A határozat elvi tartalma: A pénzbüntetés egynapi tételének törvénysértő a meghatározása, amennyiben az a törvényben meghatározott minimumot nem éri el. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.726/2024/
- felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Nagy Antal, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- január
- Az ügy tárgya: járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége Terhelt: … Első fok: Gödöllői Járásbíróság, 12.Bpk.61/2024/4., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
- január
- (jogerő:
- február 26.) Az indítvány előterjesztője: Pest Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Gödöllői Járásbíróság 12.Bpk.61/2024/
- számú büntetővégzését megváltoztatja, és a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.300 (ezerháromszáz) forintra súlyosítja, a pénzbüntetés összege így 455.000 (négyszázötvenötezer) forint. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Gödöllői Járásbíróság
- január
- napján meghozott 12.Bpk.61/2024/
- számú büntetővégzésével a terhelttel szemben eltiltás hatálya alatti járművezetés vétsége [Btk. 239/B. §
(1)bekezdés] miatt 350 napi tétel – napi tételként 1.000 forint, összesen 350.000 forint pénzbüntetést és 1 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. Kúria 2.Bfv.726/2024/12-I 2 [2] A járásbíróság büntetővégzése – tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában –
- február
- napján jogerőre emelkedett. [3] II.
- A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Pest Vármegyei Főügyészség Bf.702/2024/1-I. szám alatt, a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott okból, terjesztett elő a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt. [4] Indokai szerint a támadott büntetővégzéssel elbírált cselekmény elkövetésének időpontja 2023. szeptember 16. napjára esett, amelynek időpontjában hatályos Btk. 50. §
(3)bekezdés szerint a pénzbüntetés egy napi tételének összegét legalább ezerháromszáz forintban kell meghatározni. Ehhez képest az eljárt bíróság a pénzbüntetés egy napi tételének ezer forintban való meghatározásával törvénysértő büntetést szabott ki. Indítványozta ezért, hogy a Kúria a támadott büntetővégzést változtassa meg és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. [5]
- A Legfőbb Ügyészség a BF.603/2024/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – annak indokolását is osztva – azzal tartotta fenn, hogy a Kúria a jogerős büntetővégzést megváltoztatva, az egy napi tétel összegének felemelésével hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. [6] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [7]
- A Be.
- §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként, tanácsülésen bírálja el. Ezt főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §
(2)bekezdés a) pont]. [8] Mindezekre történő figyelmeztetés után az érintettek nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [9]
- Az iratokból kitűnően a Gödöllői Járásbíróság
- február 27-én közölte az ügyészséggel a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatot, amelyhez képest a Pest Vármegyei Főügyészség
- június 4-én, a Be.
- §
(3)bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítványt. [10]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [11] A felülvizsgálattal támadott bírósági döntés büntetővégzés, mely a Be. 739.§
(2)bekezdés alapján ügydöntő határozat. A büntetővégzésre – ha a Be. másképp nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [12] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével alkalmazott törvénysértő intézkedést. A felülvizsgálati indítvány e törvényhely második fordulatára hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [13] A büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése miatt mindazon büntető anyagi jogi szabály megszegése felülvizsgálati okot képez, amelynek alkalmazását a büntetés kiszabása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert a joghátrányt ebben a formában a törvény nem teszi lehetővé [BH 2020.9. (Bfv.III.1559/2018/10.)]. Kúria 2.Bfv.726/2024/12-I 3 [14] Az alapügyben eljárt bíróság a 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő járművezetés ittas állapotban vétsége miatt törvényesen szabott ki pénzbüntetést a terhelttel szemben, mert ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az 1 év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett – egyebek mellett – pénzbüntetés is kiszabható [Btk. 33. §
(4)bekezdés]. A pénzbüntetés és a járművezetéstől eltiltás egymás mellett is kiszabható [Btk. 33. §
(3)bekezdés]. [15] A bűncselekményt – főszabályként – az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény alapján kell elbírálni [Btk. 2. §
(1)bekezdés]. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni [Btk. 2. §
(2)bekezdés]. [16] Az elkövetés időpontjában, azaz
- október 7-én hatályos (
- szeptember 1-jén hatályba lépett) Btk.
- §
(3)bekezdése szerint a pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Az egy napi tétel összegét legalább ezerháromszáz, legfeljebb hatszázötvenezer forintban kell meghatározni. A jogerős elbírálás időpontjában hatályos büntető törvény ezzel azonos rendelkezéseket rögzít. [17] A jogerős büntetővégzéssel kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének ezer forintban történt meghatározása ekként a Btk. 50. §
(3)bekezdésében meghatározott, mérlegelést nem tűrő szabályba ütközik, mert nem éri el a törvény által megengedett legalacsonyabb összeget sem. [18] A Btk. más szabályának megsértésével kiszabott törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a jogerős határozat megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát írja elő [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont]. [19] A törvényi minimumot el nem érő összegben kiszabott büntetés miatt a törvénynek megfelelő határozat hozatala a kiszabott büntetés törvényes keretek közé illesztését igényli, azaz, a pénzbüntetés egy napi tételének olyan összegben való megállapítását, amely miatt a mérlegelést nem tűrő szabály már nem szenved sérelmet. Ennek megfelelően a pénzbüntetés egy napi tételének minimális összegét el nem érő pénzbüntetés a büntetés törvényi minimumra való súlyosításával orvosolható. [20] Ekként a Kúria az alapügyben vétett törvénysértést kiküszöbölve, a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.300 forintra súlyosította, amely immár megfelel a Btk. 50. §
(3)bekezdésében szabott, eltérést nem engedő törvényi rendelkezéseknek. A pénzbüntetés teljes összege így – a felemelt egy napi tétel összegének figyelembevételével – 312.000 forint. [21] 4. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdésének b) pontja alapján megváltoztatva, maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot; egyebekben pedig a jogerős büntetővégzést a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [22] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdésének b) pontja zárja ki. [23] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Kúria 2.Bfv.726/2024/12-I 4 Budapest,
- január
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Nagy Antal s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró