Kpkf.40176/2021/2 – Kúria

(4)és

(5)bekezdésében foglaltaknak, abból nem állapítható meg, hogy a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél mely bizonyítékokat és tényeket tekintett irányadónak, továbbá nem állapíthatóak meg azok az okok, amelyek miatt a bíróság valamely tényállást nem talált bizonyítottnak, úgy a támadott döntés felülbírálatra alkalmatlan és annak a hatályon kívül helyezését vonja maga után. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Járási Hivatala Az alperes képviselője: A per tárgya: jogvita A fellebbezést benyújtó fél: A fellebbezéssel támadott határozat: számú végzése Rendelkező rész Kpkf.VI.40.176/2021/

1. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Nagy Szabolcs előadó bíró Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró felperes1 (cím1) Hronszky Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; cím2 ) Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni (cím3) Dr. Varga Emese kamarai jogtanácsos (cím4) gyámhatósági ügyben indult közigazgatási a felperes Debreceni Törvényszék 7.K.700.535/2021/
2. A Kúria az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, a fellebbezéssel támadott részét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye Kúria VI.Kpkf.40.176/2021/2-I 2 [1] A felperes keresetlevelet nyújtott be a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala – a HB-03/GYÁM/00012-5/
3. számú határozatával kiegészített - HB-03/GYÁM/00012-2/
4. számú, a kapcsolattartás korlátozása tárgyú határozatával szemben, melyben kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, kérte továbbá telefonos megbeszélés és elektronikus egyeztetés címén 50.000 forint plusz áfa perköltség megítélését négy munkaórát alapul véve, míg a keresetlevél megszövegezése, mellékletekkel feltöltése okán tíz munkaórát számolva 120.000 forint plusz áfa összeg megtérítését kérte. Jelezte a költségjegyzék nyomtatványon azt is, hogy 12.000 forint/munkaórában került meghatározásra az ügyvédi munkadíj a megbízási szerződés szerint. [2] Az alperes a védiratában arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a keresetlevél benyújtását követően felügyeleti eljárás indult. Ezt követően bejelentette, hogy a keresettel támadott döntést felügyeleti eljárás keretében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a HB/11-SZ-GY/00492-2/
5. számú végzéssel a gyámhivatal határozatát és kiegészítő határozatát megsemmisítette és a gyámhivatalt új eljárást lefolytatására utasította. [3] A Debreceni Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság)
6. számú végzésében foglalt felhívására a felperes a
7. április
8. napján kelt,
9. sorszámon iktatott nyilatkozatában előadta, hogy a visszavonó határozat a keresetében foglaltaknak eleget tesz, és fenntartotta a keresetlevélhez mellékelt költségjegyzéken meghatározott összegű perköltség iránti kérelmét. Csatolta az ügyvédi megbízási szerződés kivonatát, mellyel igazolta, hogy 12.000 forint plusz áfa összegben lett meghatározva egy óra munkadíja. Továbbá csatolta a felperes által megfizetett ügyvédi munkadíjról szóló részszámlát. Előadta, hogy az ügyvédi munkadíj megállapításánál a folyamatos telefonos megbeszélések, elektronikus egyeztetések (összesen négy óra), az eljárás iratanyagának áttekintése (két óra), a keresetlevél elkészítése (hét munkaóra) és annak feltöltése (egy munkaóra) számított fel. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a 7.K.700.535/2021/
10. számú végzésével az eljárást megszüntette, egyúttal kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 15.240 forint perköltséget, és megállapította, hogy a 3.000 forint mérsékelt eljárási illeték az állam terhén marad. Rögzítette, hogy a felperes nyilatkozata alapján a közigazgatási perrendtartásról szóló
11. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
12. §

(1)bekezdés g) pontja alapján az eljárás megszüntetésének volt helye, hiszen a felperes nyilatkozata szerint az alperes a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolta. A perköltség vonatkozásában rögzítette, hogy „a bíróság a csatolt megbízási szerződésben szereplő összeget reálisnak ítélte, a bíróság az alperest annak megfizetésére kötelezte a polgári perrendtartásról szóló 2016.évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 82-

1. § rendelkezései alapján”. Kúria VI.Kpkf.40.176/2021/2-I 3 A fellebbezés, az észrevétel [5] A felperes a végzés ellen benyújtott fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását akként, hogy a részére 170.000 forint plusz áfa perköltséget állapítson meg a Kúria a perben csatolt iratok alapján. Kiemelte, hogy a keresetlevélhez csatolták a költségjegyzéket, továbbá a felhívásra tett,
2. sorszámú nyilatkozatukhoz a részszámlát és a megbízási szerződést és részletezték a munkaórákat is. A Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján a bíróságnak a perköltség összegét a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok alapul vételével kell meghatároznia. A bíróság azonban egyáltalán nem vette figyelembe a költségjegyzék nyomtatványt, sem a becsatolt részszámlát, így megsértette a Pp. 82. §

(3)bekezdésében foglaltakat, és aránytalanul, iratellenesen állapította meg a perköltséget. Hangsúlyozta mindezek alapján, hogy az elsőfokú bíróság a perköltséget nem a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok alapul vételével határozta meg, hanem a részszámla és a csatolt költségjegyzék figyelmen kívül hagyásával. [6] A felperes háromezer forint fellebbezési illetéket a Debreceni Törvényszék illetékbeszedési számlájára 2021. május 3-án befizetett. [7] Az alperes az észrevételében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását, előadta, hogy a Kp. 83. §

(6)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felperes ugyan perköltségre jogosult, azonban ennek igényelt összege eltúlzott, mert a határozat visszavonására került sor, így érdemi tárgyalás tartása nem történt, a felperes kizárólag egy érdemi iratot (keresetlevelet) terjesztett elő. Utalt a Legfelsőbb Bíróság KGD

2. számon közzétett, Kpkf.IV.35.906/
3. számú eseti döntésben foglalt megállapításokra és ennek alapján arra, hogy a per megszüntetése esetén – amennyiben a per érdemi tárgyalására nem került sor – a perköltség összegének mérséklése az indokolt. A munkadíj megállapodás szerinti összege nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, így annak mérséklése indokolt volt. Jelezte még, hogy a felperes
4. április 6-án kelt nyilatkozatát nem kapta meg, ezért arra vonatkozóan további érdemi nyilatkozatot tenni nem tud. A Kúria döntése, annak jogi indokai [8] Az elsőfokú bíróság végzésének perköltségre vonatkozó rendelkezése az érdemi felülbírálatlanra alkalmatlan. [9] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a felperes a végzés perköltségre vonatkozó rendelkezését támadta a fellebbezésében, ezért a Kúria a Kp.
5. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §

(1)bekezdésben foglaltak szerint kizárólag a végzés fellebbezéssel támadott részét vizsgálta meg. Kúria VI.Kpkf.40.176/2021/2-I 4 [10] Az elsőfokú bíróság olyan súlyos eljárásjogi hibát vétett, melynek következtében a végzés perköltségre vonatkozó részének a jogszerűsége nem állapítható meg, az az érdemi felülbírálatra alkalmatlan az alábbiak szerint. [11] A Kp. 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 82. §

(3)bekezdése előírja, hogy a bíróság a perköltség összegét a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok alapul vételével köteles meghatározni. Az elsőfokú bíróság a végzésében szövegesen csak annyit rögzített, hogy a perköltség meghatározásánál a csatolt megbízási szerződésben szereplő összeget vette alapul és azt reálisnak ítélve meg, 15.240 forint összegben állapította meg a perköltség összegét. Az elsőfokú bíróság a végzésében nem tett említést sem a költségjegyzékről, sem a felperes által külön-külön jogcímeken (telefonos megbeszélések, elektronikus egyeztetések; keresetlevél elkészítése, feltöltése) igényelt perköltségekről, sem azok munkaigényéről. Nem vizsgálta a felperes által hivatkozott részszámlát sem. [12] A Kúria egyrészt azt állapította meg, hogy a felperes által csatolt költségjegyzék egyezően a

1. április
2. napján tett nyilatkozattal és az ahhoz csatolt megbízási szerződéssel azt tartalmazta, hogy a felperes mindösszesen 170.000 forint plusz áfa összegben kérte megállapítani a perköltség összegét. A Kúria a hiányos indokolás alapján kizárólag vélelmezni tudja, hogy az elsőfokú bíróság a megbízási szerződésben szereplő összeg alatt nem óradíjban meghatározott összeget értett, ezért a mindösszesen 12.000 forint plusz áfa összegben kért perköltséget elfogadhatónak tartva határozta meg a perköltséget 15.240 forintban. Azonban a Kúria rögzíti, hogy ezt csak vélelmezni, feltételezni lehet, a végzés indokolási hiányossága miatt ennek megállapítása ítéleti bizonyossággal nem lehetséges. Másrészt a Kúria kiemeli azt is, hogy egy végzésből egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy a bíróság a döntését mire alapította, a perköltség felszámításánál az egyes tételeket milyen mértékben és milyen munkamennyiség elfogadásával tartotta indokoltnak, ezt meghaladóan alaptalannak. Az elsőfokú bíróság végzéséből mindezek a körülményke nem állapíthatók meg, a végzés indokolása olyan mértékben hiányos, hogy a végzés jogszerűsége nem ítélhető meg. [13] A Kp.
3. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 345. §

(4)és

(5)bekezdésében foglaltak ellenére az elsőfokú bíróság végzéséből mindezekre tekintettel nem állapítható meg, hogy a döntése meghozatalakor milyen tényeket és körülményeket vett figyelembe, milyen indokok alapján döntött, mindezek miatt az sem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 82. §

(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt-e el, emiatt a végzés az érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [14] Fentiek miatt a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezéssel támadott, perköltségre vonatkozó rendelkezése tekintetében a Kp. 114. §

(4)bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [15] Az elsőfokú bíróságnak az új eljárás során indokolási kötelezettségének eleget téve a Pp. 82. §

(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell meghatároznia a perköltség összegét. Amennyiben él mérséklési jogával, úgy annak indokait köteles megadni, kifejteni a végzésében. Záró rész Kúria VI.Kpkf.40.176/2021/2-I 5 [16] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [17] A felperes és az alperes perköltség iránti igényt nem terjesztett elő, ezért annak megállapításáról a Kp. 110. §

(3)bekezdése folytán rendelkezni nem kellett. [18] A felperes háromezer forint fellebbezési illetéket a fellebbezésével egyidejűleg megfizetett, ugyanakkor a fellebbezése érdemben nem volt elbírálható, a jogvita eljárásjogi jogsértés miatt nem volt lezárható, ezért illetékfizetési kötelezettség folytán illetékben marasztalás kérdése nem merült fel. Mindezért a Kúria megállapította, hogy a felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 80. §

(1)bekezdés i) pontja alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére, szükségtelenül megfizetett háromezer forint fellebbezési illeték visszatérítésére jogosult. [19] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §

(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. május
3. dr. Márton Gizella s.k. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Nagy Szabolcs s.k. előadó bíró dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró