A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálat megtagadása A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.V.20.375/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Kocsis Ottilia bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: ügyvédi iroda dr. Várhegyi Zoltán ügyvédcím5 Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: ügyvédi iroda1 dr. Szende Csabacím6 A per tárgya: 768.250 forint megbízási díj és járulékai megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 2.Pf.20.435/2020/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Mohácsi Járásbíróság 1.P.20.347/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Megállapítja, hogy az alperes 61.425 (hatvanegyezer-négyszázhuszonöt) forint eljárási illeték visszaigénylésére jogosult. Kúria V.Pfv.20.375/2021/2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes keresetében az alperest elsődlegesen megbízási díj, másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás jogcímén 768.250 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság az alperest jogalap nélküli gazdagodás jogcímén, a keresetben megjelölt összeggel egyezően marasztalta. [2] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyhez a felülvizsgálat értékhatár miatti kizártsága okán felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt. [4] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem megalapozott. [5] Az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát engedélyezze, figyelemmel arra, hogy az engedélyezést a joggyakorlat egységének biztosítása [a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdés a) pont első fordulata], valamint a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége is indokolja [Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pont], továbbá a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér [Pp. 409. §
(3)bekezdés]. [6] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet mindenekelőtt abból a szempontból vizsgálta, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér-e az alperes által megjelölt közzétett kúriai határozatoktól, tekintettel arra, hogy ebben az esetben – eltérően a kivételes engedélyezés további okaitól – a kérelem teljesíthetősége nem mérlegelhető, a Kúria köteles a felülvizsgálatot engedélyezni. [7] Az alperes ehhez az engedélyezési okhoz kapcsolódóan a Kúria 1/
- polgári jogegységi határozatát (a továbbiakban: jogegységi határozat), valamint a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának az elővásárlási joggal kapcsolatos egyes jogértelmezési kérdésekről szóló 2/
- (VI. 24.) PK véleményét (a továbbiakban: PK vélemény) jelölte meg. [8] A hivatkozott PK vélemény vonatkozásában a Kúria rámutat arra, hogy a „Kúria közzétett határozata” alatt a Pp.
- §
(5)bekezdésére, illetve a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett,
- január 1-je után meghozott határozatokat kell érteni. Nem alapozza meg a felülvizsgálat engedélyezését a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság határozata, arra hivatkozással a jogerős ítélet felülvizsgálatának engedélyezése nem kérhető (Kúria Pfv.VI.20.044/2021/2., Pfv.V.20.263/2021/2.). Következésképpen a Kúria a PK vélemény tartalmát nem vizsgálhatta. [9] A Kúria a hivatkozott jogegységi határozat elemzését elvégezte. A Kúria a jogegységi határozatot a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld eladása esetén az elővásárlási jog megsértéséből fakadó igény érvényesítése tárgyában hozta, és alapvetően azt a kérdést vizsgálta, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény Kúria V.Pfv.20.375/2021/2 3 (Földforgalmi tv.) hatálya alá tartozó föld tulajdonjoga átruházásáról szóló, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött adásvételi szerződést elfogadó elővásárlásra jogosult az elővásárlási joga megsértéséből fakadó igényét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:223. §
(2)bekezdése alapján érvényesítheti-e, illetve keresetét milyen konkrét tartalommal kell előterjesztenie. [10] Ezzel szemben a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélet tényállása szerint az alperes elővásárlási jogát nem szegték meg, az elővásárlásra jogosult alperes a hirdetményi úton közölt adásvételi szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tett, amelynek eredményeként az adásvételi szerződés a tulajdonos és közte jött létre. Az adott ügy tárgya az eredeti vevő által kötött adásvételi szerződésben vállalt ügyvédi megbízási díj és készkiadás jogalap nélküli gazdagodás címén az elővásárlásra jogosultra történő átterhelése volt. Ezzel a kérdéssel a hivatkozott jogegységi határozat meghozatalakor a Kúria nem foglalkozott, annak rendelkező része és indokolása ezzel kapcsolatos megállapítást, utalást nem tartalmaz, amire tekintettel az engedélyezési kérelemmel érintett jogerős határozat szempontjából nem minősül jogkérdésben eltérő határozatnak. [11] A kifejtettekre figyelemmel a kérelemben előadottak alapján a Pp. 409. §
(3)bekezdése folytán a felülvizsgálat engedélyezésének feltétele nem áll fenn. [12] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első fordulatában foglalt követelmények – figyelemmel a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/
- (IX. 13.) PK véleményben [a továbbiakban: 2/
- (IX. 13.) PK vélemény] foglaltakra is – szintén nem teljesülnek. [13] A 2/
- (IX. 13.) PK vélemény vélemény
- pontja szerint a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A fél az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni azzal, hogy elsőfokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat. [14] Az alperes ehhez az engedélyezési okhoz eltérő bírói döntéseket nem jelölt meg, következésképpen a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálat nem engedélyezhető. [15] A Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontjára hivatkozással az alperes előadta, hogy a Kúria még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában abban a jogkérdésben, hogy lehet-e alapja és közvetlen joghatása a jogalap nélküli gazdagodás annak a magatartásnak, hogy az elővásárlási jog gyakorlása megtörténik. [16] A 2/2017. (IX. 13.) PK vélemény 3. pontja értelmében a Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlyára – a Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjának első fordulatára – figyelemmel a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha egy új jogszabály értelmezése, vagy újonnan felmerülő joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel. Ha a jogkérdés megválaszolása annak csekély jelentősége vagy kisszámú gyakorlati előfordulása folytán a jogegységet (jogbiztonságot) nem érinti, a felülvizsgálatot nem indokolt engedélyezni. [17] A Pp. 409. §
(2)bekezdés b) pontjának második fordulata szerint a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés Kúria V.Pfv.20.375/2021/2 4 társadalmi jelentősége miatt indokolt, illetve ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. [18] A 2/
- (IX. 13.) PK vélemény utóbb megjelölt pontja szerint „társadalmi jelentősége” van az olyan jogkérdéseknek, illetve ügyeknek, amelyek a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érintik. Nagy társadalmi jelentősége lehet egy jogkérdésnek akkor, ha a jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is a jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet. Az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében ilyen körülményt nem adott elő. [19] Erre figyelemmel a Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontjában foglalt követelmények – figyelemmel a 2/
- (IX. 13.) PK véleményben foglaltakra is – nem teljesülnek, a Kúria sem a felvetett jogkérdés különleges súlya, sem annak társadalmi jelentősége okán nem látta engedélyezhetőnek a felülvizsgálatot. [20] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [21] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja értelmében a vitássá tett követelés értékének 2%-a, de legalább 10.000 forint. Az alperes ezért az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján kérheti az általa átutalás útján megfizetett (76.825 forint) és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke (15.400 forint) közötti különbözet visszatérítését az illetékes állami adóhatóságtól. [22] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- július
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, dr. Kocsis Ottilia s.k. bíró