Kfv.37832/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Ha a hivatkozott kúriai döntés alapjául szolgáló ügy és a per között az ügyazonosság – a tényállások, a jogszabályok és az eldöntendő jogkérdések jelentős eltérése miatt – nem áll fenn, a befogadás a Kp. 118.§

(1)bekezdés b) pontjára alapítottan nem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.832/2024/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Kovács András bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Győző és Lencs Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Győző Gábor ügyvéd) Az alperes: Terrorelhárítási Központ (cím3) Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A per tárgya: rendészeti igazgatással összefüggő ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes,
2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék
3. október 4-én kelt 14.K.702.862/2024/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
5. május 23-án településen, közterületen az alperes és a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság Kalocsai Rendőrkapitányság szolgálatot ellátó állománya rendőri intézkedést foganatosított a felperessel szemben, amely során igazoltatására, valamint a felperes és a kollégája által használt videokamera gyári számának feljegyzésére került sor. Kúria III.Kfv.37.832/2024/2 2 [2] A felperes a vele szemben foganatosított rendőri intézkedéssel kapcsolatban panaszt terjesztett elő jogellenes személyvédelmi intézkedésként történő terület-lezárás, igazoltatás és a kamerájuk gyári számának ellenőrzése miatt. [3] Az alperes előtt a panasz nyomán közigazgatási hatósági eljárás indult, ezzel párhuzamosan a panasszal érintett intézkedések kapcsán a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség előtt nyomozati szám. számon a Büntető Törvénykönyvről szóló
6. évi C. törvény
7. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt büntetőeljárás indult. [4] Az alperes
8. június 28-án kelt 30100-203/7-5/
9. P. számú végzésével az általános közigazgatási rendtartásról szóló
10. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
11. §

(1)bekezdés a) pontja szerint eljárva az előtte folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárást felfüggesztette a büntetőeljárás befejezéséig. Álláspontja szerint a büntetőeljárás során olyan lényeges kérdéssel – a rendőri intézkedés büntetőjogi megítélésével – összefüggésben születik döntés, amely az ügy érdemi eldöntéséhez feltétlenül szükséges, és kihatással van a közigazgatási eljárásban történő döntéshozatalra. [5] A felperes keresettel támadta az eljárás felfüggesztéséről rendelkező végzést. A jogerős ítélet [6] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [7] Rögzítette, hogy az Ákr. 48. §

(1)bekezdés a) pontjából nem következik az, hogy a büntetőeljárásnak eredendően primátusa lenne a hatósági ügyhöz képest, ugyanakkor az Ákr.

1. §-a szerinti tényállásfeltárási és bizonyítási kötelezettségből fakadóan a közigazgatási hatóság feladata, hogy a döntés meghozatalához szükséges jelentős tényeket feltárja és a megalapozott döntéshez szükséges bizonyítékokat értékelje, szabad bizonyítás lefolytatását lehetővé téve. Ennek keretében a hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt, és minden olyan bizonyítékot felhasználhat, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. [8] A bíróság megállapította, hogy a büntetőeljárásban mind a nyomozóhatóság, mind a büntetőbíróság részére sokkal szélesebb körben állnak rendelkezésre a tényállás tisztázására szolgáló eszközök, mint a hatóság számára a panasz elbírálása során. [9] A büntetőeljárásban feltárt bizonyítékok és az azok alapján megállapított tények felhasználhatóak a rendőrségi panaszügyben, így az alperes megalapozottabb döntést tud hozni, mint anélkül. [10] A per tárgyát képező esetben felmerülő „előkérdés” nem azonosítható azzal az esettel, amikor egy – akár meg sem indult – eljárás befejezése objektíve szükséges valamely más eljárás lefolytatásához. Azonban egy már megindult büntetőeljárással azonos tényálláson alapuló panaszeljárás felfüggesztése az észszerűség, a józan ész és a gazdaságos cél elveire is figyelemmel a jogbiztonságot olyan mértékben szolgálja, amely már megüti az előkérdés fogalmi szintjét, amellett, hogy a szabad bizonyítás elvével is összhangban van. A felülvizsgálati kérelem Kúria III.Kfv.37.832/2024/2 3 [11] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az alperes végzésének megsemmisítését. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. [12] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára és
3. b)pontjára hivatkozott. [13] Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nincs olyan kérdés, amelynek eldöntését az alperes döntéséhez szükséges lenne bevárni, következésképpen kizárólag célszerűségi okokból tartotta indokoltnak a rendőri panaszeljárás felfüggesztését a büntetőeljárás befejezéséig. Ezzel a döntéssel az elsőfokú bíróság a Kfv.III.37.872/2016/7. számú kúriai ítélettől indokolás nélkül eltér. [14] A bírói gyakorlat nagyrészt töretlen az előkérdés fogalmi értelmezése, illetve annak feltételei, valamint az Ákr. 48. §

(1)bekezdés a) pontja alapján történő felfüggesztés esetében az érintett előkérdésben való döntést hozó bíróság hatáskörét megalapozó jogszabályhely konkrét megjelölése tekintetében. [15] A felperes álláspontja szerint az előkérdés fogalmilag azt jelenti, hogy az adott ügyben eljáró hatóság vagy bíróság valamilyen jogkérdésben állást foglaló döntést hoz, amely kihatással van a folyamatban lévő közigazgatási eljárásra. Érvelését alátámasztja a Kfv.III.37.872/2016/

1. számú kúriai ítélet is. A büntetőeljárásban történő tényállás-tisztázás önmagában nem tekinthető olyan döntésnek, amely az előkérdés fogalmának megfelelne, az alperest – jogszabályi rendelkezés hiányában – nem köti a rendőrségről szóló
2. évi XXXIV. törvény szerinti panaszeljárásban megállapítandó tényállás. [16] A célszerűségi szempontok nem indokolhatják a felfüggesztést, nem érhetnek el olyan mértéket, amely önmagában a tényállás-feltárást előkérdéssé tenné. Az sem elegendő, hogy kihatással lehet a döntés az eljárásra. Az alperest nem köti a büntetőeljárásban megállapított tényállás, ezért az alperesnek a tényállás-tisztázási kötelezettsége fennáll. [17] Hangsúlyozta, a két eljárás különböző szempontból vizsgálja ugyanazokat az eseményeket, így a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából más tények relevánsak, mint a rendőri intézkedés jogszerűségének vizsgálata körében. [18] Önmagában tehát a büntetőeljárás lefolytatása és a tényállás feltárása nem tekinthető az Ákr.
3. §

(1)bekezdés a) pontja alkalmazásában előkérdésnek. A büntetőeljárás nem minden esetben zárul bírósági döntéssel, így az Ákr. 48.§

(1)bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztési ok bírósági hatáskörbe tartozása sem állapítható meg egyértelműen. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [20] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. Kúria III.Kfv.37.832/2024/2 4 [21] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [23] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [24] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [25] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [26] A Kúria 7/2023. Jogegységi határozatában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében kifejtette, konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. Következésképpen a befogadás egyik feltétele, hogy a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást. [27] A Kúria megítélése szerint azonban sem az ítélet, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria nem tárt fel jelen ügyben. [28] A jogvita tárgya alapvetően a hatósági eljárás Ákr. 48. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztése körében deklarált előkérdés értelmezése, amely kérdéskör kapcsán a Kúria több eseti döntésében állást foglalt. Az előkérdés fennálltát mindig esetről-esetre, az ügy egyedi ismérvei mentén kell vizsgálni, amely vizsgálatnak az eljárt bíróság eleget tett. A jogerős ítélet részletesen kifejtette, hogy a büntetőeljárást az észszerűség, józan ész és Kúria III.Kfv.37.832/2024/2 5 gazdaságos cél figyelembevétele mellett miért tekintette olyannak, amely az adott tényállás mellett az előkérdés fogalmi szintjét eléri. A Kúria a jogerős ítélet ezen indokolása, annak érvei körében nem észlelte, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, illetve, hogy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn a felülvizsgálati kérelemben megjelölt kúriai döntés figyelembevétele mellett sem. [29] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [30] A felhívott Kfv.III.37.872/2016/

1. számú kúriai döntéssel kapcsolatban a felperes arra hivatkozott, hogy az eljárás felfüggesztésére csak olyan előkérdés fennállta esetében kerülhet sor, amelynek eldöntése a határozat hozatalára hatással lehet. [31] A Kúria hivatkozott döntésében azonban a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) hatálya alá tartozó kiutasítás felfüggesztésének szükségességét vizsgálta a tartózkodási engedély kiállítása iránti eljárás vonatkozásában. Az a döntés nem kizárólag a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
3. évi CXL. törvény
4. §

(1)bekezdése, hanem a Harmtv. 45. §

(6)bekezdése rendelkezéseit elemezte, amely szerint az idegenrendészeti hatóság az eljárás jogerős befejezéséig eltekinthet a kiutasítás elrendelésétől, ha Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedélyének meghosszabbítása van folyamatban. Erre a speciális „eltekintésre” figyelemmel értékelte a legfőbb bírói szerv az eljárás felfüggesztésének kérdését a kiutasító határozat vonatkozásban. [32] A perbeli ügyben az a sajátos helyzet állt elő, hogy ugyanazon rendőri cselekmény kétirányú, egy panaszeljárásban és egy büntetőeljárásban történő vizsgálata, minősítése a kérdés. [33] A kifejtettek okán a hivatkozott kúriai döntés alapjául szolgáló ügy és a jelen per között az ügyazonosság – a tényállások, a jogszabályok és az eldöntendő jogkérdések jelentős eltérése miatt – nem áll fenn, ezért a befogadás a Kp. 118.§

(1)bekezdés b) pontjára alapítottan sem indokolt. [34] Összességében a Kúria megállapította, a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [35] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [36] Kp. 117.§

(4)bekezdés, 118. §

(1)és

(2)bekezdés A döntés rövid tartalma Kúria III.Kfv.37.832/2024/2 6 [37] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [38] Ha a hivatkozott kúriai döntés alapjául szolgáló ügy és a per között az ügyazonosság – a tényállások, a jogszabályok és az eldöntendő jogkérdések jelentős eltérése miatt – nem áll fenn, a befogadás a Kp. 118.§

(1)bekezdés

1. b)pontjára alapítottan nem indokolt. Záró rész [39] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. december
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Dr. Kovács András s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró Kúria III.Kfv.37.832/2024/2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7