← Magyarország

Gf.40430/2020/11 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.430/2020/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Rácz Zoltán Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Rácz Zoltán Attila ügyvéd) által képviselt felperes (cím3) felperesnek a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Haraszti Gábor ügyvéd) által képviselt alperes (cím4) alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Ítélőtábla
  2. február 24-én kelt 16.Gf.40.430/2020/6-II. számú ítélete kijavítása iránt a felperes részéről
  3. május 14-én
  4. sorszám alatt benyújtott kérelme elbírálása tárgyában meghozta a következő végzést: A Fővárosi Ítélőtábla a
  5. február 24-én kelt 16.Gf.40.430/2020/6-II. számú ítéletét kijavítja akként, hogy annak rendelkező részébe a „422.500 (négyszázhuszonkétezer-ötszáz) forint” szövegrész helyébe a „227.014 (kétszázhuszonhétezer-tizennégy) forint” szövegrész, az indokolás [27] bekezdésébe a „422.500 forint” szövegrész helyébe a „227.014 forint” szövegrész kerül. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék a
  6. július 6-án kelt –
  7. és
  8. sorszámú végzéseivel kijavított – 21.G.40.147/2019/45-I. sorszámú ítéletével kötelezte alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 18.932.532 forint tőkét és ezen összegből 10.482.254 forint után
  9. szeptember 19-től a mindenkori jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatot, míg 8.450.278 forint után
  10. december 28-tól a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt mértékű késedelmi kamatát, valamint 12.860 forint költségátalányt. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.476.733 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a felperes kereseti kérelmét az alperes által összegszerűségében nem vitatottan 18.862.856 forint tőke tekintetében megalapozottnak találta (ezt az összeget javította ki 18.932.532 forintra). Alaposnak ítélte a felperesnek a 8.450.278 forint utáni 12.860 forintos költségátalányra vonatkozó igényét is. A felperes kereseti kérelmét a 9.080.580 forintos megbízási díjigény és annak járulékai vonatkozásában elutasította. Az elsőfokú bíróság a Pp.
  11. §-a alapján kötelezte a nagyobb részben pervesztes alperest, hogy a pernyertességpervesztesség arányában álló 1.005.000 forint eljárási illetékből, valamint a 32/
  12. (VIII. 22.) IM rendelet alapján az 1/F/
  13. szám alatt előterjesztett költségjegyzék nyomtatványon feltüntetett összeg pernyertesség-pervesztesség arányában álló 1.022.931 forint ügyvédi Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.430/2020/11 2 munkadíjat, mindösszesen 2.027.930 forintot fizessen meg felperes részére azzal, hogy a pernyertesség-pervesztesség aránya 67-33 % a felperesre kedvezőbben. [2] A Pp.
  14. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a kisebb részben pervesztes felperest, hogy fizessen meg alperesi képviselő részére az alperes által 5/A/
  1. szám alatti költségjegyzék nyomtatványon előterjesztett 1.670.273 forint ügyvédi munkadíjból alperesi pernyertesség arányának megfelelő 551.197 forint ügyvédi munkadíjat. Az elsőfokú bíróság a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján ezen költségeket összeszámítva az alperest marasztalta a különbözetként jelentkező 1.476.733 forint megfizetésében. [3] A Fővárosi Ítélőtábla a
  1. február 24-én kelt 16.Gf.40.430/2020/6-II. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit a teljes perköltségre kiterjedően részben megváltoztatta, és a 8.450.278 forint és járulékai megfizetése iránti keresetet elutasította, megállapította, hogy a felek az elsőfokú költségeiket maguk viselik, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 338.011 forint csatlakozó fellebbezési illetékből és 422.500 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. [4] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett - alperest 10.482.254 forint tőke és járulékai megfizetésére kötelező - részét nem érintette. A felperes alperes további 9.080.580 forint tőke és ezen összeg kamatai, illetve 12.575 forint költségátalány és a perköltség megfizetése kötelezésére irányuló fellebbezését megalapozatlannak találta, ebben a részében hagyta helyben az ítéletet. Az alperes 8.450.278 forint és járulékai iránti kereseti kérelem elutasítására irányuló csatlakozó fellebbezését megalapozottnak ítélte. A Fővárosi Ítélőtábla a pernyertesség-pervesztesség megváltozott arányára figyelemmel a perköltség viseléséről is rendelkezett. Ítéletének indokolásában rámutatott, hogy a fellebbezéssel érintett ítéleti rendelkezést megváltoztatta, a 8.450.278 forint és járulékai, valamint a 12.860 forint költségátalány megfizetése iránti kereseti kérelmet is elutasította, míg az ítélet fellebbezett, a keresetet 9.080.580 forint és járulékai, valamint a 12.575 forint költségátalány tekintetében elutasító részében helybenhagyta. Kifejtette, az ítélet megváltoztatása folytán a pernyertesség-pervesztesség aránya megváltozott, 63-37 % lett az alperes javára. Ennek folytán az elsőfokú eljárással kapcsolatban felmerült perköltséget – a felperes által lerótt 1.500.000 forint kereseti illetéket, valamint a mindkét fél javára a 32/
  2. (VIII. 22.) IM rendelet
  3. §
(2)bekezdés b) pontja szerint megállapítandó ügyvédi munkadíjat értékelve és egybeszámítva, sem a felperes, sem az alperes javára nem indokolt a perköltség megállapítása. Ezért a Pp. 383. §
(3)bekezdése alapján az ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését is megváltoztatta, és megállapította, hogy a peres felek az elsőfokú eljárással kapcsolatos költségeiket maguk viselik. A másodfokú eljárással kapcsolatban a felperes fellebbezése sikertelen volt, ugyanakkor azzal kapcsolatban az alperes részletes, érdemi fellebbezési ellenkérelmet határidőben nem terjesztett elő. Az alperes csatlakozó fellebbezése megalapozott volt. Ennek folytán a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 364. §-a szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes javára az általa megfizetett 338.011 forint csatlakozó fellebbezési illeték és kerekítéssel 422.500 Ft – a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.430/2020/11 3 bekezdése alapján megállapított – ügyvédi munkadíj, mint másodfokú perköltség megfizetésére. [5] A felperes 2021. május 14-én 8. sorszám alatt kijavítási kérelmet terjesztett elő. Kérte a Pp. 352. §
(1)bekezdése alapján a 6-II. sorszámú ítélet rendelkező része és az indokolás
  1. oldalán lévő ügyvédi munkadíj összeg ([27] bekezdés) kijavítását, mint számítási hibát, elírást akként, hogy a rendelkező rész és az indokolás szerinti ügyvédi munkadíj 227.014 forint + áfa összegű legyen. Előadta kérelme indoklásaként, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítélete a felperest 422.500 forint másodfokú ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte azzal, hogy az elsőfokú eljárási költséget a felek maguk viselik. Idézve az ítélet indokolási részének
  2. oldalát utalt arra, alperes részére az ellenkérelem elkésettsége okán kizárólag a csatlakozó fellebbezés tekintetében fizetendő ügyvédi munkadíj. Idézve a 32/
  3. (VIII. 22.) IM rendelet
  4. §
(2)bekezdését, illetve a
(3)bekezdés a) pontját rögzítette, a csatlakozó fellebbezéssel érintett összeg 9.080.580 forint alapulvételével az IM rendelet szerinti ügyvédi munkadíj összege 227.014 forint + áfa lenne. Kérte az ítéletet ezen összeg tekintetében kijavítani azzal, hogy a felperes 338.011 forint csatlakozó fellebbezési illetékből és 227.014 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség fizetésére köteles és eszerint kérte az indokolást is kijavítani. [6] Az alperes
  1. sorszám alatt a kijavítás iránti kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a kijavítási kérelem alaptalan és tartalma szerint nemcsak kijavítási kérelem, hanem az indokolás érdemi perjogi részének megváltoztatására is irányul, így emiatt is elutasításnak van helye. A felperes szerint a csatlakozó fellebbezéssel érintett összeg, azaz 9.080.580 forint alapulvételével kell kiszámítani az ügyvédi munkadíjat. Ennek alapján a kijavítási kérelem egyértelműen a másodfokú ítélet [12]-[14] bekezdéseibe ütköző. Az ítélet [12]-[14] bekezdéseiben az ítélőtábla kifejtette, hogy a csatlakozó fellebbezés értelmezése, hatálya, kiterjedése kapcsán miért nem helytálló felperes érvelése. A másodfokú ítélet [14] bekezdése összegszerűen is megjelöli, hogy mit kell érteni az elsőfokú ítéletnek a csatlakozó fellebbezés által érintett részén. Idézte: „Ugyanakkor az elsőfokú bíróság a Megbízási szerződés
  2. alapján 8.450.278 forint és járulékaiban marasztalta alperest, míg ugyancsak a Megbízási szerződés
  3. alapján 9.080.580 forint és járulékai összegre vonatkozóan a kereseti kérelmet elutasította. A Megbízási szerződés
  4. alapján követelt összeg tekintetében tehát részben a felperes, részben az alperes lett pernyertes. A felperes álláspontjától eltérően alperesi csatlakozó fellebbezés előterjeszthetősége nem értelmezhető, kizárólag a 9.080.580 forint és járulékai tekintetében, tehát a csatlakozó fellebbezéssel érintett rész, és így az ügyvédi munkadíj kiszámításának alapja a Megbízási szerződés
  5. kapcsán 8.450.278 forint és a 9.080.580 forint együttes összege 17.530.858 forint, és ebben a csatlakozó fellebbezéssel nyilvánvalóan támadott ugyancsak milliós perköltség, illetve a behajtási költségátalány összege még nincs is benne. Mindezek alapján a kijavítási kérelem jogalapját, összegszerűségét tekintve sem helytálló. [7] A kijavítás iránti kérelem az alábbiakra tekintettel megalapozott. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.430/2020/11 4 [8] A Fővárosi Ítélőtábla a csatlakozó fellebbezéssel érintett 8.450.278 forint pertárgyérték és e pertárgyérték 32/
  6. (VIII. 22.) IM rendelet
  7. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése szerinti %-os mérték figyelembevételével kívánta a csatlakozó fellebbezés eredményességére tekintettel a felperest terhelő másodfokú perköltség ügyvédi munkadíjból álló részét megállapítani. Ehhez képest számítási hibát vétett, amikor nem a 8.450.278 forint 2,5 %-ában, hanem kerekítve 422.500 forintban határozta meg a felperes csatlakozó fellebbezéssel kapcsolatos perköltség fizetési kötelezettségét. A másodfokú eljárással kapcsolatban megállapítható ügyvédi munkadíj összege az elsőfokú eljárásra irányadó összeg 50 %-a, így a rendelkező részbeni és az indokolásbeli perköltség összeg 422.500 forint helyett 211.250 forint lenne, a felperes kijavítás iránti kérelme azonban ennél magasabb összegre, 227.014 forintra vonatkozott csak. [9] A Fővárosi Ítélőtábla ezért a kijavítási kérelemnek megfelelően a kijavításra irányuló kérelem és ellenkérelem keretei között a 16.Gf.40.430/2020/6-II. számú ítéletének a felperes által alperes részére fizetendő másodfokú eljárással kapcsolatos ügyvédi munkadíj összegére vonatkozó rendelkezését és indokolását a rendelkező részében foglaltak szerint kijavította a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 352. §
(1)bekezdésében, valamint a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdés a) pontjában és
(5)bekezdésében írtakra tekintettel. [10] A Pp. 365. §
(2)bekezdés b) pontjai alapján a Pp. 352. §
(4)bekezdésben foglalt feltételek hiányában a kijavítás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Budapest,
  1. június
  2. dr. Rutkai Éva s.k. a tanács elnöke dr. Molnár József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: dr. Kolozs Balázs s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.