A határozat elvi tartalma: A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja oly módon, hogy a jogszabályok rendelkezéseit vonatkoztatja az ügy tényállására. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.889/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Az I. rendű felperes: felperes1 (cím1) A II. rendű felperes: felperes2 (cím1) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím2) Az alperes képviselője: alperesi képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat (43204/11/2020.) bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Kúria VI.Kfv.37.889/2021/6-1 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Törvényszék
- június
- napján kelt 102.K.700.280/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 102.K.700.280/2021/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 40.000 (azaz negyvenezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. és II. rendű felperesek
- július
- napján támogatási feltételeknek való megfelelés iránti kérelmet terjesztettek elő, amely alpereshez
- szeptember
- napján érkezett meg. Felperesek a három vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/
- (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jtcsr.) alapján adható lakáscélú jelzáloghitel-tartozás csökkentését, mint támogatást kérelmezték. [2] Az alperes a közigazgatási eljárás során megkereste a FundamentaLakáskassza Zrt.-t (a továbbiakban: hitelintézet), amely arról tájékoztatta, hogy felperesekkel a 325743 azonosítószámú kölcsönszerződés alapján két előtakarékossági szerződést kötött. A hitelintézet a tájékoztatásával egyidejűleg kérte az alperest, egyértelműen kerüljön megjelölésre az, hogy melyik szerződésre kérik a támogatás elszámolását. Az alperes ebben a körben hiánypótlásra szólította fel a felpereseket, akik a hiánypótlásra válaszul a 4590208001 számú szerződésre kérték a támogatás megállapítását. [3] Az alperes a
- november
- napján kelt 43204/11/
- számú határozatával a kérelemnek helyt adott, és megállapította, hogy a felperesek megfelelnek a három vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghiteltartozásainak csökkentésére nyújtható támogatásra jogosító feltételeknek. Kúria VI.Kfv.37.889/2021/6-1 3 A kereseti kérelem és az alperes védirata [4] A felperesek a döntéssel szemben keresetet nyújtottak be, annak felülvizsgálatát kérve. Előadták, hogy esetükben egy hitelügyleti ügyiratszám szerepel 6.000.000 Ft értékkel, illetőleg két lakás-előtakarékossági alszámla 3.000.000 - 3.000.000 Ft összegekkel. Az összességében 6.000.000 Ft hitelből megvásárolt tulajdonrészre a hitelintézet a II. rendű felperes terhére és nevére jelzálogjogot jegyzett be. Nem találtak olyan jogszabályt, amely arról rendelkezne, hogy ha két személy egy hitelügyletre két előtakarékossági alszámlával rendelkeznek, csak az egyikük takarékossági számláján érvényesíthetik a támogatást. [5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását indítványozta, és fenntartotta a döntésében foglaltakat. Az elsőfokú bíróság ítélete [6] A Budapest Környéki Törvényszék a
- június 16-án kelt, 102.K.700.280/2021/
- számú ítélete szerint a kereset alapos, ezért a közigazgatási határozatot megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [7] Az elsőfokú bíróság utalt az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 686/2020 (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: Módr. (XII. 29.)]
- január 1-jén hatályba lépett rendelkezéseire, miszerint annak a
- §-a alapján hatályát veszti a Jtcsr.
- §
(2)bekezdésében az „és egy lakáscélú jelzáloghitel vonatkozásában” szövegrész. Ezt a módosítást a még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, a véglegessé vált támogatást megállapított határozatok alapján folyósított támogatásokra, valamint a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell, hivatkozással Jtcsr.
- §-ára. A bíróság következtetése szerint az elrendelt új eljárásban alkalmazni kell a hivatkozott módosító rendelkezést. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] Felülvizsgálati kérelmében az alperes kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint a döntés csak általánosságokat tartalmaz, amelyek nem illeszkednek a konkrét ügyhöz. Vitatta továbbá az alkalmazandó jog meghatározását is. [9] Kifejtette, hogy a Jtcsr.
- §-ában hivatkozott, a gyermekvállalás és az otthonteremtés támogatásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló Kúria VI.Kfv.37.889/2021/6-1 4 252/
- (V. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: Módr. (V. 29.)]
- június
- napjától hatályos módosító rendelkezései az ítéletben megjelölt Jtcsr.
- §
(2)bekezdését nem érintették. A Jtcsr. 6. §
(2)bekezdésének jogszabályszövege a kérelem előterjesztésének időpontjától a közigazgatási határozat meghozataláig egységes maradt, időközben nem módosult. [10] Az alperes vitatta az ítéletben szereplő Módr. (XII.29.) alkalmazhatóságát is, mivel a
- január 1-től hatályos, míg az ügy a felperesek kérelmének helyt adó döntés meghozatalával már korábban,
- november
- napján lezárult. [11] Az alperes rögzítette, hogy a Jtcsr.
- §
(2)bekezdésének mind a felperesi kérelem előterjesztésekor:
- június
- napján, mind a kérelem elbírásakor:
- november 19-én hatályos normaszövege szerint a rendelet hatálybalépését követően született ugyanazon gyermek támogatására kizárólag egy alkalommal és egy lakáscélú jelzáloghitel vonatkozásában volt igényelhető a támogatás. [12] Az ügy érdemét illetően felperesek az irányadó hatályos jogszabályok alapján a határozatban megjelölt 1.774.578 Ft támogatásra voltak jogosultak. Jogszerűen csak egy lakáscélú jelzáloghitel vonatkozásában igényelhették a támogatást, ezért kellett elutasítania a két hitelszerződésre vonatkozó kérelmet. A közigazgatási eljárás során mindvégig a Jtcsr.
- §
(2)bekezdése alapján kellett eljárnia. A megkeresett hitelintézet megjelölte a szerződésből még fennálló tartozás összegét, ezért a hivatkozott rendelkezéssel összhangban ezen összeg maximális mértékéről rendelkezhetett. [13] A felpereseknek a hitelintézettel kötött két jogügylete ugyanakkor egyértelműen nem egy, hanem több szerződésnek minősül, mivel két, a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) is különböző szerződésszámmal bejelentett kölcsönszerződésről van szó. [14] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtottak be. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem megalapozott. [16] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. A Kp. 85. §
(1)–
(2)bekezdései értelmében a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét az annak megvalósítása időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja. [17] Az elsőfokú bíróság az alperes
- november
- napján kelt 43204/11/
- számú határozatát vizsgálta felül. A Kúria a megállapított tényállással szemben először is Kúria VI.Kfv.37.889/2021/6-1 5 rögzíti, hogy az alperes nem utasította el a felperesek kérelmét, hanem lényegében annak helyt adott. [18] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria vizsgálta az ügyben az alkalmazandó jog meghatározását. [19] A Jtcsr.
- §
(2)bekezdése szerint az e rendelet hatálybalépését követően született ugyanazon gyermek támogatására kizárólag egy alkalommal és egy lakáscélú lakáshitel vonatkozásában igényelhető a támogatás. Megállapítható, hogy tisztázandó volt az ügyben a módosító rendelkezések tartalma és hatálya. Az elsőfokú bíróság ítéletében a vonatkozó jogszabályhelyeket ismertette, de az ügy tényállására való alkalmazását nem végezte el. [20] A Kúria helyt adott az alperes felülvizsgálati kérelmében foglaltaknak, mert az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása a jogi indokolást nem megfelelően, hiányosan tartalmazza, ezért a rendelkezés megfelelőssége nem vizsgálható és nem állapítható meg. A jogszabályhelyeknek a konkrét tényállásra való alkalmazása nem történt meg a Kp. 4. §
(1)bekezdése által megkövetelt részletezettséggel. A jogi indokolásra vonatkozóan megvalósult ezért a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. §
(5)bekezdésének a sérelme. [21] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak részletes indokolással, harmadik személyek számára is közérthetően meg kell állapítania – a módosítások időpontjait és tartalmukat rögzítve – az alkalmazandó jogot, amelyet ütköztetnie szükséges a valósággal egyező tényállással, és mindezeket követheti jogi indokolásának kifejtése. A döntés elvi tartalma A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja oly módon, hogy a jogszabályok rendelkezéseit vonatkoztatja az ügy tényállására. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el tekintettel arra, hogy az alperes tárgyalás tartására irányuló kérelmét nem tartotta fenn. Kúria VI.Kfv.37.889/2021/6-1 6 [23] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján irányadó Kp. 110. §
(3)bekezdésére figyelemmel megállapította az alperes költségének összegét, melynek viseléséről az új határozatot hozó bíróság köteles dönteni. A felpereseknek másodfokú költsége nem merült fel. [24] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: ... Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró