A határozat elvi tartalma: A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjában foglalt befogadási okra, az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésre hivatkozás esetén a kérelmezőnek be kell mutatnia, hogy az eljárási szabályszegés a konkrét ügy érdemére kihatással volt, továbbá hogy annak ténybeli alapja kétséget ébreszt a jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül nem megítélhető. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró dr. Darák Péter bíró dr. Demjén Péter bíró dr. Stefancsik Márta bíró A felperes: Kfv.V.37.035/2025/2. dr. Márton Gizella a tanács elnöke felperes1 (cím1) A felperes jogi képviselője: Szűcs A. Gábor Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1 cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az alperes jogi képviselője: dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti tárgyú közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (10. sorszám) A felülvizsgálni kért határozat: Fővárosi Törvényszék 2024. november 12. napján kelt 29.K.702.974/2024/9. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A harmadik országbeli állampolgár felperes 2023. november 28-án tanulmányi célú tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál. Kúria V.Kfv.37.035/2025/2 2 [2] Az elsőfokú hatóság a 2024. április 19-én kelt 106-1-142731/13/2023-T. számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a felperes kérelmét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 13. §
(1)bekezdés
- d)és
- f)pontja, valamint 18. §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította. Határozatának indokolásában utalt a felperes által megjelölt felsőoktatási intézmény nyilatkozatára, amely szerint a felperes a 2023/2024-es tanév tavaszi félévében passzív státusszal rendelkezik, azaz jelenleg tanulmányokat nem folytat. Erre tekintettel az elsőfokú hatóság a felperes magyarországi tartózkodási célját nem fogadta el igazoltnak. Kifejtette továbbá, hogy a felperes bankszámláján lévő kb. 1,2 millió Ft a tartózkodás teljes időtartamára nem elegendő, így a felperes lakhatását, megélhetését és a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezet meglétét sem fogadta el igazoltnak. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- június 25-én hozott 106-T22175/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában az alperes a Kúria Kfv.II.37.557/2018/
- számú ítéletére utalással kifejtette, hogy a tanulmányi célú tartózkodási engedély meghosszabbításának feltétele az aktív hallgatói jogviszony igazolása, a tanulmányok tényleges folytatása. A felperes ugyanakkor az érintett időszakban passzív félévvel rendelkezett, tehát tanulmányait csak a következő félévben kezdheti meg. Így tartózkodási célja nem nyert igazolást. Erre figyelemmel az elsőfokú hatóság tartózkodási célra vonatkozó részdöntését helybenhagyta. Kiemelte, hogy a felperes bankszámláján rendelkezésre álló kb. 1,2 millió Ft összeg nem elegendő magyarországi megélhetése költségeinek biztosítására, figyelemmel a félévenként 1,1 millió Ft-ot kitevő tandíjra és tanulmányai várható befejezésének időpontjára is. Így a megélhetés biztosítottsága sem nyert igazolást. Erre tekintettel az alperes az elsőfokú hatóság felperes megélhetésére vonatkozó részdöntését is helybenhagyta. Az elsőfokú ítélet [4] A felperes keresetlevelet terjesztett elő az alperes határozatával szemben, amelyben hivatkozott az alperest terhelő indokolási és tényállástisztázási kötelezettség sérelmére, valamint a Harmtv.
- §
(1)bekezdésének f) pontjára utalással kifejtette, hogy a megélhetése biztosított. A védiratra tett észrevételében már azt is kifogásolta, hogy az alperes szerint a passzív hallgatói jogviszony nem alkalmas a tanulmányi célú tartózkodás igazolására. [5] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 43. §
(1)bekezdésére, valamint a Kúria Kf.VI.39.149/2020/
- és Kfv.III.37.946/2020/
- számú határozataira hivatkozással kifejtette, hogy a keresetindítási határidő lejártát követően, az első tárgyaláson már csak a keresetindítási határidőn belül előadott kereseti indokok körében van helye keresetváltoztatásnak, tehát csak a már eredetileg támadott rendelkezések, eljárási cselekmények vonatkozásában lehetséges a kereseti indokok pontosítása. Rögzítette, hogy a felperes először a
- sorszámú, keresetindítási határidőn túl előterjesztett beadványában vitatta azt az alperesi megállapítást, hogy a passzív félév nem vehető figyelembe a tartózkodási cél igazolásánál. Indokolása szerint, mivel a felperes az alperesi határozat tartózkodási célra vonatkozó megállapításait a Kp.
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül nem sérelmezte, így a felperes erre vonatkozó hivatkozása tiltott keresetkiterjesztésnek minősült és annak elbírálását mellőzni kellett. [6] A felperes megélhetésének kérdése kapcsán rögzítette, hogy a felperes a másodfokú határozat meghozatalát megelőző napon beadványt terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál, amely a bankszámlaegyenlegére vonatkozó igazolást is tartalmazott. Az elsőfokú hatóság ezt azonban csak az alperesi határozat meghozatalának napján iktatta, így annak Kúria V.Kfv.37.035/2025/2 3 figyelembevételét az alperes mellőzte. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy ezen iktatási probléma nem róható a felperes terhére, így az alperes megsértette a tényállástisztázási kötelezettségét azzal, hogy a beadványt nem vette figyelembe a fellebbezés elbírálásakor. Ezzel súlyos, lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértést követett el, ami miatt a határozat megsemmisítése és az alperes új eljárásra kötelezése lenne indokolt. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Kúria a Kfv.IV.37.970/2020/7. számú határozatában kimondta, hogy ha az alperes a határozatát két elkülöníthető jogalapon hozza meg, és ezek közül bármelyik helyesnek bizonyul, akkor a döntés megalapozott. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy jelen ügyben a felperes a tartózkodási cél igazoltságára vonatkozó jogalapot nem támadta a keresetében, márpedig a tartózkodási cél igazoltságának hiánya önmagában is megalapozza a felperes kérelmének elutasítását. Így mellőzte az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra való kötelezését. A felülvizsgálati kérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján kérte arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Kp. 2. §
(4)bekezdését és 43. §
(1)bekezdését. [8] Az ügy érdemét tekintve előadta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Kp. 43. §
(1)bekezdését. A felperes álláspontja szerint ugyanis e rendelkezés alapján a felperes az első tárgyaláson mind a kereseti kérelmét, mind pedig annak indokait, a megjelölt jogsértéseket módosíthatja. Hivatkozott a Kúria Kfv.IV.35.229/2019/5. és Kfv.IV.35.388/2019/5. számú határozataira. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a Kp. 2. §
(4)bekezdésében foglalt alapelvvel ellentétesen járt el, amikor az észrevételként címzett beadványát nem keresetváltoztatásként, hanem formális megjelölése szerint észrevételként kezelte. A beadvány tartalmi elemzése alapján álláspontja szerint megállapítható, hogy az konkrét kereseti kérelmet is tartalmazott, így azt a Kp. 43. §
(1)bekezdése alapján keresetváltoztatásként kellett volna kezelni. [9] Hangsúlyozta, hogy a törvényszéknek ezáltal érdemben kellett volna foglalkoznia azzal a jogsérelemmel, amelyben azt adta elő, hogy az alperes a terhére rótta a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 45. §-ában foglalt, a hallgatói jogviszony szüneteltetésére vonatkozó jogának gyakorlását. Utalt rá, hogy az Alaptörvény XV. cikk
(2)bekezdése alapján ez a jog a harmadik országbeli állampolgár hallgatókat is minden megkülönböztetés nélkül megilleti, ugyanolyan tartalommal, mint a magyar állampolgárságú hallgatókat. A Kúria döntése és annak jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – az alábbiak szerint – nem állnak fenn. [11] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria V.Kfv.37.035/2025/2 4
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani azonban, továbbá – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [13] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján kérte. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okra, az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre hivatkozás esetén a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a kérelmezőnek azt kell bemutatnia, hogy az eljárási szabályszegés a konkrét ügy érdemére kihatással volt, továbbá hogy annak ténybeli alapja kétséget ébreszt a jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül nem megítélhető [Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3.; Kfv.II.37.690/2023/2.; Kfv.V.35.285/2023/2.; Kfv.V.35.008/2024/2.; Kfv.V.35.127/2024/2.; Kfv.V.35.289/2024/2.; 2/2024. (XII. 03.) KK vélemény 5. pont]. [15] A felperes eljárási szabályszegésként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a Kp. 43. §
(1)bekezdésének téves értelmezésével mellőzte a keresetindítási határidőn túl előterjesztett beadványában foglalt, a tartózkodási céllal kapcsolatos hivatkozásainak érdemi elbírálását. A Kúria ezzel összefüggésben rámutat, hogy az elsőfokú bíróság ítéleti indokolásának [31]-[32] bekezdéseiben részletesen, a releváns kúriai gyakorlat bemutatásával kifejtette arra vonatkozó álláspontját, hogy a kérdéses felperesi beadványt miért tekintette elkésett és következésképp tiltott keresetkiterjesztésnek. A felperes ugyanakkor az elsőfokú bíróság ezen ítéleti érvelését nem ütköztette saját jogi álláspontjával, nem fejtette ki a bíróság által idézett kúriai határozatokra vonatkozó álláspontját, csupán állította, hogy legkésőbb az első tárgyaláson jogosult lett volna keresetének ilyen tartalmú megváltoztatására. A felperes szintén nem mutatta be kellő részletezettséggel, hogy az általa hivatkozott kúriai határozatok pontosan hogyan és mennyiben támasztják alá a keresetváltoztatásra vonatkozó jogi álláspontját. Mindezek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a felperes nem tett eleget a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének, és nem tudta kellőképp valószínűsíteni azt, hogy az elsőfokú bíróság keresetváltoztatás kérdésében elfoglalt álláspontjának Kúria általi vizsgálata lenne szükséges, és ekként a felülvizsgálati kérelem befogadása lenne indokolt. A Kúria egyébiránt rámutat, hogy a bíróság a Kp. 43. §
(1)bekezdés második mondata alapján állapította meg a tiltott keresetváltoztatást, míg a felperes a Kp. 43. §
(1)bekezdés első mondatára alapította az általa állított jogsértést. A felperes nem mutatta be, hogy esetében a Kp. 43. §
(1)bekezdés második mondata és az ennek értelmezésére az ítéletben hivatkozott kúriai precedensdöntések miért nem alkalmazhatók. Minderre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján történő befogadására nem kerülhetett sor. Kúria V.Kfv.37.035/2025/2 5 [16] A Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján hivatalból megvizsgálta a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ac)alpontja,
- b)pontja szerinti befogadási okokat is. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn [7/2023. JEH]. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, amennyiben a kialakult és egységes bírói gyakorlatnak a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi okból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új jogkérdés merült fel a perben, amely a Kúria állásfoglalását igényli. A jelen ügyben ugyanakkor a Kúria megítélése szerint nem vetődik fel olyan elvi jelentőséggel bíró jogkérdés, amely kapcsán a joggyakorlat egységével vagy továbbfejlesztésével összefüggő felsőbírósági iránymutatásra lenne szükség, így a befogadásra ezen okból sem kerülhetett sor. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a jogkérdés társadalmi jelentősége miatt a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az eldöntendő jogi probléma a jogalanyok széles körét érinti; míg a felvetett jogkérdés különleges súlya akkor indokolja a befogadást, ha a vizsgálandó jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat, az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel. A Kúria álláspontja szerint ugyanakkor a jelen ügy nem vet fel olyan jogkérdést, amely nagy számú új ügyben fordulna elő, továbbá nem észlelte azt sem, hogy az ügy eldöntése a felperes személyén kívül másokat, a jogalanyok széles körét érintené, így a befogadás ezokból sem volt indokolt. [19] A felperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott európai uniós jogi aktus értelmezésének szükségességére, így a befogadásnak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontja alapján sem volt helye. A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt, a felet terhelő indokolási kötelezettség miatt hivatalból nem vizsgálhatta. [20] A fentiek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért azt a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjában foglalt befogadási okra, az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésre hivatkozás esetén a kérelmezőnek be kell mutatnia, hogy az eljárási szabályszegés a konkrét ügy érdemére kihatással volt, továbbá, hogy annak ténybeli alapja kétséget ébreszt a jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül nem megítélhető. Záró rész Kúria V.Kfv.37.035/2025/2 6 [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [23] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes. [24] A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2025. február 6. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke dr. Demjén Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró dr. Stefancsik Márta s.k. bíró