A határozat elvi tartalma: Elvi jelentőségű jogkérdés hiányában a felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. Az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést a Kúria nem látott megállapíthatónak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.573/2022/
- A tanács tagjai: dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, dr. Sugár Tamás előadó bíró, dr. Suba Ildikó bíró, dr. Gyurán Ildikó bíró, dr. Bérces Nóra bíró A II. rendű felperes: II. rendű felperes (cím1) A II. rendű felperes képviselője: Papp-Kalász-Tóth Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Kalász Imre Zsolt, cím2) Az alperes: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (4024 Debrecen, Piac utca 54.) Az alperes képviselője: Csobáné dr. Fazekas Franciska kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt – személyesen eljárt – (cím3) A per tárgya: vízvezetési szolgalmi jogvitában indult közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: II. rendű felperes,
- szám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálattal támadott határozatának száma: Debreceni Törvényszék
- május
- napján kelt 101.K.702.610/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes HB/11-HAT/00945-22/
- számú határozatával az uralkodó telek vízellátásának biztosítása, ivóvíz bekötővezeték létesítése és üzemeltetése céljából a II. rendű felperes és tulajdonostársa 1/2-1/2 arányú tulajdonában álló Debrecen 49723 számú, gyümölcsös és gazdasági épület művelési ágú, 719 m2 területű ingatlan (szolgáló telek) 38 m2 nagyságú területére vízvezetési szolgalmi jogot alapított, amely az ivóvíz vezetés létesítményei és a hozzá tartozó biztonsági övezet területére alapított szolgalmi jog mellett az uralkodó telek mindenkori birtokosát illeti meg. Az elsőfokú ítélet [2] A Debreceni Törvényszék fenti számú jogerős ítéletével a II. rendű felperes által benyújtott keresetet elutasította. Kúria III.Kfv.37.573/2022/2 2 [3] Rámutatott, a szolgalommal terhelni kért ingatlan tulajdonosai II. rendű felperes és tulajdonostársa a közigazgatási eljárás során az ingatlanukon törtnő szolgalom alapítás célszerűségét, indokoltságát nem vitatták, nem hivatkoztak arra, hogy másik ingatlan igénybevételével történő vízbekötés célszerűbb volna vagy kisebb sérelemmel járna, így az alperesnek azt vizsgálnia nem kellett. [4] A perbeli ingatlanon tervezett nyomvonalon a vízbekötés műszaki megoldásai és annak megvalósítása nem tartozik a vízvezetési szolgalmi jog alapítása iránti eljárás körébe. A vízvezetési szolgalmi jog alapítása céljára változási vázrajz készült, amelyet az ingatlannyilvántartási hatóság záradékolt. A kérelem a vázrajz szerinti sávra és területnagyságra vonatkozik, ettől eltérően az alperes nem rendelkezhet abban az esetben sem, ha a szolgalommal lefedett terület a vízbekötés létesítményeinek elhelyezéséhez nem elegendő, az uralkodó telek birtokosa abban az esetben sem jogosult nagyobb terület igénybevételére, a szolgalmi sávon túlnyúló műszaki létesítményt nem helyezhet el akkor sem, ha ezzel a szolgalmi jog lényeges gyakorlása, a vízbekötés megvalósítása meghiúsult. [5] Indokolásában hivatkozott a víziközmű-szolgáltatásról szóló
- évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 55/A. §
(1)és
(3)bekezdésére, a Vksztv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 76. §
(5)és
(6)bekezdésére, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(4)bekezdésére, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:160. §
(1)bekezdésére és 5:162. §
(1)bekezdésére. A felülvizsgálati kérelem [6] A jogerős ítélettel szemben a felperes jogszabálysértések megjelölése mellett felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ad)alpontjára hivatkozással. [7] Hivatkozott arra, hogy az alperes tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, azaz nem tisztázta, hogy a vízvezetési szolgalmi jog más a II. rendű felperes tulajdonában álló ingatlanon kívül más ingatlanra alapítható lenne-e. Sérelmezte, hogy a bíróság a megelőző eljárást nem, csak a közigazgatási határozatot vizsgálta felül. Nem megalapozott az a bírósági megállapítás, miszerint a perbeli ingatlanon tervezett nyomvonalon a vízbekötés műszaki megoldásai és annak megvalósítása nem tartozik a vízvezetési szolgalmi jog alapítása iránti eljárás körébe. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása nem indokolt. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt. Kúria III.Kfv.37.573/2022/2 3 [11] A Kúria elsőként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadhatósági okot vizsgálta. [12] Ezen alpont vonatkozásában hangsúlyozandó, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgyát a jogerős bírósági határozat, illetve az elsőfokú eljárás jogszerűségének vizsgálata képezi, a félnek tehát a bíróság eljárásával összefüggésben kell lényeges eljárási szabályszegést előadni. Mindezek okán a hatósági eljárással kapcsolatban megjelölt ilyen irányú hivatkozások a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadás alapját nem képezhetik. [13] Rámutat a Kúria, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja lényegében két befogadási okot nevesít. Egyrészt az alapvető eljárási jogsérelmet, másrészt pedig az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést. Alapvető eljárási jogsérelem lehet többek között az, ha a felet valamely tárgyalásra nem idézik, valamely - lényeges - iratot számára nem kézbesítenek, nyilatkozattételi jogát - önhibáján kívül - nem gyakorolhatja. A Kúria ugyanakkor ilyen szabályszegést az elsőfokú bírósági eljárást illetően nem látott valószínűsítettnek, ilyet maga a II. rendű felperes sem jelölt meg felülvizsgálati kérelmében. [14] Hangsúlyozandó, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága tárgyában született döntésben a jogerős ítélet jogszerűségét illetően állást nem foglalhat, az ugyanis az ügy érdemére, és mint olyan a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatra tartozó kérdés. Ennek megfelelően a II. rendű felperes által hivatkozott eljárási szabályszegésekkel kapcsolatban is kizárólag az állapítható meg, hogy a felperes által előadott – és indokolt – eljárási szabályszegések megállapítása magában hordozza-e a jogerős ítélettől eltérő irányú döntés meghozatalának lehetőségét. Jelen ügyben ugyanakkor a Kúria – különös figyelemmel arra is, hogy a II. rendű felperes az alperes eljárásával kapcsolatban jelölt meg lényeges eljárási szabályszegést – ezt nem látta alátámasztottnak, így a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. ezen pontja szerinti befogadását nem tartotta indokoltnak. [15] A II. rendű felperes a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének indokoltsága okán is kérte. [16] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [17] Elvi jelentőségű jogkérdésnek minősül minden olyan jogkérdés, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel összefügg. A Kúria megítélése szerint a jogerős ítélet és a felülvizsgálati kérelem azonban nem vet fel olyan, konkrét jogkérdést, amelyet illetően kúriai iránymutatás vált volna szükségessé. Önmagában az, hogy a perbeli ingatlanokat illetően miként alakul a vízvezetési szolgalmi jog alapítása elvi jellegű jogkérdést nem hordoz magában. A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelme nem tartalmazott olyan – az előbbi feltételeknek megfelelő – felvetést, amellyel kapcsolatban kúriai állásfoglalás lenne indokolt. Kúria III.Kfv.37.573/2022/2 4 [18] Mindezek okán a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatásának feltételeit nem látta fennállóknak, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról határozott. Alkalmazott jogszabályok [19] Kp.118. §
(1)és
(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [20] Elvi jelentőségű jogkérdés hiányában a felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. [21] Az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést a Kúria nem látott megállapíthatónak. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül döntött. [23] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- augusztus
- dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró dr. Gyurán Ildikó s. k. bíró dr. Suba Ildikó s. k. bíró dr. Bérces Nóra s. k. bíró