§
(1)bekezdése szerint a választás előkészítése, lebonyolítása, a választás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata. [22] Az előbbiek szerint a munkavédelmi képviselők megválasztásával összefüggő intézkedések meghozatala, a választás lebonyolítása, nem a kérelmezett, hanem a
- decemberében megalakult választási bizottság kompetenciájába tartozott. Ebből következően a kérelmezett a munkavédelmi képviselők megválasztására irányuló eljárással összefüggésben ezt követően már nem volt köteles további konzultációt lefolytatni. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy ilyen tárgyú megállapodás nem képezhette a felek közötti konzultáció tárgyát sem. [23] Megjegyzendő, hogy a munkavédelmi képviselő választására is alkalmazandó Mt.
- §
(1)bekezdése értelmében az üzemi tanács tagjának választása lebonyolításával, az eredményének megállapításával, a munkáltatói képviselettel rendelkező szakszervezet jelölésével kapcsolatban a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, illetőleg a munkavállaló és a munkáltató is bírósághoz fordulhat a Mt. 289.§-ában foglaltak szerint. [24] Jelen jogvita érdemi elbírálását nem befolyásolta, de helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság a bírói jogértelmezés körében arra, hogy a konzultáció kezdeményezése, milyen esetben felel meg az Mt. 233. §
(2)bekezdésében foglalt követelményeknek. E körben a másodfokú bíróság jelen ügyben is irányadónak tekintette a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mpkf.35.066/2022/
- számú határozatában kifejtetteket. Eszerint a konzultáció rendeltetése, hogy a szociális partnerek megfelelő képviselet mellett érdemi véleménycserét folytassanak, a megállapodás megkötése érdekében. A megállapodás megkötésére azonban akkor van érdemi lehetőség és esély, amennyiben az megfelelő előkészítés mellett zajlik az időpont gondos meghatározásával. E mellett az is szükséges, hogy a kérelmező érdemi, indokolással alátámasztott, nem csupán felsorolásszerű és megoldási javaslatokat nélkülöző témákat jelöljön meg a konzultáció alapjaként. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.043/2023/3 6 [25] Ezzel szemben a kérelmező
- január 30-án és 31-én egy, illetve kétnapos határidővel tett javaslatot konzultáció lefolytatására úgy, hogy konkrét konzultációs témákat, megoldási javaslatokat, indokokat nem közölt. Ezért a kérelme erre tekintettel sem alapozta meg a konzultációs kötelezettség megsértése megállapítását. A
- november 26-i kérelemben az épület karbantartási, felújítási problémái, illetve a foglalkoztatási megállapodással kapcsolatos felvetések sem feleltek meg az előbbi jogszabályértelmezéssel összefüggő követelményeknek. [26] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló
- évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpnp.)
- §
(1)bekezdése felhatalmazása alapján, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a alapján alkalmazandó
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta a tényállás és a jogi indokolás előbbi pontosításával. Záró rendelkezések [27] A fellebbezési illetékre vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 47. §
(1)bekezdésén és a Pp. 102. §
(6)bekezdésén alapult figyelemmel arra, hogy a fellebbezési eljárásban pervesztes kérelmező az Itv. 5. §
(1)bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentességben részesült. [28] A másodfokú eljárásban a kérelmezett nem számított fel perköltséget, ezért erre vonatkozóan a másodfokú bíróság a Pp. 82. §
(1)és
(2)bekezdése alapján mellőzte a határozathozatalt. [29] A másodfokú bíróság eljárása az Mt. 289. §
(2)bekezdésén alapult. [30] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- dr. Orosz Andrea s.k. dr. Laczó Adrienn Lilla s.k. dr. Szalai Beatrix s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.043/2023/3 ... 7