A határozat elvi tartalma: A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatáskör hiányát megállapító rendelkezését nem támadta, ezért a Kúria ezt hatályában fenntartotta. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Mfv.VIII.10.074/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Hajdu Edit bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Soós Andrea Klára Ügyvédi Iroda cím2 ügyintéző: dr. Soós Andrea Klára ügyvéd Az alperes: alperes1 cím3 Az alperes képviselője: Ifj. Dr. Szánthó György cím4 A per tárgya: egyházi nyugdíj összegének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria VIII.Mfv.10.074/2022/7 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Ítélőtábla Mpkf.I.35.002/2022/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Kaposvári Törvényszék 22.M.70.116/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Ítélőtábla Mpkf.I.35.002/2022/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felperes a munkáltató neve lelkészként szolgált. A alperes1 a határozat
- szám alatti határozatával a felperes részére
- július 1-től kezdve nettó 150 728 forint öregségi nyugdíjkiegészítés folyósítását rendelte el. A alperes1 a munkáltató neve lelkészeinek ellátásról és nyugdíjintézetéről szóló
- évi II. törvény 31-
- §-ai és
- §
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes öregségi nyugdíjkiegészítésnek teljes összege 192 259 forint, amelyből az állami nyugdíj megállapításának évében érvényben lévő állami minimálnyugdíj emeléssekkel növelt összegét, 41 531 forintot levonásba helyezett. A felperes a határozattal szemben panasszal fordult a ... Nyugdíjintézet Igazgatójához, majd a munkáltató neve Zsinatának Elnökségéhez. A felperes panaszát a munkáltató neve Zsinatának Elnöksége a határozat2 számú határozatával visszautasította, hivatkozva arra, hogy a panasz elkésett. A jogorvoslati kioktatásban tájékoztatta arról, hogy a munkáltató neve lelkészeinek ellátásáról és nyugdíjintézetéről szóló 2018. évi IV. törvény 28. §
(4)bekezdés d) pontja alapján a nyugdíj-kiegészítés összegét megállapító határozattal szemben fellebbezéssel élhet a Zsinati Tanácshoz, amelynek határozatával szemben panasszal fordulhat a Zsinati Bírósághoz. Kúria VIII.Mfv.10.074/2022/7 3 [2] A felperes a panasz visszautasításával szemben felülvizsgálati kérelemmel fordult a munkáltató neve Zsinatának Elnökségéhez, amely a határozat3 szám alatti határozatával a munkáltató neve egyházi bíráskodásáról szóló
- évi I. törvény
- §-a alapján a felperes panaszát visszautasította. Arra hivatkozott, hogy a felperes a megadott határidőn belül nem fordult a Zsinati Bírósághoz, így jogerős ügydöntő határozatot a bíróság nem hozhatott, felülvizsgálatnak nincs helye. Tájékoztatta a felperest arról is, hogy a alperes1 öregségi nyugdíjkiegészítés megállapítása tárgyában meghozott határozat
- számú határozatával szemben felülvizsgálatra nincs törvényes lehetőség. A felperes keresete [3] A felperes a keresetében a 41 531 forint összegű levonást sérelmezve azt kérte, hogy a bíróság a törvényben előírt nyugdíj összeget állapítsa meg részére és kötelezze annak megfizetésére az alperest. Az első- és másodfokú bíróság határozata [4] A Kaposvári Törvényszék a 22.M.70.116/2021/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló
- évi CCVI. törvény
- §
(1)és
(2)bekezdése értelmében a vallási közösségek belső szabályain alapuló jogvitákban állami szerv nem járhat el, erre figyelemmel a felperes keresetlevét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. §
(1)bekezdés a) pontja alapján joghatóság hiányában visszautasította. [5] A felperes fellebbezése alapján eljárt Pécsi Ítélőtábla az Mpkf.I.35.002/2022/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperes
- június 1-től
- december 28-ig világi főállásban dolgozott, amely alapján az állami társadalombiztosítási rendszerben állami nyugdíjra vált jogosulttá. A felperes azonban nem állami nyugellátását, hanem egyházi nyugdíjkiegészítésnek összegét sérelmezte, ugyanakkor a
- évi CCVI. törvény
- §
(1)és
(2)bekezdése rendelkezéseiből következően az egyházi nyugdíjkiegészítésre vonatkozó, egyházi hatóság által hozott határozatot állami szerv nem bírálhatja felül. [6] A másodfokú bíróság álláspontja szerint ezért a törvényszék helytállóan döntött a keresetlevél visszautasításáról, annak oka azonban nem a joghatóság, hanem a hatáskör hiánya volt a Pp. 176. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [7] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítását Kúria VIII.Mfv.10.074/2022/7 4 kérte. Felülvizsgálati kérelme indokolásában a
- május 11-én előterjesztett felülvizsgálati kérelme figyelembevételét kérte. Hivatkozott a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény
- §-ára, amelyet álláspontja szerint az eljáró bíróságok a nyugdíj megállapítása körében nem vettek figyelembe. [8] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában történő fenntartását kérte. A Kúria döntése és annak jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint megalapozatlan. [10] A Pp.
- §
(1)bekezdésének általános szabályai szerint a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, ha a törvény eltérően nem rendelkezik. [11] A felülvizsgálati eljárás során - eltérő rendelkezés hiányában - a jogi képviselet kötelező. A törvény rendelkezése alapján ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek azon érvelését vehette csak figyelembe, amelyet szabályszerűen, jogi képviselő által lett előterjesztve. [12] A Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. (Pp. 423. §
(1)bekezdés). [13] A felperes a felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként kizárólag az
- évi LXXXI. törvény
- §-ának megsértésére hivatkozott, ugyanakkor nem támadta a jogerős végzés alapjául szolgáló Pp.
- §
(1)bekezdés b) pontját. Felülvizsgálati kérelmében érdemben nem fejtette ki, hogy az egyházi nyugdíjkiegészítés iránti igénye mely jogszabályi rendelkezés alapján tartozik a bíróság hatáskörébe. [14] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján jogszabálysértés hiányában hatályában fenntartotta. Záró rész [15] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében költségigényt nem terjesztett elő, ezért a perköltségről a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [16] A jelen eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes. Kúria VIII.Mfv.10.074/2022/7 [17] ki. 5 A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja Budapest,
- október
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró