Kfv.35140/2022/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjához kapcsolódó befogadási ok, figyelemmel a Kp. 118.§

(1)bekezdés a) pont bevezető fordulatára, akkor alkalmazható, ha valószínűsíthető a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés. Az ügy érdemére tartozó jogszabályi hivatkozások nem teszik lehetővé ennek alapján a befogadás megengedését. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.35.140/2022/

1. A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: ügyvéd1 (Cím3) Az alperes: Alperes1 Cím1 Az alperes képviselője: jogi képviselő1 Cím4 ügyvéd2 A per tárgya: mezőgazdasági támogatás ügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
2. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Veszprémi Törvényszék 9.K.700.694/2021/
3. számú ítélete Kúria I.Kfv.35.140/2022/3 2 Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Felperes az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igénybevehető támogatás iránti kérelmet nyújtott be
4. június
5. napján, amelynek helyt adtak. Szintén teljesítették a
6. október
7. napján benyújtott, a támogatás 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelmet. A támogatási összeg fennmaradó 10%-os mértékére vonatkozó kifizetési kérelmet
8. július
9. napján nyújtotta be felperes, amikor az elsőfokú hatóság helyszíni ellenőrzést folytatott le felperes gazdaságában. Az iratok áttekintése alapján a kifizetési kérelmet elutasították, a felperes támogatási jogosultságát megszüntették, és kötelezték 11.359.440 forint jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére. A kérelem elutasítására és a visszafizetés elrendelésére azért került sor, mert felperes adatai alapján nem igazolható, hogy fő tevékenysége folyamatosan mezőgazdasági tevékenység, 11 napos megszakítás állt fenn, ezért nem felel meg a 24/
10. (IV.28.) MvM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) 4.§

(1)bekezdés b) pontjában foglaltaknak. Alperes a EUJF/1804/

1. iktatószámú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Az elsőfokú ítélet [2] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. [3] Indokolása szerint elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy alkalmazandó-e az Európai Parlament és Tanács keresetben hivatkozott, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és egyes tanácsi rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU rendelete, valamint a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre Kúria I.Kfv.35.140/2022/3 3 vonatkozó szabályok megállapításáról, és egyes tanácsi rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 1307/2013/EU rendelet. A szabályozás áttekintését követően megállapította, hogy az 1306/2013/EU rendeletben találhatóak az EMVA-ra vonatkozó finanszírozási szabályok, és az 1307/2013/EU rendeletet
2. fejezete szabályozza a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás általános szabályait. Észlelnie kellett volna továbbá a hatóságoknak, hogy Jogcímrendelet 13.§-a kifejezetten megjelöli, hogy ez a rendelet az 1698/2005/EK tanácsi rendelet
3. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. [4] A Jogcímrendeletben hivatkozott EK tanácsi rendelet már nincs hatályban, a jelenleg hatályos rendelkezéseket az 1307/2013/EU rendelet tartalmazza. A jogosultsági feltételek szabályozásán túlmenően a 1307/2013/EU rendelet
4. cikk

(3)bekezdése lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatást a kérelmezők által teljesítendő bizonyos további objektív feltételeket előírjanak a megfelelő készségek és/vagy képzési követelmények tekintetében. A Jogcímrendelet 4.§

(1)bekezdés b) pontjában szereplő előírás azonban nem tekinthető ilyen objektív készségnek és képzési követelménynek, következésképpen nem sorolható a jogosultsági feltételek közé. A jogosultsági kritériumoknak való meg nem felelés, mint a szankció alkalmazását lehetővé tevő tárgykör azonosítása tévesen történt. [5] Az új eljárásra adott szempontok alapján mindenekelőtt helyesen meg kell állapítani, hogy az, miszerint felperes fő tevékenysége az egyéni vállalkozói nyilvántartásban 11 napon keresztül nem a mezőgazdasági tevékenység volt, mely meg nem felelési kategóriába sorolható. E körben lényeges körülmény, hogy a Jogcímrendelet erre vonatkozó előírása nem szerepelt a felperes által igényelt támogatásra vonatkozó uniós rendelet jogosultsági feltételei között. Az előírás csupán a Jogcímrendeletben szereplő kötelezettség. Ezt követően dönthető csak el, hogy jogkövetkezmény egyáltalán alkalmazható-e a felperessel szemben, avagy sem. Amennyiben jogkövetkezmény alkalmazására sor kerül, a hatóságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy – mivel a felperes nem szegte meg a jogosultsági feltételeket – és ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet végzett a teljes időszak alatt, a támogatásból nem zárható ki, és a jóváhagyott támogatás kifizetett 90%-os mértéke tőle nem követelhető vissza. A 10%-os kifizetési kérelme vonatkozásában arányos levonás alkalmazható legfeljebb. Ugyanakkor a meg nem felelés mértékét is meg kell vizsgálni, csekély mértékű meg nem felelés esetén ezen szankció – a benyújtott 10%-os kifizetési kérelemből levonás – sem alkalmazható. A felülvizsgálati kérelem [6] Az alperes a jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel támadta, melynek befogadhatóságát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontra alapította. Kúria I.Kfv.35.140/2022/3 4 [7] Előadta, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő. Az 1698/2005/EK rendelet alapján kidolgozott és az Európai Bizottság által helybenhagyott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program alapján a támogatás tekintetében fiatal mezőgazdasági termelőnek az a természetes személy tekinthető, aki azt követően, hogy támogatottá vált, egyéni vállalkozóként 5 éven keresztül mezőgazdasági tevékenységet folytat. A Jogcímrendelet ezt az elvet érvényesíti. Ezek alapján nem helytálló az elsőfokú bíróság azon következtetése, hogy a felperessel szemben alkalmazott szankció aránytalan, és ellentétes az irányadó 1306/2013/EU rendelettel. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [9] A Kúria előtti felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását meg kell előznie a kérelem befogadhatóságáról való döntésnek. Azt, hogy ennek során a Kúria milyen körben vizsgálódhat, a Kp. 117.§

(4)és 118.§

(1)bekezdése határozza meg. A szabályozás által megadott keretek azt a célt szolgálják, hogy a Kúria döntésével eleget tudjon tenni a joggyakorlat irányításával és egységének biztosításával kapcsolatos feladatainak, hogy az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. A befogadás megengedhetőségéről való döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálni. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 117.§

(4)bekezdése folytán a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kp. 118.§

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont esetében a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása alapozhatja meg a kérelem befogadását. A joggyakorlat egységének biztosításának szükségessége akkor merül fel, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi Kúria I.Kfv.35.140/2022/3 5 döntés, kollégiumi állásfoglalás vagy a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi véleménye), de leginkább az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [13] Az alperes felülvizsgálati kérelmében ebben a körben nem adott elő indokot. A Kp. 117.§

(4)bekezdésének megfelelően a Kúria a rendelkezésére álló adatok feltárásával vizsgálta, vannak-e a joggyakorlat egységét megingató, vagy továbbfejlesztésének szükségességét alátámasztó indokok. A BHGY-ban közzétett Kúria Kfv.IV.35.035/2019/5. számú ítélet alapján – amely több korábbi döntésre is hivatkozik - megállapítható, hogy az Uniós és a nemzeti szabályozás viszonya, a jogosultsági feltételek kérdése, a folyamatosságot megszakító viszonylag kis számú napok száma már tárgya volt kúriai ítéletének, és a szabályozás természetét az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével egyezően vezették le. Az uniós szabályozás BHGY-ban alkalmazott megelőző szabályozásának és a jelen eljárásban irányadó rendelet norma-tartalmának egyezősége kimutatható. Az is megállapítható, hogy a Kúria ezen ítéletében nem is látta szükségesnek a hatóság új eljárásra kötelezését, ebben a kérdésben azonban felülvizsgálati kérelem, és ahhoz kapcsolódó befogadás iránti kérelem nem volt. Az alperes Kp. 118.§

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontra vonatkozó befogadás iránti kérelme nem alapos. [14] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)pontjához kapcsolódó esetekben a kérelem előterjesztője számára előírt indokolási kötelezettségnek kifejezetten a befogadhatóság körében kell teljesülni. Figyelemmel a Kp. 118.§

(1)bekezdés a) pont bevezető fordulatára, akkor alkalmazható ezen befogadási ok, ha valószínűsíthető a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, és mindez a valószínűségen nyugvó megállapítás szükségessé teszi a hivatkozás érdemi vizsgálatát. [15] Az alperes a jogsérelem kapcsán azonban nem eljárási szabályszegésekre, hanem az ügy érdemére vonatkozó jogszabálysértésekre hivatkozott. Ezek azonban nem teszik lehetővé a Kp. ezen rendelkezésére alapítottan a felülvizsgálati kérelem befogadásának megengedését. [16] A Kp. 117.§

(4)bekezdésére tekintettel a Kúria a fentieken túl is, valamennyi Kp. szerinti, hivatalból figyelembe vehető ok mentén vizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát. Ennek során nem észlelt a jogegységgel okozati kapcsolatban álló indokot, a felülvizsgálati kérelmet a Kp. által nevesített egyetlen szempont alapján sem találta befogadhatónak. Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria a Kp. 118.§

(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria I.Kfv.35.140/2022/3 6 A döntés elvi tartalma [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjához kapcsolódó befogadási ok, figyelemmel a Kp. 118.§

(1)bekezdés a) pont bevezető fordulatára, akkor alkalmazható, ha valószínűsíthető a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés. Az ügy érdemére tartozó jogszabályi hivatkozások nem teszik lehetővé ennek alapján a befogadás megengedését. Záró rész [18] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57.§

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [19] A Kúria a végzés befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [20] A végzés ellen a Kp. 116.§ d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,

1. március
2. dr. Hajnal Péter s.k. s.k. a tanács elnöke Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó bíró dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró