← Magyarország

Bfv.1102/2022/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a büntető anyagi jog szabályainak megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával. Az a felülvizsgálati indítvány, amely a felülvizsgálati ok megjelölése mellett, annak indokát az irányadó tényállásban foglalt ténytől eltérő tény állítására alapítja, a tényállásban foglalt tényekkel ellentétes tény megállapítására törekszik, a felülvizsgálati indítványt ezen ellentétes tényre hivatkozással terjeszti elő, így a tényállás támadására irányul, a felülvizsgálati eljárásban kizárt. Ezért a felülvizsgálati indítvány a bűnszervezet téves megállapítására irányuló ezen – a jogerős ítéletben megállapított tényállástól eltérő ténybeli alapon nyugvó – részében törvényben kizárt, ez alapján felülvizsgálati eljárást lefolytatni nem lehet. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1102/2022/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Schmidt Péter, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. május
  3. Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt2 és társai (Terhelt1 II. rendű terhelt) Elsőfok: Kecskeméti Törvényszék, 1.B.258/2017/473., ítélet, tárgyalás,
  4. június
  5. Másodfok: Szegedi Ítélőtábla, Bf.III.16/2022/34., ítélet, nyilvános ülés,
  6. május
  7. Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt terhelt2 és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék 1.B.258/2017/
  8. számú és a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.16/2022/
  9. számú ítélete ellen Terhelt1 II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elutasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Kecskeméti Törvényszék a
  10. június
  11. napján kihirdetett 1.B.258/2017/
  12. számú ítéletében a
  13. május
  14. napjától
  15. szeptember
  16. napjáig előzetes fogvatartásban,
  17. szeptember
  18. napjától
  19. március
  20. napjáig házi őrizetben (bűnügyi felügyeletben) volt Terhelt1 II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  21. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat és
(5)bekezdés a) pont], felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntettében Kúria 1.Bfv.1.102/2022/9-I 2 [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 3. fordulat és
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat], valamint 3 rendbeli – egy esetben felbujtóként, egy esetben bűnsegédként – folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.
  2. §). A bíróság ezért a II. rendű terheltet, mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül – 4 év 6 hónap szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg azzal, hogy megállapította, hogy a II. rendű terhelt a kiszabott szabadságvesztésből nem bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés tartamába beszámítani rendelte a II. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt olyan módon, hogy rendelkezett arról, hogy a bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámításakor 1 napi szabadságvesztésnek 4 nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. [2] A kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a
  3. május
  4. napján kihirdetett 3.Bf.III.16/2022/
  5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét mások mellett a II. rendű terhelt vonatkozásában is megváltoztatta, a II. rendű terhelt terhére megállapított költségvetést károsító bűncselekményeket 4 rendbeli – kettő esetben felbujtóként, egy esetben bűnsegédként elkövetett – költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  6. §
(1)bekezdés a) pont 3. fordulat, egy esetben
(3)bekezdés b) pont 2. fordulat, egy esetben
(4)bekezdés b) pont 2. fordulat, kettő esetben
(5)bekezdés
  1. b)pont 2. fordulat] minősítette. A II. rendű terhelt terhére megállapított 3 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségét 4 rendbeli – egy esetben bűnsegédként, kettő esetben felbujtóként és kettő esetben folytatólagosan elkövetettnek – minősítette. A II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát egyezően 7 évre súlyosította és 5 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra is ítélte. [3] II. A jogerős vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben a II. rendű terhelt védője nyújtott be a Be. 648. §
  2. a)pontjára és 649. §
  3. b)pontjának
  4. ba)alpontjára hivatkozással, a Be. 652. §
(2)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati indítványt. A védő indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatokat változtassa meg és hozzon új határozatot, amelyből a bűnszervezeti elkövetést mellőzze és erre tekintettel, valamint a belső arányosságra is figyelemmel a II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést enyhítse. A felülvizsgálati indítvány lényege szerint mind az első, mind a másodfokon eljáró bíróság törvénysértő módon állapította meg a II. rendű terhelt terhére a bűnszervezetben történő elkövetést. A védő az eljárás során tett vádlotti vallomást az eljárásban értékelt egyéb vallomásokkal és bizonyítékokkal részletesen összevetette és elemezte. Hivatkozott arra, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerinti bűnszervezet törvényi fogalmának egyik minimum feltétele a hármas elkövetés. Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság ítéletében az I. és II. rendű terheltek kivételével valamennyi terhelt vonatkozásában a bűnszervezetben történő elkövetésre utalást mellőzte, törvénysértő módon állapította meg a bűnszervezeti elkövetést az I. és II. rendű terheltek terhére. Az által ugyanis, hogy a másodfokú bíróság a többi terheltet kivette a vélelmezett bűnszervezetből, törvénysértő módon egy két személyből álló bűnszervezeti formát alkotott. A másodfokon eljáró bíróságnak tényállási elem hiányában az I. és II. rendű terheltekkel szemben is mellőznie kellett volna a bűnszervezeti elkövetést, annak okán, hogy két személy nem hozhat létre bűnszervezetet. A védő emellett hivatkozott arra, hogy a törvényi fogalom részét képező hierarchikus szervezeti felépítés és a konspiráció is hiányzik az ügyben. Mindezekre figyelemmel kérte, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványokkal támadott határozatok megváltoztatásával a bűnszervezeti elkövetést mellőzze és erre tekintettel, valamint a belső arányosságra is figyelemmel a II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést enyhítse. Kúria 1.Bfv.1.102/2022/9-I 3 [4] A Legfőbb Ügyészség BF.1198/2022/
  2. számú átiratában kifejtette: a védő felülvizsgálati indítványban rögzített álláspontjával kapcsolatban annyiban ért egyet, hogy a bűnszervezet megállapításának egyik alapvető kritériuma, hogy az legalább három személyből áll. A Szegedi Ítélőtábla ítéletében ugyanakkor kizárólag az I. és II. rendű terhelt tekintetében látta megállapíthatónak és megvalósulónak a bűnszervezetben történő elkövetést. A Legfőbb Ügyészség az ítélőtábla álláspontját tévesnek, az irányadó tényállással ellentétesnek tartotta. A Kecskeméti Törvényszék elsőfokú ítéletét e tekintetben helyesnek tartva, annak megállapításait részletesen elemezve hivatkozott arra, hogy bár a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet [133] bekezdését mellőzte, ugyanakkor az egyes terheltek cselekvőségére vonatkozó ténymegállapításokat, e körben azt, hogy ki, milyen feladatot látott el, alapvetően nem érintette, így a bűnszervezet jogi értékelésének ténybeli alapja álláspontja szerint továbbra is megmaradt. Hivatkozott arra, hogy mind a hierarchikus szervezeti felépítés, mind pedig a konspiratív működés elemei megállapíthatóak, az ítélőtábla is megállapította a külső konspirációt, a fiktív személyazonosság létrehozása és a cégelvarrások alapján. Emellett rögzítette azt is, hogy a bűncselekmények megvalósítása céljából létrejött külföldi uniós cégek az I. és II. rendű terhelt utasítására jöttek létre, ügyvezetőik is a tőlük kapott utasítások szerint jártak el. Erre figyelemmel az I. és II. rendű terheltek ezen tevőlegessége már azt a fajta koordinációt, tervszerűséget mutatta, amely megalapozza a szervezett működésen túlnyúló konspiratív működés törvényi kritériumát. Ebből következtetett az ítélőtábla arra, hogy létrejött a bűnszervezet, és a X., XII. és XIII. rendű terheltek kivételével a további terheltek cselekménye e szervezeten belül valósult meg. [5] Ugyanakkor az ítélőtábla álláspontja téves a tekintetben, hogy az I. és II. rendű terhelten túlmenően vizsgálva a többi terhelt tudattartalma legalább eshetőlegesen kiterjedt-e arra, hogy a cselekményüket bűnszervezetben követték el. Az ítélőtábla határozatának indokolása szerint a hierarchikus működést e terheltek ugyan átlátták, hiszen vagy az I. rendű, vagy a II. rendű terhelttől kaptak utasításokat, azt azonban az ítélőtábla már nem találta kétséget kizáróan bizonyíthatónak, hogy ezek a terheltek tisztában lettek volna azzal, hogy egy bűnszervezet működéséhez csatlakoznak, illetve annak keretében cselekszenek, mert csak résztevékenységet láttak el; sokszor egymás tevékenységéről nem is tudtak, a működés konspiratív jellegét pedig bizonyítható módon nem látták át. [6] A Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatban ugyancsak a Kecskeméti Törvényszék bűnszervezettel összefüggő részletes megállapításait tartotta helyesnek és arra hivatkozott. A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bűnszervezet valamennyi fogalmi kritériuma, a felülvizsgálati indítványban nem vitatott hosszabb időre szervezettség és 5 évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése céljából történő létrehozás is maradéktalanul megvalósult. [7] A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor kifejtette azt, hogy a felülvizsgálati indítvány még abban az esetben sem tekinthető alaposnak, ha a II. rendű terhelt vonatkozásában bűnszervezetben történő elkövetés megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került volna sor. Hivatkozva a BH 2021.
  3. számon közzétett döntésre, állította: az ügyben a II. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmények minősítésére figyelemmel a vele szemben jogerősen kiszabott 7 év szabadságvesztés büntetés még a legsúlyosabb bűncselekmény, a Btk.
  4. §
(1)bekezdés a) pont 3. fordulatában meghatározott és
(5)bekezdés b) pont
  1. fordulata szerint minősülő költségvetési csalás büntetési tételkeretében is törvényesen kiszabható, mivel önmagában ezen bűncselekményre a törvény öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé. A halmazati büntetés tételkerete a Btk.
  2. §
(1)-
(3)bekezdéseire figyelemmel öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, amelynek a középmértéke a Btk. 85. §
(2)bekezdése szerint tíz év szabadságvesztés. Kúria 1.Bfv.1.102/2022/9-I 4 [8] A halmazati büntetés szabályaira figyelemmel pedig – tekintettel arra, hogy a kiszabott büntetés az így számított középmértéket sem éri el – az törvénysértő büntetésnek nem tekinthető. Hivatkozott arra, hogy a bíróságok nem vétettek a Be. 649. §
(2)bekezdésében írt eljárási jogszabálysértést sem. A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatokat a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [9] A II. rendű terhelt védője
  1. november
  2. napján érkezett beadványában észrevételeket terjesztett elő a Legfőbb Ügyészség indítványának részére történő kézbesítését követően. Hivatkozott arra, hogy mivel az ítélőtábla 15 terheltből 13 esetében a bűnszervezeti elkövetés megállapítását mellőzte, ebből következik, hogy törvényesen az I. és II. rendű terhelt vonatkozásában sem lehet megállapítani a bűnszervezetben történő elkövetést, miután az ő vonatkozásukban nem teljesül az a törvényi feltétel sem, hogy a bűnszervezetnek legalább három személyből kell állnia. [10] A II. rendű terhelt védője hivatkozott arra, hogy az ítélőtábla anyagi jogszabályt sértett, amikor a bűnszervezetben történő elkövetést az I. és II. rendű terhelt esetében megállapította, ennek eredményeként a kiszabott büntetés eltúlzottan súlyos, törvénysértő. A védő arra hivatkozott, hogy a bűnszervezeti minősítés kiesésével a büntetési tételkeret a korábbiakhoz képest lényegesen csökken. A költségvetési csalás minősített esete 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, a halmazati szabályokra tekintettel álláspontja szerint a bűnszervezeti minősítés mellőzésével az 5 évtől 25 évig terjedő szabadságvesztés büntetési tétel kerete 5 évtől 17 és fél évig terjedő keretre változik, erre figyelemmel szerinte a ténylegesen kiszabott 7 év szabadságvesztés büntetés eltúlzottan súlyos. E körben a maximálisan kiszabható büntetés ilyen mértékű csökkenése, valamint a büntetés kiszabása körében értékelendő enyhítő körülmények túlsúlya eredményezheti annak megállapítását, hogy a kiszabott büntetés törvénysértően súlyos. A védő e körben hivatkozott a BH 2011.97.I. számon, BH 2004.
  3. számon és a BH 2011.97.II. számon közzétett döntéseknek a törvénysértő minősítés miatt kiszabott törvénysértő büntetés értékelésével kapcsolatos érvelésére. [11] A védő emellett kifejtette, hogy a büntetés kiszabása körében figyelembe veendő belső arányosságra tekintettel is indokolatlan, méltánytalan és törvénysértő a II. rendű terhelt vonatkozásában kiszabott 7 év szabadságvesztés. Mindezekre tekintettel felülvizsgálati indítványában foglalt indítvánnyal azonos indítványát fenntartotta. [12] III. A II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa alapján felülvizsgálati eljárás lefolytatása törvényben kizárt. [13]
  4. A büntetőeljárásról szóló
  5. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) XC. fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, annak lefolytatására kizárólag a törvényben meghatározott okokra történő hivatkozással, azok fennállása esetén, a törvényben meghatározott feltételek mellett, az arra jogosult indítványa alapján van kerülhet sor. A törvényben rögzített felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [14] A felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozat egyes súlyos, a törvényben meghatározott jogi, és nem pedig ténybeli – az ítélet megalapozottságát érintő – hiányosságainak orvoslására szolgál, ezért a Be.
  6. §
(2)bekezdése kimondja, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A tényállás támadásának tilalma azt jelenti, hogy felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az Kúria 1.Bfv.1.102/2022/9-I 5 irányadó, annak megalapozottsága, a tényállásban szereplő ténymegállapítások nem támadhatók és nem vitathatók; ennél fogva a tényállás megalapozottsága, esetleges felderítetlensége, hiányossága, a benne lévő ténybeli következtetések helyessége sem támadható és vitatható. A tényállásban foglalt tényektől eltérő tények állítására, a lefolytatott bizonyítás támadására, a bizonyítási eljárás során elkövetett esetleges törvénysértésekre hivatkozással, a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységének és a tényről tényre történő következtetésnek támadására felülvizsgálati indítvány nem alapozható. A jogkövetkeztetések helyessége ebből következőleg kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható (BH 2004.102.). [15] A felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a büntető anyagi jog szabályainak megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), vagy más fogalmazásban: az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e vagy sem (BH 2016.264. számon közzétett határozat [16] bekezdés, BH 2010.324. számon közzétett döntés indokolása). [16] A Be. 651. §
(2)bekezdés c) pontja értelmében a terhelt javára a védő a Be. 652. §
(4)bekezdésére figyelemmel határidő nélkül nyújthat be felülvizsgálati indítványt. [17] A Be.
  1. § a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is van helye. [18] A Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [19] A Be. 652. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját. [20]
  1. A felülvizsgálati indítvány alapján felülvizsgálati eljárás lefolytatása ugyanakkor az alábbiak miatt kizárt. [21] A felülvizsgálati eljárásban az ítélőtábla által a Be.
  2. §
(2)bekezdés a),
  1. c)és
  2. d)pontja alapján megalapozatlannak tartott, ekként a Be. 593. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a bizonyítást érintő ügyiratok tartalma és a helyes ténybeli következtés alapján helyesbített tényállás volt az irányadó {másodfokú ítélet [108]-[187]}. [22] A felülvizsgálati indítvány a II. rendű terhelt vallomását és az eljárás további bizonyítékait értékeli és abból von le következtetést, miszerint „a kereskedelmi tevékenység, amit társaival végzett, nem volt százszázalékosan fiktív, nem arra alapították a céget, hogy ÁFÁ-t csaljanak és a költségvetést megkárosítsák, előre ebben nem állapodtak meg, csak sajnos így alakult.” Az irányadó tényállás ezzel szemben megállapította, hogy az I. rendű és II. rendű vádlottak – utólag közelebbről meg nem határozható időpontban és körülmények között –
  1. évben úgy határoztak, hogy akként tesznek szert rendszeres jogtalan anyagi haszonra, hogy húskereskedelmi tevékenységük során a Közösségen belülről és belföldről megvásárolt húskészítményeket Magyarországon, az általános forgalmi adó megfizetése nélkül értékesítik {elsőfokú ítélet [120] bekezdés}. [23] A felülvizsgálati indítvány szerint pusztán az állami költségvetésnek okozott vagyoni hátrány vélelmezett nagysága nem adhat alapot a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítására, mivel két személy nem hozhat létre bűnszervezetet, emellett senki nem adott utasítást senkinek, senki nem irányított senkit és a tényállás nem tartalmaz olyan tényeket, Kúria 1.Bfv.1.102/2022/9-I 6 ami szerint a terheltek a lebukás elkerülése érdekében bármilyen intézkedést tettek volna így a hierarchikus felépítés és a konspiráció is hiányzik. [24] Az irányadó tényállás ugyanakkor az indítványozó állításától eltérő tényeket tartalmaz. [25] A Kúria fentebb rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a tényállás nem támadható. A bűnszervezetben elkövetés megállapítása a tényekből vont jogi következtetés eredménye. [26] Jelen eljárásban a másodfokú bíróság – annak ellenére, hogy több terheltet érintően a bűnszervezetben elkövetés megállapítását mellőzte – az elsőfokú bíróság tényállásának a bűnszervezetben elkövetés tekintetében tett ténymegállapításait nem rekesztette ki a tényállásból, így azok továbbra is a tényállás részét képezik. [27] A bűnszervezet fogalmát a Büntető Törvénykönyvről szóló
  2. évi IV. törvény módosításáról szóló
  3. évi LXXIII. törvény
  4. szeptember
  5. napjával iktatta be a büntető törvény
  6. §
  7. pontjába. Ezt
  8. március
  9. napjával módosította és átszámozta a büntető jogszabályok módosításáról szóló
  10. évi LXXXVII. törvény
  11. §-a (korábbi Btk.
  12. §
  13. pont). Eszerint a bűnszervezet: bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, aláfölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul. [28] Ezután a bűnszervezet fogalmát a
  14. április
  15. napjától hatályba lépett Büntető Törvénykönyvről szóló
  16. évi IV. törvény módosításáról szóló
  17. évi CXXI. törvény
  18. §
(5)bekezdése határozta meg. Ennek alapján a bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [29] A törvény miniszteri indokolása értelmében ez a bűnszervezet-fogalom megfelel az Európai Unió bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról szóló együttes fellépés (
  1. december 21.)
  2. Cikkében meghatározott bűnöző szervezet fogalmának, úgyszintén a Magyarország által aláírt, a határon átnyúló szervezett bűnözés elleni ENSZ Egyezmény
  3. Cikkében meghatározott bűnözői csoport fogalmának. [30] Ezzel egyező törvényszöveg került a
  4. július
  5. napján hatályba lépett Btk.
  6. §
(1)bekezdés
  1. pontjába is. [31] A felülvizsgálati indítvány helytállóan hivatkozott arra, hogy a Magyarország
  2. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
  3. évi LXVI. törvény
  4. §-a módosította a Btk. bűnszervezet fogalmára adott értelmező rendelkezését, mely
  5. július
  6. napján lépett hatályba. Eszerint bűnszervezet a legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [32] A Kúria a Bhar.III.571/2019/
  7. számú határozatában ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a módosítást követően hatályos Btk. nem tartalmaz törvényi értelmezést a „hierarchikusan szervezett” és a „konspiratívan működő” fogalmi elemekhez. Ezek értelmezése a jogalkalmazó, a bíróság feladata. A jogalkalmazó Alaptörvényben rögzített kötelességének eleget téve értelmezésekor figyelembe veszi a jogszabályhoz fűzött indokolást, azonban annak kötőereje nincs, az nem anyagi jogi szabály. A törvényi indokolás az egyes fogalmi elemek megállapításához nyújt értelmezési segítséget. [33] A törvényi szabályozásra tekintettel míg a Btk.
  8. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerinti bűnszövetség két személyből álló elkövetői alakzat esetén is megállapítható, addig Kúria 1.Bfv.1.102/2022/9-I 7 bűnszervezet esetében kizárólag három személy részvételéből álló csoport esetében van erre lehetőség. [34] Annak vizsgálatát, hogy a szervezett bűnelkövetésben résztvevő személy tudattartalma átfogta-e a bűnszervezetben elkövetést, szükségszerűen meg kell, hogy előzze annak megállapítása, hogy a bűncselekményeket egyébként a törvényi fogalomnak megfelelő, bűnszervezetnek minősülő többes elkövetési alakzatban követték-e el; vagyis először annak megállapítására kell, hogy sor kerüljön, hogy a tényállás a Btk. Különös Részében meghatározott bűncselekmény törvényi tényállása szerinti magatartást elkövető személyek tekintetében a bűnszervezet megállapításához szükséges személyi összetétel feltételeivel egyezőséget mutat-e. Ilyen hiányosság esetén ugyanis a bűnszervezetben történő elkövetés tudatát sem lehet megállapítani, mivel, ha ténylegesen nincs bűnszervezet, abban nem is lehet részt venni. Amennyiben az elkövető tévesen azt gondolja, hogy bűncselekményét bűnszervezet tagjaként követi el, azonban ilyen bűnszervezet nem létezik, terhére a bűnszervezetben történő elkövetést és annak jogkövetkezményeit értelemszerűen nem lehet megállapítani. [35] Ebből következően nem lehet bűnszervezetben történő elkövetést megállapítani abban az esetben, ha az annak alapjául szolgáló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport – amelynek célja 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmények elkövetése – nem áll legalább három személyből. [36] Jelen ügyben tehát annak van jelentősége, hogy a bűncselekményeket elkövető személyek közül a tényállásban szerepel-e legalább három olyan személy, aki a bűncselekményeket bűnszervezet tagjaként követte el. [37] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az I. és II. rendű vádlottak tekintetében az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy maradéktalanul megvalósultak a bűnszervezetben történő elkövetés kritériumai. Az I. és II. rendű terheltek, egyéb érdekelt17sal, továbbá a III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., XIV., XV., XVI., XVII. rendű terheltekkel együtt, hosszú időn keresztül, súlyos, öt évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeket követtek el. Az I. és II. rendű terheltek határozták meg a költségvetési csalásban résztvevő terhelt-társaik tevékenységét, utasították őket a bűncselekmény elkövetésével összefüggő tevékenységek elvégzésére (hierarchikus szervezet) {másodfokú bíróság ítélete [214] bekezdés}. [38] Saját tevékenységi körük mellett a terheltek alapvetően tisztában voltak a többiek cselekvőségével is, így azzal, hogy a költségvetési csalásra épülő rendszert az I. és II. rendű terheltek irányítják. Erre figyelemmel a szervezeten belüli konspirációt nem látta megállapíthatónak a másodfokú bíróság, ugyanakkor külső konspirációra utaló jelként rögzítette a fiktív személyazonosság létrehozását és a cégelvarrásokat. [39] Az ilyen jellegű szervezettséget szükségesnek ítélte meg a költségvetési csalás elkövetése során az egyes számla kiállítók közötti szervezett elkövetéshez is, egyben megállapította azt, hogy a bűnszervezeti működéshez objektíve magasabb szervezettség szükséges. Rögzítette továbbá, hogy a bűncselekmények elkövetésére úgy került sor, hogy elsődlegesen külföldi uniós cégekre volt szükség, akik áfa nélkül vásároltak, majd az árut nem vitték ki külföldre, azt a haszonhúzó cégek belföldön értékesítették. Később e cégek béreltek hűtőházat, az árut kivitték külföldre, majd az árut másnap visszahozták Magyarországra, és azt kezdetben az I. rendű, később a II. rendű terhelt cége értékesítette belföldön. A befizetendő áfát úgy csökkentették, hogy fiktív beszerzési számlákat állítottak be a könyvelésükbe. Ennek a következménye, hogy a cégeknél papíron nagy mennyiségű áru halmozódott fel, mely árut ismét értékesítették a külföldi cégeknek. Ezek a külföldi cégek az I. és II. rendű terheltek utasítására jöttek létre, ügyvezetőik az I. és II. rendű terheltek Kúria 1.Bfv.1.102/2022/9-I 8 utasításai szerint jártak el. Az I. és II. rendű terheltek ezen tevőlegessége már azt a fajta koordinációt, tervszerűségét mutatja, amely megalapozza a szervezett működésen túlmutató konspiratív működés törvényi kritériumát. Az ítélőtábla ebből azt látta megállapíthatónak, hogy a fentiek szerint létrejött a bűnszervezet és a X., XII., valamint XIII. rendű terheltek kivételével a további terheltek cselekménye e szervezeten belül valósult meg. Az I. és II. rendű terhelten túlmenően vizsgálta azt, hogy a többi terhelt tudattartalma legalább eshetőlegesen kiterjedt-e arra, hogy a cselekményüket bűnszervezetben követték el. Az ítélőtábla határozatának indokolása szerint a hierarchikus működést e terheltek ugyan átlátták, hiszen vagy az I. rendű, vagy a II. rendű terhelttől kaptak utasításokat, azt azonban az ítélőtábla már nem találta kétséget kizáróan bizonyíthatónak, hogy ezek a terheltek tisztában lettek volna azzal, hogy egy bűnszervezet működéséhez csatlakoznak, illetve annak keretében cselekszenek, mert csak résztevékenységet láttak el; sokszor egymás tevékenységéről nem is tudtak, a működés konspiratív jellegét pedig bizonyítható módon nem látták át {másodfokú bíróság ítélete [216]-[220] bekezdés}. [40] A Kúria ítélkezési gyakorlata szerint a jogerős ítélet tényállásához tartoznak mindazok a történeti tények, amelyek az ítéletben megállapításra kerültek, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán esetlegesen nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése, vagy a jogi indokolás körében (BH 2016.163.III.). Ezek a megállapítások kétségtelenül ténymegállapítások, amely az I. és II. rendű terhelten kívül a megjelölt többi vádlott közreműködésével kapcsolatosan is a tényálláshoz tartozó megállapításokat tartalmaznak, egyben alapjául szolgálhatnak a hierarchikus felépítés és a konspiratív működés vonatkozásában következtetések levonására. [41] A másodfokú bíróság azonban ezek alapján azt állapította meg, hogy csak az I. és II. rendű terheltek tudattartalma terjedt ki a bűnszervezet ismérveire. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásából az ezzel ellentétes ténybeli következtetéseket, illetőleg a tudati tényre vonatkozó következtetéseket mellőzte, mivel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete e tekintetben részben megalapozatlan volt, amelyet az ítélőtábla a Be.
  2. §
(1)bekezdés a) pontjában írtak szerint kiküszöbölt, az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, valamint helyes ténybeli következtetés alapján a tényállást helyesbítette, illetve kiegészítette. [42] Ezen kiegészítés során a történeti tényállás részévé tette azt, hogy egyéb érdekelt17 vádlottat a Kecskeméti Törvényszék 2017. szeptember 28. napján kelt és azon a napon jogerőre emelkedett 1.B.276/2017/8. számú ítéletével bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont] és 2 rendbeli, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel egyéb érdekelt17 jelen ügyben terheltkénti korábbi elítélésre figyelemmel nem szerepel, ezért az ő vonatkozásában a tényállásban cselekvőséget nem lehet megállapítani. [43] A Kúria ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy téves az ítélőtáblának azon álláspontja, hogy amennyiben az ügyben korábban terheltként szereplő személy tekintetében a bíróság elkülönítés folytán már jogerős ügydöntő határozatot hozott, az ő személyét a többi terhelt cselekvőségét is érintő módon a tényállásban nem lehet szerepeltetni. A jogerős ügydöntő határozatban az ő esetében megállapított tények jelen eljárásban is rögzíthetőek voltak, mivel a korábbi elítélésének feltüntetésével megállapítható, hogy jelen eljárásban az ítélet alapjául szolgáló vád a korábbi elítélésére figyelemmel az érintett, az ügyben korábban terheltként szereplő személy büntetőjogi felelősségének megállapítására nem terjed ki. [44] A Kúria ugyanakkor megállapítja, hogy a másodfokú bíróság nem minden tényállási pontból mellőzte egyéb érdekelt17 szerepét és cselekvőségét. A másodfokú bíróság nem Kúria 1.Bfv.1.102/2022/9-I 9 mellőzte, ezért a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás részét képezi egyéb érdekelt17nak az elsőfokú bíróság ítéletének [145] bekezdésében foglalt cselekménye. A tényállás részét képezi ezért az a ténymegállapítás, hogy egyéb érdekelt17 a szervezet működését a cég1 szlovák gazdasági társaság bejegyzett ügyvezetőjeként segítette, valamint közreműködött a hitelintézeteknél történő pénzfelvételeknél, utalásoknál. Az I. rendű terhelt kérésére lett a cég1 ügyvezetője és a cég nevében számlákat írt, banki kifizetéseket, utalásokat bonyolított, könyvelőhöz járt és hűtőházat bérelt. Előzőleg a cég2 banknál vezetett számlájához is hozzáférést kapott, ez ügyben a XIV. rendű terhelt kereste fel a VI. rendű terhelttel együtt és az irányításuk alatt ő vette fel a cég3 által átutalt összegeket. A felvett pénzt átadta XIV. rendű terhelt, vagy VI. rendű terhelt részére. egyéb érdekelt17 a bűnszervezet működésében
  1. II. negyedévétől
  2. I. negyedévéig vett részt.
  3. III. negyedévétől kezdve az értékesített húskészítmények egy részét a terheltek Magyarországon vásárolták a cég1 gazdasági társaság nevében, mellyel azt a látszatot keltették, hogy a termékeket Szlovákiában fogják értékesíteni. Az áru szlovák cég részéről történő megvásárlásának az volt a célja, hogy a termékeket a terheltek általános forgalmi adó terhe nélkül szerezzék meg. [45] Erre figyelemmel az irányadó tényállás az I. és II. rendű terhelten kívül egy harmadik személyt is tartalmaz, egyéb érdekelt17 személyében, mint a bűnszervezet működésében résztvevő elkövetőt, így a bűnszervezet megállapításának azon törvényi feltétele, hogy abban legalább három személy vegyen részt, az irányadó tényállás alapján egyébiránt megállapítható. [46] A Kúria megállapítja, hogy az irányadó tényállásban szerepel az, hogy legalább három személy, az I. és II. rendű terhelt, valamint egyéb érdekelt17 a cselekményeket bűnszervezetben követte el, ezért a felülvizsgálati indítvány azon ténybeli hivatkozása, mely szerint a bűnszervezetnek nem volt három tagja, ellentétes a jogerős ügydöntő határozatban megállapított és a felülvizsgálatban irányadó tényállással. [47] Emellett a tényállás tartalmazza azt is, hogy az I. rendű és II. rendű terheltek egy hierarchikusan felépülő bűnszervezetet hoztak létre, irányítottak és működtettek, melynek célja a költségvetés megkárosítása volt. Utasításaik alapján került sor a bűncselekmény elkövetéséhez használt gazdasági társaságok bankszámlájáról történő készpénzfelvételekre, majd döntöttek a pénz rendeltetéséről. A bűnszervezet a lelepleződés elkerülése érdekében konspirációs céllal számlázási láncokat hozott létre valós gazdasági tevékenységet nem végző gazdasági társaságok felhasználásával. [48] A szervezet valódi tevékenységének eltitkolását célozta az is, hogy a terheltek a belföldi cégektől átvett húsárut nem Szlovákiába, hanem magyarországi partnerekhez szállították, a cselekmény leplezése és a látszat fenntartása érdekében ugyanakkor a cég1 nevében egyéb érdekelt17 bérelt egy hűtőraktárat {elsőfokú ítélet [120]-[132] bekezdés}. [49] Felülvizsgálati indítvány még felülvizsgálati okra hivatkozással is csak a jogerős ügydöntő tényállásban megállapított tényekkel összhangban terjeszthető elő, a felülvizsgálati indítványban foglaltakat a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tények alapján lehet elbírálni. [50] Ezért az a felülvizsgálati indítvány, amely a felülvizsgálati ok megjelölése mellett, annak indokát az irányadó tényállásban foglalt ténytől eltérő tény állítására alapítja, a tényállásban foglalt tényekkel ellentétes tény megállapítására törekszik, a felülvizsgálati indítványt ezen ellentétes tényre hivatkozással terjeszti elő, így a tényállás támadására irányul, a felülvizsgálati eljárásban kizárt. Erre figyelemmel a felülvizsgálati indítvány a bűnszervezet téves megállapítására irányuló ezen – a jogerős ítéletben megállapított tényállástól eltérő ténybeli alapon nyugvó – részében törvényben kizárt, ez alapján felülvizsgálati eljárást lefolytatni nem lehet. Kúria 1.Bfv.1.102/2022/9-I 10 [51] A Kúria a felülvizsgálati indítvány egyéb hivatkozásával kapcsolatosan megállapítja, hogy a belső arányosság nem a büntetőeljárási törvényben vagy a büntető anyagi jogszabályban meghatározott fogalom, az lényegében a jogirodalomban ismert kifejezés, amely a gyakorlatban az egyes terheltekkel szemben az általuk elkövetett cselekmények miatt kiszabott büntetések vonatkozásában a tettarányos büntetés kiszabásának követelményét jeleníti meg. [52] A büntető ítéletben az egyes terheltekkel szemben kiszabott büntetések egymáshoz viszonyítása, a tettarányos büntetés kiszabásának követelménye nem felülvizsgálati ok (Kúria Bfv.I.1545/2022/
  4. számú határozat). [53] A Kúria a Be.
  5. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a felülvizsgálati indítványt elutasítja, ha a felülvizsgálat a törvényben kizárt. [54] IV. Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésben meghatározott összetételben eljárva, a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elutasította. [55] A Kúria a teljesség érdekében ugyanakkor megjegyzi a következőket. [56] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [57] A II. rendű terhelt védőjének észrevételében írt hivatkozásra figyelemmel megjegyzendő, hogy a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása nem minősítési kérdés, a bűnszervezetben történő elkövetés nem a Btk. Különös Részében meghatározott törvényi tényállásban foglalt minősítő körülmény, az nem az adott bűncselekmény minősített esetének megállapításán keresztül fejti ki tételkeret emelő hatását, hanem a Btk. Általános Részében foglalt szabály, így annak téves megállapítása nem a törvénysértő minősítés, hanem legfeljebb a Btk. más szabályának megsértésén keresztül vizsgálható. [58] A Btk. 91. §
(1)bekezdése a Btk. Általános Részében rendelkezik a bűnszervezetben elkövetéshez kapcsolódó, kötelezően alkalmazandó jogkövetkezményekről és előírja, hogy azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg. Ezzel a törvény általános jelleggel értékelt egy elkövetési körülményt, azonban ennek nem rendelt önálló büntetési tételt, hanem csupán a tételkeret felső határát tágította, azaz a bűnszervezetben elkövetéssel nem az adott bűncselekmény minősített esete valósul meg. [59] A felülvizsgálati eljárásban kizárólag akkor lehet jelentősége a bűnszervezetben elkövetés megállapítása kérdésének, ha az alapügyben eljárt bíróság a Btk. 91. §
(1)bekezdés alkalmazásával, a különös részi büntetési tételkeret felső határát meghaladó büntetést szabott ki, vagy a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette [Btk. 86. §
(1)bekezdés b) pont], avagy a terheltet próbára bocsátotta [Btk. 62. §
(2)bekezdés b) pont] {Kúria Bfv.I.752/2020/
  1. [110]-[113] bekezdés}. [60] A jogalkotó taxatíve (kimerítő jellegű) felsorolással meghatározta a Btk.-ban a büntetéseket és intézkedéseket. A Btk.
  2. §
(1)bekezdése tartalmazza a büntetéseket, míg a Btk. 63. §
(1)bekezdése az intézkedéseket. [61] A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés nincs ezek között, így az nem minősül sem büntetésnek, sem intézkedésnek. Mindezek tükrében az ügydöntő határozat meghozatalakor a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezés a büntetés Kúria 1.Bfv.1.102/2022/9-I 11 kiszabásának részét képezi, azonban nem büntetés és nem intézkedés, ezért a jogerős ítélet erre vonatkozó rendelkezésével szemben a felülvizsgálatnak nincs helye {Kúria Bfv.I.752/2020/17. számú határozata [116]-[117] bekezdés}. [62] A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatban a II. rendű terhelt terhére megállapított legsúlyosabb cselekmény, a 4 rendbeli – kettő esetben felbujtóként, egy esetben bűnsegédként elkövetett – költségvetési csalás bűntettének a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 3. fordulatába ütköző, egy esetben
(3)bekezdés b) pont 2. fordulata, egy esetben
(4)bekezdés b) pont 2. fordulata, kettő esetben
(5)bekezdés b) pont 2. fordulata szerint minősülő cselekmények esetén a legsúlyosabb minősítésre figyelemmel – az
(5)bekezdés b) pontjában írtakra tekintettel – öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A II. rendű terhelttel szemben kiszabott hét év szabadságvesztés önmagában ezen bűncselekmények miatt is törvényes, így az törvénysértőnek nem tekinthető. [63] A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján fellebbezésnek, a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja szerint pedig felülvizsgálatnak nincs helye. [64] A Be. 652. §
(6)bekezdése kimondja, minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. [65] A Be. 652. §
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. [66] A Be. 656. §
(4)bekezdése szerint az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.