← Magyarország

Mf.31074/2021/18 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A kártérítés iránti perben a kötelezettnek a kár bekövetkezése utáni elő- vagy részteljesítéseit a bíróság a felek eltérő megállapodása hiányában, a jogosult rendelkezése szerint ennek hiányában a törvényben meghatározott sorrend (költség, kamat, tőke) szerint köteles elszámolni akként, hogy a részteljesítéssel megszűnt összeget az ítéleti marasztalás nem tartalmazhatja. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mf.31.074/2021/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a személyesen eljárt Felperes (felperes címe) felperesnek – a dr. Anga László kamarai jogtanácsos által képviselt I. rendű alperes (I. rendű alperes címe) I. rendű alperes, és a dr. Serfőző Henrik egyéni ügyvéd (II. rendű alperesi jogi képviselő címe) által képviselt II. rendű alperes (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen kártérítés iránt indított perében, amely perbe az I. rendű alperes pernyertessége érdekében a dr. Sebők Tamás Attila kamarai jogtanácsos által képviselt Alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe) beavatkozott, a másodfokú eljárásban a beavatkozó
  2. sorszámon benyújtott
  3. számú ítélet kijavítása iránti kérelmében – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi kijavító végzést: [1] A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Mf.31.074/2021/
  4. számú ítéletének rendelkező részét akként javítja ki, hogy a nem vagyoni kártérítés összege helyesen 2.841.578 (kétmilliónyolcszáznegyvenegyezer-ötszázhetvennyolc) forint, az ítélet [77] bekezdésében pedig a negyedik és az ötödik mondat helyesen: „A 2.300.945 forintból levonva az 1.268.245 forintot - amellyel a bérkülönbözet és késedelmi kamata kiegyenlítést nyert - a fennmaradó összeg 1.032.700 forint, ez számolható el a 3.000.000 forint felperes javára megítélt nem vagyoni kártérítés késedelmi kamatára és tőkeösszegére. A 3.000.000 forint
  5. november 19-től
  6. december 22-ig számított késedelmi kamata 874.278 forint és ez levonva az 1.032.700 forintból 158.422 forint marad az az összeg, amely a 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítés, mint tőketartozás csökkentésére fordítható, ezek különbözete 2.841.578 forint.” A végzés ellen a rendelkező rész kijavítása körében a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Kúriának címzett, de a Fővárosi Ítélőtáblán elektronikus úton benyújtandó fellebbezésnek van helye, az indokolás kijavítása körében fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [2] A Fővárosi Ítélőtábla a
  7. július 13-án kelt
  8. sorszámú ítéletével az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletét részben megváltoztatta, mellőzte az alperesek kötelezését a bérkülönbözet és a felperesnek járó perköltség megfizetése körében, az I. rendű alperes által fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét 2.952.414 forintra és annak
  9. december 23-tól a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatára emelte fel, az I. rendű alperesi Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.074/2021/18 2 beavatkozó perköltségét 187.756 forintra leszállította, egyebekben helybenhagyta, és rendelkezett a perköltség és illeték viseléséről. [3] A beavatkozó
  10. július 21-én
  11. sorszám alatt a
  12. sorszámú ítélet kijavítására irányuló kérelmet terjesztett elő. Ebben kérte a rendelkező részben a nem vagyoni kártérítés összegének 2.841.578 forintra történő kijavítását, egyben az indokolás [77] bekezdésének kijavítását oly módon, hogy a 2.300.945 forintból levonva az 1.268.245 forintot a fennmaradó összeg 1.032.700 forint. Továbbá a 3.000.000 forint
  13. november 18-tól
  14. december 22-ig számított késedelmi kamata 874.278 forint és ez levonva az 1.032.700 forintból 158.422 forintot tesz ki, amely a nem vagyoni kártérítés, mint tőketartozás csökkentésére fordítható. Ezek különbözete 2.841.578 forint, amely helyesen nem vagyoni kártérítés jogcímen jár a felperesnek. [4] Indokolásként előadta, hogy a másodfokú ítélet [77] bekezdése számítási hibát tartalmaz, ebből eredően az ítélet rendelkező részében írt kötelezés is hibás, illetőleg a jogcím tévesen sérelemdíjként szerepel az indokolás ezen részében. Ezért a polgári perrendtartásról szóló
  15. III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  16. §

(1)bekezdése alapján kijavításnak van helye az elírás és a számítási hiba miatt. [5] Az alperes észrevételében egyetértett a beavatkozó kijavítás iránti kérelmével, a felperes észrevételt nem tett. [6] A Fővárosi Ítélőtábla a
  1. szeptember 30-án kelt
  2. sorszámú végzésével a
  3. sorszámú ítéletet akként javította ki, hogy a nem vagyoni kártérítés összege helyesen 2.951.669 forint, az ítélet [77] bekezdésében a sérelemdíj helyett a jogcím helyesen nem vagyoni kártérítés, egyebekben a kijavítás iránti kérelmet elutasította. [7] A végzés ellen a beavatkozó
  4. sorszám alatt fellebbezéssel élt, melyet a Kúria az Mpkf.IV.10.148/2021/
  5. számú végzésével elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.074/2021/
  6. számú végzését hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította. Döntésében rögzítette, hogy a
  7. november 18-tól
  8. december 22-ig számított késedelmi kamat összegét 984.369 forintban ugyan tartalmazza az ítélőtábla határozata, ugyanakkor arra nézve indokolást nem, hogy ezt az összeget milyen számítás alapján állapította meg. Ugyancsak nem tartalmazza a végzés a 3.000.000 forint tőkeösszeg
  9. november 18-tól
  10. december 22-ig számított, az egyes kamatperiódusokra eső összegét. Így az új eljárásra előírta a másodfokú bíróságnak, hogy a beavatkozó kijavítás iránti kérelmére figyelemmel az ítélet indokolásának [77] bekezdését ki kell egészítenie és részletesen fel kell tüntetnie az egyes kamatperiódusokra irányadó kamatlábakat, valamint a tőkeösszeg ennek alapján számított késedelmi kamatának összegét annak érdekében, hogy a felek és a beavatkozó a számítások helyességét ellenőrizni tudja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.074/2021/18 3 [8] A másodfokú bíróság a beavatkozónak az ítélőtábla
  11. sorszámú ítélete kijavítása iránti kérelmét a megismételt eljárásban elbírálva alaposnak találta. [9] A bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás esetén a határozat kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti. [10] Az ítélőtábla a
  12. sorszám alatt meghozott ítélete [77] bekezdésének kijavítása és a Kúria iránymutatása szerinti kiegészítése kapcsán arra mutat rá, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó által
  13. december 22-én teljesített 2.300.945 forintnak a polgári törvénykönyvről szóló
  14. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
  15. és
  16. §-ának együttes értelmezésével kellett az elszámolást elvégezni a teljesítésig keletkezett tartozásokra. [11] Ezért az ítélőtábla ítéletének [77] bekezdésében rögzített számításokat az alábbiak szerint vezeti le, megjelölve az alapul szolgáló kamatperiódust, az irányadó kamatlábat és a kiszámított késedelmi kamat összegét és rögzítve a helyesen kiszámított összegeket. [12] A számítás során a másodfokú bíróság a Ptk.
  17. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a késedelem idejére a naptári félévekre a félév első napján irányadó jegybanki alapkamatot vette figyelembe azzal, hogy az első félévekre 181 nappal, a második félévekre 184 nappal számolt, valamint
  1. év második féléve december 22-én zárult a teljesítés napjával, ami 175 nap időtartam. Az ítéletben részletezettek szerint a felperes részére
  2. december 22-én megfizetett 2.300.945 forintot először a keresetveszteségnek minősülő, a felperesnek bérkülönbözet címén megítélt 892.780 forint késedelmi kamatára, majd tőkeösszegére számolta el. E körben az ítélőtábla az alábbi számításokat végezte a (tőke x naptári napok x kamatláb) : 365-tel számítási képlet alkalmazásával. Félév Kamatláb
  3. II.
  4. I.
  5. II.
  6. I.
  7. II.
  8. I.
  9. II.
  10. I. 8,5 % 10 % 9,5 % 6,25 % 5,25 % 5,75 % 6,00 % 7,00 % Kamat összege (forint) 38.255 44.272 42.755 27.670 23.628 25.456 27.003 30.990 Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.074/2021/18
  11. II.
  12. I.
  13. II.
  14. I.
  15. II.
  16. I.
  17. II. 4 7,00 % 5,75 % 4,25 % 3% 2,3 % 2,1 % 1,5 % 31.504 25.456 19.127 13.281 10.351 9.297 6.420 375.465 [13] Ezen számítások alapján a kiszámított késedelmi kamat összesen 375.465 forint, és ehhez hozzászámítva a 892.780 forint felperesnek járó tőkeösszeget, ez együtt 1.268.245 forintot tesz ki. [14] A felperesnek megítélt 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítés összege után járó késedelmi kamat számítása körében a másodfokú bíróság az alábbi számításokat végezte, szintén a fentebb rögzített számítási képlet alapján, a
  18. november 18-án esedékessé váló és másnaptól késedelmes tartozás alapján
  19. december 22-ig terjedő időszakra azzal, hogy
  20. november 19-december
  21. közötti időre 43 nappal számolt: Félév Kamatláb Kamat összege (forint)
  22. II.
(43)
  1. I.
  2. II.
  3. I.
  4. II.
  5. I.
  6. II.
  7. I.
  8. II.
  9. I.
  10. II.
  11. I.
  12. II.
(175)9,5 % 6,25 % 5,25 % 5,75 % 6,00 % 7,00 % 7,00 % 5,75 % 4,25 % 3% 2,3 % 2,1 % 1,5 % 33.575 92.980 79.397 85.541 90.740 104.137 105.863 85.541 64.274 44.630 34.784 31.241 21.575 874.278 Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.074/2021/18 5 [15] Mindezen számítás alapján a 3.000.000 forint késedelmi kamata a késedelem megjelölt időszakban 874.278 forintot tesz ki. [16] A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság megállapította, hogy a
  1. sorszámú ítéletében számítási hibát vétett, mivel a 2.300.945 forintból levonva az 1.268.245 forintot a különbözet – ahogy azt a beavatkozó is jelezte – 1.032.700 forint. Az ítéletben levezetett számítások további korrigálást igényelnek számítási hiba miatt, ezért a helyes számítás alapján 1.032.700 – 874.278 = 158.422 és ezt levonva a 3.000.000 forintból a különbözet a beavatkozó által meghatározottakkal egyezően 2.841.578 forintot tesz ki. Erre figyelemmel javította a másodfokú bíróság a rendelkező részben a nem vagyoni kártérítés összegét. Helytálló volt továbbá a beavatkozó kérelme akörben is, hogy az indokolás [77] pontjában tévesen – elírás folytán – sérelemdíj szerepel, amely helyesen nem vagyoni kártérítés. [17] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú ítélet rendelkező részét és az indokolás [77] pontját kijavította és egyben annak részeként az alapul szolgáló számításait is részletesen levezette. [18] A fellebbezés lehetőségét kizárólag a rendelkező részre vonatkozó kijavítás kapcsán biztosítja a Pp. 224. §
(4)bekezdése, az indokolás kijavítása körében fellebbezésnek nincs helye. Budapest,
  1. május
  2. dr. Orosz Andrea s.k. s.k. a tanács elnöke dr. Szalai Beatrix s.k. előadó bíró dr. Laczó Adrienn Lilla bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.