A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.007/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Horváth Tamás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: Dr. Gáldi Nóra ügyvéd cím2 Az alperes: Magyar Államkincstár cím3 Az alperes képviselője: Dr. Horváth Linda Katalin kamarai jogtanácsos cím4 A per tárgya: támogatási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 107.K.701.261/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria VI.Kfv.35.007/2025/2-I 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint nem állami köznevelési intézményt fenntartó
- január
- napján költségvetési támogatás megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet
- január
- napjától
- december
- napjáig terjedő időszakra vonatkozóan a Magyarország
- évi központi költségvetéséről szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) alapján. [2] Az elsőfokú hatóság
- április
- napján kelt BPM-ÁHI/2283-4/
- számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a felperest megillető, intézményi gyermekétkeztetés jogcímén járó összeget 52.796.040 Ft-ban állapította meg. Döntését a Kvtv.
- §-ára, valamint a
- számú melléklet II.48.1.4.1.
- és II.48.3., 4.,
- pontjaira, továbbá a
- számú melléklet 1.7.
- pontjára alapította. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes ÖNKFO/397-2/
- számú határozatával - a Kúria Kfv.IV.35.472/2020/
- számú ítéletére hivatkozva - az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Indokolása szerint a gyermekétkeztetésnél a számított dolgozói létszámot nem intézményi, hanem fenntartói szinten kell megállapítani, a fenntartónak minősülő felperes összes intézményében étkeztetett gyermeklétszám, valamint a gyermekétkeztetést ellátó feladatellátási helyek figyelembevételével. [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. [5] Az elsőfokú bíróság 107.K.702.886/2022/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. [6] Felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria Kfv.VI.35.274/2023/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította, a megismételt eljárásra előírta az ítélet indokolására vonatkozó eljárási jogszabályok betartását. Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [8] Döntését a Kúria Kfv.IV.35.472/2020/
- számú azonos jogkérdésben született, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatának figyelembevételével hozta meg. Részletesen levezette az alperes által alkalmazott számítási módot megállapítva, hogy az étkeztetést igénybe vevők létszámának meghatározásakor nem az intézményenkénti létszámadatot, hanem a teljes ellátotti létszámot kell figyelembe venni, az ezzel ellentétes felperesi hivatkozás nem alapos. Kúria VI.Kfv.35.007/2025/2-I 3 A befogadás iránti kérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte a közigazgatási cselekményre kiterjedő hatállyal és az alperes új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását; másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [10] A felülvizsgálati kérelmében I. Előzmények címszó alatt ismertette a történeti tényeket, jogszabálysértésként hivatkozott a Kvtv.-re, a nemzeti köznevelésről szóló
- évi CXC. törvény (Nktv.)
- §
(1)bekezdésére, a
- § (értelmező rendelkezések)
- pontjára,
- §
(3)bekezdésére. Álláspontja szerint a jelzett jogszabálysértések, az eltérő jogértelmezés alapot adnak a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a befogadásra. Nem vitatta, hogy a költségvetési törvény vonatkozó szabályai évek óta változatlan formában rendelkeznek a gyermekétkeztetés támogatásáról, azonban a jogszabály helyes értelmezése, a joggyakorlat egységének, illetve továbbfejlesztésének biztosítása érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Hivatkozott továbbá a jogkérdés különleges súlyára, illetőleg társadalmi jelentőségére, mivel álláspontja szerint a helyes számítási mód meghatározása az alperes és az összes nem állami köznevelési intézmény fenntartó számára iránymutatást jelentene, így a befogadásnak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontjában rögzített feltétele is fennáll. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [12] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [13] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria VI.Kfv.35.007/2025/2-I 4
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [15] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [16] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [17] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változása miatt már nem támogatható. A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel. [18] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. [19] A Kúria Kfv.IV.35.472/2020/8. számú határozata vizsgálta a Kvtv. 2. számú mellékletben foglalt számítási mód alperesi helytállóságát, és elvégezte annak értelmezését, kimondva, hogy a dolgozói létszám számítására nincs kihatással az, hogy a fenntartó hány intézményt tart fenn, nem jogszerűtlen a normatív szabályozás szerinti támogatás megállapítás amiatt, hogy nem intézmények szerint, hanem az ellátottak száma alapján határozza meg a támogatás összegét. Az elsőfokú bíróság a Kúria hivatkozott jogértelmezését követve hozta meg döntését, mely szabályok időközben nem változtak, ezt a felperes sem Kúria VI.Kfv.35.007/2025/2-I 5 vonta kétségbe. A kialakult, egységes joggyakorlat alapján nem volt indok a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa), valamint az
- ab)alpontja szerinti befogadásra. [20] Az EUB előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő olyan kérdést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke alapján, amelynek értelmezésére az EUB korábbi – a felperes, illetve az elsőfokú bíróság ítélete által is hivatkozott – ítélkezési gyakorlatában ne került volna sor. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [21] A felperes Kp., 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okra jogszabályi megjelöléssel nem hivatkozott, azonban a felülvizsgálati kérelem 6. oldalán konkrét, az ügy érdemét érintő jogszabálysértéseket jelölt meg. A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint ezen befogadási okot indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. [22] A Kúria hangsúlyozza, hogy az ad) alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. Az ügy érdemét érintő, a felperes által megjelölt anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozás a befogadás alapjául nem szolgálhat. Mindezekre tekintettel az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- b)pontja szerinti befogadási okra a felperes nem hivatkozott, így a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
- b)pontja alapján sem volt befogadható. [24] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [25] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [26] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [27] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kfv.35.007/2025/2-I 6 [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- január
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő