A határozat elvi tartalma: A Kp. 48. §
(1)bekezdés
- i)pontja szerinti súlyos jogkövetkezmény alkalmazásához egyértelműen meg kell határozni a keresetindítási határidő kezdő és záró időpontját, valamint a keresetlevél benyújtásának időpontját. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.40.248/2020/3. dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: ügyvéd1 cím2 Az alperes: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: dr. Király András kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott KE/4/653-2/2020. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Győri Törvényszék 8.K.701.497/2020/5.számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (8., 9. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 8.K.701.497/2020/5.számú végzését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VI.Kpkf.40.248/2020/3/I 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a 2020. június 16-án kelt, keresettel támadott határozatával – az elsőfokú adóhatóság határozatát megváltoztatva – a 2014-2018. évekre vonatkozóan, helyi iparűzési adónemre kiterjedően lefolytatott adóellenőrzés eredményeként a felperes terhére 2.819.137 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, 1.409.568 forint adóbírságot és 1.753.722 forint mulasztási bírságot szabott ki, valamint 102.591 forint késedelmi pótlékot számított fel. [2] A határozat jogorvoslati tájékoztatása szerint a döntéssel szemben közigazgatási per indítható, a keresetlevelet pedig annak közléstől számított harminc napon belül kell benyújtani az elsőfokú adóhatóságnál. [3] A határozatot a felperes jogi képviselőjével elektronikus úton közölték. A kézbesítés meghiúsulására figyelemmel a határozat 2020. július 20-án a részére kézbesítettnek tekintendő. A keresetlevél és a védirat [1] 2020. augusztus 19-én a felperes – jogi képviselője útján – két adathordozóra (pendrive-
- ra)másolt dokumentumokat adott postára az elsőfokú adóhatósághoz. A mellékelt kísérőlevél szerint az adathordozókon a keresetlevelében hivatkozott okiratok szerepelnek. [2] A felperes – jogi képviselője útján – a keresetlevelét e-Papíron az elsőfokú bírósághoz, illetve 2020. augusztus 20-án az elsőfokú adóhatósághoz is benyújtotta, kérve elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását, másodsorban annak hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését. Később jelezte, hogy az elsőfokú bírósághoz csupán adminisztrációs hiba folytán nyújtotta be a keresetlevelét, azt visszavonja, és kéri, hogy a bíróság tekintse tárgytalannak. [3] Az alperes védiratában a keresetlevél visszautasítását kérte annak elkésettsége miatt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a
- szeptember 16-án kelt, fellebbezett végzésével a keresetlevelet visszautasította a Kp.
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján. [5] Végzésének indokolásában felhívta a Kp. 39. §
(1)és
(4)bekezdéseit, az adóigazgatási rendtartásról szóló
- évi CLI. törvény (Air.)
- §
(1)bekezdését,
(2)bekezdés a) pontját és
(3)bekezdését, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eügyintézési tv.) 14. §
(4)bekezdés c) pontját. Megállapította, hogy a felperes részére – jogi Kúria VI.Kpkf.40.248/2020/3/I 3 képviselője útján – az alperesi határozat kézbesítése szabályszerűen megtörtént,
- július 20-ától számolva a harminc napos keresetindítási határidő
- augusztus 19-én lejárt. A felperes a keresetlevelét
- augusztus 20-án, elkésetten nyújtotta be, igazolási kérelmet pedig nem terjesztett elő. A fellebbezés és az észrevétel [6] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [7] Jogi álláspontja szerint az elsőfokú bíróság végzése sérti a Kp.
- §
(1),
(2)és
(4)bekezdéseit, 48. §
(1)bekezdés
- i)és
- m)pontjait, 49. §
(1)bekezdés b) pontját, az Eügyintézési tv. 2. §
(1)bekezdését. Az elsőfokú bíróság hiányos és iratellenes tényállásból helytelen jogi következtetést vont le, mert a keresetlevelet és mellékleteit határidőben benyújtotta. Előadta, hogy az elsőfokú adóhatóság honlapján nem állt rendelkezésre űrlap a keresetlevél benyújtására. Tekintettel arra, hogy az e-Papír szolgáltatás legfeljebb 24 MB adatmennyiséget enged feltölteni, a keresetlevél és mellékletei pedig 2,51 GB adatmennyiséget tettek ki, ezért – objektív technikai akadály miatt – nem volt lehetősége az elektronikus benyújtásra. Így került sor arra, hogy a keresetlevelet és mellékleteit két adathordozóra (pendrive-ra) másolva 2020. augusztus 19-én az elsőfokú adóhatósághoz postára adja. Ennek tényét feladóvevény, tértivevény is igazolja. Hangsúlyozta, hogy amennyiben – az objektív technikai akadály ellenére – mégsem volt szabályszerű a postai úton való benyújtás, akkor sem a Kp. 48. §
(1)bekezdés
- i)pontja, hanem az
- m)pont alapján kellett volna visszautasítani a keresetlevelét, amely utóbbi esetben a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntarthatók. [8] Az alperes észrevételében – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. [9] Kifejtette, hogy a felperes alaptalanul hivatkozik arra, hogy keresetlevelét 2020. augusztus 19-én az elsőfokú bírósághoz benyújtotta, mert a jogi képviselő nem nyújthatja be közvetlenül a bírósághoz a keresetlevelet. Emellett a bírósághoz benyújtott keresetlevele csak akkor lenne visszautasítható, ha azt időközben nem vonta volna vissza. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A fellebbezés – az alábbiak szerint – alapos. [11] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. [12] A Kp. 48. §
(1)bekezdés
- i)pontja alapján a keresetlevél akkor utasítható vissza, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. [13] Ahhoz, hogy a bíróság az idézett jogszabályhely szerinti súlyos jogkövetkezményt megalapozottan alkalmazza, egyértelműen meg kell határoznia a Kúria VI.Kpkf.40.248/2020/3/I 4 keresetindítási határidő kezdő és záró időpontját, valamint a keresetlevél benyújtásának időpontját. Ennek tükrében a perbeli esetben a felperes alappal hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság végzésében rögzített tényállás, illetve jogi indokolás hiányos, a Kúria pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez az – alább részletezett – tényállás- és indokolásbeli hiányosság az ügy megítélése szempontjából jelentős, és a felek jogorvoslati jogának csorbítása nélkül a másodfokú eljárásban nem orvosolható. [14] Rámutat a Kúria, hogy a felperesi fellebbezés lényegi hivatkozási alapját képezték azok a két adathordozóra (pendrive-
- ra)másolt dokumentumok, amelyek bár a felterjesztett iratanyagban fellelhetők, azokkal kapcsolatban az elsőfokú bíróság a végzésében mégsem tett semmiféle megállapítást. Az elkésettség körében nem vizsgálta és nem rögzítette, hogy a keresetlevél ténylegesen a hivatkozott dokumentumok részét képezi-e, s ilyen módon annak megküldésére az elsőfokú adóhatóság részére sor került-e, avagy sem. Amennyiben igen, úgy elmulasztott állást foglalni arról, hogy a felperes által a fellebbezésében többször, nyomatékkal hivatkozott postára adási időpontnak a keresetindítási határidő megtartottsága szempontjából mi a jogi jelentősége. [15] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [16] Az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet tovább kell vizsgálnia, hogy a nincs-e helye a Kp. 45. §
(1)bekezdésében meghatározott intézkedésnek, különösen a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alkalmazásának, alkalmas-e perelőkészítésre, illetve érdemi elbírálásra. A döntés elvi tartalma [17] A Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja szerinti súlyos jogkövetkezmény alkalmazásához egyértelműen meg kell határozni a keresetindítási határidő kezdő és záró időpontját, valamint a keresetlevél benyújtásának időpontját. Záró rész [18] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [19] A sikerrel fellebbező felperes a másodfokú eljárásban költséget nem igényelt, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [20] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján tárgyi illetékmentes. [21] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
- d)pontja alapján nincs helye. Kúria VI.Kpkf.40.248/2020/3/I 5 Budapest, 2020. november 24. dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke, dr. Remes Gábor előadó bíró, dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró