Pfv.20105/2021/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Politikai-közéleti vitában a vélemény-nyilvánítási szabadság kiemelt védelmet élvez, vélemény nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. Ezt nem befolyásolja az, ha a vélemény tényállításokat is tartalmaz. A vita tárgyát és a tartalmát a szövegösszefüggésekre és a társadalmi közfelfogásra is figyelemmel kell megítélni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.105/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Tálosi Adrienn ügyvéd A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.526/2020/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 19.P.21.477/2020/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 19.050 (tizenkilencezer-ötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak – külön felhívásra – megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes által szerkesztett és a II. rendű alperes által üzemeltetett ... internetes oldalon
4. április 16-án cikk jelent meg „Hatalmas a felháborodás Kúria IV.Pfv.20.105/2021/4 2 Erzsébetvárosban, miután a járvány közepén ... kötött szerződést” címmel. Ennek felvezetőjében az szerepel, hogy komoly közfelháborodást okozott a VII. kerületben, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt ... újabb megbízási szerződést kötött a párt (...) holdudvarához tartozó ... ügyvédi irodájával: a kerületi ... politikusok és a civilek egyaránt elítélik a ...-s polgármester önkényes döntését, még aláírásgyűjtés is indult ellene. A cikkben többek mellett ..., a választókerület ... parlamenti képviselője is nyilatkozott. Ő felháborítónak tartotta, hogy egészségügyi veszélyhelyzet idején ... az volt az első döntése, hogy egy nagyértékű, 30.000.000 forintos megbízást adott egy ...-közeli ügyvédnek. Arra a kérdésre, hogy a ...-s polgármester miért ragaszkodik ennyire ..., az interjúalany azt válaszolta, hogy azért, mert „...egy pártkatona”; „... (a kerület...-s parlamenti képviselője – szerk.) keresztül kapja a ...család utasításait”. A felperes Budapest VII. kerületének...-s színekben megválasztott polgármestere. A felperes helyreigazítási kérelme
5. május 5-én érkezett meg az I. rendű alpereshez, amely a kérelmet nem teljesítette. A felperes keresete és az alperesek ellenkérelme [2] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest helyreigazító közlemény közzétételére a sérelmezett médiatartalomhoz hasonló módon és terjedelemben, közvetlen, vagy közvetett kommentár nélkül 5 napon belül az ... honlapon. A megjelentetni kért helyreigazító közlemény szövege a következő volt: „
6. április 16-án az ... online felületünkön közzétett „Hatalmas a felháborodás Erzsébetvárosban, miután a járvány közepén ... kötött szerződést” című online cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy ..., a kerület ...-s parlamenti képviselőjén keresztül kapja a ...-család utasításait.”. Álláspontja szerint a sérelmezett kitétel valótlan tényállítás, amely bizonyítási teszt alá vethető, amelynek során eldönthető, hogy ... bármilyen utasítást közvetített-e a felperesnek a ...-családtól. A sajtószerv felelősségét nem érinti az a körülmény, hogy más közlését vette át, mivel a valótlan tény híresztelése is alapot ad sajtó-helyreigazítás elrendelésére. [3] Az alperesek jogalap hiányában a kereset elutasítását kérték, hivatkozva az Alaptörvény IX. cikkére, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
7. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
8. §-ára. Védekezésük szerint ... szavait idézték, a sérelmezett közlés valós tényállítás, amely kapcsán sajtóhelyreigazításnak nincs helye. Előadták azt is, hogy egy politikai vita tekintetében született véleménynyilvánításról van szó, a vitában pedig felfokozott vélekedéseknek is helye van. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül az általa szerkesztett ... internetes oldalon a címlapon 24 óráig tegye közzé: „Helyreigazítás: ... valótlanságokat híreszteltünk”, és ezen címre kattintással az eredeti cikk elérhető; a cikk címe alatt, az ún. lead felett a cikk elérhetőségéig, de legalább 30 napig kommentár nélkül közölje a következő közleményt: „A
9. április
10. napján az ... online felületünkön közzétett „Hatalmas a felháborodás Erzsébetvárosban, miután a járvány közepén ... kötött szerződést” című online cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy ... ..., a kerület ...-s parlamenti képviselőjén keresztül kapja a ...-család utasításait”. A II. rendű alperest a felperes javára perköltség, az állam részére pedig kereseti illeték megfizetésére kötelezte. [5] Az elsőfokú bíróság a sérelmezett közlést tényállításnak minősítette és arra a megállapításra jutott, hogy a sajtószerv nem adott elő olyan való tényeket, amely alapján a közlés következtetésnek, véleménynyilvánításnak lenne minősíthető. Értékelése szerint a közlés alávethető bizonyíthatósági tesztnek, az alperes a közlés valóságát nem bizonyította, a perbeli közlés nem része a politikai közbeszédnek. Ezért az alperest az Smtv.
11. §-a alapján helyreigazítás közzétételére kötelezte. Kúria IV.Pfv.20.105/2021/4 3 [6] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Mellőzte a II. rendű alperes perköltség viselésére és illeték fizetésére kötelező rendelkezést. Kötelezte a felperest, hogy fizessen a II. rendű alperesnek másodfokú perköltséget, továbbá az államnak térítse meg a le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket. [7] Megállapítása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a releváns jogszabályokat teljes körűen ismertette, de a levont jogi következtetéseivel nem értett egyet. Azt vizsgálta, hogy az átlagos olvasó értelmezése alapján a cikk sérelmezett részlete az egész írásra figyelemmel tekinthető-e tényállításnak, vagy értékítéletnek minősül. Értékelési szempontként rögzítette, hogy a felperes politikus, a cikk témája közérdekű ügy, így a Polgári Törvénykönyvről szóló
12. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
13. §-a értelmében a közügyek szabad megvitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő jogainak védelmét a szükséges és arányos mértékben korlátozhatja. [8] Az összes körülmény mérlegelésével azt állapította meg, hogy a helyreigazítani kért közlés az elsőfokú bíróság megállapításával szemben nem tényállítás, hanem értékítélet. Részletesen elemezte az Alkotmánybíróság több határozatát abból a szempontból, hogy miként határolja el a tényállítást a véleménynyilvánítástól [36/
14. (VI.24.) AB határozat, 7/
15. (III.7.) AB határozat, 13/
16. (IV.18.) AB határozat és 34/
17. (XII.11.) AB határozat]. Az Alkotmánybíróság újabb gyakorlatából kiemelte azt, hogy bár az értékítéletekhez képest eltérő mércék alapján ítélendők meg, a tényállítások is – valósak és valótlanok egyaránt – a szólásszabadság hatálya alá tartoznak és rájuk is vonatkoznak a közügyek vitájának fokozott védelme melletti érvek. A politikai véleménynyilvánítás fokozott védelme mind a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, mind pedig a közügyek körébe tartozó tényállításokra vonatkozik {7/
18. (III.7.) AB határozat indokolás [49], [50] bekezdése}. [9] A cikk tartalmát elemezve, értékelése szerint a cikk alapvetően azzal foglalkozik, hogy a felperes, mint Erzsébetváros polgármestere megbízási szerződést kötött ... ügyvédi irodájával. Ebben az ügyben szólaltatott meg több politikust, köztük ..., a választókerület fideszes parlamenti képviselőjét, akitől a helyreigazítani kért közlés származott. Ez a közlés nem tényállítás, hanem politikai tartalmú értékítélet, ehhez képest bizonyítási tesztnek nem vethető alá. A kérdéses közlés ténylegesen a cikkben szereplő kritikai megállapításhoz kapcsolódik, amely a felperest „pártkatonának” nevezi. Ez a kifejezés tartalma szerint azt jelenti, hogy nincs önálló akarata, illetve tevékenysége mások utasításainak végrehajtásában fejeződik ki. A kérdéses megfogalmazás ezért a felperest kerületi polgármesteri minőségében érintő kritika, amely a közvélekedés tolmácsolójaként visszásnak tartja az ügyvédi irodával való szerződéskötést, annak idejét és módját. A megszólaltatott fideszes képviselőtől idézett szöveg a fennálló körülmények ellenére cselekvő ...-s polgármester tetteinek politikai meghatározottságát, önállótlanságát érő kritika. Idézte az Alkotmánybíróság 13/
19. (IV.18.) AB határozatának indokolását, amely a sajtót elsősorban a szólás szabadságához és a közügyek szabad vitathatóságához tartozó fórumként írja le, amelynek kulcsszerepe van abban, hogy a közvélemény és a politikusok számára ellenőrizhetővé válhassanak a közhatalmat gyakorlók, illetve a köztisztséget vállalók. A sajtóban kifejtett vélemények alapján alkothatnak szabadon véleményt a polgárok a közhatalmat gyakorlók teljesítményéről, munkájuk hatékonyságáról és minőségéről {Indokolás [25] bekezdés}. A felperesre vonatkozó értékítélet, vélemény lehet túlzó, vagy a közvélekedéstől eltérő, de mindaddig véleménynyilvánításként védendő, amíg nem gyalázkodó, megalázó, erre pedig maga a felperes sem hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Kúria IV.Pfv.20.105/2021/4 4 [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek való helyt adást kért. Megsértett jogszabályként a Ptk. 2:
20. §-át és az Smtv.
21. §-át jelölte meg. A felperes álláspontja szerint tévedett a másodfokú bíróság, amikor a sérelmezett közlést véleménynek tekintette. Nincsenek olyan való tények, amelyek a perben igazolásra kerültek volna és amelyek alapján a sérelmezett közlés véleményként kifejthetővé vált volna. A felperes és ... országgyűlési képviselő ugyan egyaránt a ... elnevezésű párt tagjai, miként a ...-család ismert tagjai, ... és ... is, de ... és a felperes nem felettesei egymásnak, és az sem valós, hogy kettejük közül csak ... állhat kapcsolatban ..., vagyis a perbeli közlésnek nincsenek ténybeli alapjai. A felperest polgármesteri tevékenysége körében senki nem utasítja, a nyilatkozó közlése minden ténybeli alapot nélkülöző, légből kapott közlés. A valóságban nem létezett a másodfokú bíróság által vélelmezett politikai közbeszéd, illetve politikai vita sem, a kifogásolt közlésnek nem volt semmilyen előzménye, olyan önkényes közlésről van szó, amely jogi védelmet nem kaphat. [11] Az alperesek a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték annak helyes indokai alapján. Utaltak arra, hogy az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata egyre inkább tágítja a politikai, közéleti szereplők véleménynyilvánításokkal szembeni tűrési kötelezettségének határait, a politikai viták körében megfogalmazott tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt köznapi értelemben vett automatikus alkalmazásával. A vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés milyen valódi jelentést hordoz a választópolgárok számára. Ezzel összefüggésben a per tárgyát képező kitétel egyértelműen véleménynek minősül, amely helyreigazítás alapjául nem szolgálhat. A Kúria döntése és annak indokai [12] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. [13] A felülvizsgálati eljárásban abban a kérdésben kell dönteni, hogy a másodfokú bíróság jogszabályt sértett-e akkor, amikor a vitatott kitételt véleményként értékelve a sajtóhelyreigazítás iránti keresetet elutasította. [14] Az Alaptörvény IX. cikk