Bfv.438/2024/11 – Kúria

(5)bekezdése - joghatályos indítvány esetén - a felek nyilvános ülés kikényszerítésére való jogát biztosítja, így az indítvány nyomán tárgyalást csak akkor lehet - egyúttal kell - tartani, ha a bíróság a bizonyítás felvételét is szükségesnek tartja. Joghatályos indítvány hiányában pedig a bíróság mérlegelésén múlik, hogy a Be. 599. §

(2)bekezdésében írtak érdekében tűz-e ki nyilvános ülést, ami nem lehet felülvizsgálat tárgya. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: bűncselekmény Terheltek: Első fok: Kúria végzése Bfv.II.438/2024/

1. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Budapest tanácsülés
2. január
3. egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette és más II. rendű Dunakeszi Járásbíróság, 20.B.183/2021/68., ítélet, tárgyalás,
4. május
5. Budapest Környéki Törvényszék, 5.Bf.517/2023/10., végzés, Másodfok: tanácsülés,
6. február
7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dunakeszi Járásbíróság 20.B.183/2021/
8. számú ítéletét és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Bf.517/2023/
9. számú végzését a II. rendű terhelt vonatkozásában hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.438/2024/11-I 2 [1] I. A Dunakeszi Járásbíróság a
10. május 10-én meghozott 20.B.183/2021/
11. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk.
12. §

(1)bekezdés b) pont] és ezért 90 nap elzárásra ítélte. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések nyomán eljáró Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. február 12-én meghozott 5.Bf.517/2023/
2. számú végzésével elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] II.
3. A jogerős ítélettel szemben a II. rendű terhelt védője a Be.
4. §

(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel, a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára hivatkozva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [4] Az indítvány indokolása szerint a másodfokú bíróság a terhelt jelenlétéhez fűződő jogát törvénysértően korlátozta azzal, hogy a bejelentett fellebbezéseket tanácsülésen bírálta el. Így ugyanakkor a másodfokú eljárás olyan személy (a védő) távollétében folyt, akinek a jelenléte kötelező, mert amennyiben az ügyben nyilvános ülést vagy tárgyalást kell tartani, azon a védő jelenléte is kötelező lett volna. A nyilvános ülés, tárgyalás tartásának elmulasztásával a terhelt olyan eljárásjogi helyzetbe került, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetését követően a személyi körülményeiben bekövetkezett változáskról nem tudott nyilatkozni, így ezek a büntetéskiszabási körülmények a javára nem kerülhettek és a másodfokú határozat szerint nem is kerültek értékelésre. [5] A védő utalt rá, hogy a Budapest Környéki Törvényszék az 5.Bf.517/2023/3-II. számú végzésével 2023. augusztus 30. napján értesítette a védőt, miszerint a másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálja felül és közölte az eljáró tanács tagjainak személyét, továbbá tájékoztatta arról, hogy a tanácsülés kitűzött időpontjáról külön végzést kézbesít. [6] Ezt követően a 5.Bf.517/2023/

1. számú végzéssel a másodfokú bíróság értesítette a védőt, hogy az ügyet tanácsülésen bírálja felül, értesítette a tanácsülés időpontjáról és a tanács összetételéről. E végzés
2. január
3. napján került a védő részére kézbesítésre. [7] A védő álláspontja szerint a törvényszék első értesítése nem tekinthető a Be.
4. §

(4)bekezdésében írt rendelkezésnek megfelelő szabályszerű értesítésnek, hiszen éppen a tanácsülés időpontjának közlése maradt el. Az 5.Bf.517/2023/

1. számú,
2. január
3. napján kézbesített értesítés tekinthető szabályszerűnek, hiszen az felel meg a jogszabály által támasztott valamennyi követelménynek, amely tartalmazza a tanácsülés időpontját is. Így ez utóbbi végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül indítványozhatja a védő és a vádlott az ügy nyilvános ülésen történő elbírálását, amely alapján a másodfokú tanácsnak mérlegelést nem tűrő kötelezettsége a nyilvános ülés kitűzése. A védő
4. január
5. napján kérte az ügyben nyilvános ülés tartását, amelyet a Budapest Környéki Törvényszék elkésettség okán elutasított. [8] A védő érvelése szerint az ügyészség, a vádlott és a védő tárgyalás vagy nyilvános ülés kitűzésére irányuló indítványa esetén tanácsülésen nem, csak nyilvános ülésen bírálható el a fellebbezés. Ilyen esetben a másodfokú tanács elnökének az ügy elbírálására mérlegelés nélkül nyilvános ülést kell kitűznie. Amennyiben az indítvány ellenére sem kerül sor nyilvános ülés kitűzésre és a terhelt nem tud azon megjelenni, ilyen körülmények között a terhelt „távolmaradása” nyilvánvalóan nem saját elhatározásán alapul. [9] A másodfokú bíróság eljárási szabályt sértett akkor is, amikor a védői indítvány ellenére az ügyben nem tartott tárgyalást. A védő nem csak a fellebbezés indokolásában, de annak kísérőlevelében is kérte másodfokú tárgyalás tartását a Be.
6. §

(1)bekezdés b) pontjára tekintettel, mivel a másodfokú eljárásban bizonyítás felvétele vált szükségessé. Továbbá jelezte, hogy a II. rendű terhelt a személyi körülményeiben bekövetkezett Kúria 2.Bfv.438/2024/11-I 3 változásokra személyesen is nyilatkozni kíván a másodfokú bíróság előtt. A védő által csatolt vádlotti írásbeli vallomás és a csatolt okiratok olyan új bizonyítéknak tekintendők, amelyek az elsőfokú eljárás lefolytatását követően keletkeztek, és amely körülmények kihatással vannak a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására vagy a büntetés kiszabására. Erre tekintettel a másodfokon eljárt bíróságnak kötelezettsége volt tárgyalást tűzni az ügy másodfokú elintézésére. Az által, hogy az ügyben a másodfokon eljárt bíróság nem tartott tárgyalást, ismertetéssel nem tette a bizonyítási eljárás részévé a terhelt vallomását és a csatolt okiratokat, a másodfokú bíróság azokat nem értékelhette és nem is értékelte sem a bűnösség megállapítása során, sem a büntetés kiszabási körülmények körében. [10] Sérelmezte a védő azt is, hogy a terhelt korábban kapta meg az Országos Büntetésvégrehajtási Parancsnokság felhívását a büntetés megkezdésére, minthogy a bíróság az ítéletet kézbesítette volna a vádlottnak és a védőnek. [11] Mindezekre tekintettel a terhelt védője azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott Budapest Környéki Törvényszék 5.Bf.517/2023/10. számú határozatát helyezze hatályon kívül és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot utasítsa új eljárás folytatására. [12] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.480/2024/2. számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta. [13] Az indítványban a védő közölte, hogy a Budapest Környéki Törvényszék 5.Bf.517/2023/3-II. számú végzését 2023. augusztus 30. napján átvette. Ebben a végzésben a bíróság arról értesítette a védőt, hogy az elsőfokú ítéletet a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálja felül, majd az

1. sorszámú,
2. december
3. napján kelt végzés ennek megfelelően a tanácsülés időpontját tartalmazta. A II. rendű terhelt tanácsülés tartásáról való szabályszerű értesítése a 3-I. sorszámú végzés kézbesítésével a büntetés-végrehajtási intézetben megtörtént. Az értesítő végzéshez csatolt tájékoztató tartalmazza egyebek mellett az arra való figyelmeztetést, hogy a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra 8 napon belül észrevételt tehetnek, továbbá 8 napon belül kérhetik az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását. A II. rendű terhelt nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását nem kérte. [14] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a másodfokú bíróságnak a Be.
4. §

(2)bekezdése alapján lehetősége volt az ügyben tanácsülésen határozni, mivel az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség által a II. rendű terhelt terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés súlyosítására irányult, ekként a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontján alapult, és a tényállást illetően a másodfokú bíróság megalapozatlansági okot nem észlelt. [15] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint – arra figyelemmel, hogy a védő csak

1. január
2. napján kérte a nyilvános ülés kitűzését – a másodfokú bíróság
3. sorszámú intézkedésében helyesen állapította meg, hogy a kérelem elkésett, mivel az előterjesztésére nyitva álló 8 napos határidő már eltelt. A másodfokú bíróságnak az ügyben tehát nem kellett nyilvános ülést tartania, így a védő kötelező részvételének oka sem állt fent. [16] A Legfőbb Ügyészség tévesnek tartotta a védő tárgyalás tartási kötelezettségre vonatkozó álláspontját is, mivel a Be.
4. §

(1)bekezdés b) pontjában írt ok valójában a másodfokú bíróság mérlegelésétől teszi függővé a tárgyalás tartását. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megalapozottnak találta, a terhelt meghallgatását sem tartotta szükségesnek. Ebből következik, hogy a felülvizsgálati indítványban hivatkozott hatályon kívül helyezési ok nem áll fent. [17] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria a Dunakeszi Járásbíróság 20.B.183/2021/

1. számú ítéletét és a Budapest Környéki Törvényszék 5.Bf.517/2023/
2. számú végzését II. rendű terhelt vonatkozásában hatályában tartsa fenn. Kúria 2.Bfv.438/2024/11-I 4 [18] III. A védő felülvizsgálati indítványa nem alapos. [19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
3. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be.
4. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [20] A Kúria előre bocsátja, hogy felülbírálati jogköre a felülvizsgálatban kötött; a Be.
5. §

(5)bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozatot –

(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. Az utóbb említett törvényhely pedig azt a rendelkezést tartalmazza, miszerint a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §

(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [21] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [22] Ha a másodfokú bíróság a nyilvános ülés kitűzésének mellőzésével – a törvényi feltételek hiányában – megtartott tanácsülésen hozza meg ügydöntő határozatát, az egy tekintet alá esik azzal, mintha a nyilvános ülést szabályszerű idézés hiányában tartotta volna meg a terhelt vagy a kötelező jelenléttel érintett védő távollétében (BH 2014.333., BH 2018.40., BH 2021.100., BH 2021.132., BH 2022.70. I.). Miután a II. rendű terhelt védője pontosan ezt sérelmezte, a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján a felülvizsgálatnak helye van. [23] A Kúria a védő tárgyalás, illetve nyilvános ülés tartására irányuló indítványtételi, és az indítvány alapján kitűzött eljárási cselekményen a terhelt és a védő által gyakorolható jelenléti joggal kapcsolatban az alábbiakra mutat rá. [24] Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk

(1)bekezdésének deklarációja szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el (tisztességes eljáráshoz való jog). [25] A Be. az Alaptörvényben deklarált, a tisztességes eljáráshoz való jog keretében érvényesülő tárgyaláshoz való jogból kiindulva rendezi a terhelt jelenlétének kérdését. Ennek során egyfelől széles körben biztosítja annak a lehetőségét, hogy a terhelt a vádemelést követően a tárgyaláson, illetve másod- és harmadfokú eljárásban a nyilvános ülésen való jelenlét jogával éljen, másrészt elismeri, hogy e jogról bármely ügyben lemondjon (fellebbviteli eljárásban: ne éljen vele), feltéve, hogy a bizonyításhoz vagy az eljárási cselekményhez nincs szükség a személyes jelenlétére és a megfelelő garanciák érvényesülnek. Ennek megfelelően a bíróságnak a terhelt számára a saját ügyében, a jelenlét tekintetében érvényesülő rendelkezési jogát garantálnia kell. [26] Ennek egyik eszköze, hogy a másodfokú eljárásban, tanácsülés kitűzése esetén a terhelt és a védő (valamint az ügyészség) kikényszerítheti a fellebbezések személyes részvételükkel megvalósuló eljárási cselekményen való elbírálását. [27] A Be. 598. §

(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. Kúria 2.Bfv.438/2024/11-I 5 [28] A Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja kimondja, hogy fellebbezésnek kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen is helye van. Jelen esetben az ügyészség az elsőfokú ítélet ellen a terhelt terhére ilyen tartalmú fellebbezéssel élt. [29] A Be. 598. §

(4)bekezdése előírja, hogy a tanács elnöke a Be. 598. §

(2)bekezdés szerinti esetben az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek. [30] Ezzel összefüggésben a Be. 598. §

(5)bekezdés akként rendelkezik, hogy ha a tanács elnöke a Be. 598. §

(2)bekezdésben meghatározott esetben hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a Be. 598. §

(4)bekezdés szerinti észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. A törvény kimondja, hogy a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. [31] Jelen ügyben az ügyiratok alapján a következők állapíthatók meg: a Dunakeszi Járásbíróságon

1. május
2. napján megtartott tárgyalásról készült 20.B.183/2021/
3. számú jegyzőkönyv tartalmazza, hogy az elsőfokú bíróság az ítélethirdetése után, mielőtt a fellebbezésre jogosultakat nyilatkoztatta volna, tájékoztatta őket, hogy az ítélet ellen korlátozott fellebbezésnek is helye van, a kiszabott büntetés és intézkedés neme, mértéke, tartama tekintetében. A korlátozott fellebbezést azonban a későbbiekben kiterjeszteni nem lehet, ilyenkor a másodfokú bíróság a korlátozott fellebbezés keretein belül bírálja el az ítéletet. Ezen tájékoztatás elhangzása után az ügyész jognyilatkozata megtételére 3 nap gondolkodási időt tartott fenn, a II. rendű terhelt és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés végett jelentett be fellebbezést. [32] Utóbb az ügyészség a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján, figyelemmel a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontjára – a törvényes határidőn belül – fellebbezést jelentett be a II. rendű terhelt terhére a büntetés súlyosítása, börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, valamint közügyektől eltiltás kiszabása végett. [33] A másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék 5.Bf.517/2023/3-II. számú, 2023. augusztus 28. napján kelt végzésében arról értesítette a védőt, hogy a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálja felül, s a tanácsülés kitűzött időpontjáról külön végzést kézbesít. [34] A védő a kézbesítési igazolás szerint az értesítést a Pest Megyei Főügyészség indítványával együtt

1. augusztus
2. napján vette át. Az értesítés kiküldése a
3. számú végzésen lévő irodai utasítás szerint a B-29 számú formanyomtatványon történt. Az EAktában rögzített formanyomtatvány tartalmazza a Be.
4. §

(4)és

(5)bekezdése szerinti, a nyilvános ülés vagy tárgyalás indítványozásával és az arra nyitva álló határidővel kapcsolatos tájékoztatást is. A tájékoztatás szerint nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek, illetve a határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. [35] A másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék 5.Bf.517/2023/

1. számú,
2. december
3. napján kelt végzésében arról értesítette a védőt, hogy az ügyben
4. február
5. napjára tanácsülést tűz ki. A végzést a védő – az indítványban foglaltaktól eltérően –
6. december
7. napján átvette, majd a
8. január
9. napján kelt beadványában az
10. számú értesítő végzésben foglaltakra, valamint a Be.
11. §

(5)bekezdéseire tekintettel kérte, hogy a törvényszék a büntetőügyben a

1. év február
2. nap 11 óra 00 percre kitűzött másodfokú tanácsülés helyett nyilvános ülést tartson. Kúria 2.Bfv.438/2024/11-I 6 [36] A védő álláspontja szerint a nyilvános ülés tartására irányuló indítványtételi joga a második – a tanácsülés időpontját közlő – tájékoztatás kézhezvételével nyílt meg. [37] Ez az álláspont azonban téves. Túl azon, hogy a védő nyilvános ülés tartására irányuló indítványa még az általa tévesen meghatározott időponthoz képest is elkésett, a Kúria utal arra, hogy a Be.
3. §

(4)és

(5)bekezdése azt a követelményt támasztja a másodfokú bírósággal szemben, hogy az ott felsorolt adatokat tartalmazó tájékoztatást a fellebbezés elbírálását megelőzően juttassa el a jogosultakhoz, értelemszerűen olyan időpontban, hogy észrevételezési és indítványtételi jogukkal élhessenek. Nem követelmény azonban valamennyi tájékoztatás egy iratban való közlése; a több részletben való tájékoztatást indokolhatja előbb azon adatok közlése, melyek alapján az eljárási forma eldönthető, majd ezt követően, ennek ismeretében az eljárási cselekmény időpontjának kitűzése. [38] Ez a terhelt és a védő számára is egyértelműen felismerhető volt abból, hogy a bíróság a nyilvános ülés, vagy tárgyalás tartása indítványozásának lehetőségéről szóló tájékoztatást tartalmazó B-29 számú formanyomtatványt csak a 2023. augusztus 5. napján kelt 3. sorszám alatti végzéséhez mellékelte, az 5. sorszámú 2023. december 15. napján kelt végzéséhez nem, ami összhangban áll azzal, hogy a nyilvános ülés vagy tárgyalás tartásának igénye nyilvánvalóan csak az elsőfokú határozatot érintő sérelemmel, illetve a másodfokú bíróságnak a fellebbezések tanácsülésen való elintézésének szándékával áll összefüggésben és nem azzal, hogy a másodfokú bíróság mely napon tart az ügyben tanácsülést. Ezért téves a védő azon álláspontja, miszerint a Be. 598. §

(5)bekezdésében biztosított joga csak a tanácsülés kitűzött időpontjának ismeretében gyakorolható. A Be. 598. §

(4)és

(5)bekezdése nem ad arra felhatalmazást, hogy az arra jogosultak – köztük a védő – a határnap ismeretében fontolják meg azt, hogy kívánja-e a fellebbezések nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását, hanem arra, hogy a fellebbezés érdemi elbírálása előtt azok nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását a teljes másodfokú eljárásra vonatkozóan kikényszerítse, annak időpontjától függetlenül. [39] Éppen ezért az indítványtételi jogot – lényegét tekintve a nyilvános ülés vagy tárgyalás tartásának kikényszerítését – a törvény határidőhöz köti, melynek elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. Jelen ügyben pedig ez történt, a védő a határidőt elmulasztotta, amikor a

1. augusztus 29-én kézhez vett szabályszerű értesítés és tájékoztatás ellenére nem kérte nyilvános ülés kitűzését. [40] A Budapest Környéki Törvényszék a
2. január
3. napján kelt
4. sorszám alatti átiratában a védőt arról tájékoztatta, hogy a fellebbezéssel sérelmezett ítélet tanácsülésen történő elbírálásáról és a nyilvános ülés indítványozásának lehetőségéről szóló tájékoztatást a védő
5. augusztus
6. napján átvette, így a nyilvános ülés indítványozására nyitva álló 8 napos határidő
7. szeptember
8. napján lejárt. Ezért a másodfokú bíróság
9. február
10. napján az ügyben – amennyiben a tanácsülésen nem merül fel olyan ok, amely hivatalból nyilvános ülés kitűzését indokolja – tanácsülésen fog dönteni és ennek megfelelően, törvényesen járt el. [41] A tárgyalástartási kötelezettségre vonatkozó védői érvelés szintén téves. A védő által hivatkozott Be.
11. §

(1)bekezdése valóban azokat az eseteket határozza meg, amelyek tárgyalás tartását tehetik szükségessé, azonban az említett törvényhely b) pontjában írt ok teljesen más természetű, mint a Be. 598. §

(5)bekezdése szerinti, nyilvános ülés kitűzésére vonatkozó kötelezettség. [42] E törvényhely ugyanis akkor teszi kötelezővé tárgyalás tartását a másodfokú eljárásban, ha az ügyben bizonyítás felvétele szükséges. A másodfokú eljárásban lefolytatandó bizonyítás feltételeit a Be. 594. §-a szabályozza. A bizonyítás, azaz a Be. 163. §

(1)bekezdése szerint bizonyítandó tények körét azonban az eljárás valamennyi szakaszában a bíróság határozza meg [Be. 519. §

(2)bekezdés, Be.

1. §]; a bíróság ennek során a felek Kúria 2.Bfv.438/2024/11-I 7 egyetlen bizonyítási indítványához nincs kötve. A Be.
2. §

(1)bekezdés b) pontja alapján tehát akkor kerül sor tárgyalás tartására, ha a bíróság – akár a felek bizonyítási indítványának elbírálása nyomán, akár hivatalból – arra az álláspontra helyezkedik, hogy a másodfokú eljárásban bizonyítás felvétele szükséges. [43] A Be. 600. §

(1)bekezdésében írt esetekben tehát a másodfokú bíróság mérlegelésétől függ a tárgyalás tartása, ekként a bizonyítás felvétele is. A tárgyalás tartásáról vagy annak mellőzéséről is a másodfokú bíróság mérlegelési jogkörében maga dönthet. Tekintettel arra, hogy jelen esetben a másodfokú bíróság bizonyítás felvételét azért nem tartotta szükségesnek, mert az elsőfokú ítéletet megalapozottnak találta, tárgyalást nem kellett kitűznie. [44] Annak eldöntése pedig, hogy a terhelt meghallgatása a büntetéskiszabási körülmények körében szükséges-e, a másodfokú bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés {Bfv.I.864/2021/

1. [32]}. A másodfokú bíróság dönthetett úgy, hogy a terhelt meghallgatását a büntetéskiszabási körülményekre nem tartja szükségesnek és akkor – ha a törvényes határidőn belül egyetlen jogosult sem terjesztett elő nyilvános ülés vagy tárgyalás tartására irányuló indítványt – nyilvános ülést nem tűz ki. Jelen ügyben ez történt, az pedig nem felülvizsgálati ok, hogy a bíróság a mérlegelési jogkörében a nyilvános ülés kitűzésének szükségességéről miként dönt. [45] Összefoglalva az eddigieket: a Be.
2. §

(5)bekezdése – joghatályos indítvány esetén – a felek nyilvános ülés kikényszerítésére való jogát biztosítja. Tárgyalást a Be. 600. §

(1)bekezdés b) pontja alapján csak akkor lehet – egyúttal kell – kitűzni, ha a bíróság a jogosult indítványa nyomán vagy hivatalból egyúttal bizonyítás felvételét is szükségesnek tartja, ebben a tekintetben azonban a felek indítványa már nem köti a bíróságot. Tehát, ha bármely jogosult tárgyalás tartását kéri, azonban a bíróság nem tart szükségesnek bizonyítást (és a tárgyalás mérlegelés alapján történő kitűzését sem), akkor az ügyet már nem intézheti el tanácsülésen, de tárgyalást sem lesz köteles kitűzni; ilyen esetben nyilvános ülést kell tartania. Egyebekben – indítvány hiányában – viszont a bíróság mérlegelésén múlik, hogy a Be. 599. §

(2)bekezdésében írtak érdekében tűz-e ki nyilvános ülést, ami nem lehet felülvizsgálat tárgya. [46] Jelen ügyben az iratok alapján megállapítható, hogy a törvényszék nem sértett eljárási szabályt akkor, amikor a terhelt és a védő jelenléte nélkül, tanácsülésen bírálta el másodfokon az ügyet, hiszen a nyilvános ülés kezdeményezésére nyitva álló határidő alatt a védő és más arra jogosult sem élt ezen jogával. A védő erre irányuló beadványa pedig elkésett. [47] A Kúria – mivel nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, aminek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §

(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva, Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [48] IV. A végzés ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [49] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. január
2. Kúria 2.Bfv.438/2024/11-I 8 Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró