A határozat elvi tartalma: Az előhaszonbérleti jog gyakorlására jogosult nem támadhatja keresettel a földtulajdonosi közösség kisebbségének a jogvédelmét szolgáló szabály alapján a földtulajdonosi közösség gyűlésének határozatait. Az elővásárlási joga megsértéséből, a mások által megkötött haszonbérleti szerződés hatálytalanságából eredő igényét hatálytalansági keresettel a Ptk. alapján érvényesítheti. A jogi érdekeltsége, az anyagi jogi kereshetőségi joga kizárólag erre terjed ki, az elővásárlási joggal kapcsolatos jogsértésre hivatkozással a szerződés érvénytelenségének a megállapítását nem kérheti. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.334/2021/
- A tanács tagjai: dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Kocsis Ottilia előadó bíró dr. Bartal Géza bíró A felperes: felperes neve cím1 A felperes képviselője: dr. Kiss Szilárd ügyvéd cím2 Az alperesek: I. rendű cím3 II. rendű cím4 Az I. rendű alperes képviselője: Németh Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Németh Péter ügyvéd cím A II. rendű alperes képviselője: Havasi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Havasi Bence ügyvéd cím5 A per tárgya: előhaszonbérleti jog érvényesítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.III.20.053/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Tatabányai Törvényszék 16.P.20.040/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kúria V.Pfv.21.334/2021/8/2 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 120.000 (százhúszezer) forint, a II. rendű alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A 380.000 (háromszáznyolcvanezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A V. Zrt. (a továbbiakban: V. Zrt.) részben földtulajdonosként, részben az állami földek vagyonkezelőjeként, a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) meghatalmazása alapján a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
- §
(1)bekezdése alapján kezdeményezte az I. rendű alperes gyűlésének összehívását
- augusztus
- napjára. A vadászati joggal kapcsolatos bármely eljárásban az állam képviseletére jogosította az NFA
- május 10-én keltezett okirata is. A gyűlésen a 3500 ha vadászterületből 3177,01 hektár (90,8%) tulajdonosa vett részt. Az egyhangúan meghozott
- és 10/
- (VIII. 26.) számú határozattal a haszonbérlő felperes előhaszonbérleti jogát kizárták és felhatalmazták a közös képviselőt, hogy a szerződést a II. rendű alperessel kösse meg. A vadászati jog haszonbérletére
- szeptember 1-én megkötött szerződés alapján a vadászati hatóság a II. rendű alperest vadászatra jogosultként a
- március 1-től kezdődő vadgazdálkodási üzemtervi ciklusra nyilvántartásba vette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes módosított keresetében kérte elsődlegesen és másodlagosan annak a megállapítását, hogy a haszonbérleti szerződés vele szemben hatálytalan, illetve érvénytelen, a szerződés közte és az I. rendű alperes között jött létre. A harmad-, negyed- és ötödleges kereseteiben a szerződés, és a
- és a 10/
- (VIII. 26.) számú határozatok érvénytelensége folytán kérte a szerződés létrehozását közte és az I. rendű alperes között, illetve az előhaszonbérleti joga figyelembevételével az I. rendű alperes kötelezését a társult vadászati jog Vtv.
- §
(2)bekezdés szerint haszonbérlet útján, illetve a Vtv. 12. §
(1)bekezdés c) pont, az állami vagyonról szóló
- évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávtv.)
- §
(1)bekezdése, a nemzeti vagyonról szóló
- évi CXCVI. törvény
- §
(1)bekezdése alapján versenyeztetés útján történő hasznosítására. A hatodlagos kereset a haszonbérleti és a vagyonkezelési szerződés semmisségének a megállapítására irányult. A felperes kérte azt is megállapítani, hogy az I. rendű alperes az előhaszonbérleti joga kizárásával megsértette a jóhírnevét és ezért elégtétel adására és 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére köteles. [3] Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet Kúria V.Pfv.21.334/2021/8/2 3 [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolásában a Vtv. 12.14. §, 108. §
(1)bekezdés, a 79/
- (V. 4.) FVM rendelet
- §
(4)-
(6), 2/A. §
(3)bekezdés,
- § felhívásával rögzítette, hogy a földtulajdonosi gyűlés összehívása közigazgatási eljárásban, a földtulajdonosi közösség határozata a Vtv.
- §
(3)bekezdés alapján indított perben vizsgálható. A Vtv. 12. §
(1)bekezdésre figyelemmel a V. Zrt., mint vagyonkezelő képviseleti jogának az előhaszonbérleti jogot kizáró döntésnél volt jelentősége. E határozat megtámadására azonban a nem földtulajdonos felperes a Vtv. 14. §
(3)bekezdés alapján nem jogosult. A vadászati jogra nem terjed ki sem az Ávtv., sem a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény hatálya, a Vtv. 11. §
(1)bekezdése pedig a versenyeztetést az önálló vadászati jog hasznosítására írja elő. A szerződés érvénytelenségének a megállapítását a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:98. §
(1)bekezdése alapján csak a szerződő felek kérhetik. Az előhaszonbérleti jog kizárása a személyiségi jogot nem sért. [5] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét – az elsőfokú eljárási illeték pontosításával – helybenhagyta. Az indokolásában az érdemben helyes elsőfokú ítélet indokait a tényállást is érintően részben módosította és kiegészítette. Az elsődleges, az előhaszonbérleti jog megsértésére alapított hatálytalansági kereset kapcsán kifejtette, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 229. §
(1)bekezdése szerint a felek jogviszonyában anyagi jogerő fűződik a felperes előhaszonbérleti jogát a Vtv. 108. §
(1)bekezdés alapján kizáró 7/
- (VIII. 26.) számú határozatot a Vtv.
- §
(2)-
(3)bekezdése alapján támadó keresetet elutasító jogerős ítélethez [Tatabányai Járásbíróság 13.P.20.583/2017/17., Tatabányai Törvényszék 2.Pf. 20.015/2018/
- számú ítélete]. A felperes, miután nem tagja a földtulajdonosok közösségének, perindítására sem Ptk. 3:
- §, sem a Vtv.
- §
(3)bekezdése alapján nem jogosult. A határozatok érvénytelensége alátámasztására a gyűlés összehívása, lefolytatása, a meghatalmazások, a vagyonkezelési szerződés kapcsán felhozott érvei ezért nem relevánsak, érdemben nem vizsgálandók. [6] A másodlagos-hatodlagos kereseti kérelmek egyaránt a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének a megállapítására irányultak. Az előhaszonbérleti jogot állító felperes azonban nem indíthat pert közvetlen jogi érdek hiányában a mások (alperesek) által kötött szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt (PJD2019. 6.). Aktív perbeli legitimáció hiányában a bíróság nem vizsgálhatta érdemben az alperesek között létrejött szerződés érvénytelenségét. A haszonbérleti szerződés tekintetében nincs helye versenyeztetésnek, pályázati eljárásnak; a társult vadászati jogot, mint a Vtv. 3. §
(1)bekezdése értelmében vagyoni értékű jogot nem az állam, hanem a vadászterület földtulajdonosi közösség hasznosítja a Vtv. ezzel kapcsolatos speciális rendelkezései szerint. [7] Az I. rendű alperes a felperes személyhez fűződő jogait sem sértette meg akkor, amikor a jogszabályból fakadó jogosultságát gyakorolva kizárta a felperes előhaszonbérleti jogát. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként a Vtv. 14. §
(2)bekezdését jelölte meg. Az indokolásában rögzítette a jogerős ítéletnek a V. Zrt. vagyonkezelői jogával, a földtulajdonosi közösség gyűlésének összehívásával, a felperes kereshetőségi jogával kapcsolatos megállapításait, a keresete elutasításának az indokait. A felperes érvei szerint az ítéleti tényállás iratellenesen állapította meg azt, hogy a V. Zrt. vagyonkezelői jogosultsága melyik szerződésen és meghatalmazáson alapul, és mint vagyonkezelő kezdeményezte az I. rendű alperes összehívását. A felülvizsgálati kérelem érdemi alapjaként azt jelölte meg, hogy Kúria V.Pfv.21.334/2021/8/2 4 a jogerős ítélet által megállapított tényállás iratellenes, önellentmondástól terhelt, így megalapozatlan. Vitatta a Vtv. 14. §
(3)bekezdése alapján korábban indított perében hozott jogerős ítélet anyagi jogerő hatását és azt is, hogy csak hatálytalansági per indítására jogosult. Közvetlen jogi érdekét az előhaszonbérleti joga igazolja. [9] A Vtv. 14. §
(2)bekezdése alapján érvényes határozat csak akkor hozható, ha a tulajdonosi közösség gyűlését szabályszerűen hívták össze. Az összehívás szabálytalanságára hivatkozva a földtulajdonosi gyűlés határozatait nem csak a Vtv. 14. §
(3)bekezdése szerinti földtulajdonos, hanem más is támadhatja: a tag a Ptk. 3:35-
- § alapján, az, akinek ehhez jogi érdeke fűződik a Ptk. 6:
- §
(3)bekezdése alapján. Az összehívás jogszerűsége a Vtv. 14. §
(2)bekezdés utolsó fordulata alapján vizsgálat tárgya lehet jelen perben is. Az összehívás, a meghatalmazások, a határozatok érvényessége polgári perben vizsgálható [BH
- 302., BH
- 254, EBH
- 2319.]. A földtulajdonosi gyűlés összehívása nem volt szabályszerű: az összehívó V. Zrt. vagyonkezelői joga hiányában a tulajdonosi joggyakorló meghatalmazása érvénytelen. A Vtv.
- §
(2)bekezdésre tekintettel a földtulajdonosi gyűlés összes határozata ipso iure érvénytelen. A versenyeztetési kötelezettség is fennállt az Ávtv. 24. §
(1)bekezdése alapján. [10] Az alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben kérték a jogerős ítéletet helyes indokai alapján hatályában fenntartani. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet a megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [12] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat, a jogerő áttörésének kivételes eszköze, amelyre csak a törvényben meghatározott esetekben és feltételek fennállása esetén kerülhet sor. A Kúria a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja, érdemben pedig csak azon hivatkozásait, amelyek esetében teljesülnek a felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményei: a felülvizsgálati kérelem megjelöli a jogszabálysértést, a megsértett jogszabályhelyet és tartalmilag is körülírja a megjelölt jogszabályhely megsértését [Pp. 272. §
(2)bekezdés, Pp. 275. §
(2)bekezdés 1/
- (II. 15.) PK vélemény a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről
- pont]. [13] A felperes a vadászterület haszonbérlője volt, egyetlen joga állt, állhatott fenn az alperesekkel szemben, az ehhez fűződő előhaszonbérleti jog. A vadászterület tulajdonosi közössége és haszonbérlője ellen indított perben előterjesztett valamennyi kereseti kérelem ennek megfelelően a felperes haszonbérleti jogosultsága megőrzését, előhaszonbérleti joga érvényesítését célozta. Miután a felperes az előhaszonbérleti jogát kizáró 7/
- (VIII. 26.) számú határozat érvénytelenségére mindegyik kereseti kérelme vonatkozásában hivatkozott (
- számú irat), valamennyi kereseti kérelem eredményességének feltétele e határozat eredményes megtámadása. Az előzményi perben – a jogerős ítéletben is rögzítettek szerint – a felperes kereseti kérelme a 7/
- (VIII. 26.) számú határozat érvénytelenségének megállapítására a Vtv.
- §
(2)-
(3)bekezdésén alapult, ahhoz a másodfokú bíróság jogi indokolása szerint a felek jogviszonyában a Pp. 229. §
(1)bekezdése szerint anyagi jogerő fűződik: a Vtv. 14. §
(3)bekezdésén alapuló per megindítására a felperes nem jogosult. A felperes a jogerős ítélettel megsértett jogszabályhelyként a Pp. 229. §
(1)bekezdését nem jelölte meg, így a jogerős ítélet ebben a kérdésben nem volt felülvizsgálható. Helytálló ugyanakkor a jogerős ítélet: anyagi jogerő fűződik a felperes előhaszonbérleti jogát a Vtv. 108. §
(1)bekezdés alapján kizáró 7/
- (VIII. 26.) számú határozatot a Vtv.
- §
(2)-
(3)bekezdése alapján támadó keresetet elutasító jogerős ítélethez. Kúria V.Pfv.21.334/2021/8/2 5 [14] A Kúria a Pfv.V.21.003/2021/6. számú határozatában már rámutatott arra, hogy a Vtv. 108. §
(1)-
(5)bekezdése a szavazattöbbséggel e kérdésben hozott határozat ellen sem a kisebbségben maradt földtulajdonos, sem az előhaszonbérleti jog gyakorlására jogosult számára nem biztosítja a határozat megtámadásának a lehetőségét. A Vtv. 14. §
(3)bekezdése a közös vagyonértékű jogot érintő kérdésekben a földtulajdonosi közösség kisebbségének a jogvédelmét szolgáló szabály. [15] A Vtv. 16. §
(4)bekezdésén alapuló előhaszonbérleti jog jogosultja, a haszonbérlő az, akinek jogát, a jog gyakorlásához fűződő jogos érdekét sérti, sértheti a földtulajdonosi közösség Vtv. 108. §
(1)bekezdése alapján az előhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárásáról hozott határozata. A Vtv. 16. §
(4)bekezdése szerint a vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén az előhaszonbérleti jog gyakorlására megfelelően alkalmazandó a Ptk. 6:
- § rendelkezése. Ebből is következően a felperes az elővásárlási joga megsértéséből, az alperesek által megkötött haszonbérleti szerződés hatálytalanságából eredő igényét az elsődleges keresetével a Ptk. 6:
- § alapján érvényesíthette. Az igényérvényesítés az előhaszonbérleti joggyakorlás Ptk. 6:
- §
(4)bekezdése szerinti jogkövetkezményének – a jog jogosultja és a jog kötelezettje között a szerződés létrejöttének – bírósági úton történő kikényszerítését jelenti az előhaszonbérletre jogosult számára (Kúria Pfv.VI.20.533/2020/5.). A felperes részére a Vtv. által biztosított jogorvoslati lehetőség hiányában a Ptk. 6:
- § alapján indított perben az elsőfokú bíróság vizsgálhatta azt, hogy a tulajdonosi közösség gyűlésén a földtulajdonos képviseletében részt vett VTE Zrt. a képviseleti jogosultságát igazolta-e. [16] A Kúria azonban az elsődleges hatálytalansági keresetet elutasító jogerős ítéleti rendelkezést a felülvizsgálati kérelem tartalmi hiánya miatt nem vizsgálhatta felül: a felperes nem állította a keresettel érvényesített alanyi jogát keletkeztető anyagi jog megsértését, megsértett jogszabályként nem jelölte meg a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdését, amely a keresettel érvényesített igény támasztására feljogosította. A felperes a felülvizsgálati kérelmében eljárásjogi jogszabálysértésre sem hivatkozott, noha az érvei szerint a jogerős ítélet által megállapított tényállás iratellenes, és önellentmondástól terhelt, így megalapozatlan. A felperes ezzel a tényállás megállapítására, a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó bírói tevékenységet sérelmezte anélkül, hogy az erre vonatkozó adekvát jogszabályi rendelkezést, a Pp. 206. §
(1)bekezdésését megjelölte volna. A felülvizsgálati kérelem a megsértett jogszabályhely megjelölése hiányában e részekben nem felelt meg a törvényi előírásnak, a felülvizsgálati kérelem Pp. 272. §
(2)bekezdésében előírt tartalmi követelményének, és az azt értelmező, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- és
- pontjában kifejtetteknek. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvényi tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek; az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja, amely körülményre határozata indokolásában utal [1/
- (II. 15.) PK vélemény
- pont indokolás]. A jogerős ítéletben megállapított tényállás, az eljárt bíróságoknak a tényállás megállapítására, a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó tevékenysége, az elsődlegese hatálytalansági keresetet elutasító rendelkezése ezért nem volt érinthető, azt a felülvizsgálati eljárásban is irányadónak kellett tekinteni (Kúria Pfv.V.20.162/2021/8., Pfv.VI.21.130/2020/4., Pfv.VI.20.461/2020/5.). [17] A felperes előhaszonbérleti joga megsértésére hivatkozással kizárólag a Ptk. 6:
- § alapján indított perben, az elsődleges keresettel érhette volna el, hogy a bíróság megállapítsa a haszonbérleti szerződés vele történt létrejöttét. Az anyagi jogi kereshetőségi joga kizárólag erre terjed ki. A Kúria Pfv.20.293/2018 - BH
- szám alatt közzétett, a bírói joggyakorlatot tükröző határozata szerint a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárás indításához fűződő jogi érdek túlmutat az ügyhöz kapcsolódó érdekeltségen, jog által szabályozott érdekeltséget: jogszabályban biztosított jogot, érvényesíthető igényt, azaz Kúria V.Pfv.21.334/2021/8/2 6 jogszabályra hivatkozással bemutatható érdekeltséget jelent. A jogi érdek akkor állapítható meg, ha a felperes jogvédelme más jogi eszköz igénybevételével nem biztosítható [BH
- 503., BH
- 206.]. Ahogyan arra a Kúria Pfv.VI.20.024/2019/
- számú határozatában is rámutatott, az elővásárlási jog a szerződés érvényességét nem érintő jog, az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés relatív – az elővásárlásra jogosulttal szembeni – hatálytalanságát eredményezheti. Ebből következően a felperes jogi érdekeltsége az elővásárlási joga gyakorlására korlátozott. Elővásárlási jog jogosultjának jogsérelmét a szerződés releváns hatálytalanságának megállapítása, annak a jogkövetkezményeinek a levonása teljes mértékben orvosolja, az elővásárlási joggal kapcsolatos jogsértésre hivatkozással a szerződés érvénytelenségének a megállapítása nem kérhető (Kúria Pfv.VI.20.963/2019/9.). [18] A kifejtettekre tekintettel helyesen jutott a másodfokú bíróság arra a jogkövetkeztetésre, hogy a felperes anyagi jogi aktív kereshetőségi jog hiányában érvénytelenségi keresete(ke)t nem indíthatott, versenyeztetésre kötelezést sem kérhetett, a vagyonkezelési szerződést semmisségi keresettel a szerződő felek perben állása nélkül sem támadhatta. A 7/
- (VIII. 26.) számú határozat érvényességére figyelemmel a személyiségi jogsérelemre alapított kereset is nyilvánvalóan alaptalan. [19] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. A határozat elvi tartalma: Az előhaszonbérleti jog gyakorlására jogosult nem támadhatja keresettel a földtulajdonosi közösség kisebbségének a jogvédelmét szolgáló szabály alapján a földtulajdonosi közösség gyűlésének határozatait. Az elővásárlási joga megsértéséből, a mások által megkötött haszonbérleti szerződés hatálytalanságából eredő igényét hatálytalansági keresettel a Ptk. alapján érvényesítheti. A jogi érdekeltsége, az anyagi jogi kereshetőségi joga kizárólag erre terjed ki, az elővásárlási joggal kapcsolatos jogsértésre hivatkozással a szerződés érvénytelenségének a megállapítását nem kérheti. Az alkalmazott jogszabályok: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 14. §
(2)bekezdés, 14. §
(3)bekezdés, 108. §
(1)bekezdés a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény 6:
- § a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény
- §
(2)bekezdés, 275. §
(2)bekezdés Záró rész [20] A felperes a Pp. 270. §
(1), a 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperesek ügyvédi munkadíjból álló, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)-
(6), 4/A. §
(1)bekezdése alapján a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban meghatározott felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [21] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés d) pont alapján illetékmentes felperestől a 4. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárási illetéket nem lehet követelni, azt a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- § alapján az állam viseli. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson bírálta el. Kúria V.Pfv.21.334/2021/8/2 [23] ki. 7 E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pont zárja Budapest,
- szeptember
- Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Bartal Géza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző