A határozat elvi tartalma: Csak akkor nyilvánvalóan okszerűtlen a bíróság következtetése, ha a bizonyítékokból csak ettől eltérő következtetésre lehet jutni. felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.342/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Csőke Andrea előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Az adós: adós1 Az adós jogi képviselője: Simala Zoltán Ügyvédi Iroda cím A hitelező: hitelező1 A hitelező jogi képviselője: Dr. Nagy Éva Kamilla Ügyvédi Iroda cím1 Az eljárás tárgya: felszámolási eljárás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a hitelező A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 15.Fpkf.43.214/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kúria VI.Gfv.30.342/2021/4 2 Fővárosi Törvényszék, 27.Fpk.359/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja. Kötelezi a hitelezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg az adósnak 63.500 (hatvanháromezerötszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A hitelező a P. Alapítvány építtetővel fővállalkozási szerződést kötött
- április 7én. Ennek teljesítése körében a hitelező megrendelőként és az adós vállalkozóként
- augusztus 2-án vállalkozási szerződést kötött. Az adóst megillető vállalkozói díj előlegeként a hitelező
- november 16-án 73.576 euró összeget fizetett az adósnak, melyről az adós kiállította az ESZEUR001/2017 számú számláját. [2] A hitelező az építtető jogutódjával
- augusztus 23-án megegyezett a fővállalkozási szerződés megszüntetéséről. A hitelező
- október 28-án kelt levelében tájékoztatta az adóst a fővállalkozási szerződés lezárásáról és arról, hogy emiatt a vele kötött vállalkozási szerződés lezárása vált szükségessé, egyúttal felhívta az adóst a részére megküldött szerződésmódosítás
- november
- napjáig aláírásával ellátott visszaküldésére, továbbá a részére megfizetett vállalkozói díjelőleg
- november 12-ig történő visszafizetésére. Az adós
- november 25-én kelt válaszlevele szerint a hitelezőtől nem kapott teljesítési igazolást, illetve a hitelező nem reagált a szerződésmódosítással, lezárással kapcsolatos észrevételeire, és csak abban az esetben haladhatnak tovább a szerződés lezárásának irányába, ha mindezek megtörténnek. [3] A hitelező ezt követően,
- december 12-én kelt fizetési felszólításában arra hivatkozással, hogy az építtető és közte létrejött fővállalkozási szerződést
- augusztus 23án közös megegyezéssel megszüntették, és emiatt az adóssal kötött vállalkozási szerződés megszűnt, melyre tekintettel a felek egymással elszámolásra kötelesek, felszólította az adóst az általa felvett 73.576 euróból teljesítéssel nem fedezett nettó 52.407,84 euró vállalkozói díjelőleg és annak
- augusztus 24-től számított késedelmi kamata 15 napon belüli megfizetésére. Tájékoztatta az adóst, hogy amennyiben nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének a megadott határidőn belül, felszámolási eljárást kezdeményez ellene. Az adós a felszólítást
- január 6-án vette át. Kúria VI.Gfv.30.342/2021/4 3 A hitelező kérelme, az adós ellenkérelme [4] A hitelező a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (Cstv.) 27.§
(2)bekezdés a) pontja alapján állította az adós fizetésképtelenségét, és kérte felszámolásának elrendelését. Előadta, hogy a követelése a szerződés megszűnésének időpontjában,
- augusztus 23-án vált esedékessé, s az adós a vállalkozói díjelőleg visszafizetésére vonatkozó tartozását nem egyenlítette ki és azt nem is vitatta. [5] Az adós ellenkérelmében kérte az eljárás megszüntetését. Állította, hogy a felek közötti alvállalkozói szerződés a fővállalkozói szerződés megszűnésével egyidejűleg nem szűnt meg automatikusan, így az érvényes és hatályos. Hivatkozott arra, hogy a fizetésképtelensége megállapításának feltételei hiányoznak, mert a felek szerződése alapján a díjelőleg visszafizetése még nem vált esedékessé; a követelés lejárttá tétele sem történt meg; a
- október 28-án kelt fizetési felszólítás nem felelt meg a Cstv.
- §
(2c)pontjában foglaltaknak; a
- december 12-én kelt fizetési felszólítás ugyan megfelelt a törvényi feltételeknek, de ezt megelőzően az adós már
- november 25-én kelt levelével érdemben vitatta a hitelező követelését. Az első- és a másodfokú bíróság határozata [1] Az elsőfokú bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét és főeljárásként elrendelte felszámolását. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a hitelező az adóst először
- október 28-án, majd december 12-én hívta fel a fizetésre. Az adós
- november 25én kelt levele a hitelező által visszakövetelt vállalkozói díjelőleggel szemben a Cstv.
- §
(2c)bekezdés szerinti érdemi vitatást nem tartalmazott, a vállalkozói díjelőlegről egyáltalán nem tett említést, s az adós a követelés összegszerűségét nem vitatta. [2] Az adós fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az eljárást soron kívül megszüntette. A határozat indokolásában elsőként leszögezte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást lényegében helyesen állapította meg, abból azonban téves jogi következtetésre jutott. [3] A
- október 28-án kelt „első” felszólítás (fizetési felhívás) a követelésről való tájékoztatáshoz elegendő volt, a 4/2013.PJE határozatban foglaltakkal is összhangban megfelelően megteremtette az adós számára annak lehetőségét, hogy a hitelező vele szemben támasztott követelését megismerje, és azt vitássá tegye. Ezen nem változtat, hogy a hitelező a követelését az adott előleg teljes összegében jelölte meg, míg felszámolás iránti kérelmében már csak 52.407,84 euróban jelölte meg igényét. [4] Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, hogy az adós
- november 25-én kelt K2019/290 iktatószámú levelét nem találta a követelés Cstv.
- §
(2c)bekezdése által előírtaknak megfelelő, érdemi vitatásnak. E levél ugyanis kifejezetten az első felszólításra adandó válaszként íródott. (Ez az eljárásban nem volt a felek között vitás.) Annak megállapításához, hogy az adós levele a fizetési kötelezettségnek a Cstv. 27. §
(2c)Kúria VI.Gfv.30.342/2021/4 4 bekezdésében vagylagosan felsorolt valamely ismérvét kétségbe vonta-e, a hitelező
- október
- napján kelt felszólítását és az adós válaszát egymással egybevetve szükséges értelmezni és értékelni. [5] A felek egymáshoz írt leveleinek értelmezésével az ítélőtábla arra az álláspontra jutott, hogy a hitelezőnek az eljárásbeli előleg visszakövetelése iránti követelésével szemben az adós a
- november
- napján kelt levelében, a vonatkozó jogviszonyuk lezáratlanságára, s lényegében a
- október 28.-én kelt felszólításban foglaltak emiatti időszerűtlenségére hivatkozott. Ezáltal tartalmilag az ellenvéleményét fejezte ki azzal szemben, hogy a felek – szerinte még fennálló – jogviszonyában az előleggel történő elszámolás aktuálissá vált, azaz a hitelező
- december
- napján kelt fizetési felszólításának kézhezvételét megelőzően írásban, érdemben kétségbe vonta az előleg visszafizetésének esedékességét. A Cstv.
- §
(2c)bekezdés értelmében a követelés esedékességének érdemi kétségbe vonása elegendő ahhoz, hogy az adós vitatását – amennyiben az írásban, legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig történik, mint a jelen esetben – meg lehessen állapítani. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A hitelező felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. Kérte az adós kötelezését a költségjegyzék alapján előterjesztett költségei megfizetésére. [7] Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 27. §
(2)bekezdés a) pontját,
(2c)bekezdését,
(6)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdését. [8] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság részben helytelenül állapította meg a tényállást, mert az adós határidőben nem vitatta a tartozását. A mérlegelés súlyosan sérti a Cstv. megjelölt rendelkezéseit. A bíróság belső meggyőződésének kialakítása gondos bírálatot tételez fel a mérlegelés eredménye szempontjából. Nem lehet a belső meggyőződés valamiféle bírói önkény megnyilvánulása, a logika és a gyakorlati tapasztalat szabályai szerint kell a konkrét tényállást vizsgálni. A bíróság a szabad mérlegelési jogkörében eljárva sem tehet a perben rendelkezésre álló adatokkal ellentétes megállapításokat. [9] A másodfokú bíróság helytelenül állapította meg, hogy az adós 2019. november 25én kelt válaszlevele a követelés érdemi vitatásának minősül, nem lehet olyan következtetésre jutni, hogy azzal az adós érdemben kétségbe vonta volna a díjelőleg visszafizetésének esedékességét. [10] Hangsúlyozta, hogy az adós nyilatkozatának egyértelműen a hitelező követelésére kell vonatkoznia, az adós nyilatkozatának tárgyát az adósnak a hitelező felhívásában megjelölt fizetési kötelezettsége kell, hogy képezze. Az adós a levelében említést sem tett azon fizetési kötelezettségről, melynek teljesítésére a hitelező felhívta. Kúria VI.Gfv.30.342/2021/4 5 [11] Részletesen kifejtett álláspontja szerint az adós levele tartalmának megállapításakor az adós nyilatkozatát nemcsak a hitelező első felszólító levelével, hanem a szerződéstervezethez fűzött adósi észrevételekkel is összevetve kell értelmezni. [12] Az adós válaszleveléből az következik, hogy az adós a hitelezői felhívásban szereplő követelést nem vitatta. A másodfokú bíróság döntése egy olyan tartalmú válaszlevelet minősít az adós érdemi vitatásának, amely a hitelező által konkrétan megjelölt tartozást egyáltalán nem említi meg, a hitelező által felhívott fizetési kötelezettségre nem is reagált, a követelés fennálltát, összegszerűségét, esedékességét nem vitatta. [13] Az adós felülvizsgálati ellenkérelmében kérte – tartalma szerint – a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a hitelező maga is hivatkozott arra az első felszólításában, hogy a felek közötti jogviszony lezáratlan, így az adós állítólagos tartozása sem válhatott esedékessé a szerződés felmondása hiányában. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 423. §
(1)bekezdése szerint. [15] A felülvizsgálati eljárásban eldöntendő jogkérdés az volt, a másodfokú bíróság megsértette-e a Pp. 279. §
(1)bekezdését a bizonyítékok mérlegelése során döntése meghozatalakor. [16] A Kúria e vonatkozásban utal arra, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (rPp.) 206. §
(1)bekezdése a Pp. 279. §
(1)bekezdésével azonosan határozta meg a bíróság feladatát a bizonyítás eredményének mérlegelése körében, az új Pp. is a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvén áll. Az rPp. 206. §
(1)bekezdése állított megsértése vonatkozásában előterjesztett felülvizsgálati kérelem vonatkozásában kialakított jogértelmezés ezért az új Pp. 279. §
(1)bekezdésénél is alkalmazandó. Eszerint a felülvizsgálati eljárásban az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek – és így ez ad alapot a jogerős határozat vonatkozásában a jogszabálysértés megállapítására –, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott határozattól eltérő következtetésre lehet jutni (BH2013.119.). [17] Ebből következően a Kúria vizsgálta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokból kizárólag az ítélőtábla határozatával ellentétes határozatot lehetett volna-e hozni. [18] Az ítélőtábla arra alapította az eljárást megszüntető végzését, hogy az adós a fizetési felszólítást megelőzően vitatta a hitelező igényét azt állítva, hogy az még nem esedékes. [19] A Kúria az eljárás irataiból – az adós által
- sorszámú beadványához csatolt emailekből, a
- számú szerződésmódosító Közös Nyilatkozat adós által megjegyzésekkel ellátott változatából, valamint a
- november 25-én kelt leveléből – arra a megállapításra jutott, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékok helyes értékelésével jogszabálysértés nélkül Kúria VI.Gfv.30.342/2021/4 6 állapította meg a tényállást. Helytállóan jutott arra a következtetésre is, hogy az adós a
- november 25-én kelt levelében vitatta a követelésének esedékessé válását, ez a levél tartalma alapján egyértelműen megállapítható. A Kúria egyetért a jogerős végzés indokolásában kifejtettekkel. [20] A Kúria hangsúlyozza, teljes mértékben egyetért az ítélőtáblával abban is, hogy vitatottá tehető egy követelés anélkül, hogy a fizetési felhívásban megjelölt összeget az adós a levelében megemlítené, az adott esetben nem a követelés összegének, hanem esedékessé válásának a kérdésében vált a követelés vitatottá. [21] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy nem áll fenn a hitelező által állított jogszabálysértés, mert a másodfokú bíróság a Cstv.
- §
(2)bekezdés a) pontjának,
(2c)bekezdésének és
(6)bekezdésének megfelelő alkalmazásával szüntette meg a felszámolási eljárást, úgy ítélve meg a bizonyítékok alapján, hogy a hitelező követelése vitatott volt, amikor a fizetési felszólítást megküldte az adós részére. [22] Ennek alapján a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [23] A hitelező felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 405. §
(1)bekezdése és
- §-a folytán alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a köteles megfizetni az adós felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)
(6)bekezdése, és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel az elvégzett ügyvédi tevékenységre is. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati ellenkérelem elkészítése – figyelemmel a felülvizsgálati eljárási szabályokra [Pp. 413. §
(2)bekezdés] – már nem igényel olyan mértékű tevékenységet, amelyet az adós jogi képviselője a költségjegyzék nyomtatványon megjelölt. Az első- és másodfokú eljárásban megállapított költség vonatkozásában – jóllehet e tekintetben felülvizsgálati kérelem előterjesztésére 2021. január 1-től kezdődően lehetőség van [Pp. 407. §
(1)bekezdés c) pont] – felülvizsgálati kérelmet az adós nem terjesztett elő, a jogerős végzés hatályában való fenntartásával a költségek is hatályban maradnak, azok felülvizsgálatára nem kerülhetett sor. [24] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát. Budapest, 2021. november 30. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró Kúria VI.Gfv.30.342/2021/4 7