← Magyarország

Kf.700239/2022/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.239/2022/

  1. felperes (felperes címe) felperesi képviselő (felperesi képviselő címe; eljáró képviselő: kamarai jogtanácsos kamarai jogtanácsos) alperes (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: alperest képviselő jogtanácsos A per tárgya: megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes,
  2. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: Veszprémi Törvényszék 5.K.700.058/2022/
  3. számú ítélete ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.239/2022/
  4. 2 [1] A felperes
  5. december 1 től alperes állományában körzeti megbízotti beosztásban teljesít szolgálatot,
  6. december
  7. és
  8. október
  9. között működési körzet 1,
  10. október 1-től működési körzet 2 működési körzetben, mely idő alatt beosztásához nem tartozóan rendszeresen működési, illetőleg csoport működési körzetén kívül járőri feladatokat, járőrszolgálatot látott el. Felperes szolgálati panaszában – a beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátása miatt – 35 hónapra visszamenőlegesen (2018.12.01.-2021.10.31.) az alapilletmény 200%-ának megfelelő, 2.695.000 forint elmaradt megbízási díj megfizetését kérte. Mivel állományilletékes parancsnoka a szolgálati panasznak nem adott helyt, azt elbírásra felterjesztette alperes vezetőjéhez. Az alperes vezetője a
  11. december 17.-én kelt 20000/9476/2021.ált. számú határozatával a szolgálati panaszt a Körzeti Megbízotti Szabályzatról szóló 26/
  12. (XII.09.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat)
  13. és
  14. pontja, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/
  15. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 70.§

(1)bekezdése, valamint felperes 20010-101/526-1/
  1. Szü. számú munkaköri leírása alapján elutasította; arra hivatkozott, hogy a járőri, járőrvezetői feladat a körzeti megbízotti tevékenységbe tartozó közterületi tevékenység, mely nem minősül többletfeladatnak. A kereset és védirat [2] A felperes keresetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  2. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  3. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjára alapítottan 2018. december 1-től 2021. október 31-ig terjedő időszakra az illetményalap 75%-ában meghatározott 1.014.580 forint megbízási díj, annak 2020. május 6-tól számított törvényes mértékű késedelmi kamata és perköltsége megfizetésére kérte kötelezni alperest, mert a körzeti megbízotti beosztása mellett körzeti megbízotti illetékességi területén kívül rendszeresen végzett beosztásához nem tartozó járőrszolgálati tevékenység ellátása miatt megbízási díjat nem kapott. E többletfeladatok nem tartoznak a körzeti megbízotti munkakörbe és a KMB Szabályzat 2. pontjával ellentétesek. Másrészt a KMB Szabályzat 21. pontja taxatíve felsorolja, hogy mely esetekben lehet a körzeti megbízottat működési körzetéből eseti jelleggel meghatározott szolgálati feladatra elvonni, melybe a járőrözés nem tartozik bele, és e körülmény a KMB Szabályzat és a Járőr és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/2017. (III.24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr Szabályzat) összehasonlítása alapján is megállapítható. Habár a körzeti megbízott járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható, ennek is minimális feltétele, hogy működési körzetében történjen (Kúria Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4.). Előadta, hogy a kifogásolt járőrszolgálatok idején más járőrpárt nem is osztottak be azonos illetékességi területre, következésképpen az ezen szolgálatkor felmerülő járőrfeladatok is őt terhelték. A járőrszolgálatok ekkénti ellátását indokolhatta, hogy az egyes járőri, járőrvezetői járőrparancsnoki beosztások alperesnél ideiglenesen megüresedtek, betöltetlenek voltak, vagy a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítése vált szükségessé, így a megüresedett, betöltetlen vagy az ellátásban tartósan akadályozott beosztás helyettesítése is megalapozza megbízási díj igényét. [3] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. Vitatta az igény jogalapját és az összegszerűség mértékét egyaránt, állította, hogy felperes nem látott el beosztásához nem tartozó többletfeladatot, ezért megbízási díjra nem jogosult. A KMB Szabályzat 2. és 24. pontja, a Szolgálati Szabályzat 70. §
(1)bekezdése, felperes munkaköri leírása (20010101/526-1/
  1. Szü. számú 3.o pontja) együttes értelmezése alapján egyebek mellett akként Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.239/2022/
  2. 3 érvelt, hogy a járőrözés egy gyűjtő megnevezés, amelynek végrehajtása a körzeti megbízott alapvető feladata, mivel annak keretében kerülhet sor a körzeti megbízotti tevékenységéhez kapcsolódó rendőri jelenlét biztosítására, bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatok folyamatos ellátására. Az összegszerűség tekintetében, mivel többletfeladat ellátására véleménye szerint nem került sor, indokolatlannak tartotta a megbízási díj 50%-os minimum mértékétől való eltérést. A per során csatolta a működési körzet 1nél rendszeresített és betöltött járőrstátuszokra vonatkozó kimutatást, ami igazolta hogy az állománytáblában rendszeresített járőr, járőrvezető és járőrparancsnoki státuszok nem mindegyike betöltött, illetve a betöltetlen státusz több hónapban jelentkezett. Álláspontja szerint a létszámhiány átmeneti volt, amely nem befolyásolta a járőrszolgálat ellátását, másrészt jogosult volt a különleges jogrend (veszélyhelyzet) időszakában jelentkező rendőri feladatok biztosítása érdekében eseti jelleggel elvonni a felperest a KMB Szabályzat
  3. c) pontja alapján. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében 1.014.563 forint megbízási díj, valamint annak
  4. május
  5. napjától a kifizetés napjáig járó, középarányosan számított késedelmi kamata, valamint 55.729 forint perköltség megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Döntését a Hszt.
  6. §
(1)-
(6)bekezdésére, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  1. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr1.)
  2. számú mellékletére, a Szolgálati Szabályzat 26.§
(1)bekezdésére, a KMB Szabályzat
  1. pont c) és d), a 2., 13., 21., 22., 24., 25., 30., 31.,
  2. pontjára, a Járőrszabályzat 1.1., 3.4.,
  3. pontjára, valamint
  4. számú és
  5. számú mellékletére alapította. [5] A csatolt iratok és a peres felek egyező nyilatkozata alapján megállapította, hogy felperes körzeti megbízotti működési körzetében és azon kívül is eredeti szolgálati beosztása mellett rendszeresen, hosszabb időn át ellátott járőrfeladatokat és körzeti megbízotti feladatellátása alól nem került mentesítésre. A perben nem volt vitás, hogy felperesnek a munkáltató a működési körzeten kívüli feladatellátásra minden esetben parancsot adott. Ez a tevékenységirányítási központ (a továbbiakban esetlegesen: TIK) által adott intézkedési kötelezettségben, vagy a járőrútirány terv teljesítésében nyilvánult meg. Arra felperes parancsot sosem kapott, amely feladat elvégzése munkaköri kötelezettségébe tartozott, alperes előtt ezért nyilvánvaló kellett, hogy legyen, hogy azért ad külön parancsot meghatározott szolgálati feladatok ellátására felperesnek, mert azok nem tartoznak felperes munkaköri leírás szerinti szolgálati feladatai közé. Felperes a csatolt táblázatban szereplő napokon (minden nap) látott el járőrszolgálatot, alperes a körzeti megbízotti foglalkoztatástól eltérő járőri feladatokat azért határozott meg felperes számára, mert a járőri létszámban hiány mutatkozott. A körzeti megbízotti és a járőrfeladatok, járőrszolgálat két külön beosztás. A felperest az alperes a körzeti megbízotti működési körzetéből nem eseti jelleggel vonta el, és nem kizárólag a működési körzetében osztotta be járőrszolgálatra, az alperes eljárása nem felelt meg a KMB Szabályzat
  6. pontjának és ellentétes a KMB Szabályzat
  7. pontjával is; mindazon esetben, amikor felperes a működési körzetén kívül járőrszolgálatba volt beosztva, többletfeladatot látott el. Alperes egyoldalú utasítási jogával az állománytáblában rendszeresített beosztás, munkakör keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket felperes jogosult és köteles ellátni. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs jogi lehetősége. Jogellenes az a munkáltatói gyakorlat, amely a munkakör részének tekinti egy másik munkakör akár átmeneti, akár tartós feladatainak ellátását. Alperes Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.239/2022/
  8. 4 csak a felperes kinevezése szerinti munkakörén belül határozhatta meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírás tartalmát, az abban foglaltakat korlátlanul és a körzeti megbízotti szabályzat rendelkezéseivel ellentétesen nem bővíthette. Az a körülmény, hogy alperes utasítása alapján felperes ténylegesen ellátta a körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó tevékenységeket is, a Hszt.
  9. §
(5)bekezdése alkalmazására ad alapot. Felperes többletfeladat-ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül, mert a hivatásos szolgálati viszonyban a munkaköri leírásában előírt munkaköri feladatok teljesítésén túl és azok mellett a körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó feladatokat látott el. Felperes ezért a keresetben hivatkozott többletdíjazásra jogosult (BH2018.346., Mfv.II.10.304/2017/15.). [6] Az elsőfokú bíróság a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján, a felperes által rendszeresen, huzamosabb időn át ellátott többletszolgálatért járó megbízási díj mértékét az ellátott többletfeladat mennyisége, rendszeressége, folyamatossága alapján a rendvédelmi illetményalap 75%-os mértékében, havi bruttó 28.987,5 forint összeget alapul véve állapította meg, a kerekítés alapján ezt meghaladó részében a keresetet elutasította. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [7] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás tisztázása során téves következtetésre jutott, amellyel megsértette a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a)-c) pontját,
(5)bekezdését, a KMB Szabályzat 21. pont
  1. c)–
  2. d)pontját és 24. és 27. pontját. Alperes azt nem vitatta, hogy a peresített időszakban - alperes és az érintett rendőrkapitányság állományát tekintve - több járőri státusz betöltetlen volt, amelyet a szolgálatszervezés és a szakmai szabályok keretei közt kezelnie kellett, azonban álláspontja szerint ez a tény nincs összefüggésben jelen per tárgyával, mivel felperes körzeti megbízotti beosztást látott el, nem látott el és nem is helyettesített járőri/járőrvezetői beosztást [Hszt. 71. §
(1)bekezdés a)-b) pontja], továbbá nem látott el olyan feladatot, amely nem tartozott a beosztásához [Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja] és arra ne lett volna normatív felhatalmazás. Álláspontja szerint alperes felperes munkaköri leírásában f20010-101/526-1/2018. Szü. 3. pont
  2. o)alpontja] meghatározott és a KMB Szabályzat 37. pontja szerinti elvárásnak - miszerint a körzeti megbízotti szolgálatot úgy kell tervezni, hogy a körzeti megbízott a szolgálatteljesítési idejének legalább 70 %-ában közterületi tevékenységet lásson el - megfelelően, jogszerűen szervezte felperes szolgálatát. Fentiek alapján felperes nem látott el olyan többletfeladatot, amely megbízási díj megfizetésére teremtene jogalapot, éppen ezért téves azon bírósági jogértelmezés, hogy felperes járőrszolgálatot látott el, amelyet eredeti szolgálati beosztása mellett végzett, felperes ugyanis nem volt járőrszolgálatba beosztva, körzeti megbízotti szolgálatot látott el, még akkor is, amikor a KMB szabályzat 24. pontja értelmében járőri feladatokat is ellátott. Ez esetben is a KMB Szabályzat 21.
  3. d)pontja szerint került elvonásra körzetéből. A koronavírus járvány miatti különleges jogrend egy meghatározott időszakra került elrendelésre, ezért az eseti jelleg ehhez igazodva értelmezhető. A járőrözési tevékenység nem tartozik a KMB Szabályzat 25. pontja szerinti korlátozások közé. A KMB Szabályzat 27. pontja szerint megfogalmazott elvárás, hogy a körzeti megbízott távolléte esetén a rendőri jelenlét legyen biztosítva. Felperesnek a körzeti megbízotti szolgálat teljesítési idejének legalább 70 %-ában közterületi tevékenységet kell ellátnia. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.239/2022/6. 5 [8] A felperes az ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes ténybeli és jogi indokaira tekintettel. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [9] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – nem alapos. [10] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és az ellenkérelem keretei között vizsgálta felül, az ügyet tárgyaláson kívül bírálta el, ennek során az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak helyes indokaival egyetértett; a fellebbezésben foglaltakra tekintettel a következőket emeli ki. [11] Az alperes fellebbezésében azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság jogértelmezése téves, felperes körzeti megbízotti beosztást látott el, nem látott el és nem is helyettesített járőri/járőrvezetői beosztást [Hszt. 71. §
(1)bekezdés a)-b) pontja], továbbá nem látott el olyan feladatot, amely nem tartozott a beosztásához [Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjag és arra ne lett volna normatív felhatalmazás. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság ítéletében – helytállóan – egyértelműen azt tekintette a megbízási díjra alapot adó többletfeladatnak, hogy a felperes körzeti megbízotti beosztása mellett, ahhoz nem tartozó feladatként látta el a beosztásához nem tartozó járőri feladatokat. A megbízási díjra jogosultság megítélésénél annak tulajdonított jelentőséget, hogy felperes a körzeti megbízotti szabályzat
  1. és
  2. pontja alapján látta-e el a feladatait és a működési körzetéből nem eseti jelleggel, és nem a szabályzatban meghatározott feladatok ellátására kapott utasítást alperestől. Az alperes nem vonta kétségbe azt a tényt, hogy felperes a peresített időszakban körzeti megbízotti működési körzetében és azon kívül, rendszeresen ellátott járőrfeladatokat, járőrszolgálatot, ugyanakkor téves jogértelmezéssel vitatta ezen feladatok ellátásának Hszt.
  3. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti, a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladatként történő értékelését, valamint erre tekintettel a megbízási díj jogszerűségét. [12] A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdés]. A perben nem volt vitatott, hogy a felperest nem mentesítették eredeti beosztásából eredő feladatai ellátása alól, a keresettel érintett időszakban felperes a beosztásához tartozó feladatok ellátása mellett, az alperes utasítása szerint egyes napokon a beosztásához nem tartozó feladatokat látott el többletfeladatként, ezért az elsőfokú bíróság helyesen a Hszt. 71.§
(5)bekezdése fennállását állapította meg. [13] Miként a másodfokú bíróság és a Kúria is számos határozatában leszögezte, az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.239/2022/
  1. 6 leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti, a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával az állománytáblában rendszeresített beosztás (a munkakör) keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a felperes által ténylegesen ellátandó feladatokat. A következetes bírói gyakorlat szerint „[a] munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását” (Kúria Mfv.I.10.751/2016/
  2. – BHGY K-MJ-2017-1; Kf.VII.45.117/2022/
  3. – BHGY K-KJ-2022-1176). [14] A fentiek alapján helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. A Kúria korábbi, szintén közzétett határozataiban (pl.: Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.VII.45.155/2021/6.) kimondta, hogy a Hszt.
  4. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. A megbízási díjra jogosultság tekintetében nem annak van jelentősége, hogy a felperes elméleti felkészültsége, valamint szakmai ismeretei és tapasztalatai őt ténylegesen alkalmassá tették-e ezen, a kapitányságvezető utasításából fakadó feladatok ellátására, illetve az általa ténylegesen végrehajtott feladatok többletmegterhelést jelentettek-e a számára, vagy aránytalan sérelmet okoztak-e, hanem kizárólag az bír relevanciával, hogy az elvégzett feladatok a körzeti megbízotti beosztásához tartoztak-e. Amennyiben a rendszeres tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatnak minősül, és megbízási díj iránti igényt alapoz meg. [15] Az elsőfokú bíróság – a KMB szabályzat és a Járőr Szabályzat, valamint a BMr
  1. rendelkezéseire figyelemmel – okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a körzeti megbízott és a járőr (járőrvezető, járőrparancsnok) különböző beosztásoknak tekintendők, melyek egymástól eltérően meghatározott munkaköri feladatait külön-külön utasítások foglalják össze. A két szabályzat között nincs jogi kapcsolat, a KMB szabályzat nem utal vissza a Járőrszabályzat tartalmára, azaz a körzeti megbízotti beosztás keretein belül nem rögzít járőrfeladatot. A két beosztás elsőfokú bíróság által elvégzett helyes értelmezése és elhatárolása figyelembevételével az is megállapítható, hogy azok tartalma és célja eltér egymástól: a körzeti megbízott a helyi rendőrséget képviseli, jellemzően kapcsolattartáson és megelőzésen alapuló feladatorientáltsággal, a járőr a bekövetkezett bűncselekményekre, szabálysértésekre reagál. A felperes által végzett járőrszolgálati feladatok tehát, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezése szerinti beosztásához, ilyenként felperesnek munkaköri leírásából fakadó szakmai feladat, hogy "működjön közre az általános közrendvédelmi feladatok végrehajtásában" önmagában nem értelmezhető. Az alperes helytállóan hivatkozott ugyan arra, hogy a KMB Szabályzat
  2. pontja alapján a körzeti megbízott járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható, de nem állította és nem bizonyította – a felperes állításával és kimutatásával szemben –, hogy a felperes beosztása a szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető ugyanis köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a 21-
  3. pontban meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által figyelme vett jogszabályi rendelkezések és egyéb Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.239/2022/
  4. 7 szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok (KMB Szabályzat és a Járőr Szabályzat) alapján a körzeti megbízott és a járőr beosztás elhatárolása és különbözősége körében tett megállapításokkal egyetértett, azokat egyebekben nem ismétli. [16] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen (napi szinten) végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB Szabályzat
  5. pontja, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartoztak. A Kúria következetes – a perben is irányadó – gyakorlata szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja esetenként köteles ugyan ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Mfv.II.10.304/2017/15., Kf.VII.39.525/2021/3.). A munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4.). [17] A felperest a peresített időszakban rendszeresen, nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül járőri feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A kúriai joggyakorlat foglalkozott már a perbeli esetben is felmerült különleges jogrendi időszak kérdésével, amelyben elfoglalt jogi álláspont (Kf.VII.45.005/2022/4., Kf.VII.45.007/2022/4.) szerint az, hogy a rendőrt az általa peresített időszakban rendszeresen, nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül, járőri feladatokra e körülményre hivatkozással, megalapozatlan védekezés, a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenységére is jár megbízási díj. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az érintett rendőr eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot. [18] Az alperes a fellebbezésében hivatkozott Hszt.
  6. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjának és
(5)bekezdésének megsértésével összefüggő indokolása hiányában mélyebb vizsgálatot a Fővárosi Ítélőtábla ebben a körben nem végezhetett. Miként a Kúria korábbi határozataiban (Kf.VII.45.155/2021/6.; Kf.VII.45.115/2022/4.) megállapította, a KMB Szabályzat szolgálati viszonyra vonatkozó szabály [Hszt. 2. § 30. pont], de nem jogszabály, ezért annak 21., 24., 27. pontjai megsértésére hivatkozás önmagában fellebbezésre nem ad alapot [Kp. 99. §
(1)bekezdés]. [19] A Fővárosi Ítélőtábla a fentiekben kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [20] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4.§
(1)bekezdésére és 3.§
(5)bekezdésére figyelemmel igényelt összegben, a pertárgyértékhez igazodóan 25.000 forintban állapította meg. [21] Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért az Itv. 39. §
(1)bekezdése szerinti illetékalap után az Itv. 46. §
(1)bekezdésébe szerint számított 81.166 Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.239/2022/
  1. 8 forint fellebbezési eljárási illetéket a Kp.
  2. §
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja, és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [22] Az alperes névváltozása az Alaptörvény
  1. január
  2. napjával hatályba lépett tizenegyedik módosítás F) cikk
(2)bekezdésén és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. §
(1)bekezdésén alapul. [23] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99.§
(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Burdapest,
  1. március
  2. dr. Robotka Imre s.k. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.