A határozat elvi tartalma: Kereshetőségi joga annak van, aki az érvényesített anyagi jog jogosultja, személyiségvédelmi perben a sérelmezett közlések személyes érintettje. (PK 13. számú állásfoglalás) Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.259/2023/4. A felperes: felperes neve, felperes székhelye A felperes képviselője: Dr. Szabó Antal ügyvéd, ügyvéd Az alperes: alperes neve, alperes székhelye Az alperes képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda, ügyvéd, ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd A per tárgya: személyiségi jog megsértése Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 3/C.P.20.279/2022/19. í t é l e t: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.259/2023/4 2 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. A felmerült 328.000 (háromszázhuszonnyolcezer) forint fellebbezési illeték a Magyar Állam terhén marad. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesi önkormányzat költségvetési szerve a településnév1 Fürdő és Gyógyászati Központ, aki felett az irányító, alapítói és fenntartói jogokat a felperes gyakorolja. Az alperesi szakszervezet elnöke 2021. február 24-én sajtótájékoztatót tartott, ahol kiemelte, hogy célja a figyelemfelhívás, mivel a szakszervezet jogos elégedetlenséget tapasztalt a fürdő közalkalmazotti dolgozóit érintő munkáltatói bánásmód és törvénytelenség, az Alaptörvényben biztosított szakszervezeti jogok be nem tartása és a megélhetést nem biztosító keresetek miatt. Majd az alperes jogi szakértője kapott szót, aki a fürdő dolgozóival – azok hátrányára – megkötött munkaszerződések szabálytalanságára, érvénytelenségére, a nem megfelelően megállapított munkabérekre, a fürdő vezetőségének törvénysértő gyakorlatára hívta fel a figyelmet. A sajtótájékoztatóról – alpereshez nem köthető – több internetes portál is beszámolt. [2] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a 2021. február 24-i sajtótájékoztatón elhangzott valótlan és egyben sértő kijelentéseivel megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására és tiltsa el a további jogsértéstől, valamint marasztalja 4.000.000 forint sérelemdíj megfizetésében. [3] A felperes a különböző internetes oldalon megjelent cikkekből, tematikájuk szerint csoportosítva az alábbi közléseket sérelmezte. I. A településnév1i Fürdő és Gyógyászati Központ által közölt jogellenes felmondásokkal kapcsolatos alperesnek tulajdonított állítások:
- a)„….Szóban közölte a településnév1i Fürdő és Gyógyászati Központ vezetője a helyben szakszervezetet alapító dolgozójával szombaton, hogy vasárnap már nem kell felvenni a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.259/2023/4 3 munkát és hétfőn is csak a munkaügyi iratok aláírása miatt kell megjelennie a hivatalban”., (internetes hirportál3)
- b)„…Megalakulás után rögtön kirúgták a településnév1i fürdő szakszervezetisét.” (internetes hirportál10),
- c)„.. Az önkormányzati tulajdonban álló fürdő 2020. március 16.-án bezárta kapuit, az ott dolgozó összes, nem helyi lakos alkalmazottat vagy elbocsátották, vagy fizetés nélküli szabadságot ajánlottak fel neki….”(internetes hirportál10),
- d)„…Ezen a napon minden nem településnév1i lakos dolgozónak (kivéve a masszőrök) azonnali hatállyal felmondtak vagy felajánlották a fizetés nélküli szabadság lehetőségét…”(portál1) Álláspontja szerint ezek a kijelentések azért valótlanok, mert egyetlen dolgozónak sem mondtak fel azonnali hatállyal. II. Az állásidővel, az erre az időre eső juttatásokkal kapcsolatban elhangzott, alperesnek tulajdonított kijelentések:
- a)„…A helyben lakó alkalmazottakat ettől kezdve május végéig állásidőre küldték, …. Ezt a helyzetet végül július 16-ig a fürdő újranyitásáig tartották fenn.” (internetes hirportál9), továbbá
- b)„…Január elején néhány kivétellel állásidőre került megint mindenki.”(internetes hirportál9)
- c)„…A dolgozók ilyen körülmények között dolgoztak teljes bizonytalanságban egészen 2021. január 5-ig, amikor településnév1 polgármestere összehívta a fürdődolgozókat és közölte, hogy a műszaki dolgozók és a vezetőségi posztot betöltők, illetve néhány gyógyászati dolgozó kivételével mindenkit állásidőre küldenek újra.”(portál1)
- d)„…Ennek ellenére pontokba szedte a szerződések törvényességének nem megfelelő szakaszait, külön kitérve a garantált bérminimum (február óta 219.000 forint) és a minimálbér összegére, melyhez képest az állásidő alatt a dolgozók bruttó százharmincezer forintot kapnak havonta.” (internetes hirportál12) Az alperes állításával szemben a jogszabályok szerint jártak el, az állásidő 2020. június 14.-ig tartott szemben alperes állításával. Valótlan, hogy valamennyi dolgozót állásidőre küldtek volna. III. A munkaszerződések egyoldalú módosításával kapcsolatban elhangzott, alperesnek tulajdonított kijelentések:
- a)„….A közalkalmazottakon akar spórolni az önkormányzat – …. a központ előtti téren a fő téma a munkaszerződések egyoldalú módosítása volt.” (internetes hirportál12)
- b)„…A felháborodást kiváltó intézkedés abból fakad, hogy az intézmény anyagi gondjait a közalkalmazottak bérének egyoldalú csökkentésével akarja kompenzálni a fürdő vezetése.” (internetes hirportál12)
- c)„…A szakszervezet jogi segítséget nyújtott, melynek során megállapították, hogy a munkaszerződések egyoldalú módosításai miatt azok semmisek.” (internetes hirportál12)
- d)„..Személyeskedés, megfélemlítés egyoldalú szerződésmódosítás, törvényellenes röghöz kötés, a bérek minimál alá való csökkentése határozatlan ideig.” (internetes hirportál12) Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.259/2023/4 4
- e)„...Mérlegelésre nem volt idő, a döntésük szerinti iratokat aznap alá kellett írniuk a munkavállalóknak.” (internetes hirportál9) Állítása szerint a valóság ezzel szemben az, hogy minden munkavállaló aláírta a szerződést vagy az önkormányzat irodájában vagy a fürdőben, valótlan az az állítás, hogy az átvett iratokat aznap alá kellett írniuk. IV. A bérezéssel kapcsolatban elhangzott alperesnek tulajdonított kijelentések:
- a)„… novemberben jött a következő feketeleves, mert a fürdő vezetése egységes 10 százalékos bércsökkentést jelentett be…”.(internetes hirportál10)
- b)„…Igy lett volna, ha nem csökkentik minden dolgozó fizetését 10%-kal 2020. november 1-én, egyoldalú szerződés módosítással, indokolás nélkül….”(portál1) Ezek valótlan tényállítások, a valóság ezzel szemben az, hogy az egész önkormányzatnál minden dolgozónál 10%-kal csökkentek a munkabérek azonban nem egyoldalúan, hanem közös megegyezéssel. V. A többletmunkával kapcsolatos alperesnek tulajdonított kijelentés: „…A fürdő egyébként a hét minden napján nyitva van, az elnyomott dolgozóknak már napi rutin, megszokott elnyomás, hogy papíron csak hétfőtől-péntekig dolgoznak 8 órát. A valóságban folyamatosan 12 órát dolgoznak, hétvégén is, mégis töltik a 8 órás, hétköznapi jelenlétit, mint a katonatiszt, azt kérdezik, mégis mi mást tehetnének?” (portál1) Valótlan az az alperesi állítás, hogy törvénytelenül többletmunkára lennének kényszerítve a fürdő dolgozói. [4] A felperes álláspontja szerint az alperes által tematizált médiakampány során nem csupán a fürdő vezetőit, de a felperest is érintették a valótlan kijelentések, amelyek tartalmát a fent jelzett internetes oldalakon olvasható híranyag szószerinti átvételével jelölt meg. Valamennyi kifogásolt kijelentést alperesnek tulajdonított, figyelemmel arra, hogy a hivatkozott médiatartalmak az alperes által tartott sajtótájékoztatón elhangzottakat idézik, veszik alapul. A sajtótájékoztatón résztvevő személy1 jogászként az alperes képviseletében járt el, nyilatkozataitól az alperes elnöke nem határolódott el, azzal kifejezetten egyetértett. [5] Alperes ellenkérelmében az eljárás megszüntetését kérte a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, visszautalva a Pp. 176. §
(1)bekezdés
- g)pontjára, arra hivatkozással, hogy a pert nem az arra jogosult személy indította meg, a felperes nem rendelkezik perbeli legitimációval. A fürdő önálló jogi személy, a kifogásolt, alperesnek tulajdonított kijelentések rá, és nem a felperesi önkormányzatra vonatkoznak, így keresetet kizárólag a fürdő lett volna jogosult előterjeszteni. [6] Érdemi védekezésében a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a kifogásolt közlések nem az alperes elnökétől, alperes elnökének nevetől származnak, azokat a felperes Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.259/2023/4 5 az online sajtóból vette át, melyek nem az alperesi elnök saját szavai. Ezen túlmenően azok véleménynek minősülnek, tartalmuk nem indokolatlanul sértő. Ahol pedig ténybeli alapokkal bíró véleményről van szó, azt a felperes tűrni köteles. Miután a közlések közügyekhez, közpénzekhez kapcsolódnak, a felperesnek a bírálatot az átlagosnál fokozottabban kell tűrnie. Azon felperesi álláspontot, hogy a sajtótájékoztatón jelen lévő és nyilatkozó személy2t az alperes képviselőjének, vagy álképviselőjének kell tekinteni, akinek magatartásáért az alperes felel, minden jogi alapot nélkülöző hivatkozásnak tekintette, mivel az alperes törvényes képviselője alperes elnökének neve elnök. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 864.086 forint perköltséget, míg megállapította, hogy az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett 240.000 forint kereseti illetéket a felperes teljes személyes illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli. [8] Határozatának indokolásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §
- d)pontját, és 2:45. §
(2)bekezdését ismertette. [9] Az alperes alaki kifogását alaptalannak ítélte, mert az adott jogvita kapcsán nem merült fel az, hogy a személyiségi jogi pert csak jogszabályban erre feljogosított személy indíthatja meg. Amennyiben a pert nem az a személy indítja meg, akit a személyiségi jogsértés ért, az a kereshetőségi jog fennállásának hiányát jelenti, ami a kereset érdemi elutasításához – és nem megszüntetéshez – kell, hogy vezessen. [10] Az alperes érdemi védekezése alapján először azt vizsgálta, hogy kitől származnak a felperes által sérelmezett és az alperes elnökének tulajdonított kijelentések. Nem vitatott tényként rögzítette, hogy az alperes törvényes képviselője az elnök, alperes elnökének neve, aki az alperes nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, és aki a sajtótájékoztatót az alperes tevékenységi körében eljárva hívta össze. Azt sem vitatta a felperes, hogy az elnök sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozata, az ott készült videofelvétel tartalma az alperes által csatolt, a internetes hirportál1 oldalon közzétett tartalommal egyezik, ami viszont nem volt azonos a keresetben I-V. szám alatt jelzett, alperesi elnöknek tulajdonított kijelentésekkel. [11] Nem osztotta azt a felperesi álláspontot, miszerint pusztán az a tény, hogy a sajtótájékoztatót az alperesi elnök hívta össze és ott a településnév1i Fürdő és Gyógyászati Központnál tapasztalt munkajogi anomáliákra hívta fel a figyelmet, megalapozza az eseményről tájékoztató internetes oldalakon megjelent, szerkesztett hírek tartalmáért való felelősségét is. Az alperes csak azoknak a nyilatkozatoknak a tartalmáért tartozik helytállni, amelyeket elnöke e funkciójából eredően tesz meg, és amelyek ténylegesen tőle származnak. A felperes nem hozta összhangba az alperes elnökének nyilatkozatát a hírportálokon megjelent, szerkesztett tartalommal, így nem nyert bizonyítást, hogy a rá nézve sértőnek talált kijelentések az alperestől származnak, ezért a keresetet elutasította. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.259/2023/4 6 [12] Megjegyezte, hogy nem tekinthető az alperes törvényes képviselőjének személy1, aki kijelentéseit csak saját nevében, magánszemélyként tehette meg, az álképviseltre vonatkozó felperesi hivatkozás a Ptk. 6:4. §-ban szabályozott jognyilatkozatokra vonatkozik, a személyiségi jogsértést megvalósító nyilatkozatnál nem értelmezhető. [13] A pervesztes felperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes oldalán felmerült ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint. Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés f) pontja alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett illeték megfizetése alól a felperes személyes illetékmentessége folytán a Pp. 96. §
(1)bekezdés b) pontja alapján mentesült. [14] Az elsőfokú ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezést terjesztett elő. [15] Fellebbezésében a felperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte, az alperes perköltségben marasztalása mellett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat figyelmen kívül hagyva, az alperes által rosszhiszemű pervitel keretében előadott, valótlan tartalmú tényekre alapítva hozta meg ténybelileg és jogkövetkeztetésében egyaránt téves ítéletét. [16] Eljárási jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdéseinek rendelkezéseibe ütköző módon nem szerepeltette a
- január
- napján előterjesztett nyilatkozatában foglalt ténybeli és jogi előadását, érvelését, miszerint az alperes
- február
- napján tartott sajtótájékoztatóján elhangzottak – alperes elnökének és jogi képviselőjének nyilatkozatai – az alperes nyilatkozatának tekinthetőek, annak összes jogi következményével együtt. Az alperes elnöke ugyanis a jogi képviselő nyilatkozatától, annak ténybeli és jogi tartalmától semmilyen módon nem határolódott el, az ellen nem tiltakozott és a megjelenteket nem tájékoztatta arról, hogy a jogi képviselő nyilatkozata nem az alperes nyilatkozata. Így kifejezett ráutaló magatartásával jóváhagyta a jogi képviselő eljárását. [17] Az alperes azon állításával szemben, miszerint nem terheli semmilyen felelősség személy1 jognyilatkozataiért, tény, hogy nevezett az alperes Szervezési és Ügyrendi Bizottságának Elnöke, Országos Választmányának tagja, sőt főtitkári tanácsadó, mely adat a honlapján is közzétételre került. Az előbbiek köztudomású tények, melyekkel ellentétes tartalmú jognyilatkozatokat tett az alperes, így a Pp.
- §
(1)bekezdésébe ütköző rosszhiszemű magatartást tanúsított, ugyanakkor az elsőfokú bíróság is az interneten közzétett köztudomású tényekkel szemben állapította meg ennek az ellenkezőjét, vagyis azt, hogy személy1 nem képviselte az alperest. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.259/2023/4 7 [18] Anyagi jogi jogszabálysértésként a Ptk. 6:18. §
(2)bekezdésében, a Ptk. 6:11. §
(1)bekezdésében, a Ptk. 6:8. §
(1)bekezdésében, a Ptk. 6:4. §
(1)és
(2)bekezdéseiben, a Ptk. 6:14. §
(1)bekezdésében foglalt szabályok figyelmen kívül hagyását jelölte meg azzal, hogy személy1 személyével és eljárásával, valamint ehhez kapcsolódóan az alperesi elnök magatartásával összefüggésben nem lehet figyelmen kívül hagyni az alperesi honlapon közzétett, fent hivatkozott köztudomású tényeket, főleg úgy, hogy a mellette álló alperesi elnök személy1 nyilatkozataitól nem határolódott el, azt ráutaló magatartással jóváhagyta. Ekként az alperes
- február
- napján tartott sajtótájékoztatóján elhangzottak – az alperes elnökének és jogi képviselőjének nyilatkozatai – az alperes nyilatkozatának tekinthetőek, annak összes jogi következményével együtt, figyelemmel a Ptk. 6:
- §-ában foglaltakra. Az alperes ugyanakkor az álképviselet (Ptk. 6:
- §) szabályai alapján is felel a jogi képviselő cselekvőségéért, az általa tett nyilatkozatokért, az eset összes körülményére tekintettel. A fentiekben kifejtett ténybeli és jogi alapon tehát a sérelmezett állítások alpereshez köthetőek, melyre tekintettel a kereset megalapozott és az elsőfokú bíróság a perben rendelkezésre álló bizonyítékokból okszerűen levonható jogi következtetéssel ellentétes jogi következtetésre jutott, mely megalapozatlan és téves. [19] Fellebbezésében az alperes elsődlegesen a Pp.
- §-a alapján alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján – figyelemmel a Pp. 176. §
(1)bekezdés g) pontjára – az eljárás megszüntetését és a felperesnek a másodfokú perköltsége megfizetésére kötelezését kérte. Másodlagosan a Pp. 371. §
(1)bekezdés b) pontja alapján kérte, hogy a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolását (részben) változtassa meg és fa elperest perköltség megfizetésére kötelezze. [20] A Pp. 369. §
(3)bekezdése alapján a felülbírálati jogkör alkalmazásának indokaként a Ptk. 2:54. §
(1)bekezdésének, a Ptk. 3:1 §
(1)-
(3)bekezdéseinek, a Pp.
- §ának, és a Pp.
- §
(1)bekezdés g) pontjának megsértését jelölte meg. Hivatkozott arra, miszerint a keresetlevél is úgy fogalmazott, hogy „Állapítsa meg azt, hogy Alperes megsértette Felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait azzal, hogy Alperes a
- február 24-én nyilvános és előre meghirdetett tájékoztatón a településnév1 Fürdő és Gyógyászati Központtal – mely a felperes neve költségvetési szerve – összefüggésben, az alábbi valótlan állításokat tette”. Kiemelte, hogy a magyar eljárásjog nem ismeri a perbizomány intézményét (ld. Kúria Pfv.V.21.169/2015/
- számú határozata) a fél más igényét perlési megbízás (perbizomány) alapján a polgári perben nem érvényesítheti (BH 1997.4.199). Ezért – törvényi felhatalmazás hiányában – nincs perbeli legitimációja annak, aki saját nevében más jogát kívánja perben érvényesíteni [Ptk.
- §-a,
- §
(1)bekezdése,
- §-a, Pp.
- §-a,
- §
(1)bekezdése]. Utalt a BH2014.6.251 számú jogesetre, mely szerint a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, a személyes érintettséget (kereshetőségi jog fennállását) minden esetben egyedileg kell megvizsgálni. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak vissza kellett volna utasítani a keresetlevelet, mert a pert nem a jogszabályban [ld. Ptk. 2:54. §
(1)bekezdése] erre feljogosított személy (településnév1 Fürdő és Gyógyászati Központ) indította meg. Az elsőfokú bíróságnak az Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.259/2023/4 8 ellenkérelem alapján meg kellett volna szüntetni az eljárást. Másodlagosan a felperes nem rendelkezik perbeli legitimációval, nincs közvetlen érintettsége, így nincs kereshetőségi joga a jelen eljárásban sérelmezett állításokkal szembeni személyiségi jogi igényérvényesítés során, így a keresetet ezért kellett volna elutasítani, nem pedig az indokolás [25] bekezdésében foglaltak alapján, mert az már érdemi vizsgálat esetén (lenne) helyes indokolás, azonban érdemi vizsgálatra kereshetőségi jog hiányában nem kerülhetett volna sor. [21] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és felperest 2 megkezdett munkaóra alapján 70.000 forint + áfa, azaz bruttó 88.900 forint másodfokú perköltségben marasztalását indítványozta, megismételve a fellebbezésében leírtakat. Nem vitatta azt, hogy személy1 az alperes Szervezési és Ügyrendi Bizottságának vezetője, azonban az alperes nevében nem jogosult önállóan eljárni és nem jogosult az alperes képviseletére. [22] A felperes fellebbezése alaptalan, az alperes fellebbezése az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának részbeni megváltoztatására irányuló részében alapos. [23] A másodfokú bíróság a Pp. 370. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között gyakorolta a felülbírálati jogkörét, a fellebbezéseket a Pp. 376. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [24] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező felek sem hivatkoztak. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján – eltérő indokokkal – helybenhagyta. [25] A Ptk. 2:54. §
(1)bekezdése szerint a személyiségi jogokat személyesen kell érvényesíteni. A PK
- számú állásfoglalás szerint a jogsértés megállapítását az kérheti, akinek a személyére a sajtóközlemény – nevének megjelölésével vagy egyéb módon – utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető (I. pont). [26] Kereshetőségi joga annak van, aki az érvényesített anyagi jog jogosultjának minősül. Vita esetén a személyiségi jogi perben elsőként abban kell dönteni, hogy a felperes érintettsége megállapítható-e, egyedi érintettség hiányában a személyiségi jogi igényt el kell utasítani. [27] Az alperes helytállóan hivatkozott a felperes személyes érintettségének, ezáltal a kereshetőségi jogának a hiányára. A keresettel sérelmezett közlések az önálló költségvetési Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.259/2023/4 9 szerv és jogi személy településnév1 Fürdő és Gyógyászati Központ közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói döntésekhez kapcsolódnak, a fürdő vezetőségének intézkedéseivel, eljárásával foglalkoznak. Azok a felperes csoportosítása szerint is a településnév1i Fürdő és Gyógyászati Központ által közölt jogellenes felmondásokkal, az állásidővel, az erre az időre eső juttatásokkal kapcsolatban, a munkaszerződések egyoldalú módosításával, a bérezéssel, a többletmunkával kapcsolatosan hangzottak el. A felperes csupán állította, hogy nem csak a fürdő vezetőit, de a felperest is érintik a valótlan kijelentések, azonban nem jelölte meg, hogy mennyiben és milyen okból. [28] A keresetben idézett sajtóközlemények kifogásolt közléseinek tartalma alapján közvetlen kapcsolat a felperesi önkormányzat tevékenységéhez kapcsolhatóan nem volt megállapítható. Osztja a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet azon hivatkozását, hogy az alperes felelőssége csupán a sajtótájékoztatón ténylegesen elhangzottakért lenne megállapítható és a felperes nem hozta összhangba a hírportálokon megjelent tartalmakat az alperes elnökének nyilatkozatával, azonban a keresetet a kereshetőségi jog hiánya miatt kell elutasítani, szükségtelen további vizsgálat lefolytatása. [29] Ugyanakkor abban a kérdésben helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság, hogy a jogvitában nincs helye a Pp.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a per megszüntetésének, visszautalva a Pp. 176. §
(1)bekezdés g) pontjára. Személyiségi jogvédelmi perben annak vizsgálata, hogy a pert az arra jogosult személy indította-e meg, a felperes rendelkezik-e perbeli legitimációval, a per érdemére tartozó kérdés, a kereshetőségi jog hiánya a kereset elutasításához és nem a per megszüntetéséhez vezet. [30] Fentiek okán a felperes fellebbezésében megjelöltek vizsgálata szükségtelen volt. [31] A pervesztes felperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése értelmében köteles az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére. Annak mértéke a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése szerint került megállapítására 70.000 forint + áfa összegben. [32] Az Itv. 62. §
(1)bekezdés f) pontja alapján személyes illetékmentes felperes a Pp. 96. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezési illeték viselésére nem kötelezhető. Budapest,
- június
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke – előadó bíró Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró Dr. Virág Csaba s.k. bíró