Pf.20038/2024/7 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján hét karádi ingatlan vonatkozásában kérte, hogy a bíróság rendelje el a bejegyzések érvénytelensége jogcímén az ingatlanokat érintő bejegyzések törlését és a bejegyzéssel érintett jogügyletek megelőző eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását. A kereset ténybeli alapjaként arra hivatkozott, hogy a karádi külterület 0121/7, 0121/15 és 042/1 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó, az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű alperes között létrejött adásvételi- és csereszerződések (a/1-3.), a karádi külterületi 0117/11 helyrajzi számú, 2472/1 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó, a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű alperes között létrejött adásvételi- és csereszerződések (b/12.), továbbá a Karád külterületi 083/13 helyrajzi számú és 064/27 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó, az I. rendű alperes és a VI. rendű alperes között létrejött adásvételiés csereszerződések (c/1-2.) semmisek, mert céljuk a jogszabály megkerülése volt, továbbá a csere- és az adásvételi szerződések a Földforgalmi törvény 60.§

(1)bekezdése szerinti szerzési korlátozásba és a jóerkölcsbe is ütköznek. E szerződések megkötésénél a felek tényleges szándéka nem a tulajdoni hányadok kölcsönös megszerzésére irányult, a csereszerződések megkötésének nyilvánvaló célja az volt, hogy az I. rendű és a IV. rendű alperes tulajdonostársként hatósági jóváhagyás nélkül biztosan megszerezhesse az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanok fennmaradó tulajdoni illetőségét. Az alperesek a szerződésekkel a cserét követő rövid idő alatt biztosították az I. rendű és a IV. rendű alperes tulajdonszerzését, a szerződéses rendszert pedig kizárólag azért alkalmazták, hogy a kivételes termőföld szerzési szabályok alkalmazhatóságának jogi feltételeit megteremtsék, és ezzel az adásvételnél fennálló jogi korlátokat és a hatósági engedélyezési eljárást megkerüljék. A per tárgyává tett jogügyletek esetében az I. rendű és a IV. rendű alperes ügyleti célja, azaz a feltétlen és biztos tulajdonszerzésre törekvése, és a jogügyletek realizálása azzal járt együtt, hogy a többi elővásárlásra jogosult, ezen keresztül pedig a gazdálkodók érdeke és a tisztességes feltételekkel történő termőföldszerzés lehetősége jelentősen csorbult. A jogszabályi rendelkezések kijátszása és a vázolt cél elérése érdekében a társadalom rosszallását maga után vonja, így sérti a jóerkölcsöt is. Az alperesek az ellenkérelmükben arra hivatkoztak, hogy a felperes a kereseti kérelmének záró rendelkezésében nem jelölte meg, hogy milyen jogcímen alkalmaz több jogügyletet érintő, de nem minden jogügylet által érintett, alperesekkel szemben egyesített kereseti kérelmet. Álláspontjuk szerint a felperes kereseti kérelme több jogügyleti érint, melyek azonban nem egységesen érintik az alpereseket, így a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 173.§

(2)bekezdésének feltételei a felperes kereseti kérelmében megfogalmazottakra nem állnak fenn. A felperes a Pp. 173.§

(3)bekezdését megsértve terjesztett elő több szerződésben, különböző alpereseket érintő, látszólagosan egységes kereseti kérelmet. A felperes válasziratában (9.P.20.146/2022/19.) kifejtett álláspontja szerint a keresethalmazattal kapcsolatos kifogásnak eljárásjogi okból nincs relevanciája, mert az Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.038/2024/7 [4] [5] [6] [7] 3 elsőfokú bíróság a keresetlevél alkalmasságának vizsgálata során nem rendelt el hiánypótlást, a keresetlevélben megjelölt ingatlanokra a perindítás tényének feljegyzését a 9. sorszámú végzésével elrendelte. A bíróság a 2022. március 11. napján kelt 9.P.20.146/2022/12-I. számú végzésében arról tájékoztatta a felperest, hogy a keresetlevelet a perfelvételre alkalmasnak találta. A meg nem engedett keresethalmazat előterjesztése esetén a bíróságnak a Pp. 176.§

(2)bekezdés c) pontja értelmében hiánypótlást kell elrendelnie. A bíróság emiatt hiánypótlást nem rendelt el, a kereset alperesekkel közlésével a perindítás joghatásai a Pp. 180.§

(1)bekezdése alapján beálltak. A meg nem engedett keresethalmazat előterjesztése nem visszautasítási, illetve elutasítási ok, emiatt pedig, miután hiánypótlásra nem került sor, a Pp. 240.§

(1)bekezdés a) pontjában foglaltak alapján hivatalból az eljárás megszüntetésére sem kerülhet sor. E beadványában a felperes utalt arra, hogy valódi keresethalmazatot terjesztett elő, a termőföldeket érintő ingatlan-nyilvántartási bejegyzések érvénytelensége az azok alapjául szolgáló csere- és adásvételi szerződések érvénytelenségén alapul. Az ügyész ezekben a perekben a közérdek védelme érdekében lép fel, ezért a kereseti kérelmek egymással összefüggő jogi és ténybeli jogviszonyból erednek. Az I., II. és III. rendű alperesek által kötött, a Karád 0121/7, 0121/15 és 0142/1 helyrajzi számú ingatlanokat érintő jogügyletek a II., IV. és V. rendű alperesek által kötött, a Karád 0117/11 és 2471/1 helyrajzi számú ingatlanokat érintő jogügyletek, továbbá az I. rendű és VI. rendű alperesek által kötött Karád 083/13 és 064/27 helyrajzi számú ingatlanokat érintő jogügyletek csak együttesen értékelhetők. A jogügyletek ténybelileg és jogilag egymással az alperesek személyét érintően is összefüggenek. Az alperesek a 23. sorszámú viszontválaszukban továbbra is azt állították, hogy a felperes kereseti kérelme alkalmatlan a per lefolytatására, mert olyan személyek kerültek alperesi pertársaságba, akiknek jogügyletei egymással nem függenek össze, valamint a felperes nem adta indokát esetleges keresethalmazat megjelölésének, jogalapjának és indokoltságának. A Pp. 173.§

(3)bekezdésében megjelölten több alperessel szemben látszólagos vagy vagylagos keresethalmazat (látszólagos személyi keresethalmazat) nem terjeszthető elő. Az alperesek jogi álláspontja szerint a felperes a Pp. 173.§

(3)bekezdését megsértve terjesztett elő több szerződésben, különböző alpereseket érintő látszólagosan egységes kereseti kérelmet. Az alperesek e beadványban eljárás szabálytalansága miatti kifogást is benyújtottak a Pp. 156.§

(1)bekezdés a) pontjára alapítva. Álláspontjuk szerint a törvényszéknek a „felperes által benyújtott kereseti kérelmet a Pp. 173.§

(3)bekezdésének megsértése miatt – mivel az alperesek álláspontja szerint a Pp. 173.§

(2)bekezdés c) pontja nem áll fenn – akár a Pp. 176.§

(2)bekezdés c) pontja alapján hiánypótlásként kijavítást kellett volna kérni a felperestől”. Az elsőfokú bíróság a 9.P.20.146/2022/26. számú végzésében az alperesek eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogását elutasította. Egyetértett a felperessel abban, hogy a csereszerződések megkötése majd a csereszerződéseket követően a csereszerződéseken alapuló tulajdonszerzésekre tekintettel kötött adásvételi szerződések egyetlen célja az I. rendű, illetve a IV. rendű alperes tulajdonszerzése volt, az ingatlanokat érintő jogügyletek csak együttesen értékelhetőek. Utalt még arra is, hogy az alperesek kifogása nem tekinthető az eljárás szabálytalansága miatti kifogásnak. Az elsőfokú bíróság a keresetet érdemben elbírálta, és annak helyt adott. Az alperes az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében eljárásjogi szabálysértésnek jelölte meg azt, hogy a felperes a Pp. 173.§

(1)és

(3)bekezdését megsértve terjesztett elő több szerződésben, különböző alpereseket érintő, látszólagosan egységes kereseti kérelmet, holott a kereseti kérelem sem látszólagos, sem vagylagos keresethalmazatot nem valósít meg. Az alperesek jogi álláspontja szerint a felperes kereseti kérelme látszólagos személyi Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.038/2024/7 [8] [9] [10] [11] [12] [13] 4 keresethalmazat, amely nem terjeszthető elő, szemben a törvényszék által megállapított valódi tárgyi keresethalmazattal. A felperes a fellebbezési ellenkérelemben utalt a

1. június 1-jén előterjesztett válasziratra és az eljárási kifogást elutasító
2. sorszámú végzés indokolására. A felperes érvénytelen szerződéseken alapuló ingatlan-nyilvántartási bejegyzések törlése ellen nyújtott be több kérelemből álló keresetet, amelyek léte egymástól független. A keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. A csereszerződések, illetve az e csereszerződéseken alapuló tulajdonszerzésekre tekintettel kötött adásvételi szerződések kizárólagos célja az I. és a IV. rendű alperes tulajdonszerzése volt, így az ingatlanokat érintő jogügyletek együttesen értékelhető, azok ténybeli és jogi alapon összefüggőek. Az alperesnek a látszólagos tárgyi keresethalmazatra (Pp. 173.§

(2)bekezdés), valamint a látszólagos személyi keresethalmazatra (Pp. 173.§

(3)bekezdés) vonatkozó megállapításai tévesek. Megjegyezte, hogy a jelen ügyben fenn nem álló, meg nem engedett keresethalmazat előterjesztése esetén a bíróságnak a Pp. 176.§

(2)bekezdés c) pontja értelmében hiánypótlást kell elrendelnie. A bíróság emiatt hiánypótlást nem rendelt el, a keresetet az alperesekkel közölte, ezzel a perindítás joghatásai a Pp. 180.§

(1)bekezdése alapján beálltak. A hiánypótlás elmaradása miatt a Pp. 240.§

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott jogalapon az eljárás hivatalból megszüntetésére nem kerülhetett sor, az alperesek keresethalmazattal kapcsolatos érvelése tehát e szempontból sem áll helyt. A keresethalmazat megengedhetőségét a bíróság hivatalból is köteles vizsgálni. A másodfokú bíróság ezért vizsgálta, hogy a felperes keresetlevélben megjelölt keresethalmazat a Pp. 173.§ rendelkezéseinek megfelel-e. Megállapította, hogy a keresetlevélben az a/1-

1. alatt előadott jogügyletek a Karád külterület 0121/7, 0121/15 és 042/1 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó adásvételi- és csereszerződések a b/1-
2. alatti jogügyletek a Karád külterület 0117/11 és 2472/1 helyrajzi számú, a c/1-
3. alatt megjelölt adásvételi- és csereszerződések pedig a Karád külterület 083/13 és 064/27 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkoznak. Az a/1-
4. alatt felsorolt szerződések ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek, de függetlenek a b/1-2., illetve a c/1-
5. szám alatt megjelölt szerződésektől. A b/1-
6. alatt megjelölt jogviszonyok egymással ténybeli és jogi alapon összefüggenek, de függetlenek az a/1-
7. és c/1-
8. alatti jogviszonyoktól. Erre tekintettel a másodfokú bíróság álláspontja az, hogy a keresetlevélben megjelölt valódi tárgyi keresethalmazat a Pp. 173.§

(1)bekezdésének nem felel meg. Az a/1-3., a b/1-

1. és a c/1-
2. alatt előadott tényekre alapított kereset három külön perben érvényesíthető valódi tárgyi keresethalmazatként. A Kúria a Pfv.V.20.539/2023/
3. számú, a BH
4. 137 szám alatt megjelent határozatában rámutatott arra, hogy a keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása a bíróság feladata, ezért a meg nem engedett keresethalmazat észlelése esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp. 176.§

(2)bekezdés c) pontja értelmében akkor sem mellőzhető, ha a keresethalmazatokkal kapcsolatos kifogás az alperes alaki védekezésének tárgya, és az ellenkérelemben foglaltakra tekintettel a felperes az azzal kapcsolatos jogi álláspontját kifejti. Ennek megfelelően a Pp. 379.§-a alapján a Pp. 176.§

(2)bekezdés c) pontja szerinti felhívás kiadását a másodfokú bíróság sem mellőzheti, ha az elsőfokon eljárt bíróságtól eltérő álláspontja szerint a kereset meg nem engedett keresethalmazatot tartalmaz. A keresetlevél rendelkezéseinek e tekintetben nem megfelelő volt a pótolható, elő lehet adni a halmazati szabályoknak megfelelő keresetlevelet. A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság – az eljárás megszüntetésének terhével felhívta a felperest, hogy a meg nem engedett keresethalmazatot szüntesse meg. A felperes a felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget. A hiánypótlási felhívásra tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a ténybeli összefüggés vizsgálatánál a másodfokú bíróság Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.038/2024/7 [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] 5 figyelmen kívül hagyta az ügyletben érintett személyek azonosságát és a jogügyletek célját, valamint azt, hogy a jogügyletek ugyanazon tulajdonosi közösség érdekeit érintették és sértették. Az a/1-3 alatti jogügyletet és c/1-2 jogügyletet összekapcsolja, hogy a szerződéses konstrukció ugyanazon személy, Árvai András Pál I. rendű alperes tulajdonszerzését célozza. Az a/1-3 és a b/1-2 jogügyeltek közös eleme, hogy szerződő felek célja az volt I. és IV. r. alperes ugyanazon személy - Birkás Ferenc II. rendű alperes - tulajdonában álló ingatlant szerezze meg. Az alperesek perbeli karádi ingatlanokra kötött szerződéseikkel a jogszerű termőföldforgalom érvényesülését kizárták, az elővásárlásra jogosultak széles körén keresztül a helyi gazdálkodói közösséget sértették. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.25.213/2023/

1. – IH.2023.
2. számú döntése alapján hivatkozott arra, hogy a keresetek közötti jogi összefüggés a tényállások azonos jogi megítéléséből következtethető. Az a/1-3 alatti, b/1-2 alatti és c/1-2 alatti jogügylet közötti jogi összefüggést megteremti az alkalmazott szerződéses konstrukció lényegi elemeinek, és szerződésrendszer jogi megítélésének azonossága. Kiemelte, hogy a csalárd szerződéses láncolat központi elemét jelentő csereszerződésben résztvevő feleket ugyanazon ügyleti szándék vezette, mégpedig az, hogy a kivételes termőföldszerzési szabályok alkalmazhatóságának jogi feltételeit megteremtsék, és ezzel az adásvételnél fennálló jogi korlátokat és a hatósági engedélyezési eljárást megkerüljék. Hangsúlyozta, hogy az ügyész perindítására közérdekből került sor, az alperesi szerződéses konstrukciók miatti felperesi fellépés közös bázisa az ügyész által érvényre juttatni kívánt közérdek azonossága. A valós és helyes ingatlan-nyilvántartási adatok helyreállításával az „ingatlanforgalmi közérdeksérelem” maradéktalanul kiküszöbölhetővé válik, az érintett ingatlanok vonatkozásában az eredeti állapot helyreállítása a jogszerű ingatlanforgalom kereteit teremti meg, illetve az ügyészi fellépés a helyi földtulajdonosi közösség érdekeinek érvényre juttatásában manifesztálódó közérdek védelmét célozza. Az a/1-
3. alatti jogügylet; b/1-
4. alatti és c/1-
5. alatti jogügyletek közötti ténybeli és jogi összefüggés álláspontja szerint következik a termőföldtulajdon sajátos természeti és vagyoni sajátosságaiból – nevezetesen, hogy helyhez kötött és korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre – és az ehhez igazodó elővásárlási jogok rendszeréből, a helyi gazdálkodói közösség részvételével zajló hatósági eljárás sajátosságaiból is. Hangsúlyozta, hogy nagy jelentősége van a termőföld elhelyezkedésének (azaz mely földrészletekkel szomszédos, milyen távolságban fekszik más fölrészletektől), ezért termőföldszerzések nem választhatóak szét, azokat egymásra tekintettel kell értékelni, ez megteremti együttes értékelésükhöz szükséges jogi összefüggést. Előadta, hogy az ügyészi fellépés a fenti közérdek érvényre juttatását, annak szerves részeként a helyi gazdálkodói közösség (félként, vagy elővásárlási jogosultként részt nem vevő személyi kör) tényleges érdekeinek érvényre juttatását célozza. Kifejtette, hogy a perbeli esetben a keresethalmazat megvalósulásánál további, az egyedi jogérvényesítés során egyáltalán nem érvényesülő és nem érvényesíthető szempontokat is figyelembe kell venni. Az ügyészi közérdekű igényérvényesítés célja éppen az individuális perekben értékelés körébe nem vonható, az egyedi érdekeken túlmutató közösségi érdekek védelme. Álláspontja szerint az ügyész által indított közérdekű perben nemcsak a szerződésláncolaton belül, hanem a szerződésláncolatok között is fennáll a tárgyi és jogi összefüggés. A jelzett összefüggésekre figyelemmel a keresetek összekapcsolásának eljárásjogi tilalma nem áll fenn. A másodfokú bíróság a felperes fentiekben kifejtett álláspontját nem osztotta. A Pp. 173.§

(1)bekezdése szerint több kereset (valódi tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a keresetek ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.038/2024/7 [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] 6 jogviszonyból erednek, és a keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. A kereset tárgyává tett a/1-3., b/1-2., illetve a c/1-

1. szám alatt megjelölt szerződések nem ugyanabból a jogviszonyból erednek, azok eltérő szerződő felek, eltérő ingatlanokra vonatkozó adásvételi, illetve csereszerződései. Az a/1-
2. alatt felsorolt szerződések ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyokból erednek, egy szerződésláncot alkotnak, céljuk, hogy a II. rendű alperessel kötött csereszerződések révén a Karád 0121/
3. és 0121/
4. hrsz-ú ingatlanokban tulajdoni hányadot szerző I. rendű alperes az ingatlanok II. és III. rendű alperesi tulajdonban maradt tulajdoni hányadait szerezze meg. A b/1-
5. alatt megjelölt jogviszonyok egymással ténybeli és jogi alapon összefüggenek, céljuk, hogy a II., III. és V. rendű alperesekkel kötött csereszerződés révén a Karád 0117/
6. hrsz-ú ingatlanban tulajdoni hányadot szerző IV. rendű alperes az ingatlan II., III. és V. rendű alperesi tulajdonban maradt tulajdoni hányadait szerezze meg. A c/1-
7. alatt megjelölt jogviszonyok egymással ténybeli és jogi alapon összefüggenek, céljuk, hogy a VI. rendű alperessel kötött csereszerződés révén a Karád 083/
8. hrsz-ú ingatlanban tulajdoni hányadot szerző I. rendű alperes az ingatlan VI. rendű alperesi tulajdonban maradt tulajdoni hányadát szerezze meg. A megengedett tárgyi keresethalmazat egyik konjunktív feltétele, a ténybeli összefüggés a fenti szerződéscsoportokon belül a szerződő felek személye és a szerződések tárgyát képező ingatlanok tekintetében is megállapítható. Nem áll fenn ugyanakkor ténybeli összefüggés a fenti szerződéscsoportokon kívül, az egyes szerződéscsoportok között. A másodfokú bíróság megítélése szerint a ténybeli összefüggés megállapíthatóságához ugyanis nem elegendő az ingatlanok azonos közigazgatási területen fekvése, a kereset tárgyává tett jogviszonyok ugyanis nem az ingatlanok fekvése szerint meghatározott területre, hanem konkrét helyrajzi számú ingatlanokra vonatkoznak. Van ugyan személyi átfedés az egyes szerződések személyi összetételében, az azonban, hogy az I. rendű alperes az a/ és c/ szerződéscsoportban is vevőként, a II. rendű alperes az a/ és b/ szerződéscsoportban is eladóként szerepel, nem elégséges a ténybeli összefüggés megállapíthatóságához, hiszen a szerződések tárgya és az ügyletekben részt vevő további felek személye eltérő, és az egyes szerződéscsoportok által megcélzott I. rendű illetve IV. rendű alperesi tulajdonszerzés a másik két szerződéscsoport tekintetében irreleváns. Ténybeli összefüggés hiányában a valódi tárgyi keresethalmazat megengedhetőségének egyik konjunktív feltétele hiányzik, a pusztán hasonló jogviszonyokat érintő valódi tárgyi keresethalmazat előterjesztését pedig a törvény nem engedi meg, a keresetlevelet a Pp. 176.§

(2)bekezdés c) pontja alapján vissza kellett volna utasítani. A kifejtettekre és a hiánypótlási felhívás eredménytelenségére tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 240. §

(1)bekezdésére és 176.§

(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel a Pp.379.§-a alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. A Pp. 85. §

(1)bekezdése és a Pp. 88. §

(2)bekezdése alapján kötelezte a másodfokú bíróság az államot az alperesek perköltségének megfizetésére. Az alperesek elsőfokon 2.500.000 forint ügyvédi munkadíjat számítottak fel, másodfokon az első- és másodfokú eljárást is figyelembe véve a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§

(2)bekezdés b) pontja szerinti ügyvédi munkadíjból álló perköltséget igényeltek. A másodfokú bíróság az ügyvédi munkadíj összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§

(2),

(5)és

(6)bekezdése alapján állapította meg, a pertárgy értékére figyelemmel, az első- és másodfokon kifejtett ügyvédi munka volumenével arányban álló mérsékelt összegben. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.038/2024/7 [30] 7 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)a) pontja szerint illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben az eljárás, ha a bíróság az eljárást azért szünteti meg, mert az eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna helye, továbbá az ezen eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés és felülvizsgálat. Ezért a másodfokú bíróságnak az illeték viseléséről nem kellett dönteni. Pécs, 2024. október 14. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró