Bf.574/2025/7 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.

1. §] állapította meg, ezért halmazati büntetésül 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.500,- forintban állapította meg. Az így kiszabott mindösszesen 750.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. [2] A törvényszék vádlott12 XII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(4)bekezdés b) pont] és 2 Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.574/2025/7... 2 rendbeli – egy esetben folytatólagosan elkövetett – hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.

1. §]. Ezért halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre, 300 napi tétel pénzbüntetésre és 3 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztést – végrehajtásának elrendelése esetén – börtönben rendelte végrehajtani. A XII. rendű vádlott vonatkozásában megállapította, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetésből - a végrehajtás elrendelése esetén - a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.500,forintban állapította meg. Az így kiszabott mindösszesen 750.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban, a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. [3] A cég1-vel szemben 3.458.000,- forint, a cég2-vel szemben 10.210.000,- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben vádlott12 XII. rendű vádlott mint a cég2 törvényes képviselője, a kft.-vel szemben elrendelt vagyonelkobzás mellőzése, valamint a cég1 vagyoni érdekelt jogi képviselője elsődlegesen a kft-vel szemben elrendelt vagyonelkobzás mellőzése, másodlagosan a vagyonelkobzás összegének mérséklése érdekében jelentettek be fellebbezést. A jogi képviselő fellebbezéséhez csatolta a számla1 és számla2 sorszámú számlára vonatkozó adatokat, amelyből megállapítható, hogy a társaság ezen számlák vonatkozásában az áfa fizetési kötelezettségének utólag eleget tett. [5] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.245/2024/
2. számú átiratában indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be.
3. §

(3)bekezdés b) pontja, a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja és a Be. 606. §

(3)bekezdésében írt korlátok között, a Be. 590. §

(3)bekezdése, az

(5)bekezdés

1. a)–
2. d)pontjai, az

(5a)bekezdése, a

(6)bekezdés és a

(9)bekezdés alapján bírálja felül. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, olyan eljárási szabályt nem sértett, amely az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. A hivatkozott rendelkezések alapján a tényállás megalapozottsága a másodfokú eljárásban nem vizsgálható, az irányadónak tekintendő. Álláspontja szerint a megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a XI. és a XII. rendű vádlottak bűnösségére, cselekményeiket a törvénynek megfelelően minősítette. Nem tévedett akkor sem, amikor a két gazdasági társasággal szemben vagyonelkobzást rendelt el a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány összegével azonos mértékben. Előadta, hogy a cég1 vagyoni érdekelt jogi képviselője a fellebbezéséhez csatolta az önellenőrzéssel érintett számlákat, amelyek közül ugyanakkor a

1. sorszámú számla nem képezte sem a vádirat, sem az elsőfokú ítélet tényállásának részét. A
2. sorszámú számla áfa tartalma azonban megfizetésre került, amely összeggel csökkenteni kell az elrendelt vagyonelkobzás összegét. [6] Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek a fellebbezések folytán felülbírált részét változtassa meg, a cég1-vel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 3.315.000,- forintra szállítsa le, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.574/2025/7... 3 [7] A cég1 vonatkozásában a vagyonelkobzás mérséklése érdekében bejelentett fellebbezés alapos, a főügyészség képviselőjének átiratában írtak helytállóak. [8] Tekintettel arra, hogy a fellebbezések bejelentésére kizárólag a Be.
3. §

(3)bekezdés b) pontja alapján került sor, az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §

(3)bekezdése és 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján, a Be. 590. §

(5)bekezdése

1. a)–
2. d)pontjainak, valamint

(5a)bekezdésének, és a

(6)bekezdésének, valamint a

(9)bekezdésének alkalmazásával, az ott írt korlátok között bírálta felül. [9] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával, a Be. 607. §

(1)bekezdése, a Be. 608. §

(1)bekezdése és a Be. 609. §

(1)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [10] Nem merült fel olyan körülmény, amelyre figyelemmel a XI. és a XII. rendű vádlottat fel kellett volna menteni, vagy velük szemben az eljárást meg kellett volna szüntetni. [11] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát nem vizsgálta és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [12] A törvényszék a Be. 504. §

(2)bekezdése és a Be. 565. §

(1)bekezdése szerinti eljárási szabályok megtartásával fogadta el a XI. és a XII. rendű vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát. [13] Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból helyesen vont következtetést vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlott bűnösségére, és cselekményeiket is helyesen minősítette. [14] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított irányadó tényállás alapján a cég1 áfabevallásaiban vádlott11 XI. rendű vádlott valótlan tartalmú számlákat használt fel és így mindösszesen 3.458.000,- forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek. A cég2 áfabevallásaiban vádlott12 XII. rendű vádlott valótlan tartalmú számlákat használt fel, ily módon 10.210.000,- forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek. [15] A Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. A

(2)bekezdés értelmében a vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.574/2025/7... 4 [16] Következetes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy vagyonszerzésnek tekintendő az is, ha a bűncselekmény a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel függ össze és az elkövető illetve a gazdasági társaság a költségvetési bevétel csökkenésével azonos mértékű vagyont szerez a befizetés elmulasztásával. Ilyenkor a bevétel csökkenéssel azonos mértékű vagyonelkobzást kell elrendelni (BH 2017.142.II.). [17] A fentiek alapján megállapítható, hogy mindkét gazdasági társaság a vádlottak cselekvősége folytán bűncselekmény elkövetéséből származó vagyonra tett szert, amely összegre a vagyonelkobzás elrendelésének a törvényi alapja egyértelműen megállapítható. [18] A fentiek alapján nem tévedett a törvényszék, amikor a cég1-vel szemben és a cég2-vel szemben a költségvetési bevétel csökkenésével azonos mértékben vagyonelkobzást rendelt el. [19] Az ítélőtábla ugyanakkor megállapította, hogy a cég1 vagyoni érdekelt jogi képviselője a fellebbezéséhez csatolta a vádirat, illetőleg az ítéleti tényállás alapját képező számla2 számú számla áfa tartalmának, 143.000,- forintnak az utólagos önellenőrzés eredményeként történő megfizetését igazoló dokumentumokat, melyre figyelemmel ezen összeg vonatkozásában - a kétszeres elvonás tilalmára tekintettel - vagyonelkobzás nem rendelhető el, ezért a másodfokú bíróság ezen gazdasági társaság vonatkozásában a vagyonelkobzás összegét a rendelkező részben írtak szerint leszállította. [20] A vagyoni érdekelt jogi képviselője a fellebbezéséhez egy további, a számla1 sorszámú számla áfa tartalmának megfizetését igazoló dokumentumokat is csatolta, ugyanakkor ezen számla nem képezte sem a vádirat, sem az elsőfokú ítélet tényállásának részét, így ezen áfa utólagos megfizetése a vagyonelkobzás összegének meghatározása során nem vehető figyelembe. [21] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a cég1 vagyoni érdekelt jogi képviselője által bejelentett fellebbezést részben alaposnak ítélve, az elsőfokú ítélet vagyonelkobzásra vonatkozó részét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [22] helye. Az ítélettel szemben a Be. 615. §

(1)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs Szeged,

1. január
2. Dr. Kiss Dániel sk. Dr. Gyuris Patrícia sk. Dr. Gaudi Tibor sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.574/2025/7... 5 A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.574/2025/
3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 3.B.55/2024/
4. számú ítéletének a vagyonelkobzásra vonatkozó része a mai napon jogerős. Szeged,
5. január
6. Dr. Kiss Dániel sk. a tanács elnöke