A határozat elvi tartalma: A kölcsönszerződés fizetési késedelemre alapított felmondása jogszerűségének megítélése során azt kell vizsgálni, hogy az adósnak keletkezett-e lejárt tartozása, tehát késedelembe esett-e, és a késedelem olyan érdeksérelmet okozott-e a hitelezőnek, olyan súlyos szerződésszegésnek tekinthető-e, amely megalapozhatja a szerződés azonnali hatályú felmondását. A csupán kisebb összegű hátralék vagy a rövidebb időtartamú késedelem miatt azonban - az arányosság követelményére tekintettel - felmondásnak nincs helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.157/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Osztovits András előadó bíró Dr. Farkas Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nagy Szilárd ügyvéd) Az alperes: ... Az alperes képviselője: Krizsa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Krizsa Lajos ügyvéd) A per tárgya: kölcsöntartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 72.Pf.636.619/2020/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.P.50.991/2020/
- számú ítélet Rendelkező rész Kúria VI.Gfv.30.157/2021/4 2 A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- január 5-én a felperes jogelődje az alperessel CHF alapú kölcsönszerződést kötött személygépjármű vásárlása céljából. A kölcsönszerződés alapján a felperes jogelődje 4.025.000 Ft, CHF-ben nyilvántartott kölcsön rendelkezésre bocsátását vállalta, amely összeget az alperes 120 hónap futamidő alatt vállalt visszafizetni a szerződésben írt kamatokkal és költségekkel együtt. [2] Az alperes
- június 6-át követően fizetési kötelezettségét nem teljesítette, ezért a felperes jogelődje az alperes által
- szeptember 15-én átvett levelével a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta arra hivatkozással, hogy az alperes a
- júliusi, augusztusi, szeptemberi esedékes havi törlesztődíjakat nem fizette meg. A felmondásban tájékoztatta arról is az alperest, hogy a szerződés szerinti teljes tartozása egyösszegben esedékessé vált és felhívta, hogy
- szeptember 21-ig fizesse meg a késedelmi kamatokkal növelt teljes tartozását, 4.283.162 Ft-ot. [3]
- március 16-án a felperes jogelődje tájékoztatta az alperest arról, hogy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
- évi XL. törvény (a továbbiakban: DH
- tv.) alapján kötelező elszámolás eredményeként a tisztességtelenül felszámított 988.871 Ft-ot jóváírt az alperes tartozásából. A felperes keresete és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében 3.359.688 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- Kúria VI.Gfv.30.157/2021/4 3 §-a és
- §-a alapján a deviza alapú szerződésben vállalt fizetési kötelezettsége elmulasztása miatt, az azonnali hatályú felmondásra figyelemmel. [5] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, azt mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta. A jogalap tekintetében több érvénytelenségi kifogást is előterjesztett, valamint hivatkozott a felmondás jogszerűtlenségére is, amely miatt a szerződés nem válhatott egyösszegben lejárttá, figyelemmel a DH
- tv. szerinti elszámolás alapján utólag megállapított alperesi túlfizetés összegére is. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 3.359.688 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte. Megítélése szerint a perbeli kölcsönszerződés az alperes által hivatkozott egyetlen okból sem érvénytelen, a felmondást követően a DH
- tv. alapján elvégzett elszámolás eredményeként megállapított alperesi túlfizetést pedig nem lehet utólag beszámítani a felmondáskori tartozás összegébe. Az így, az rPtk.
- §-a jogszerűen felmondott kölcsönszerződés a felperes követelését lejárttá tette. [7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a felmondás jogszerűsége körében azt kellett vizsgálni, hogy a felülvizsgált elszámolás adatainak alapul vételével az alperesnek állt-e fenn a felmondás időpontjában az üzletszabályzat 27.
- pontja szerinti azonnali hatályú felmondásra alapul szolgáló kötelezettségszegése, tartozása. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy a felperes nem vitatta, hogy a felmondás időpontjában az addig felszámított és az alperes által megfizetett összegek részét képező, tisztességtelenül felszámított összegek meghaladták a felmondás alapját képező tartozás összegét. A felperes felmondási jogát mind az üzletszabályzat 27.
- pontja, mint a Ptk.
- §
(1)bekezdés e) pontja tartalmazza, mindkét esetben az alperes szerződésszegése ad alapot arra. Az alperes fizetési késedelme szerződésszegésnek minősül. Ehhez képest a felmondás időpontjában az alperesnek túlfizetése állt fenn, ami fogalmilag kizárja az alperes késedelmét. A felmondás tehát jogellenes volt, a szerződés a jogellenes felmondás folytán nem szűnt meg. [8] A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a felperes a keresetét a felmondás folytán megszűnt szerződésből eredő igényként érvényesítette és nem munkálta ki követelésének összegszerűségét az egyébként lejárt futamidejű szerződés alapján. Ebből következik, hogy a felperes keresetének összegszerűsége sem bizonyított. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó, másodlagosan a másodfokú bíróságot Kúria VI.Gfv.30.157/2021/4 4 új eljárásra, új határozat hozatalára utasító határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 3. §
(1)-
(2)és
(3)bekezdéseibe,
- §-ába és
- §-ába, az rPtk.
- §-ának e) pontjába, valamint a DH
- tv.
- §
(2)és
(3)bekezdéseibe és az 54/
- (XII. 10.) MNB rendelet
- §
(2)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a hivatkozott MNB rendeletet és a DH2 tv.-t, mivel az utólagos elszámolás nem szüntette meg az alperes szerződésszegő magatartását, azt, hogy a szerződésben vállalt törlesztési kötelezettségének nem tett eleget. A felperes jogelődje a szerződést jogszerűen mondta fel, illetve a szerződés felmondásának jogszerűségét a DH2 tv. szerinti elszámolás és az abban keletkezett túlfizetés nem befolyásolta. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a Kúria BH
- számon közzétett határozatára, valamint a Pfv.VI.21.650/2016/
- és Pfv.I.21.582/2016/
- számú határozatában kifejtett jogi álláspontokra is. A felperes szerint az azonnali hatályú felmondás jogának jogszerűségét az üzletszabályzat 27.
- pontjának rendelkezése is alátámasztja, amely szerint a felperes jogelődje jogosult azonnali hatállyal felmondani a szerződést akkor is, ha az adós a felperes jogelődjével kötött szerződésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti. Figyelemmel arra, hogy az alperes nem teljesítette három egymást követő hónapban sem a törlesztési kötelezettségét, azokat egyáltalán nem fizette meg, így a felmondás a hivatkozott rendelkezés alapján jogszerű volt. [10] A felperes szerint a jogerős ítélet indokolása
- pontja szerinti megállapítás, amely szerint a felperes nem munkálta ki a követelésének összegszerűségét az egyébként lejárt futamidejű szerződés alapján, ezért a felperes keresetének összegszerűsége sem bizonyított, az rPp.
- §
(1)-
(3)bekezdéseibe, valamint
- §-ába ütközik. A felperes nem terjesztett elő másodlagos kereseti kérelmet arra vonatkozóan, amennyiben a szerződés felmondása jogszerűtlennek bizonyulna, a másodfokú bíróság ennek ellenére a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekbe ütköző módon foglalt állást ebben a kérdésben is. [11] kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [13] A Kúriának a felülvizsgálati kérelemre figyelemmel kizárólag a felmondás jogszerűsége tekintetében kellett állást foglalnia. A Kúria utal arra, hogy a jogerős ítélet meghozatalát követően a 4/
- PJE határozat a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések felmondásának jogszerűségét vizsgálta és azt állapította meg, hogy a DH
- tv. szerinti elszámolás nem zárja ki, hogy a bíróság a polgári jog szabályai szerint utólag vizsgálja, hogy alapos volt-e a pénzintézet részéről a szerződésnek az adós fizetési késedelmére alapított felmondása. Ezzel ellentétes jogértelmezés a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott anyagi jogi szabályokból sem következik, és a PJE határozat jogkövetkezményeként a Kúria korábbi, Kúria VI.Gfv.30.157/2021/4 5 PJE határozattal ellentétes álláspontot tükröző ítéletei kötelező erejű határozatként nem hivatkozhatók. [14] A jogegységi határozat egyértelműen állást foglalt abban is, hogy a kölcsönszerződés fizetési késedelemre alapított felmondása jogszerűségének megítélése során azt kell vizsgálni, hogy az adósnak keletkezett-e lejárt tartozása, tehát késedelembe esett-e, és a késedelem olyan érdeksérelmet okozott-e a hitelezőnek, olyan súlyos szerződésszegésnek tekinthető-e, amely megalapozhatja a szerződés azonnali hatályú felmondását. A csupán kisebb összegű hátralék vagy a rövidebb időtartamú késedelem miatt azonban – az arányosság követelményére tekintettel – felmondásnak nincs helye. A törlesztés előírt rendszerességétől való eltérés önmagában, súlyos jogkövetkezménnyel nem arányos mértékű lejárt tartozás hiányában ugyancsak nem alapozhatja meg a felmondást. [15] A Kúria a jogegységi határozatban előírt arányossági szempontok alapján úgy ítélte, hogy a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a felperes felmondása nem volt jogszerű. Ugyanis az adós javára értékelve a felmondást megelőzően a törlesztőrészleteknek az érvénytelen kikötésen alapuló hányadára teljesített befizetéseket, az állapítható meg, hogy a 180 hónapos futamidejű kölcsönszerződésnél a felmondás alapjául megjelölt 3 havi – részben tisztességtelenül felszámított költségelemet is tartalmazó – hátralék valós összege kisebb a felmondásban közölt összegnél(kb. 130.000 Ft), ezért nem okszerűtlen az a következtetés, hogy a DH
- tv. szerinti elszámolás eredményeként az alperes javára jóváírt összeg nagyságára tekintettel ez nincsen arányban a felmondással okozott érdeksérelemmel.. Ezért – habár nem a teljes túlfizetést kell összevetni a felmondás alapjául megjelölt nem fizetett törlesztések összegével –, az már a rendelkezésre álló adatokból (a DH
- tv. szerinti helyes elszámolásból) megállapítható, hogy az arányosság elvét sérti a felperes felmondása. [16] A Kúria utal arra, hogy a másodfokú bíróság nem terjeszkedett túl a felperes kereseti kérelmén: helyesen állapította meg, hogy a jelen perben a felperes követelését kizárólag a felmondás jogkövetkezményére alapította, és nem terjesztett elő követelést az egyébként már lejárt szerződésből eredő tartozás megfizetése iránt. A jogerős ítélet tehát kizárólag az előbbi jogcímen döntötte el a jogvitát a felek között. [17] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a pervesztes felperest az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes – figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire, az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló – felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Kúria VI.Gfv.30.157/2021/4 6 [19] A Kúria a döntését rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. [20] [Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat régi Ptk. 319. §
(2), bekezdés, 321. §
(1)bekezdés, 526. §
(2)bekezdés 4/
- PJE A döntés elvi tartalma A DH2 törvénynek megfelelő elszámolás nem zárja ki, hogy a bíróság a polgári jog szabályai szerint utólag vizsgálja, hogy alapos volt-e a pénzintézet részéről a szerződésnek az adós fizetési késedelmére alapított felmondása. Ilyen esetben a felmondás jogszerűségének megítélése során a felmondást megelőzően a törlesztőrészleteknek az érvénytelen kikötésen alapuló hányadára teljesített befizetéseket is értékelni kell az adós javára, és ennek figyelembe vételével kell megállapítani, hogy az adósnak keletkezett-e lejárt tartozása. A csupán kisebb összegű hátralék vagy a rövidebb időtartamú késedelem miatt azonban – az arányosság követelményére tekintettel – felmondásnak nincs helye. Budapest,
- február
- Dr.Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő