A határozat elvi tartalma: A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány volt tagjával szemben a Kp. 134. §
(3)bekezdésében meghatározott kilencven napos keresetindítási határidőn belül fordulhat a bírósághoz A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.III.45.132/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (felperes címe) Felperesi jogi képviselő: Dr. Kulcsár Gábor kamarai jogtanácsos Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: alperesi képviselő (eljáró képviselő: Dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos, alperesi képviselő címe) A per tárgya: tanulmányi szerződésből eredő visszafizetési kötelezettség tárgyában indult közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: felperes és alperes A fellebbezéssel támadott határozat száma: Miskolci Törvényszék 103.K.701.392/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 103.K.701.392/2021/
- számú végzését részben megváltoztatja, és az alperes elsőfokú perköltségét 80.000 (azaz nyolcvanezer) forintra felemeli, egyebekben azt helybenhagyja. Az alperes másodfokú perköltségét 40.000 (azaz negyvenezer) forintban állapítja meg. Kúria III.Kpkf.45.132/2022/4-I 2 A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A másodfokú eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felek által
- szeptember 24-én megkötött tanulmányi szerződés ... pontja úgy rendelkezett, hogy az alperes köteles a tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek eleget tenni, valamint a ... pont alapján a felsőfokú tanulmányainak költségeit a munkáltató felperesnek visszafizetni, ha
- július 31-ig szakképzettséget igazoló oklevelet nem szerez. A tanulmányi szerződés
- november
- napján kelt ... módosításának ... pontja szerint az alperes köteles lett volna
- július
- napjáig bezárólag az alapszerződésben meghatározott szakképzettséget igazoló oklevelet megszerezni, azonban ezen kötelezettségének nem tett eleget. Az alperes a tanulmányi szerződésből eredő visszafizetési kötelezettségére tekintettel a
- november 5-től
- augusztus 5-ig terjedő időszakban 150.000 forintot utalt a felperes részére. [2] Az alperes szolgálati jogviszonyát a felperes
- augusztus 5-én megszüntette. A felperes a
- december 10-én kelt fizetési felszólítással 7.460.625 forint tanulmányi szerződésből eredő tartozás harminc napon belüli visszafizetésére hívta fel az alperest, aki a felszólításnak nem tett eleget. A felperes
- május 22-én azonnali hatályú felmondással a tanulmányi szerződést megszüntette, és ismételten felszólította az alperest a pénztartozás tizenöt napon belüli teljesítésére. [3] A felperes
- szeptember 13-án fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő 7.460.625 forint és járulékai megfizetésére tanulmányi szerződésből és annak felmondásából eredő pénzkövetelés címén. Az alperesnek a követelés jogalapját és összegszerűségét is vitató ellentmondása folytán az eljárás perré alakult. [4] A felperes a keresetet tartalmazó iratában egyebek mellett hivatkozott a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)bekezdésére és a 270. §
(2)bekezdésére, amelyek alapján a rendvédelmi szerv az elévülési időn belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat igényével. [5] Az alperes írásbeli ellenkérelmében elsődlegesen a kereset visszautasítását kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján, figyelemmel arra, hogy a közigazgatási szerv felperes a Kp. 134. §
(3)bekezdésében megállapított keresetindítási határidőt elmulasztotta. Hivatkozott a Kúria Kf.III.39.482/2021/
- számú végzésére, amely tanulmányi szerződésre alapított kereseti követelés esetében az eljárást megszüntette. Másodlagosan a kereset elutasítását kérte, az abban foglaltakat érdemben vitatta. A felperes perköltség iránti igényét 373.000 forint jogtanácsosi munkadíjban és tárgyalásonként 15.000 forint készkiadásban jelölte meg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet)
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján, költségjegyzéket nem csatolt. Kúria III.Kpkf.45.132/2022/4-I 3 Az elsőfokú végzés [6] Az elsőfokú bíróság a 103.K.701.392/2021/5. számú végzésével az eljárást megszüntette a Kp. 134. §
(1)és
(3)bekezdése, a Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontja, a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja, továbbá a Hszt. 11. §
(1)bekezdése, a Hszt. 11. §
(6)és
(7)bekezdése, valamint a Hszt. 270. §
(2)bekezdése alkalmazásával. A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése, 85. §
(1)bekezdése, valamint az IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja és 3. §
(6)bekezdése alapján kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 24.000 forint perköltséget. [7] Rögzítette, hogy a Hszt. 270. §
(2)bekezdése a Hszt. XXIV. fejezetének
- pontjában foglaltak (a bíróság előtti jogvita) körében mindössze annyit tartalmaz, hogy a rendvédelmi szerv szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a rendvédelmi szerven belüli eljárásról nem rendelkezik. Ebből következően a Hszt.-ben nincs a Kp.
- §
(3)bekezdésétől eltérő rendelkezés. Nem tekinthető ilyennek a Hszt. 11. §
(1)bekezdés szerinti hároméves elévülési idő, mivel a keresetindítási és az elévülési határidő jogi természete egymástól különbözik (Kúria Kf.VII.40.518/2021/3.), eltérő azok elmulasztásának kimenthetősége, a kezdő időpontjuk, és a be nem tartásukhoz fűzött eljárásjogi következmény is (Kúria Kf.III.39.482/2021/5., Kúria Kpkf.VII.40.182/2020/3.). [8] Kiemelte, hogy a felperes a perben érvényesített igényt megalapozó tényről legkésőbb a
- május 22-én kelt ismételt felszólításban foglalt határidő utolsó napját követő napon tudomást szerzett, ezáltal követelését ezen időponttól számított kilencven napon belül kellett volna előterjesztenie, azonban a felperes a határidőt elmulasztotta, igazolási kérelmet nem nyújtott be. [9] Az elsőfokú bíróság a fentiek alapján nem osztotta a felperes álláspontját, amely szerint az elévülési időn belül fordulhat bírósághoz. Hivatkozott arra, hogy a Kúria fenti határozataiban foglaltak jelen ügyben is irányadóak, a felperes követelését a Kp.
- §
(3)bekezdése szerinti határidőben érvényesíthette volna. Mindezek alapján a Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében az eljárást megszüntette. [10] Az elsőfokú bíróság a Kp. 35. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 82. §
(1)bekezdése és a 85. §
(1)bekezdése, valamint az IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján kötelezte a felperest az alperes perköltségének megfizetésére azzal, hogy annak összegét a 3. §
(6)bekezdése szerint mérsékelte az alperesi jogi képviselő által kifejtett tevékenységre tekintettel. Az alperes a peres eljárás során négy oldal terjedelemben terjesztett elő „védiratot”, amelyhez egy kúriai döntést csatolt, tárgyalás tartására nem került sor, amelyre figyelemmel az elsőfokú bíróság a rendelkező részben foglalt perköltséget találta a ténylegesen elvégzett jogtanácsosi tevékenységgel arányban állónak. A felperes fellebbezése [11] A felperes a fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, valamint az alperes 15.000 forint kamarai jogtanácsosi munkadíj jogcímen történő megfizetésére kötelezését kérte. Kúria III.Kpkf.45.132/2022/4-I 4 [12] A Kp. 2. §
(4)bekezdésére és a Kp. 134. §
(3)bekezdésére utalással előadta, hogy álláspontja szerint a fizetési meghagyásos, önálló igényérvényesítési eljárásban a kibocsátott fizetési meghagyással szembeni ellentmondásról értesítő végzés átvételének napja minősül a tudomásra jutás napjának. Utalt arra, hogy sem a fizetési meghagyásos eljárásról szóló
- évi L. évi törvény (a továbbiakban: Fmhtv.), sem a Hszt. és a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) nem rendelkezik a szerződésre vonatkozó igényérvényesítési vagy keresetindítási határidőről. Az Fmhtv.
- §
(1),
(3)és
(6)bekezdésekben foglaltakra hivatkozással kifejtette, hogy a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető, a szabályok nem tartalmaznak erre korlátozást és kizárást. [13] A fenti jogértelmezését erősítik meg álláspontja szerint a Kp. 134. §
(1)bekezdésében, valamint a Kp. 131. §
(7)bekezdésében foglaltak, amelyekből következően a fizetési meghagyásos eljárás nem esik a szabályozás hatálya alá, az a Kp. 134. §
(4)bekezdésében meghatározott eljárási határidőtől függetlenül szabályszerűen indítható. Ez az értelmezés nem üresíti ki a Kp. 134. §
(3)bekezdésének rendelkezéseit. [14] Álláspontja szerint a tudomásszerzés időpontja a fizetési meghagyással szembeni ellentmondásról szóló végzés
- október 4-i átvétele, ugyanis a felperes ezzel szerzett minden kétséget kizáró tudomást arról, hogy az alperes a visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és emiatt alakult perré az eljárás. A keresetét a fenti végzés átvételének napját követő 15 nappal terjesztette elő, ezért a Kp.
- §
(3)bekezdésében foglalt kilencven napos perindítási határidőt is megtartotta. Ennek bizonyítására csatolta a végzés átvételének és a kereset benyújtásának időpontját tanúsító igazolást. [15] A felperes a fellebbezésében a Kp.
- § b) pontja és a Pp.
- §-a alapján az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését kérte az alkotmánybíróságról szóló
- évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §
(1)bekezdésére hivatkozással a Kp. 134. §
(3)bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása érdekében. E körben hivatkozott az Alaptörvény I. cikk
(3)és
(4)bekezdésére, a XXVIII. cikk
(1)bekezdésére, valamint a
- cikkre, továbbá a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
- §
(1)bekezdésére, 2. §
(4)bekezdés d) pontjára, 2. §
(5)bekezdés b) pontjára, valamint a
- §-ára. [16] A kérelem indokolásául előadta egyfelől, hogy az alaptörvény-ellenességet a fizetési meghagyásos eljárásra és a közszolgálati jogvitával kapcsolatos, a közigazgatási szerv által indított marasztalási perekre vonatkozó szabályozás fentebb ismertetett kollíziója eredményezi. [17] Másfelől álláspontja szerint a támadott rendelkezés egyoldalúan korlátozza a perindítási jogosultságot, amellyel egyébként a kétoldalú szerződésben részes másik felet nem korlátozza. Előadta, hogy a tanulmányi szerződés a Hszt.
- §-a alapján két egyenrangú fél által kötött szerződés, ezért alapvetően polgári és nem közigazgatási jogi alapon keletkeztet a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben jogokat és kötelezettségeket. Hivatkozott arra is a felperes, hogy a Hszt.
- §
(1)bekezdése értelmében a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el, ezért a tanulmányi szerződést érintően is három éven belül érvényesíthetné perrel az igényét, ha a Kp. 134. §
(3)bekezdése nem írna elő korlátot a perindításra. A hivatásos szolgálati jogviszonyra a Hszt. tartalmaz speciális szabályozást, nem a Kp., ezért a Hszt. rendelkezése alkalmazandó az elévülés vagy egyéb igényérvényesítés vonatkozásában. Mivel sem a Hszt., sem a Kp. nem ír elő perindítási határidőt a hivatásos állomány tagjai tekintetében, így ők – a rendvédelmi szervekkel ellentétben – a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos igényüket az elévülési szabályok szerint érvényesíthetik. Ez a szabályozás nem felel meg az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdésébe foglalt rendelkezéseknek. Kúria III.Kpkf.45.132/2022/4-I 5 Az alperes fellebbezése [18] Az alperes a fellebbezésében kizárólag a perköltség vonatkozásában kérte az ítéletet (helyesen: a végzést) megváltoztatni, és az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltséget 186.500 forintra felemelni. Kérte továbbá a felperest 93.250 forint másodfokú perköltségben marasztalni. [19] A bíróság a perköltséget álláspontja szerint kirívóan alacsony összegűre mérsékelte, ezért a végzés sérti a Pp. 80. §-át, a Pp. 266. §
(2)bekezdését, a Pp. 346. §
(5)bekezdését, valamint az IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó 3. §
(2)bekezdés a) pontját és
(6)bekezdését. [20] Véleménye szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a pert megelőzően, a fizetési meghagyásos eljárásban írásbeli észrevételt és ellentmondást készített, ezért helytelenül értelmezte és alkalmazta a mérlegelési jogát a perköltség kirívóan alacsony összegének megállapítása során. [21] A megállapított 24.000 forint összegű perköltség a 7.460.625 forint pertárgyérték 0,32%-ának felel meg, tehát a főszabály szerinti 5%-os perköltség egytizenhatod részét teszi ki. Ilyen mértékű csökkentési lehetőség álláspontja szerint a jogszabály helyes értelmezéséből, alkalmazásából nem következik, a kifejtett jogi munkával sem áll arányban, az súlyosan értékaránytalan. [22] Az írásbeli ellenkérelem négy oldalas terjedelme egyáltalán nem lebecsülhető, ugyanakkor nem a terjedelmet, hanem az abban tükröződő jogi munka alaposságát kell vizsgálni. Az írásbeli ellenkérelem részletesen kifejtett jogi észrevételei, valamint a bírósági gyakorlat figyelemmel kísérése alapján, azokkal egyetértve döntött az elsőfokú bíróság az eljárás megszüntetéséről. A tényleges jogtanácsosi munkavégzés körében értékelni kell a peresített követelés összegszerűségének nagyságát, mert a magasabb pertárgyérték megjelölése esetén komolyabb a jogi képviselő felelőssége, pervesztesség esetén a kockázata is. Utalt arra, hogy a jogi munka teljes elértéktelenítéséhez vezet, ha a jogszabályi minimumot, és nem a pertárgyértéket veszi főszabályként figyelembe a bíróság. Álláspontja szerint a pertárgyérték 2,5%-ának megfelelő munkadíj alatt nem lenne arányos a mérséklés, figyelembe véve a jogi képviselő alapos tevékenységét. A felperes észrevétele [23] A felperes az alperes fellebbezésére tett észrevételében kérte az alperes perköltség megváltoztatása iránti kérelmét elutasítani. [24] Előadta, hogy az alperes jogi képviselője a fizetési meghagyással szemben benyújtott beadványában foglalt szakmai érvelést egy másik, jelen perrel megegyező peres eljárásában már kidolgozta, ezért a szakmai álláspontot csak át kellett emelnie erre az eljárásra. [25] Álláspontja szerint az alperes másodfokú perköltségigénye eltúlzott, ezért annak mérséklését kérte arra az esetre, ha a fellebbezésének helyt adna a Kúria. Kúria III.Kpkf.45.132/2022/4-I 6 Az alperes észrevétele [26] Az alperes a felperes fellebbezésére tett észrevételében kérte, hogy a Kúria hagyja helyben az elsőfokú bíróság végzését és marasztalja a felperest a jogtanácsosi munkadíj alapján számított 186.500 forint elsőfokú, továbbá 93.250 forint másodfokú perköltségben. [27] Álláspontja szerint nincs ténybeli, sem jogszabályi alapja annak a felperesi álláspontnak, hogy a Kp. 134. §
(3)bekezdése szerinti kilencven napos határidőt a fizetési meghagyásos eljárásban hozott ellentmondásról szóló végzés közlésétől kell számítani. A felperesnek lehetősége volt a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesítenie a követelését – hiszen a fizetési meghagyás hatálya azonos a keresetlevéllel –, azonban a Kp. 134. §
(3)bekezdése szerinti kilencven napos határidőben kellett volna azt is előterjesztenie. [28] Véleménye szerint legkésőbb a tanulmányi szerződés felmondáskor,
- május 22én tudatában volt annak a felperes, hogy igénye keletkezett, hiszen erről tájékoztatta is az alperest. Ehhez képest a felperes sokszorosan elmulasztotta a kilencven napos határidőt, tekintve, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelmét
- szeptember 13-án nyújtotta be. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A felperes fellebbezése megalapozatlan, az alperes fellebbezése részben megalapozott az alábbiak szerint. [30] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezések és az észrevételek keretei között bírálta felül, és a felperes fellebbezése vonatkozásában azt vizsgálta, hogy fennállt-e az elsőfokú bíróság által észlelt pergátló akadály. [31] Tekintettel arra, hogy a felperes, azaz közigazgatási szerv indított marasztalásra irányuló pert a hivatásos állomány volt tagjával szemben, arra a Kp. XXIII. fejezetén belül elhelyezett, a nem közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályait kellett alkalmazni. A Kp. 134. §
(3)bekezdése a perindítás speciális szabályaként rögzíti, hogy – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevelet a perben érvényesített igényt megalapozó tényről, körülményről való tudomásszerzés időpontjától számított kilencven napon belül kell a bíróságnál benyújtani. [32] A Hszt. a rendvédelmi szerv igényérvényesítéséről, a szolgálati panaszról és szolgálati jogvitáról szóló XXIV. fejezetében a bíróság előtti jogvita körében – amint arra az elsőfokú bíróság helyesen utalt is – mindössze annyit tartalmaz, hogy a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével a rendvédelmi szerv közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a rendvédelmi szerven belüli eljárásról nem rendelkezik [Hszt. 270. §
(2)bekezdése]. [33] Ebből következően a Hszt.-ben nincs a Kp. 134. §
(3)bekezdésétől eltérő rendelkezés. Nem tekinthető ilyennek a Hszt. 11. §
(1)bekezdésében meghatározott hároméves elévülési idő, mivel a keresetindítási és az elévülési határidő jogi természete egymástól különbözik, eltérő azok elmulasztásának kimenthetősége, a kezdő időpontjuk, és a be nem tartásukhoz fűzött eljárásjogi következmény is. A Kúria hasonló tárgykörben hozott Kúria III.Kpkf.45.132/2022/4-I 7 döntéseiben részletesen kifejtette az elévülési és a keresetindítási határidő közötti különbséget; az elévülés a bíróság előtti igényérvényesítés végső határidejét, míg a Kp. 134. §
(3)bekezdése szerinti keresetindítási határidő a keresetlevél bírósághoz történő benyújtásának határidejét határozza meg (Kúria Kpkf.VII.40.182/2020/3., Kf.III.39.482/2021/5., Kf.VII.40.518/2021/3.). Erre figyelemmel a felperes a keresetét a Kp. 134. §
(3)bekezdésében meghatározott kógens szabály alapján a perben érvényesített igényt megalapozó tényről, körülményről való tudomásszerzés időpontjától számított kilencven napon belül nyújthatta be a bíróságra. [34] A tudomásszerzés időpontját vizsgálva a Kúria a per irataiból megállapította, hogy a felperes már az alperes szolgálati jogviszonyának
- augusztus 5-i megszüntetését követően kiadott,
- december 10-én kelt fizetési felszólításkor ismeretében volt annak, hogy az alperessel szemben 7.460.625 forint visszafizetésére vonatkozó igénye áll fenn. A tanulmányi szerződés azonnali hatályú felmondásakor,
- május 22-én a felperes ismételten felszólította az alperest a pénztartozás megfizetésére, ebből következően a felperesnek legkésőbb ekkor tudomása volt a perben érvényesített igényt megalapozó tényről. Ennek ellenére a felperes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét
- szeptember 13-án, a keresetet tartalmazó iratot pedig – amely igazolási kérelmet nem tartalmazott –
- október 19-én, jóval a Kp.
- §
(3)bekezdésében rögzített kilencven napos keresetindítási határidőn túl terjesztette elő. [35] A Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. A Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha a Kp. 48. §
(1)bekezdés a)-i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy helyesen döntött az elsőfokú bíróság az eljárás megszüntetéséről. [36] A Kúria nem tartotta indokoltnak az Alkotmánybíróság Abtv. 25. §
(1)bekezdése szerinti eljárásának kezdeményezését. [37] A Kp. 134. §
(3)bekezdésének alaptörvény-ellenessége körében a felperes egyfelől arra hivatkozott, hogy a fizetési meghagyásos eljárásra és a közigazgatási szerv által indított marasztalási perekre vonatkozó keresetindítási határidő szabályozása ellentétben áll egymással. E körben kiemeli a Kúria, hogy a felperes – választása szerint – a Hszt. 270. §
(2)bekezdése alapján a bíróság előtt keresetlevél benyújtásával vagy az Fmhtv. 3. §
(2)bekezdés b) pontja és 3. §
(5)bekezdése alapján fizetési meghagyással is érvényesíthette a visszafizetésre irányuló igényét. Marasztalási perek esetén a Kp. sem zárja ki a fizetési meghagyás útján történő igényérvényesítés megindítását; a Kp. 131. §
(7)bekezdése az így indult perekre a Pp. alkalmazását írja elő. A Pp. 256. §
(1)bekezdése alapján a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél előterjesztésének. Ebből következően tehát az igény fizetési meghagyással történő érvényesítése esetében is a Kp. 134. §
(3)bekezdésben rögzített kilencven napos határidőn belül kell a kibocsátás iránti kérelmet előterjeszteni. A Kúria álláspontja szerint a fentiekre tekintettel nem áll fenn alaptörvény-ellenesség a Kp. 134. §
(3)bekezdése vonatkozásában, mert a szabályozás – a Jat. 2. §
(1)bekezdésének megfelelve – egyértelmű, továbbá nem sérti az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdésében rögzített alapvető jogokat, így a hivatkozott Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdését, valamint a
- cikkét. [38] A felperes másfelől azért állította a Kp.
- §
(3)bekezdésének alaptörvényellenességét, mert álláspontja szerint a rendelkezés kizárólag a közigazgatási szervet korlátozza a perindítási határidő tekintetében, holott a jogvita tárgya a két egyenrangú fél polgári és nem közigazgatási jogi alapon keletkezett tanulmányi szerződéséből eredő megfizetési kötelezettség. A Kúria utal a Kp. miniszteri indokolásában foglaltakra, amely Kúria III.Kpkf.45.132/2022/4-I 8 szerint a Kp. XXIII. fejezetében a felcserélődött perbeli pozíciók miatt speciális szabályokat kellett megállapítani, így a keresetindítási határidőt is külön volt szükséges rendezni. Utal továbbá arra is a Kúria, hogy a Hszt. több tekintetben, valamint a Kp. 39. §
(1)bekezdése a hivatásos állomány tagja vonatkozásában is megállapít keresetindítási határidőt. A Kúria a fentiek alapján sem észlelte ezért a Kp. 134. §
(3)bekezdésének alaptörvény-ellenességét. [39] Az alperes fellebbezésében kifejtettekkel a Kúria egyetértett abban a körben, hogy a perköltség összegének megállapításakor elsősorban nem a beadványok terjedelmét, hanem az azokban tükröződő jogi munka alaposságát kell vizsgálni. Az eljáró jogi képviselők minden perben felelősek az általuk képviselt nevében tett nyilatkozatokért, ez a felelősség a pertárgy értékével is arányban áll. Az elsőfokú bíróság az alperes perköltségét a pertárgyérték 0,32%ában állapította meg, amely az IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott 5%os mértéknél jelentősen kisebb, még a 3. §
(6)bekezdésének alkalmazása esetében is aránytalanul alacsony összegnek minősül a magas pertárgyértékű ügy képviseletével együtt járó felelősség mértékéhez képest. [40] Ugyanakkor jelentőséget tulajdonított a Kúria annak is, hogy a korábban folyamatban volt – a jelen per tárgyához hasonló – ügyekben az alperes már kidolgozta azt a szakmai álláspontját, amelyet a jelen perben is előadott. További perköltségcsökkentő körülményként vette figyelembe a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben nem tartott tárgyalást, és az eljárást annak korai szakaszában szüntette meg [Pp. 85. §
(1)bekezdése]. [41] Ezeket a körülményeket együttesen értékelve a Kúria az alperes fellebbezésének részben helyt adott, és az alperes elsőfokú perköltségét – az IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdését alkalmazva – 80.000 forintra emelte fel. [42] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú végzést a perköltségre vonatkozó rendelkezés tekintetében – a Kp. 114. §
(2)bekezdése alapján – megváltoztatta, egyebekben azt – helyes indokaira tekintettel – helybenhagyta. A döntés rövid tartalma [43] A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány volt tagjával szemben a Kp. 134. §
(3)bekezdésében meghatározott kilencven napos keresetindítási határidőn belül fordulhat a bírósághoz. Záró rész [44] A felperes pervesztességére tekintettel a másodfokú eljárásban felmerült költségét maga viseli. A Kúria az alperes részleges pernyertességére tekintettel a felperest kötelezte a másodfokú eljárásban felmerült költségének megfizetésére, amelynek összegét a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése, valamint az IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján – a fellebbezéssel érintett pertárgyérték és a jogi képviselő által kifejtett munkával IM rendelet 3. §
(6)bekezdése szerint – arányosan állapította meg. Kúria III.Kpkf.45.132/2022/4-I 9 [45] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [46] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [47] A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- május
- Dr. Suba Ildikó s. k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s. k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró